Nógrád Megyei Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 203-228. szám)
2008-09-13 / 214. szám
2 2008. SZEPTEMBER 13., SZOMBAT NÓGRÁD MEGYE Start kávészóra A nyári szünetet követően szeptember 17-én 17.00 órakor újra indul a Szerdatársaság Irodalmi Kávéház rendezvénysorozata a József Attila Művelődési Központ konferencia-termében. A „Kávé- szó”-ban „A magyar költői nyelv titka” címmel Kiss Dénes babérkoszorús költő mondja el gondolatait. Beszélgetőtárs: dr. Gréczy-Zsoldos Enikő nyelvész, egyetemi adjunktus. A műsorban a szerző műveiből versek és prózarészletek hangzanak el a Pódium Stúdió és a Vertich Színpad tagjainak előadásában. Szeptember 24-én ugyancsak 17 órakor kezdődik a „Műsoroló” amely keretében a balassagyarmati Szabó András Radnóti- és Kazinczy-díjas előadóművész mutatja be önálló irodalmi estjét A „Közös kincs” című műsor válogatás a határon túli magyar irodalomból. A művésszel beszélget Csongrády Béla. Az irodalmi kávéház házigazdája a Palóc Parnasszus szerkesztősége. Ezüstérmes bika a Kőbércről Nógrádmareaf. a képen látható gímszarvas bikát a nógrád- marcali Kőbérc Vadásztársaság területén vendégként ejtette el Dovicsin Roland kíséretében Jakubecz Róbert sportvadász, a salgótarjáni rendőrkapitányság fegyverügyi előadója. A valóban királyi vad szeptember 4-én 19 óra 15 perckor került terítékre. Amint a szerencsés elejtő elmondta: a bika minden bizonnyal egy dagonyáról ment a két vadász felé, mert egész teste sáros volt. Mivel bőgési időszakban vagyunk, közben a hangját is hallatta. Végül egy lábas erdőben sikerült meglőni, a vad mintegy 80 méteres halálvágta után esett el. A trófea néhány napja a Nógrád Megyei Trófea- bíráló Bizottságtól 206.5 C.I.C. pontot, valamint ezüstérmet kapott - mindössze 3.5 ponttal Jakubecz Róbert életbikájának tartja a gyönyörű vadat maradt el az aranyéremtől. A bírálat alapján a 9 kiló 38 de- kás trófeát viselő bika kilencéves volt. A vadátvevő helyen testsúlyát 186 kilogrammnak mérték. Katonabarátság Rétsági katonák fegyvereinek dörgésétől volt hangos a lévai határ. Persze nem hadicselekmények miatt, nem a négy évtizeddel ezelőtti események ismétlődtek meg. Szerencséére az 1968-as invázió során nem került sor fegyverhasználatra, sőt a közelmúltban lezajlott rendezvény épp az 1968-as események óta kialakult, s a mai napig tartó katonabarátság következménye. A lévai és a rétsági katonák között ugyanis több szálon futó kapcsolat alakult ki. Mára mindkét helyőrség megszűnt, s a honvéd hagyományokat a nyugdíjas katonák viszik tovább. A Lévai Katonák Nyugdíjas Klubja minden év augusztusában rendez egy lövészeti versenyt a nemzeti felkelés évfordulója alkalmából. Meghívásukra ez évben is tizenhat csapat érkezett a Léva melletti Devicany (Baka) községnél lévő lőtérre. Köztük a rétsági küldöttség. A fegyverropogást a selmeci hegyek déli lejtői visszhangozták. A versenyzők között jelen volt Pavel Chobot nyugalmazott ezredes is, ki a lévai alakulat 1968-as blokkolásakor parancsnokhelyettese volt az egységnek. A rétságiak közül jó lőeredményével tűnt ki Varga Gyula nyugállományú ezredes, ki szintén nem először járt Léván. Első ízben épp 1968-ban. Negyven éve századosként látta el az összekötő tiszt feladatát A pisztollyal és géppisztollyal végrehajtott lóversenyt eredmény- hirdetés követte, s a jóízű beszélgetés során még a zeneszó is felcsendült V. J. Megújuló energiaforrás: a fa Szintén érdekesség, hogy Magyarország évente 1100-1200 Petajoule energiát használ fel. Ebből 30 Petajoule a tűzifa, ami nem tűnik soknak, de tudni kell, hogy itthoni forrásból a teljes szükségletnek pillanatnyilag kevesebb mint 30 százaléka áll rendelkezésre, ezen belül pedig már több mint nyolc százalékot képvisel a tűzifa. Ez pedig már nem elhanyagolható arány!- A Magyarországon kitermelt tűzifa jelentős részét erőművekben égetik el, rossz hatásfokkal- Ezt mostanában erdőirtásnak vélt tevékenységgel hozzák összefüggésbe, ami persze nem igaz. A Magyarországon kitermelt tűzifa csak mintegy 25 százalékát használják fel villamos erőművekben, valóban nem a legjobb hatásfokkal. Viszont korábban ugyanez a famennyiség exportra került.. Ezen változtatni kell és lehet is a kisebb, de jobb hatásfokú, a hő és villamos energiatermelést összekapcsoló erőművekkel! Magyarország erdőterülete a kétszeresénél is nagyobbra nőtt 1920, a trianoni diktátum óta, amikor is hazánk elvesztette erdeinek 88, ezen belül fenyveseinek 97 százalékát. Ez világszerte kivívta az erdészszakma elismerését, csak valahogy itthon nem veszünk tudomást erről a nagyszerű tényről. A fosszilis, a környezetet erősen szennyező és egyre fogyó energiahordozókkal szemben a jövő egyik útja a fa: újratermelődik, jó hatásfokkal használható fel, ráadásul hazai termék, munkahelyet teremt és jövedelmet termel. A részletekről Mizik Andrást, az Ipoly Erdő Zrt. főmunkatársát kérdeztük.- Miért tekintjük megújuló energiaforrásnak a fát?- Azt tekintjük megújuló energiaforrásnak, ami természetes úton újratermelődik, újratermelhető. A fa esetében ugyan százéves ciklusban kell gondolkodni, de mivel folyamatos a növekedés, a fakitermelést pedig ehhez igazítjuk, a fa összes mennyisége nem csökken, sőt Magyarországon folyamatosan növekszik. Nem túlságosan közismert, ezért említést érdemel, hogy a fa széndioxid-semleges fűtőanyag, azaz életében legalább annyit megköt és szervezetébe épít, mint ameny- nyit a felhasználás során kibocsát Ha összehasonlítjuk az energiaforrásokat és a kiaknázásukra fordított energiát, a fa mutatói a legkedvezőbbek, ez az arány nagyjából egy a harminchoz. Ez azt jelenti, hogy a nevelésre, a kitermelésre és a szállításra fordított energia harmincadrésze annak, amit a fából nyerni lehet! A mesterségesnek tekinthető, mezőgazdasági termékekből előállított bioetanol ilyen összehasonlításban egy a másfélhez arányt képvisel. Nehéz persze pontos adatot mondani, hiszen nemcsak sokféle technológia, hanem érdekek is ütköznek ezen a téren.- Miért jó a háztartásoknak a tűzifa?- Alapvető dolog, hogy a legolcsóbb. Egy átlagos családi ház kifű- téséhez 70-80 000 Megajoule hőenergia szükséges fűtési idényenként, a fából nyerhető egy Megajoule energia két forintba kerül, a gáz esetében pedig négybe. Ez éves szinten 130-150 000 forint megtakarítást jelenthet háztartásonként Az persze jelent némi hátrányt, hogy a tűziiás fűtésnél dolgozni kell egy kicsit, nem elég a kazán kapcsolóját megnyomni.- Ma már nagyon jó kazánok készülnek...