Nógrád Megyei Hírlap, 2008. augusztus (19. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-18 / 192. szám

2 NÓGRÁD MEGYE 2008. AUGUSZTUS 18., HÉTFŐ Immár hatodik alkalom­mal gyűlt össze a falu la­kossága és az ide érkező vendégek a kastélykert­ben megrendezett faluna­pon, amelyen egész nap érdekes, színes, tartalmas programok várták a szóra­kozni vágyókat. Szarvasgede. A hatodik falunap­ra is nagy lelkesedéssel, izga­lommal készült a falu vezetése és lakossága, mindent megtet­tek azért, hogy az ide érkezők megtalálják a számukra megfe­lelő programot. Reggel szentmi­sével kezdődött a rendezvény, a délelőtt folyamán pedig gyer­mekprogramok várták az apró­ságokat: kézműves-foglalkozá­sokon vehettek részt, kipróbál­hatták a gyertyaöntést és a ko­rongozást, de ugrálóvár és csúszda is a gyerekek szórako­zását szolgálta. Az élő kívánságműsort Abaházi Csaba, a Danubius rá­dió műsorvezetője vezényelte, majd Tóth Jánosáé, a település polgármestere köszöntötte a vendégeket.- Itt a Kárpát-medence szívé­ben a Mátra-alján, az ismerős hegyek árnyékában, a patak két oldalán húzódik meg ez a kicsi A templom körül tartották a nagy sikerű rendezvényt falu. Megmaradt a miénknek, a mi szülőfalunknak, amit hato­dik alkalommal ünnepelünk - hangsúlyozta köszöntőjében a polgármester, hozzátéve:- Ezek azok az alkalmak, amelyek közelebb hozzák egy­máshoz az embereket, ami azért fontos, mert a kis falvak meg­maradásának, fejlődésének az összefogásban van az ereje. A közösségnél pedig nincs na­gyobb erő. Mint mondta, a szarvasgedeiek terveznek és va­lóra is váltják elképzeléseiket. A kis falunak van múltja, jelene és lesz jövője is. Képviselőtársaival közösen azon munkálkodnak, hogy az utókor számára mara­dandót adjanak, úgy ahogy őse­ik is tették. A Pomázi Űrhajózási Hivatal egyik, a Csillagok háborúját idéző járműve nagy sikert aratott- Ünnep ez a mai, bízom ab­ban, hogy mindenki megtalálja a maga ünnepét, azt, amelynek emelkedettségéből, melegségé­ből, szeretetéből egész évben fel­töltődhet - zárta mondandóját Tóth Jánosné. Ezt követően a falu legfiata­labb és legidősebb lakóit köszön­tötték, majd a fellépők vették bir­tokba a színpadot. A csécsei Kék­nefelejcs népdalkor szórakoztat­ta a nagyérdeműt, a héhalomi ál­talános iskolások mambót és csacsacsát, az egyházasden- gelegi diákok pedig modern népi táncot és más népek táncait ad­ták elő. A fellépők sorát a palotási Őszirózsa nyugdíjasklub, és a szarvasgedei Őszi Napsugár nyugdíjasklub tagjai is gazdagí­tották, valamint a csömöri Csicsörke néptánccsoport is elő­adta műsorát. A nap egyik legiz­galmasabb programja a ládader­bi volt, amelynek győztese elis­merésben részesült, emellett a fő­ző- és sütőverseny helyezettjeit is díjazták. A programsorozatot a Nógrádi Operett Társulat előadá­sa és a szabadtéri bál zárta. Rétság-Léva, 1968 (Folytatás az 1. oldalról.) ami nehézzé tette a két nép közöt­ti kommunikációt. Gondolhatunk itt a 19. század - mind a két nem­zetet érintő - nemzeti ébredésére és az ebből származó konfliktu­sokra, Trianon traumájára, a Fel­vidék 1938-as visszatérésére, majd a családok tízezreit érintő deportálásokra. A sort 1968. foly­tatta, amikor magyar katonák a világpolitikai viszonyokból követ­kezően, de részt vettek egy sza­badságküzdelem leverésében. A társrendező lévai levéltár igazgatónője, Éva Besinová üdvö­zölte a Nógrád Megyei Levéltár kezdeményezését, s reményét fe­jezte ki, hogy a most megindult együttműködés további közös lé­pésekhez nyújthat majd alapot A konferencia_során Hrubík Bé­la, a Csemadok országos elnöke arról szólt, hogy a felvidéki ma­gyarság - jelenleg általa vezetett - legnagyobb szer­vezete miként él­te meg az ország megszállását. A lakosság nagy része nem is tud­ta, hogy a ma­gyar hadsereg miért vonult be a régióba. Nem voltak tisztában a prágai, pozso­nyi események­kel, s így sokan azt remélték, hogy ismét vissza­csatolják a területet Magyaror­szághoz. Az Alexander Dubcek ál­tal fémjelzett „emberarcú szocia­lizmus” eszméjének megdöntése volt ugyanakkor az igazi cél. A ka­tonai intervenció megpecsételte a nemzetiségi törvény megalkotásá­nak lehetőségét is. A törvény vég­leges szövegébe sem a nemzetisé­gek arányos képviseletének, sem a kisebbségi önkormányzatiság alapelve nem került bele. A rendezvény főelőadója, a té­ma legavatottabb ismerője, ár. Patakylván hadtörténész volt. Elő­adása során szólt Csehszlovákia 1968-as megszállásáról, felidézte a történelmi események hátterét, megvilágította a nemzetközi poli­tikai összefüggéseket A konferencián jelen volt a ven­dégek körében Pavel Chobot nyugállományú ezredes, a lévai alakulat egykori parancsnok­helyettese. Hozzászólásában úgy emlékezett, hogy a megszállás előtti közvetlen utolsó parancs úgy hangzott, hogy a Varsói Szer­ződés seregeinek segítséget kell nyújtani. Ezt követően megsza- : kadt a kapcsolat a központi irányí­tással, s magukra voltak hagyva, j A visszaemlékezése során a leg­főbb sikernek azt tartotta, hogy a ; konfliktusokkal tűzdelt helyzetet - mely magában hordozta akár j egy harmadik világháború esé­lyeit is - úgy sikerült megoldani, hogy harci eseményekre nem ke­rült sor. Jávorka János nyugállományú alezredes arról az érdekes hely­zetről szólt, hogy bár 1968-ban a rétsági katonák megszállóként jelentek meg a lévai alakulatnál, a két hadosztály közötti kapcso­lat azóta - mind a mai napi - tö­retlen barátsággá változott. Bár mindkét város katonai alakulata i megszűnt már, a honvédhagyo­mányokat tovább éltető civil szer- - vezetek tovább viszik az elmúlt j négy évtized alatt kialakult, sze- - mélyes barátságok szálaival erő­södő folyamatot. A rétsági és a f lévai katonák tehát - úgy is fogai- - mazhatnánk - példát mutatnak ) arra, hogy a barátság olykor erő- - sebb lehet minden, gyakran fe- - lülről irányított politikai szán- - déknál! VJ. \ Összefogás nélkül nem megy...! (Folytatás az 1. oldalról.) Ezekbe a dobozokba valami­lyen fényérzékeny anyagot elhe­lyezve - bizonyos alapvető sza­bályokat betartva - máris jó eséllyel válhatunk lyukkamerás fotósokká. A lehetőségek tárhá­za kimeríthetetlen, de nem árt tudni, hogy ebben a műfajban minden egyes kép elkészítése igen nagy koncentrációt igényel. A táborlakók személyesen is fel­fedezhették, kutathatták az ősi eszköz, vagyis a „camera obscura” használatára épülő le­képezési technikákat. A táborozok folyamatos elmé­leti és gyakorlati támogatások­ban részesültek. A meghívott „mesterek” Bozsó András, Bölcskey Miklós, Gábor Enikő, Fe­kete István, Kerekes Gábor, Tarjáni Antal voltak. A legsikere­sebb munkákat és a legjobb esz­közöket a kiállításon tekinthetik majd