Nógrád Megyei Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 203-228. szám)
2008-09-27 / 226. szám
4 2008. SZEPTEMBER 27., SZOMBAT KULTÚRA Honismeret helytörténet: „In memóriám Kovalcsik András” Harmincéves a Balassagyarmati Honismereti Kör. Csak egy esztendővel ír kevesebbet a kör híradójának, a Madách Imre Városi Könyvtár évkönyvének története. 29 esztendő során a különszámokkal együtt 46 kötet jelent meg csaknem 6000 oldalon. A közelmúltban látott napvilágot a 2007-es kiadvány, de mintegy megduplázva: ugyanez az évszám jelzi az „In memóriám Kovalcsik András” című emlékkönyvet is. indulójáról, Mocsáry Antalról, a vármegye tudós monográfusáról, Szeghő Lajos gyarmati építőmesterről és az Ipoly-híd hányatott sorsú Nepomuki SzentJános-szöbA legújabb Balassagyarmati Honismereti Híradó - az előző évekhez hasonlóan - elsőként a megyei Madách-ünnepséggel foglalkozik, közli Becsó Zsolt közgyűlési elnök köszöntőjét, a vendég, Tomanek Gábor színművész beszédét és a Madách-díjasok laudációit. Bemutatja a kiadvány a Horváth Endre- és a Balassagyarmat kultúrájáért-dí- jasokat is. A jobbágy Kár- oly-emléknap kapcsán került a kötetbe Urbán Aladárnak a sírnál mondott beszéde. Herczeg Hajnalka a költőről elnevezett alapítvány tíz évét vette számba. A kuratórium egy évtized során támogatásként 3 millió 140 ezer forintot osztott szét 32 kiadványra. A Kiss Árpád-emléknappn Borenszkiné Imre Éva gimnáziumigazgató a kiváló tanár balassagyarmati éveit tekintette át, mondván: „...művének felmutatása, Ifj. Szabó István horpácsi Nagy Iván-szobránál emlékének fenntartása az Tyekvicska Árpád mondott avatóbeszédet utódok, a mi feladatunk is. Szintén hagyományos rovat a „Múltidéző”, amelyben ezúttal Végh József, Praznovszk}' Mihály, Ács Zsuzsanna és Reiter László írásai sorjáznak Szokolyi Lajos atlétáról, az első újkori olimpia első ráról. Balassagyarmat barátainak tavalyi találkozójáról a híradó közli - többek között - MedváczLajos polgármester beszámolóját, Borenszkiné Imre Éva Versényi Györgyre való emlékezését, Zonda Tamás saját könyvéről a „Nagyok ámyékában”-ról elmondott gondolatait, Csach Gábor beszélgetését Párkányi Raab Péter szobrász- művésszel. Az „Ünnepi köszöntők” rovatban lehet olvasni Pálinkás Katalin könyvtárigazgató beszédét is, amellyel Oroszlánné Mészáros Ágnest búcsúztatta nyugállományba vonulásakor, érzékeltetvén azt a sokrétű és eredményes - Papp Lajos költői soraival jellemzett - munkát, amelyet elődje végzett: „Megcélozni a legszebb álmot, / komolyan venni, / mindig szeretni és remélni,/ úgy érdemes a földön élni. ” Tyekvicska Árpád ifj. Szabó István Nagy /vári-szobrának avatásakor mondott beszéde azt bizonyítja, hogy Horpács nem csak Mikszáth Kálmán révén jelentős települése a megyének, a „csodavilágnak” - ahogyan a szerző nevezi - az akadémikus tudós is részese volt. Tyekvicska Árpád mint a köztársasági arany érdemkereszttel kitüntetett is szerepel a kötetben, portréját Szabó Andrea rajzolta meg. A további kitüntetettek között volt - mások mellett - Balassagyarmat díszpolgára, Markó Iván balettművész és Ember Csaba, a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola igazgatója is. A rendezvények szokásos kronologikus listáját, részletes eseménynaptárát egy szomorú fejezet, a nekrológokat tartalmazó rész követi. A „Toll” című fejezetben helyet kapott „little town feeling” című Csach Gábor- írás írás részlete a „Tűzoltókrém 1987-2007 - a Kinopuskin élcsapat tánczenekar első húsz éve” című könyvnek és elsősorban erről a zenekarról szól, de sok más szempontból is kor- történeti hangulata van. A híradót ezúttal is Vas Ágnes szerkesztette nagy szorgalommal és az ügy iránti érzékelhető szeretettel, az Ács Zsuzsanna, dr. Antal József, dr. Hausel Sándor, Oroszlánné Mészáros Ágnes, Majdán Béla összetételű