- Igen, a gázzal csaknem azonos komfortfokozatúak ezek, a beruházás pedig megtérül, még a legdrágább is három év alatt visz- szahozza az árát Nem különösebben szokták hangoztatni, de a fa helyben van, az lenne a célszerű, ha felhasználni is helyben lehetne. Ez munkahelyet és vidéken képződő jövedelmet is jelent, viszont, mondjuk, a gáz esetében a munkahelyek is, a bevételek is külföldön képződnek. Ráadásul a külföldről jövő energia több kockázatot is rejt-.v A József Attila Művelődési Központ 1989-ben Nógrád Szépe néven indította el szépségversenyét, amely szinte azonnal Nógrád megye egyik legnépszerűbb, évről évre hatalmas érdeklődés mellett rendezett eseménye, szórakoztató produkciója lett. A rendezvény sikerének köszönhetően 1995-ben bekapcsolódott a Miss Universe-versenyek hazai és nemzetközi sorozatába. Mint a legjobb, legszínvonalasabb területi döntő rendezője, Salgótarján és a József Attila Művelődési Központ elnyerte a jogot a Miss Universe Hungary országos döntőjének 1996. évi rendezésére. 1996-tól határok nélkülivé lett a verseny, így a Határtalan Szépségversenyre a történelmi Nógrád megye területéről várták a jelentkezőket. A nemzetközi megrendezésben komoly segítséget jelentett Losonc Város Önkormányzata. Elsőként 2006-ban a Nógrád Szépe image-növe- léséhez, valamint a hatékony reklám érdekében a salgótarjáni döntőt megelőzően megrendezték a bátonyterenyei Uszoda Szépe-választást. 2007-ben a szervezők megpályázták a Miss Alpok-Adria Nemzetközi Szépségverseny előváloga- tójának megrendezési jogát, mely reklámérték szempontjából különös jelentőséggel bírt, hiszen kiemelt figyelemmel kísérte több ország rádió-, televízió-állomása, valamint az írott sajtó. Az idén tizenkilencedik alkalommal, november 22-én kerül megrendezésre a Nógrád Szépe szépségverseny, amely az idő múlásával semmit sem veszített népszerűségéből. Jelentkezni még mindig lehet (október 10-éig) a versenyre, az ehhez szükséges dokumentumok letölthetők a www.stjazz.hu/jamk.htm weboldalról. Értéket szőni a jövőnek... M.J. ___________________ Ho ítókÖ. Rájöttünk arra, hogy az európai kézművesség, műit magyar nemzeti érték, nagyon fontos számunkra. Az Európai Kézművesek Szövetsége is arra biztatott, hogy a tájegységek hagyományainak megőrzése, erősítése érdekében is rendszeresen legyenek itthon nemzetközi szőtteskonferenciák. Ezek a fórumok (melyek mindig pályázathoz kapcsolódnak) a szakág helyzetét a befogadás szemszögéből is áttekintik. Nemrégiben a vüágörök- ségi falu adott otthont a hatodik, szintén nemzetközi tanácskozásnak, ennek mondandóját, üzenetét a hevesi Báder Miklósáé, a szervező alapítvány kuratóriumi elnöke fogalmazta meg. Az erdélyi és vajdasági, valamint magyar szakemberek, köztük fafaragók, iparművészek, takácsok a szőttes jövőjével kapcsolatos témákat vitatták meg. S egyetértettek például abban, hogy a funkció, a használat körét kell bővíteni ahhoz, hogy minél többekhez eljussanak a tradíciókat hordozó tárgyak. Azonos volt a véleményük továbbá arról: alkotó közösségeken is múlik, milyen lesz a fogadtatásuk, útjuk a hazai szőtteseknek.- Jó volt látni a hollókői házakban, vagy például Rimócon a szép, lakásokat díszítő, s egyben használati darabokat, s jó tudni, hogy a vendégek, a turisták szívesen keresik fel ezeket a falvakat. Tisztában vagyunk azzal, hogy együtt kell keresni az utat a közös céljainkhoz, ezért gondolkozunk azon, hogyan szervezhetnének például egy palóc nyár-programot a hevesi és a nógrádi falvak. Ezért foglalkoztat bennünket is, hogy a palóc életmódot felvállalókkal miként lehetne még inkább élővé, hangossá tenni a hollókői Ófalut - osztotta meg velünk gondolatait Báder Miklósné. S végül megjegyezte: - Tudjuk, hogy a palócok kissé zárkózottak, hiszen az értékeiket féltik, de jó volt vendégnek lenni a hollókői családoknál! Szépséges verseny idén is
