Nógrád Megyei Hírlap, 2008. augusztus (19. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-07 / 183. szám
2 NOGRAD MEGYE 2008. AUGUSZTUS 7., CSÜTÖRTÖK „Szívesen emlékszem vissza a régi időkre../7 Piroska néni hálás a sorsnak a szép évekért Mátraverebély. a község legszebb kort megélt lakója özvegy Kalos Jánosné, aki 1913. december 12-én Bárándon látta meg a napvilágot. Családjával alapító lakosai voltak a Hajdú-Bihar megyei településnek. Szegényes körülmények között éltek, hiszen szüleinek kilenc gyermeket kellett felnevelnie.- A férjemmel, aki Szlovákiából származott, 1932-ben tartottuk meg az esküvőt, és három gyermekünk született, két lány és egy fiú - meséli a 95 éves Piroska néni, aki ünneplőbe öltözve, kedvenc cicájával az ölében mosolyogva néz a fényképezőgép lencséjébe. A kilencvenöt évesen is életvidám, pirospozsgás arcú, gyönyörű kék szemű néni folyton sertepertél a ház körül, lányai elmondása szerint a kertben is szívesen tevékenykedik, sőt a tüzelőt is ő maga válogatja ki és hordja be a szobájába. Egész életében keményen dolgozott, nyugdíjazásáig a tsz-ben munkálkodott és azóta sem hagyja el magát.- Nagyon boldog életünk volt a férjemmel, sosem voltunk gazdagok, de tisztességesen neveltük gyermekeinket - fogalmazott Piroska néni, hozzátéve: - a párom vasutasként dolgozott és hálás vagyok, hogy még a hetvenedik házassági évfordulónkat is megünnepelhettük. Az eltelt kilenc és fél évtized alatt sokmindent megélt Mátraverebély legidősebb lakója, a sok szép emlék mellett sajnos számos csapás is érte élete folyamán. Látta a két világháború pusztítását, az 1956-os forradalmat és magánéletében is több tragédiát túl kellett élnie. Egyettaságra, sőt arckrémeket is szívesen használ. Arra a kérdésre, hogy vágyik-e még Bárándra, vagy megszokta már Verebélyt ezt feleli:- Nekem mindig az a fehérre meszelt, döngölt padlójú kis ház lesz az otthonom, amit a férjemmel építettünk és ahol hosszú éveket töltöttünk. Persze azért itt is jól érzem magam. A helyiek is szeretik Piroska nénit, a szomszédai anyák napján és karácsonykor is ajándékkal kedveskedtek neki. Kilencvenedik születésnapján pedig a falu vezetése hatalmas virágcsokorral köszöntötte fel. A háziorvos is havonta érkezik vizitre, szerencsére korához képest nagyon jó egészségnek örvend a néni. Napjait a ház körüli teendők elvégzésével, kerti munkával, televíziózással és rádióhallgatással tölti, nagyon szereti az állatokat, öt cica veszi körül. Megvan a véleménye a világról, amit nyíltan ki is mond:- Ma sem könnyebb az élet, mint régen volt. Szívesen emlékszem vissza a régi időkre, például arra a napra, amikor a férjem először hozott haza margarint, és azt sem felejtem el, amikor búzát őröltünk a malomban. Ma már bármi megvásárolható az üzletekben, de elég borsos áron, a kevés nyugdíjamat alaposan be kell osztanom. Ennek ellenére hálás a sorsnak azért, hogy ennyi szép év jutott neki és bizakodva tekint a jövőbe, bízva abban, hogy a századik születésnapját is egészségben és családja körében ünnepelheti. Piroska néni sok-sok szép emléket tudhat magáénak Családja körében érzi igazán jól magát len fiát húsz éve, egy autóbalesetben vesztette el, ezt követően költözött a férjével lányaihoz, akik a nógrádi településre mentek férjhez. Azóta eltemette férjét és mindkét vejét is. Unokái és dédunokái azonban némileg kárpótolják a veszteségekért* Nagyobb ünnepek alkalmával összegyűlik a család és örömmel hallgatják a nagymama, dédma- ma meséjét, amelyben felidézi a régmúlt időket, a régi eseményeket, életének epizódjait, amelyekre oly szívesen emlékszik vissza. Énekelni is nagyon szeret Piroska néni, szülőföldjének népdalaival szórakoztatja szeretteit. Pogácsával kínál, de közben hozzáteszi, hogy ő sokkal finomabbat tudott sütni valaha, a házát is mindig rendben tartotta, és még mindig odafigyel a tiszCicájáról mindmáig ő gondoskodik A népi kultúra ápolása 81288 www.invitel.hu Szenográdi Ferenc Rúlléc. A községben 1969-ben Holecz Istvánná kezdeményezésére alakult meg az asszonykórus. Az első időszakban, Pécsik Sándorné pedagógus, majd Dombóvári József tanító volt a vezetőjük. Az 1970-es években alakultak át hagyományőrző együttesé. A Gyöngyösbokréta Hagyományőrző Együttes vezetője, Holecz Istvánná, aki maga is több száz rimóci népdalt gyűjtött össze. Elmondta: alapvető céljuk a közösségteremtés, a helyi és palóc népi hagyományok összegyűjtése, színre állítása. Az évtizedek során nagyon sok díjjal ismerték el munkájukat, több országos versenyen nyertek kiváló minősítést, nívódíjat. Az idén Mezőkövesden a Vass Lajos népdaléneklő verseny országos elődöntőjén kiváló Arany Páva minősítést kaptak, ott-lesznek novemberben az országos döntőn. A bemutatón szólót énekelt Pásztor Ferencné, Pásztor Bianka és Varga Ivett. Nagy sikert arattak Kapuváron, ahol az egykori falusi tollfosztást állították színre. Rangos szakemberekből álló zsűri elismerően nyilatkozott az előadásukról. Az elérhető maximális 150 pontból 144- et kaptak, ami kiváló minősítést jelentett számukra. A csoport vezetősége úgy nyilatkozott, hogy számukra fontos a megmérettetés, amely a sikerélmény mellett megerősíti bennük azt a tudatot, hogy jó úton haladnak. Holecz Istvánná 1999-ben megkapta a népművészet mestere címet, többször szerepelt a Magyar Rádióban, 2006-ban a Dűvő együttessel közösen készült el egy cd felvétel. Az idén kiadott népdal összeállítású hanglemezen az ő hangja is hallható. Margit néni nagy gondot fordít az utánpótlás nevelésére, felkarolja a tehetséges fiatalokat így többek között a szécsényi 12 éves Varga Ivettet, aki már több díjat tudhat magáénak és a rimóci, ugyancsak 12 éves Pásztor Biankát. A fiatalok közül, a rimóci gyökerekkel rendelkező szécsényi Bocsó Péter Fülöp-díjat kapott. Szeptember 30-ig havidíjmentes az ADSL internet! Ha megrendeli, megnyerheti a 10 notebook egyikét! • szeptember 30-ig havidíj nélkül, utána 4490 Ft/hó (1 Mbit/s ADSL esetén) . 1 éves hűségszerződéssel Önhöz legközelebbi Teiepontjainki Salgótarján, Rákóczi út 21. Pásztó, Fő út 54. tt &»¥id§ 2SS8. «Ictdte l -|étdl * választott <túi«*g sánzelmígétdt fagyén 1990 - am It Ajántatant:« 2>m. július 1. « Íöú8. ». k&tött-ptöt&áfefcppiii« cgyém i«i*^yit4tÍ0»tttí~megí«»ilel? és Mkito míwler: % laáowtgí A&SL «nemei fsomajf* *«s*tk«zik, A pr«k*hóa*p az afrl?rö*sf»r> * haségiée az kmt* II. sáptól «utel. ki ink tartalmánál az áfát. A íájéfcaítatisae» wfjes fcks, tciíábbí seszleteA awwsn.íavüelJsü dtóan vagy a DSB-as s?a*wm. ínv/itel