szerkesztő- bizottság támogatásával. A Balassagyarmati Honismereti Kör elnöke a megalakulástól kezdve Kovalcsik András volt. Tisztét halála napjáig, 2007. február 9-éig betöltötte. Távoztával nem csak családja számára teremtődött pótolhatatlan veszteség, de a helyi honismereti, hely- történeti mozgalom egyik kiemelkedő - ha nem a legkiemelkedőbb - alakjával lett szegényebb a balassagyarmati, Nógrád megyei közélet. A makói gyökerű Kovalcsik András 1951 óta élt Balassagyarmaton és felmérhetetlenül sokat tett a város múltjának feltárásáért, értékeinek felkutatásáért, gyűjtéséért és megőrzéséért. Külön-külön bármelyik cselekedete - a Horváth Endre-kul- tusz elindítása, a Csillagház újjáépítése, a honismereti kör megalakítása, a híradó és a helytörténeti gyűjtemény életre hívása, a Balassi-gimnázium nyolcvanéves jubileumi ünnepségének megszervezése, Balassagyarmat barátai találkozóinak megvalósítása, Farkas András művészetének, életművének menedzselése, gondozása - tiszteleKovalcsik András dedikál. Fotó a tiszteletére megjelentetett emlékkönyvből. tét parancsolna, hát még így együttvéve. S akkor még nem em- líttetett négy intézményben végzett oktató-nevelőmunkája, köz- művelődési tevékenysége és publikációinak sora, élén az „Arcok Balassagyarmat múltjából” című háromkötetes művel. Mindez visszaköszön a híradó „In memóriám Kovalcsik András” című különszámából is, amely - Selmeczi Zoltánnak, a tavaly őszi emléknapon elmondott beszédének alcímével szólva - egy újabb koszorú az elhunyt kopjafája alá. Az emlékkönyvben kollégák, pályatársak, barátok, tisztelők, tanítványok mesélik el közös élményeiket, mondják el véleményüket Kovalcsik András munkájáról, erős, céltudatos, megalkudni alig tudó egyéniségről, s a visszaemlékezésekből jórészt kikerekedik munkásságának összképe is. Társadalmi érdekek mentén ügyködött szüntelenül, de mint fia, Kovalcsik István írásából is kiderül a „ház körüli teendőket sem hanyagolta el, fontos volt számára az otthonteremtés is...nem volt autója, nyaralója, sokáig még telefonja sem. "Volt viszont sok barátja, művészek és tudósok ismeretségét is igyekezett a város javára kamatoztatni. „A heti kikapcsolódást az egyházi kórus jelentette számára. Minden húsvétkor szólót énekelt a passióban, ahogy nevetve mondta, Jézustól Pilátusom keresztül Júdá- sig minden volt már....Betegségét is hozzá méltó módon viselte, maga hordta terheit, igyekezett meg kímélni a családot és barátait Nehezenélte meg, hogy fizikailag egyre kevesebbet bír, de el tudta fogadni az Úr akaratát, s ez volt utolsó földi üzenete számomra is" - írja Kovalcsik István. Az emlékkönyv Vas Ágnes összeállításában közli Kovalcsik András írásainak bibliográfiáját, önálló köteteinek, újságokban, periodikákban, évkönyvekben megjelent cikkeinek listáját is. Szintén jó ötletnek bizonyult, hogy a családi és dokumentatív fotók mellett néhány Kovalcsik-kép is bekerült az életműhöz méltó emlékezésfüzérbe. Csongrády Béla „A nyelv én vagyok” A Napkirálynak is nevezett XIV. Lajos francia uralkodónak tulajdonítják a „L’état c’est moi” („Az állam én vagyok”) kijelentést. Kiss Dénes a nyelvről állította ugyanezt a minap Salgótarjánban, a Szerdajársaság Irodalmi Kávéház szezonnyitó estjén. Magyarázatként hozzátette: - Nyelv nélkül nem tudok megnyilvánulni, ennek alapján állítom ki magamról az első bizonyítványt. Nem ez volt az egyetlen figyelemre méltó, meglepő gondolata a József Attila-díjas, a Magyar Köztársaság babérkoszorújával kitüntetett jeles költőnek, aki „A magyar költői nyelv titka” címmel dr. Gréczi- Zsoldos Enikő nyelvész, egyetemi adjunktus hozzáértő kérdéseire válaszolva fejtette ki nézeteit. De mondhatnánk akár nézetrendszert is, hiszen Kiss Dénes évek óta foglalkozik „ tehetségünk, képességünk lényegével, a magyar nyelvvel. ” E témakör elemzésére, nyelvünk törvényszerűségeinek, kuriozitásainak igazolására számos esszét, sőt több könyvet (például „ŐSnyelv - nyelvŐS?”, „Az ŐSEGY titka és hatalma avagy a magyar nyelv hatalma”) is szentelt Az egyik legáltalánosabb sajátosságnak azt tartja, hogy a magyar azt olvassa, amit ír és ahogyan ír, úgy beszél is. Mindössze néhány név (például Batthyány, Weöres) tartozik a kivételek sorába. Egyedül a magyarban különbözik egymástól a szeretet és szerelem szó, a szavakban anynyi az árnyalat, a rokon értelem, hogy nagyon nehéz idegen nyelvre fordítani. - Minden rag és képző saját jelentéssel (is) bír - mondta a „titokfejtő” és példaként a „neki”-t említette Ugyancsak önálló jelentésűek a magyar hangzók. A csecsemő szopás utáni megelégedett cuppantásából ered a becézés, a cirógatás „c”-je, ami úgymond őshangzónak is teA Szerdatársaság Irodalmi Kávéház Kiss Dénes tőt látta vendégül. Beszélgetőpartnere dr. Gréczi Zsoldos Enikő nyelvész volt. kinthető. A „b” - amelynek kimondásakor kikerekedik, bővebb lesz az arcunk - a bőségre utal. A „k” karakteresen kemény hang, nem véletlenül szerepel a kő, vagy a karvaly szavakban. Amelyik szóban az „r” benne van - kör, karika, korona stb.- gyakran kapcsolatos a forgással, pörgéssel, gördüléssel. A görögdinnye is ezzel függ össze. A magyarban a mássalhangzók uralkodnak, a jelentéstartalom mintegy 90 százalékát hordozzák, a magánhangzók viszont érzelmi telítettségű- ek. Kiss Dénes az elvont fogalmak mindenkori valóságtartalmát is sokféleképpen tudta bizonyítani. A fog szóból származik a megfog, ami erős megragadás esetében azt is jelenti, hogy foggal-körömmel ragaszkodunk valamihez. Aki okos, ismeri a dolgok okát. Szavaink jelentésében ősi tudás fejeződik ki. Erre jó példa a fázik szó, mert ha valaki ilyen helyzetbe került, meleget, tüzet kívánt, így hát a könnyen meggyújtható fa után nyúlt, fával foglalatoskodott, azaz fázott. A hangutánzó szavakra jó példa a csat, amely többek között a kapcsolódik, a csattan, a csatlakozik szóban is szerepel. Amíg a magyarban a hangutánzó gyökök 67 százalékot tesznek ki, a világ nyelveiben ez a viszonyszám mindössze 4-5 százalékos. - Ha a nyelv én vagyok, akkor, ha magamra vigyázok, közös kincsünket, a nyelvet is őrzöm és fordítva. A szép és igaz beszéd szorosan összefügg, embersé günket és a magyarságunkat egyaránt szolgálja - hangsúlyozta Kiss Dénes. Néhány versét - köztük a nyelvi bravúrokra épülő mondókákat - a Pódium Stúdió tagjai - Demus Péter, Kovács Gábor és Sándor Zsombor - tolmácsolták. Cs. B. kőiR/f H* £1. 17» 1T TWC C,71?lUI«'TW#'',C!inCi wri xU w £ £j «I Jl £* * 2» Jc* Jgj IM £4 »3 Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Olyan mafla ez a kutya, hogy én harapom meg helyette a díjbeszedőt. " Szerencsés nyertesünk: Pécsi Sándor, Bátonyterenye, Pf 55. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését október 1-jéig juttassák el szerkesztőségünkbe (Salgótarján, Alkotmány út 9.), az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át! A MEG- I LEPETÉS I INDULATS I ZAVA 2 h HISZÉKENY £ u Á, SZEMÉLYEM HIHETETLEN ESEMÉNY MAGASODI . NEPIESEN £ BIZAKODAT TALÁL IKETELL! Er rL MENYESEN BEFEJEZŐDIK £5 VÍZI ÁTKELŐHELY O kJ 4 £ S ■Cs A t. REGÉNY SZERZŐJE JL T u k NÉPZENÉSZ (FERENC) £ S 0 T~ £ L■K T CL Ink K T ÖSSZECSENGŐ K, 0 Ä j Hl T~ 4X £■ \J H TÖRLŐGUMI X ír D A X T fL T" T~ fj úr Ö FELÉM TÜZEL AUTOFÓ- KUSZ, R. T" kJt h M a 0 6 ÖSSZEG, R. PALINDROM FÉRFINÉV TT r b £ AUTÓVAL LEHAGYÓ _ ■pl '£ h i e •c 0 NÉMA TANÚ I X o X s L T U IZOMKÖTŐ SZALAG T ar fh L~ O Aj A3 dGÓG ÉS .. ÍZLETES £ r ... NEVEZZELEK? (PETŐFI) 7 HÁMFA, TÁJSZÓVAL L k T K. b I Ü ő /I'] DISZNÓT VÁGÓ l £ fh b HABZÓ ITAL. TRÉFÁSAN ~T 0 b 3 ’F KJ ■A A TÁVOLLEVŐK T 1 < o JAPAN TÁBLAJÁTÉK c ö EGYÜTTES GYAKORLÁSA ~3L I PL-a-. T JÓ HÍR IS OKOZHATJA T, £ O Ao K; £ ÍL 0 l /k
