Nógrád Megyei Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 203-228. szám)
2008-09-13 / 214. szám
4 2008. SZEPTEMBER 13., SZOMBAT KULTÚRA Pedagógiai eposz 60 év múltán A tengerentúlról, az Amerikai Egyesült Államokból érkezett Salgótarjánba az a könyv, amely „...az írás megmarad” címmel ez évben jelent meg és a németországi magyar gimnáziumok 1945-56 közötti történetét dolgozza fel. A szerkesztő, az alap- és összekötő szöveget író Koncz Lajos nem véletlenül juttatta el a vaskos - 650 oldalas - kötetet több példányban is a nógrádi megyeszékhelyre. A névmutató tanúsága szerint ugyanis sok helyen szerepel benne Ravasz Dezső - aki 1957 szeptemberétől 1961 nyaráig volt a Madách Imre Gimnázium igazgatója -, valamint családja, felesége, két fia és apósa is. Az idó'sebb fiú, Dezső' később szintén tanár lett, a bölcsészhallgató és költőtehetség István pedig tizenkilencedik évében az 1956. december 8-ai salgótarjáni sortűz áldozatául esett. Neve ott olvasható a Az Amerikában megjelent kötet címlapja mártírok márványtábláján, s az emléke előtti méltó tisztelgésben volt iskolája, a Madách Imre Gimnázium, valamint a Madách-hagyo- mány Ápoló Egyesület jár az élen. E civil szervezet által kiadott „Tanáregyéniségek a Madáchban” című kétkötetes kiadvány első részében helyet kapott az édesapa, Ravasz Dezső portréja is egykori tanártársa és igazgatókollégája, Herold László empatikus írása nyomán. Ebben már esett szó Koncz Lajos kezdeményezéséről, sőt idézetek is megjelentek Ravasz Dezső II. világháború utáni németországi szerepvállalásáról. A kép azonban most, „...az írás megmarad” című kötettel értelemszerűen teljesebb lett, a közleményekből - többek között Herold László visszaemlékezéseiből - még gazdagabban bontakozik ki Ravasz Dezső pedagógiai munkássága. A Csanád megyei Pitvaroson 1901-ben született Ravasz Dezső Debrecenben szerzett történelemföldrajz szakos tanári diplomát 1923-ban s rá egy évre doktori vizsgát is tett. Tanári, igazgatóhelyettesi, igazgatói pályáját 1944 őszén a katonai behívó törte meg. Frontszolgálatot teljesített, majd amerikai hadifogságba került, ahonnan 1946 januárjában szabadult. Egy ideig egy vasúti vagonban élt családjával a bajorországi Rosenheimben, s már ott is tanította - feleségével, az énekesnő Matolcsy Margittal együtt - a menekült gyermekeket. Tagja lett a Magyar Jóléti Bizottságnak, amelyik Dr. Ravasz Dezső, a niederaudorfl, majd a salgótarjáni gimnázium igazgatója az alpokalji kies településen, Niederaudorfban létrehozta a magyar leánygimnáziumot és kollégiumot, amely az ő vezetésével - az igazgatón kívül három tanárral, négy bejáró oktatóval, Ravasz Dezsőivé prefektával és cserkészparancsnokkal - 1947. január 7-én nyitotta meg kapuit az Alpenhof Penzióban. A június 21-én tartott évzáró értekezleten számolt be Ravasz Dezső arról az áldozatkész munkáról, amelyet a tantestület és a mintegy negyvenfőnyi diákság a rendkívüli, szűkös, mondhatni, szegényes körülmények között kifejtett. „...szinte eposzba kívánkozik, főként az ifjúság szinte hősies akarása és a viszonyokkal való bátor szembeszállása...” annak ellenére, hogy „a menekült sors a két esztendő alatt a tanulók leikéből még a legnélkülözhetetlenebb alapismereteket is kiradírozta. Nagyon mélyre kell ásni, hogy az alapokat újra le lehessen rakni.” E részleteket abból a jegyzőkönyvből valók, amelyet Cserháti Ferenc németországi főlelkész idéz a kötetben. A Hegedűs Nóra által gondozott fejezetben megszólalt néhány egykori tanuló is. Valamennyien elismerően, kedves szavakkal emlékeznek volt igazgatójukra és családjára. Bállá Éva például az alábbiak szerint: „1948 januárjában, amikor a karácsonyi szünet után visszatértünk az intézetbe, tudtuk meg, hogy Dezső bácsi és családja a hónap végén visszatérnek Magyarországra. Dezső bácsi és Mária néni mindegyikünknek külön szép búcsúlevelet írtak, amelyet legtöbben megkönnyeztünk. ” Nem is csoda, hiszen a Radnay Anikónak címzett levélben a következők sorok olvashatók: „...azegymás iránti szeretetünk nem szalmaláng, nem múló szappanbuborék, hanem élni fog minden távolság ellenére is ... egymáshoz tartozók maradunk és gondolatban nagyon sokat leszünk együtt "Ravasz Dezső 1948 májusában Salgótarjánba került, ahol tiszteletet parancsoló szakmai karriert futott be. Utolsó éveit végtelenül megszomorította István fia tragikus halála: 1964-ben költözött hozzá. Köszönet - a szintén németországi magyar gimnáziumba járt, belgyógyásszá, kutatóorvossá lett - Koncz Lajosnak, az amerikai magyarság egyik szellemi organizáto- rának és a kötet minden közreműködőjének, hogy munkájuk révén jóval többet tudunk Nógrádban is sokak, sokunk tanáráról, igazgatójáról. Csongrády Béla Interkulturális dialógus Jerevánban Szeptember 2óán hat Nógrád megyei fiatal, többségében a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium tanulója Örményország fővárosába, Jerevánba repül az Operation Friendship Hungary Egyesület szervezésében, hogy ott 29-éig örmény, grúz és spanyol fiatalokkal együtt közvetlen tapasztalatot szerezzen az interkulturális tanulásról. A projekt címe: Jobb hidat építeni, mint falakat törni, témája: az interkulturális dialógus a multikulturális társadalomban. SSSeBb Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság Fiatalok Lendületben Program A projektvezető Dánné Sályi Mária, nemzetközi ifjúsági csereszakértő és FLP- (Fiatalok Lendületben Program) képző elmondta, hogy Jerevánban nemcsak az ország nevezetességeivel ismerkednek meg, hanem előadásokon, munkacsoportokban dolgozzák fel a témát az informális tanulás módszereit alkalmazva, találkoznak a helyi közösségek képviselőivel, újságot és videofilmét szerkesztenek. A csere előkészítése során sok nehézséget kellett leküzdeni, de a nyári hónapok alatt sikerült minden problémát megoldani és ebben nagy szerepe van a pályáztató MOBILITÁS Ifjúsági Szolgálatnak is, amely segítő partnernek bizonyult. A projekt megvalósításához több mint 17 ezer eurót nyert a szervezet a Youth in Action, Fiatalok Lendületben Program-tíA, amelyet az Európai Unió a fiatalok számára hozott létre azzal a céllal, hogy az ifjakat aktív európapolgári, társadalmi részvételre, szolidaritásra, toleranciára ösztönözze és bevonja őket Európa jövőjének alakításába. A program elősegíti a fiatalok mobilitását Európa határain belül és azokon kívül is, hozzájárul a nem formális tanulási lehetőségek bővítéséhez, s iskolázottságtól, szociális és kulturális háttértől függetlenül a kultúrák közötti párbeszédre bátorít. A programtól támogatás kérhető ifjúsági cserékre, kezdeményezésekre, képzésekre, az ifjúsági vezetők különböző típusú szakmai találkozóira, önkéntes szolgálatra. Az Operation Friendship Hungary Egyesület 2000 óta pályázik a magyar nemzeti irodához különböző nemzetközi ifjúsági programjaival. Az FLP programot a www.mobilitas.hu weboldalon lehet megtalálni. Egy lépés az úton Varsány, Szécsény, Sopron, Ludányhalászi és most Salgótarján: ezek a mindössze huszonkét éves Tóth Petra eddigi életútjának főbb állomásai. Festményei ezekben a napokban a megyeszékhelyi Frei Cafe galériájában láthatók. A varsányi gyökerű ifjú alkotó több rangos művészt követően kapott lehetőséget önálló kiállítás megrendezésére. Akárhogy is alakul későbbi munkássága, ez a tárlat biztosan fontos állomása lesz pályaképének. Tóth Petra szécsényi gimnazistaként Bakos Ferenc grafikus- művész rajziskolájába járt, de ott nem mutatott kiemelkedő talentumot. Miután felvételt nyert Sopronba, a Nyugat-magyarországi Egyetemi Faipari Mérnöki Karára, az új város, az új barátok hatására kezdték jobban érdekelni a művészetek. Megismerkedett egy szombathelyi festőművésszel, Friedl Kiss ViktorraL Az ő soproni galériájában kezdte más szemmel nézni a festményeket. A távoli tanulással járó anyagi gondjait enyhítendő kisegítő munkát vállalt a galériában: alapozott, lakkozott, vásznat feszített és figyelt, tanulmányozta az olajfestés technikáit. Szüksége is volt erre, mert egyszer csak megkérték: ő maga is készítsen képet. Egy tulipán került ki a keze alól és teljes mértékben megfelelt a megrendelő igényeinek. Onnantól kezdve nem volt megállás a festésben. Amikor azonban elérkezett a nyár s azt az ajánlatot kapta, hogy minden napját töltse egy plázában, nemet mondott. Hazaköltözött és szülői segítséggel itthon kezdett el dolgozni, immár saját akaratából, maga és családja, szűkebb környezete örömére. De mint lenni szokott, munkái j í y nem sokáig maradtak úgymond inkognitóban, a művek előbb- utóbb nyilvánosságot követeltek. 2007 decemberében volt Tóth Petra első kiállítása a szécsényi Club Stardustban, aztán idén májusban Varsányban, a Tájak, ízek, kultúrák című fesztivál keretében a hazaiak, a júniusi falunapon pedig ludányhalásziak láthatták munkáit. Tóth Petra képeiről lerí, sőt lekiált, hogy alkotójuk hölgy, még akkor is, ha történetesen harcoló szarvasbikákat ábrázol. Csendéletei, virágjai, nőalakjai, sőt még színei - köztük a kedvelt piros - is sugallják az érzelmeket, esetenként - mint a hangsúlyos rúzsos száj esetében - az érzékiséget is. A „Flamenco” és a -„Torro L, II.” mediterrán, spanyol vonzódást mutat. A „Cherbourgi esernyők” című film hangulatát felidéző „Hölgy- koszorú”-t egy képpel odébbról a „Billy Boys” férficsapat „kémleli”. Néhány mű esetében szokatlan, hogy intim témák meglehetősen nagy méretben jelennek meg, de egyszersmind ez a sajátosságuk is. Sőt e galéria szellős terében jól is mutatnak. „Jól érzi magát” e környezetben a „hollókői triptichon” is. A három képről a világörökségi falu sokszor látott, jól ismert motívumai mondhatni, különleges hangulatban, fény- és színtörésben köszönnek vissza. Tóth Petra figyelemre méltó pályakezdő, aki e kiállítás révén újabb lendületet kaphat szakmai karrierje megalapozásához, tehetsége kibontakoztatásához. Cs. B. Háttérben a művek, középen (virággal a kezében) alkotójuk, Tóth Petra JO MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Jelentem, a NATO előírásainak megfelelően hamburger lesz ebédre!” Szerencsés nyertesünk: Kiss Andrea, Salgótarján, Ybl Miklós út 35. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését szeptember 17-éig juttassák el szerkesztőségünkbe (Salgótarján, Alkotmány út 9.), az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át!
