Nógrád Megyei Hírlap, 2008. augusztus (19. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-27 / 199. szám

2008. AUGUSZTUS 27., SZERDA 5 Újabb feldolgozót vontak blokád alá az almatermelők Szabolcsban Mátészalkán is blokád alá vet­tek egy léüzemet a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei almater­mesztő gazdák. Az ESZAT Kft. telephelye elé mintegy húsz jár­művel vonultak fel az almater­melők. Később, miután a társa­ság ügyvezetője beengedte a til­takozókat az üzem területére is, zár alá vettek két hídmérleget, hogy megakadályozzák az eset­leges gyümölcsátvételt. Az ipari alma alacsony felvá­sárlási ára miatt tiltakozó alma­termelők hétfőn kezdték de­monstrációjukat a megyében. Akkor két helyen, a térség leg­nagyobb gyümölcsfeldolgozója, az Agrana-Iuice Magyarország Kft. anarcsi és vásárosnaményi telephelye előtt virrasztottak a gazdák. Akciójukkal nettó 30 forint kilogrammonkénti árat szeretnék kikényszeríteni a fel­vásárlók által ígért 15-20 forint helyett. Gráf József agrárminiszter kedden azt mondta, mind a ter­melőknek, mind a feldolgozók­nak engedniük kell az almavitá­ban. „A magyar árviszonyokat is meghatározó lengyel piacon a felvásárlók egyelőre legfeljebb 8 eurocentet hajlandók adni egy kilogramm léalmáért, és ez 19- 20 forintnak felel meg. Körülbe­lül ugyanennyit fizetnének az itthoni feldolgozók a magyar ter­melőknek is” - tette hozzá. Az agrárminiszter szerint a megál­lapodásnak „valahol a 8 és a 12 eurocentes ár” között kell meg­születnie. ■ Boda V. Tiltakozás a lengyeleknél is LENGYELORSZÁGBAN is til­takoznak az almaterme­lők: szintén gyümölcsfel­dolgozó üzemeket vettek blokád alá, tiltakozásul az alacsony átvételi árak miatt. Budai Gyula, a Ma­gyar Gazdakörök és Gaz­daszövetkezetek Szövetsé­gének igazgatója elmond­ta, a magyar termelők de­legációja kedden találko­zik a Lengyel Parasztszö­vetség megbízottaival, hogy a két szervezet közös álláspontot alakítson ki az alma felvásárlási árá­val kapcsolatban. GAZDASÁG&KÖZÉLET Újságban az MSZP-javaslat megegyezés 4,5 millió forintba került Gyurcsány élénkítő cikke A miniszterelnök szerint a kormány folytatja azt a programot, amely 2007 ősze óta a kabinet politi­zálásának középpontjá­ban szerepel. A Fidesz szerint ez aggodalomra ad okot, hiszen eddig is tehetetlenek voltak. Vég Márton Az MSZP-frakcióval a tegnap dél­utáni zárt ülésen, a nyilvánosság­gal pedig a ma megjelenő, fizetett újságcikkben ismerteti a minisz­terelnök a kisebbségi kormány programját. Úgy tudjuk, hogy a legfontosabb kérdésről, az adó- és járulékcsökkentés mértékéről to­vábbra sincs egyetértés a kor­mány és a szocialista párt ország- gyűlési képviselőcsoportja kö­zött. Az MSZP ugyanis nem lát költségvetési mozgásteret az üz­leti szféra által követelt radikális, 8-10 százalékos munkáltatói já­rulékcsökkentésre. Maximum fe­leekkora mértékű és fokozatos, két évig húzódó járulékcsökken­tést tartanak lehetségesnek a honatyák. A képviselőcsoport a nyereséges vállalkozások ver­senyképességét a 2006-os Gyur- csány-csomagban bevezetett és eleve átmenetinek szánt 4 száza­lékos különadó eltörlésével javíta­ná. Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök viszont jelentősebb közte­hercsökkentésre is hajlandó len­ne, hogy az SZDSZ megszavazza a jövő évi költségvetést. Jó hangulatú és érdemi volt a vita az ülésen. Gyurcsány Ferenc beszéde objektív, racionális és baloldali volt. Nem hangzottak el számok és százalékok” - mond­ta lapunknak Tóbiás József frak­cióigazgató. Hozzátette: a Dobo­gókőn megkezdett és folyamato­san tartó egyeztetések közül a szociál- és foglalkozáspolitikai, valamint az oktatási lezárult Az adók témaköréről még nem dön­töttek. „Segélyt csak az kaphat, aki munkaképtelen. A szociális vívmányokat azonban megtart­juk, nem cél így csökkenteni a kiadásokat” - mondta Tóbiás. A miniszterelnök szerint a kor­mány folytatja azt a programot, amely 2007 ősze óta a kabinet politizálásának középpontjában szerepel. Gyurcsány Ferenc arra válaszolt, mit tartalmaz gazda­ságélénkítő javaslata, amely ma a Veres János pénzügyminiszter érkezik az MSZP-frakció egyeztetésére Mit szól hozzá, hogy jön az új adóprogram? CSABA LÁSZLÓ KÖZGAZDÁSZ: egy kisebbségi kormánynak is van moz­gástere, de kicsi. Kétútáll az MSZP és a kormány előtt Vagy azt csinálják, amit az SZDSZ mond nekik, és akkor a liberálisokmegszavazzáka költség- vetést, vagy csinálhatnak valami hasznosat is. Egyszerűsít­hetnék az adónemeket hogy 54 adófajta he­lyett csak három-négy legyen. Én közgazdász professzor vagyok, de f /;X még így sem /> i WBmtí sikerül kitöl- tenem az adóbevallá­somat, ak­kor mi le­het a béké- I si kisvállal­kozókkal? LÁSZLÓ CSABA, VOLT PÉNZÜGYMI­NISZTER: legsürgetőbbnek a személyi jövedelemadó és a járulékrendszer át­alakítását tartom, ami 2009-ben az adóemelésekkel ellentételezve 350 milliárdos kieséstjelentene. Évi 15 mii liós jövedelemig 20, utána 30 százalé­kos szja-t javasoltam a kor­mánynak, a minimálbér adómentességének fo­kozatos és a különadó azonnali megszünteté­sét A pontos szá mításokat a költségvetési tervezéshez il lesztve kell véglegezni. Nem tu­dom, hogy ezek közül mit fogadnak el liga: az MSZP a tőkét szolgálja „az MSZP ismét ügy tárgyal­ja jövő évi adóelképzeléseit, hogy figyelmen kívül hagyja a munkavállalók érdekeit. Csak azok az érdekek hall­gattatnak meg, amelyek a tőkét szolgálják, és a töme­gek szavára senki sem ad" - mondta lapunknak Fiedler Péter. A Liga Szakszerveze­tek kommunikációs vezetője szerint mindezt annak elle­nére teszik, hogy a sokat mi­nősített konvergenciaprog ram súlyát is ez a társadal­mi réteg hordozta a vállán, annak ígéretével, hogy az át­meneti, súlyos tehemövelés pár év múlva megszűnik, eredményeként pedig az ál­talános gazdasági helyzet és vele az életszínvonal nő. Népszabadság fizetett mellékle­teként jelenik meg. A négyolda­las írás közlése 4,5 millió forint­ba került, amit fele-fele arányban a kormány és az MSZP fizetett. „Az MSZP-frakció ülésén befe­jeztük azt a konzultációsorozatot, amit az elmúlt hónapokban foly­tattunk. A programunk, ami a kö­vetkező évekről szól, lényegesen több, mint pusztán adóprogram” - szögezte le Gyurcsány Ferenc. Kiemelte: az adócsökkentést, az adóegyszerűsítést, az adóalapok szélesítését és az adóbeszedés szigorítását egyszerre kell meg­valósítani. „Sokak véleményét fi­gyelembe vettük, és nem csak az SZDSZ-ét” - magyarázta a kor­mányfő. Emlékezetes: a kormány és az MSZP vezetésének júniusi dobogókői tanácskozásain Gyur­csány arról beszélt, hogy át kell alakítani a szociális támogatások rendszerét az állástalanok segíté­se érdekében, illetve hogy egy­szerűbb adórendszerre, kevesebb adókedvezményre van szükség. Navracsics Tibor szerint az utóbbi fél évben is a tehetetlenség jellemezte a kormányt, semmi­lyen érdemi döntést nem hoztak, és Magyarországváltozatlanul le­szakadóban van a térség orszá­gaihoz képest „lassan indul a po­litikai évad, a magyar politika el­vesztegetett évének második fél­évébe lépünk” - fogalmazott Navracsics Tibor. Hárman pályázhatnak az OEP vezetésére HÁRMAN PÁLYÁZNAK az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatói posztjára sajtóhírek szerint. Várhatóan Ungár Klára, az Országos Egészségbiztosítá­si Pénztár (OEP) jelenlegi főigazgató-helyettese, László Imre, a Szent Imre Kórház főigazgatója és Gusztonyi