meg a vendégek. Az egész napos program ün­nepi szentmisével indult, ame­lyet a helyi római katolikus templomban tartottak. Délelőtt voll főzőverseny is. A falunapot Gserhátszent- iván polgármestere, Jozipovlcs György nyitotta meg, beszédé­ben a következő gondolatokat tett közzé:- A „Kicsi Világ” fesztivál hat község közös rendezvénye, amely rendkívül nagy összefo­gást igényel. Ez a mi kicsi vilá­gunk, amelyet igyekszünk egy kicsit bővíteni - közölte. Ezek a közös ügyért összefogó települé­sek valamennyien hátrányos helyzetben vannak. Ez alatt azt értem, hogy a községi hálózat­ban élő lakosság lehetőségei nem egyenlők más településen élőkével. Kulturális értékekhez való hozzáférés szempontjából a nagyvárosi emberek előnyösebb helyzetben vannak - mondta. Mint megtudtuk, alapvetően két lehetőségük van jelenleg a kistelepüléseknek: vagy elfogad­ják ezt a helyzetet vagy megpró­bálnak változtatni rajta, aho­gyan ezt Gserhátszentiván is te­szi.- Mi az utóbbi alternatíva mel­lett tettük le a voksunkat, ennek első sarokköve a mai fesztivál, amelyet az önkormányzatoknak és néhány jó szándékú egyén tá­mogatásának köszönhetünk tudatta a község első embere. A települések és az emberek ősz szefogtak és közösen kezdtek el gondolkodni, hogy min és hogyan lehetne változtatni. Az emberek áldoztak és tet­tek annak érdekében, hogy ma itt valami megkezdőd­jön... Ez a község úgy dön­tött, hogy először is a kultú­ra mentén próbálják meg hátrányos helyzetüket el­lensúlyozni. A rendezvényen jelen volt dr. Nagy Andor, a térség or­szággyűlési képviselője és Varga Béla, a Nógrád Me­gyei Közgyűlés alelnöke is, aki köszöntőjében a követ­kezőket mondta el:- A mai nehéz helyzetben nagyon lényeges, hogy a fal­vak összefogjanak és segít­sék egymás munkáját. Az itt élő emberek példamuta­tó szorgalma és az egymás iránt tanúsított segítőkész­ség rendkívül fontos, csak ezek hozhatják meg a közös sikert. A Belső-Cserhát vi­déke az egyik legszebb ré­sze megyénknek, ahol az identitást ápolják és továb­bítják - hangoztatta Varga Béla. Az ilyen és ehhez ha­sonló nagymértékű összefo­gás mindig jó érzéssel tölti el az embert. A mai fesztivált és a falunapot a hat polgármester kő- 4 zös erővel hozta létre, a rendez- vény szervezése során tanúsított T összetartás jó példaként szolgál- -I hat a többi község számára is, hiszen összefogással és akarat -j tál szinte minden elérhető - - mondta az alelnök. Az ünnepi köszöntők után be- -í mutatták a Cserhátszentivánon n forgatott „Mázli” című filmet E 13.30 órától, majd a csesztvei i: asszonykórus lépett a színpad- -I ra. A herencsényi Tiszavirág ha- -i gyományőrző asszonyórus 14.45! c! órától szórakoztatta a szép q számmal egybegyűlt vendégse- U reget. A főzőversenyen elkészült hl ételek elfogyasztása után pedig] § a Pillangó mazsorettcsapat mű- -i sora vette át a főszerepet. Ezek pj után a Kicsi Világ zenei fesztivál) li résztvevői, mint például a Fiilta- núk Zenei Műhely, a Club ERAl/ és az I can Etno egészen 20 órá-j-i ig szórakoztatta a közönséget majd Gergely Róbert lépett a szín - padra. Az est beköszöntővel haj nalig tartó falunapi bál vette ke/ detét, amelyen a Balassagyar mairól érkező Zsuzsi és Örst együttes szolgáltatta a talp alá valót. Ünnep az ismerős hegyek alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom