Nógrád Megyei Hírlap, 2008. augusztus (19. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-16 / 191. szám
4 2008. AUGUSZTUS 16., SZOMBAT „Ráragasztott reneszánsz" a Pásztói Múzeumban ________________________________KULTÚRA A c ím bizonyára - legalábbis az idézőjelbe tett jelzős szerkezet - | magyarázatra szorul. A Pásztói Múzeum idén januárban meghirde-'% tett pályázatára meghívott művészek egyike, Kiss Ilona grafikus | használta a „ráragasztott reneszánsz” összetételt, megtudván, hogy f a beküldendő műveknek tartalmilag kapcsolódniuk kell a 2008-as reneszánsz év programjához, műfajilag, technikailag pedig a kollázs, az applikált műalkotás kritériumainak kell megfelelniük. Miért lett Magyarországon éppen 2008 a reneszánsz éve, hiszen a kultúrát, a művészetet megújító ember- és természetközpontú világszemlélet a 14-16. évszázadokban fokozatosan alakult ki, születése nem köthető egyeüen konkrét dátumhoz sem? A háttérben az a történelmi tény keresendő, hogy a magyar rendek 1458-ban, tehát éppen 550 A Pásztói Múzeum díját Becsó Zsolt megyei közgyűlési elnök adta át a szlovákiai Jana Bialovának évvel ezelőtt választatták királlyá Hunyadi Mátyást, aki köztudottan sokat tett az újjászületést hirdető eszmeiség meggyökereztetése, a humanista műveltség elterjesztése érdekében. A Nóg- rád megyei települések közül Pásztó számára különösen fontos személy volt Mátyás, aki megerősítette a Zsigmond király által 1407-ben adományozott városi kiváltságokat. Ez magyarázza, hogy a reneszánsz évfordulóra egy rangos pásztói intézmény, a múzeum - együttműködve a losonci Nógrádi Múzeummal és Galériával, valamint a ceredi székhelyű Ars Longa Művészeti Egyesülettel - meghívásos pályázatot hirdetett képző- és iparművészek számára. A kollázstechnika nagy szabadságot biztosított ahhoz, hogy az alkotók sokszínűén, egyéniségüknek s az általuk képviselt művészeti ág sajátosságainak megfelelően, a mai kor aktualitásaival összefüggésben jelenítsék meg a reneszánsz kor szellemiségét, jellemzőit, az újjászületés szimbolikáját. S, hogy éltek is ezzel a szinte korlátlan lehetőséggel, azt a pályázat anyagából rendezett, a minap megnyílt kiállítás is bizonyítja. # A megjelenteket Shah Gabriella, a házigazda múzeum művészettörténésze, a tárlat kurátora üdvözölte és megköszönte azok közreműködését, akik bemutatták Varga Anikó „Reneszánsz mozgókép” című, igazán alkalomhoz illő performance-át. Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke köszöntőjének bevezetőjében a reneszánsz fogalmát értelmezte és méltatta máig ható jelentőségét, majd a kollázs mindennapokban gyakran megjelenő, de fel nem ismert formáira hívta fel a figyelmet. „A mostani kiállításon részt vevő alkotók, a kollázsvarázsok készítői viszont kárpótolnak bennünket rövidlátásunkért... Átvitt értelemben Varga Anikó papírruháit a losonci Nógrádi Múzeum és Galéria díjazta ránk ragasztják a reneszánsz motívumait, ezáltal időtlenséggel ajándékoznak meg bennünket és ruházzák fel műveiket” - mondta és kifejezte a megyei közgyűlés abbéli szándékát, hogy a profit uralta viszonyok között, a jelentősen csökkentett anyagi források ellenére is hozzájáruljon Nógrád szellemi felemelkedéséhez. A kiállítás szakmai megnyitóbeszédét Halászná Szilasi Ágota, az egri múzeum salgótarjáni származású művészettörténésze tartotta. Igényesen, mély alapossággal, szakirodalomra támaszkodva elemezte a kollázst, mint a XX. század első évtizedeiben megjelent, az akadémista festészet tökélyre fejlesztett naturalizmusával szemben egy újfajta realitást, eredetiséget képviselő művészi eljárást, egyszersmind gondolkodásmódot, világlátást. Azt bizonyította, hogy Georges Braque francia festő és szobrászművész - aki Pablo Picasso mellett a kubizmus vezéregyénisége is volt - amikor egy papírdarabot ragasztott a képbe, lényegesen többet tett egy kézenfekvő, ezért zseniális gesztusnál, hiszen e műfajban „a modern képzőművészetszemléleti lényege rejtőzik és nyilvánul meg. ” H. Szilasi Ágota idézte Dévényi János képversét, amelyben több mint harminc értelmezési módja szerepel a kollázsnak. Ugyancsak sokféleképpen fogta fel a feladatot a kiállító tíz művész is. A losonci Jana Bialova vegyes technikájú alkotásait a 15-16. századi németalföldi festő, Hieronymus Bosch ihlette. A salgótarjáni BirkásBabett a kései angol reneszánszkor történelmi személyiségét, Erzsébet királynőt ábrázolta gombostűkre felszúrt gyöngyökkel. A balassagyarmati szobrász Csemniczky Zoltán műveiben „reneszánsz reminiszcenciá”-kat mutat be. Fürjesi Csaba, a Cered-Salgótarján nemzetközi művésztelep egyik „Amikor egy angyal elkésik” című sorozatával a világ aktuális veszélyeire figyelmeztet. Juhász Veronika és Úri Eszter, a MoholyNagy Művészeti Egyetem textiltervező hallgatói a reneszánsz ornamentikát jelenítik meg. A kiállítás névadója, Kiss Ilona „Mátyás király törvénykönyve” és „Követségben Mátyás királynál" című műveiben apró, jól felismerhető figurákat, közszerepelőket sorakoztat fel. Kun Cecíliát és Sánta JAszlót, a ceredi művésztelep alapító tagjait a középkori lovagkultúra ihlette meg. A pásztói Varga Anikó - aki a művészeti egyetem tanára - reneszánsz papírruháiban a mai kor divatja is megjelenik. A díjzsűrit K Beák Ildikó, a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum, Bozó Andrea a losonci múzeum és galéria művészettörténésze, valamint Volek Krisztina rajztanár alkotta. Véleményük szerint a Pásztó Múzeum díját lana Bialova, a losonci múzeumét Varga Anikó kapta, harmadik díjas lett Úri Eszter, különdíjat pedig Birkás Babett kapott. A díjakat Becsó Zsolt, Shah Gabriella és Sisák Imre, Pásztó polgármestere adta át. Jutalomban részesült valamennyi kiállító művész. A tárlatot Nógrád Megye Önkormányzata, Pásztó Város Önkormányzata, a pásztói Vár TV, a Pásztó pláza, a helyi vállalkozók klubja és a Komplementer Kft. támogatta. A katalógust Shah Gabriella szerkesztette, a fotókat Buda László készítette. A reneszánsz évéről méltó módon megemlékező kollázskiállítás szeptember 15-ig tekinthető meg. Csongrády Béla Birkás Babett különdíjas képei: Erzsébet I. és Erzsébet II. (vegyes technika) Az első csengőszó előtt Valamikor szokás volt - néhol még ma is az - háromszor csengetni egy-egy színházi előadás előtt. Salgótarjánban - képletesen szólva - most az első csengőszóra várunk: véglegessé vált a 2008/2009-es évad programja, a bérleteket augusztus 18-tól lehet megvásárolni a József Attila Művelődési és Konferencia-központ pénztárában. Az elmúlt évi tulajdonosok annyiban élveznek előnyt, hogy szeptember 8-ig megújíthatják tavalyi bérletüket. A József Attila- és Zenthe Fe- renc-bérletsorozatban tizenegy előadás szerepel. A soproni színház három produkciót mutat be: Shakespeare „Hamlet”-jét, Csurka István „Házmestersirató”-]'át és Pam Gems „Marlene” című zenés játékát. Ugyancsak három előadást abszolvál a Turay Ida Színház. Színre viszi Örkény István „Macskajáték”-át, Görgey Gábor „Ko- mámasszony, hol a stukker?” című darabját és Edward Knoblauch „A faun” című vígjátékát. Egy-egy előadással szerepel öt társulat. A Vidám Színpad Jason Robert Brown „Volt 5 évünk” című kamaramusicaljét, a Thália Színház Richard Alfieri „Hat hét, hat tánc”-át, a Karinthy Színház Robert .Harling „Acélmagnóliák” című romantikus színjátékát, a Kassai Thália Színház Yves Rostand klasszikusát, a „Cyrano de Bergerac”-ot mutatja be. Bekerült a bérletsorozat(ok)ba a helyi Vertich Színpadstúdió is Arthur L. Kopit „Jaj apu...” című ab- szurdjával. Mint kitetszik: változatos a „menü” mind a szerzőket, mind a műfajokat tekintve. A zenés darabok egyértelműen a közönségigény alapján kerültek a kínálatba. Újra láthatja a közönség kedvelt színészeit, köztük - az elmúlt szezon végén elsőként helyi Vastaps-díjat kapott -Mikó Istvánt. Három előadás is egy-egy párosra épül: a „Volt 5 évünk’-ben Malek Andrea és Kamarás Iván, a „Hat hét, hat tánc”- ban Kulka János és Vári Éva, a „Marlene”-ben Piros Ildikó és Vásári Mónika, a „Cyrano...’’-ban Safarik Katalin és Bocsárszky Attila lép fel. További érdekesség, hogy az „Acélmagnóliák”-nak csupa hölgy, a „Komám- asszony...”-nak csupa férfi szereplője van. A rendezők között találni - mások mellett - Bencze Ilonát, Böhm Györgyöt, Huszti Pétert, Kerényi Imrét, Koncz Gábort, Őze Áront. Az első előadásra („Volt 5 évünk”) szeptember 22-én és 23- án, a másodikra („Cyrano...”) október 14- 15-én kerül sor a József Attila- és a Zenthe Ferenc- bérletben. Az évad végén újra szavazhat majd a közönség a legjobb előadásra, a legjobbnak tartott férfi és női színészre. Újdonság, hogy a hét előadásból álló színvonalas szerzőket és műveket felvonultató ifjúsági bérletsorozatot Mikszáth Kálmán neve fémjelzi. Ugyancsak hét előadást számlál a kisiskolások és óvodások Tudor- Vidor bérlete. Mindkét sorozatban fellépnek a helyi Vertich Színpadstúdió tehetséges ifjú színjátszói is. A fentiek azt sejtetik, hogy egy újabb sikeres színházi szezon elé néz a salgótarjáni publikum, minden készen áll arra, hogy elhangozzék az első, úgymond figyelmeztető csengőszó. Cs. B. A József Attila Konferencia Központ színházi évad programja József Attila Beriet Zenthe Ferenc Beriet Mikszáth Kalman Ifjúsági Beriet Tudor Beriet Vidor Beriet A műsorfüzetben együtt találhatók a három szekció (felnőtt, ifjúsági, gyermek) előadásaira vonatkozó információk Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Egy órája ülök itt meztelenül és maga még csak az orromnál tart. ” Szerencsés nyertesünk: Vanó Mária Hont, Honvéd út 1. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését augusztus 21-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (Salgótarján, Alkotmány út 9.), az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át!