Ágnes, az Országos Idegse­bészeti Tudományos Intézet (OITI) vezetője pályázik. MOK: kevés a konkrétum az átalakításról A MAGYAR ORVOSI KAMARA (MOK) szerint az egészség­ügy átalakításáról szóló program jó szándékú, de ke­vés konkrétumot tartalmaz - mondta Éger István, a köztestület elnöke. Az anyagból többek között a különböző reformelemek­re szánt források pontos mértékét és „származását” hiányolta Éger István. Éger bírálta a programot Egymilliós bírság a 4-es metró kivitelezőjének A NEMZETI KÖZLEKEDÉSI Ha­tóság (NKH) egymillió forint eljárási bírságot szabott ki a 4-es metrót kivitelező BAMCO-val szemben, és megtiltotta az átkötő alagút építését a kiviteli terv jóvá­hagyásáig. Az építkezés en­gedély nélkül zajlott. A déli pajzsot 15 napja állították le a Gellért térnél, azt köve­tően, hogy az NKH felfüg­gesztette a 4-es metró alag- útjának építését. Az építke­zést azért kellett leállítani, mert a kivitelező egy átkötő alagút kifúrására nem kért engedélyt Ötszáz iskola tatarozására jut pénz felújítás Bajnai Gordon plusz, a Fidesz mínusz húszmilliárdról beszél Felesleges propaganda, vagy felelős tájékoztatás? „Az iskolafelújítási programra az eredetileg tervezett 55 milliárd forint helyett 75 milliárd forintot osztunk szét 253 pályázó között” - jelentette be Bajnai Gordon. A nemzeti fejlesztési és gazdasá­gi miniszter szerint rendkívül szigorú szempontokat érvé­nyesítettek az isko­lafelújítási pályáza­tok elbírálásakor, például a ké­relmet benyújtókat a helyszínen is ellenőrizték. Figyelembe vet­ték, hogy lesz-e elegendő diák az elkövetkező öt évben, de az is szempont volt, hogy a leghátrá­nyosabb térségektől ne szívják el a fejlettebbek a forrásokat Tudni kell, hogy Magyarországon az is­kolaépületek több mint 40 szá­zaléka 1945 előtt épült. „Az elmúlt években pedagó­gusokat bocsátottak el, iskolákat zárnak be, és szinte mindenért fizetni kell, amiért eddig nem kellett” - mondta Zsigó Róbert. A fide- szes politikus emlé­keztetett: sokszor ígért már milliárdo- kat a kormány, például koráb­ban Hiller István 100 milliárdról beszélt Vagyis eltűnt 20 milliárd forint. Zsigó szerint kérdéses, hogy a most nyertesnek nyilvá­nított ötszáz telephely mellett mi lesz a többiekkel, amelyek szin­te már a közüzemi számlákat sem tudják kifizetni. ■ V. M. ■ A Fidesz szerint kevesebb a pénz az ígértnél. A nagyatádi Ady Endre Gimnáziumot most újítják fel „Minél rosszabb helyzetbe kor­mányozták az országot, annál többet költöttek a problémák megmagyarázására” - szögezte le Ágh Péter. A fldeszes politikus ismertette: 2002-től több mint 23 milliárd forintot köl­tött a szocialista-libe­rális kormány rek­lámkiadásra és pro­pagandára. A legna­gyobb összeget a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kommunikációs költsége teszi ki, ami több mint 10 milliárd forint. „Gyurcsány Fe­renc a hibás, amiért olyan politi­kát honosított meg, amely az em­berek pénzét felesleges, megma­gyarázhatatlan dolgokra költi” - hangsúlyozta Ágh. „Az Orbán-kormány kancellá­riája, egyetlen intézménye egy év alatt több mint dupláját fordítot­ta kommunikációra annak, amit 2002 óta éves átlagban a minisz­tériumok lakossági tájékoztatás­ra költöttek” - rea­gált a kormányszóvi­vő. Budai Bernadett szerint csak a Fidesz emlékezetkiesése magyarázhatja, hogy sokallja az erre a célra szánt forrásokat, mi­közben az alig több mint két évig működő Országimázs Központ 13 milliárd forintot költött az Orbán- kormány népszerűsítésére. „A kormánynak kötelezettsége és fe­lelőssége a korrekt tájékoztatás” - szögezte le Budai Bernadett. ■ ■ Ágh: a problé­mák magyará­zására költenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom