Nógrád Megyei Hírlap, 2008. augusztus (19. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-01 / 178. szám
2008. AUGUSZTUS 1, PENTEK 11 SPORTTÜKÖR Hosszú sorozat után: nyolcadik hely Még az őszi csoportmérkőzésekkel kezdődött a salgótarjáni SKÁID Dornyay Béla Tagiskola III. korcsoportos fiú labdarúgóinak hosszú sikersorozata, mely végén az országos diákolimpiái döntőben nyolcadikak lettek egy akkorra már más tagiskolák játékosaival közös csapattal. Az őszi csoportmérkőzéseket két csoportban 12 csapat kezdte meg, a Dornyay legénysége a 2. helyen zárt a Beszterce tagiskola mögött, s így részt vehettek a téli Szlivka László-emléktornán. Itt is a másodikak lettek, a torna gólkirálya, Galajda Márió pedig tőlük került ki. A tavaszi csoportmérkőzéseket szintén két csoportban kezdték a tagintézmények, majd a négyes városi döntővel folytatták. A Besztercével, Gagarinnal és a Kazárral mérkőztek meg a bajnoki címért, melyet jó játékkal el is hódítottak. Az iskolák összevonása után közös akarattal elhatározták a tagintézmények, hogy integrált válogatottat hoznak létre az adott sportágban, s ezt a feladatot a Dornyay testnevelőjére, Géczy Attilánéra bízták. Segítségére szolgált, hogy a csapatokat és a jobb képességű játékosokat megismerhette a mérkőzések során, s hogy a SASÉ 95-ös korosztályában sok tehetséges tanuló focizik hosszú évtik óta Horváth Gyula edző keze alatt, ezért ígéretes csapatot tudtak kiállítani. Az így' megerősödött gárdával a megyei döntőt sikerült megnyerniük, 3 győzelemmel, kapott gól nélkül! A labdarúgó III. korcsoportos diákolimpiái döntőt a kosárlabdával és röplabdával együtt Kaposvárott rendezték meg. Nógrád megyét pedig értelemszerűen az egyesített csapat képviselte, mely a támogatók segítsége nélkül bizony nem juthatott volna el oda. A csodálatos megnyitó ünnepségen a város főterén több száz sportoló diák részvételével és esküjével gyújtották meg olimpiai lángot a háromnapos küzdelmekhez. Labdarúgásban 20 iskola 4 csoportban küzdött a helyezésekért. Csoportjából a Püspökladány, Hódmezővásárhely, Máriakálnok és Tolna legyőzésével elsőként jutott tovább Salgótarján, a négyes döntőbe jutásért (a későbbi bajnok) Sárvár ellen játszottak és 1 -0 arányban maradtak alul. Az egyenes kieséses rendszerben ezek után Kalocsa következett, itt 3-1-re vesztettek. Az utolsó napon 40 fokos hőségben műfüves pályán Hatvan ellen 2-2-es döntetlen született, azután büntetőrúgások következtek, ebben a Hatvan csapata jobbnak bizonyult, így az ünnepélyes eredményhirdetéskor a 8. helyért járó oklevelet vehették át az alábbi tarjáni diákok: Bakonyi Bence (Dornyay), Bednár Dávid (Beszterce), 3. Bódi Norbert (Dornyay), 4. Csomány Lajos (Dornyay), 5. Galajda Márió (Dornyay), 6. Hegedűs Martin, (Beszterce), 7. Liszka Gergő (Dornyay), 8. Nyerges Krisztián (Gagarin), 9. Oláh Ádám (Arany), 10. Pápai Péter (Arany), 11. Sólyom Ádám (Kodály), 12. Végh Norbert (Gagarin) ■ (sts) SPORTTURMIX Veterán Eb atléüka. Miután bejutott a ljubjanai veterán Európa-bajnok- ságon az 1500 m síkfutás döntőjébe, a 9. helyen végzett az M 45- ös korcsoportban Telek András, a salgótarjáni Bauer Rudolf Nógrád Megyei Dobó Club atlétája. A Príma Primissima-díjjal kitüntetett-veterán dobóklub versenyzői már korábban is számos sikert értek el, köztük Európa-bajnoki címeket és kiváló helyezéseket szereztek szűkebb hazánknak. Focitábor pi liny. Háromhetes focitáborba várták a szécsényi kistérség fiataljait, melynek egyik állomása Rimóc volt. A jó hangulatú, kellemes időtöltést biztosító ősz-, szejövetelen közel 30 gyerek vett részt, akiket a helyi iskolában helyeztek' el, és nagyon jól érezték magukat. A programok között a focizáson kívül többek között a mihálygergei víztározóhoz is elgyalogoltak a fiatalok. Nem vágynak talmi csillogásra a salgótarjáni ördöglányok 14. nemzetközi SÓLET - Bo-Zsó Sport kispályás labdarúgótorna Kalmár Ferenc emlékére Egy kvízjátékba illő kérdés, melyre (szerintem) országosan szinte senki, megyénkből pedig valószínű nagyon kevesen tudnának válaszolni: melyik az a sportág Magyarországon, melyben Salgótarján nagyhatalom? A helyes válasz: a női futsal, ahol két tarjáni csapat (Skorpió, Vadmacskák) is szerepel az első osztályban. (Igaz, nem éppen dicsekvésre méltóan.) De honnan és hogyan is indult ez „nagy palóc női füt- ball/sal láz”? galom Salgótarjánban?- 1994 májusában alakult meg a csapat, Seregi Albert és jómagam nagy álma teljesült azzal, hogy Salgótarjánban is lehetett kispályás női futballcsapat. A Nagycsaládosok Nógrád Megyei Egyesülete keretében kezdődtek el az edzések a lónástelep végében fekvő pályán, ugyancsak az én vezetésem mellett. Tagtoborzás után számos leány és asszony került hozzánk, akik egyre jobban belelendültek a játékba. Az évek során egyre több hasonló csapatot sikerült megismernünk és megmérkőzni velük, játékunkban benne volt a siker és a sikertelenség is, de mindkettő csak egyre jobban összekovácsolta a gárdát, melynek magalakulása óta az alábbiak a meghatározó tagjai voltak: BohurútAnna, Boros Orsolya, Bácskai Boglárka, Mestemé Berta Ildikó, Murányi Judit, Nagy Gabriella, majd csatlakoztak hozzájuk Bablena Erika, Bámai Mónika, Bodócs Judit, Bogár Nikolett, Gondos Kinga, Keviczki Alexandra, Kovács Renáta, Koncz Krisztina, Lukács Tímea, Mezei Mónika, Nagy Mónika, Nagy Zsuzsa, Orosz Noámi, Orosz Hajni, Petmvics Zsuzsa, Tarjáni Viktória, Pálmán Szilvia, Selyei Szilvia, Szabó Elemémé, Török Tímea, Varga Vivien. Ha már a nevek felidézésénél tartunk, meg kell említenem a közben megalakult baráti kört - Boty- tyán József és István, Csomány Lajos, Gulyás József, Hegyi Sándor, Seregi Albert -, mely lehetőségei szerint sok mindenben próbálta segíteni az egyesületet- Ha jól tudom, piros fekete színekben pompáznak a lányok, és a csapat emblémájában a nevetekhez illően egy száguldó boszorkány látható. Ennyire gonosz alakulat ez?- Nagyon összetartó és jó hangulatú közösséggé formálódtunk, a célunk az volt és ma is az, hogy minél több fiatal hasznosan és sportosan töltse el a szabad idejét Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy kialakult tagjainkban a sport szeretete, az egymásra odafigyelés gyakorlata, a sportszerű játék és szemlélet Elcsépelt szó, de nálunk tényleg valós, hogy egy családdá váltunk. Szívesen fogadunk be új játékosokat, de örülünk akkor is, ha a régi focistáink közül jön vissza valaki, még ha csak egy-két meccs erejéig is.- Hogy sikerült 14 hosszú éven át fenntartani, működtetni egy ilyen relatíve nagy létszámú egyesületet, csapatot? Úgy hallottam, nem kis érdemed volt ebben. Családtagokkal, amikor másoknak szurkolnak Nem is néznek ki ijesztő ördögöknek...- Nem akartok ti is a legmagasabb osztályban szerepelni, hisz jóformán csak nevezni kell hozzá?És akkor talán még a Guinness- rekotdok könyvébe is bekerülhetne a magyarországi és elsősorban a salgótarjáni női futsal azzal, hogy egy városban három legmagasabb osztályban játszó csapat is van - él- celődtem egy kicsit Bácskai Sándorral, a SÖLET (Salgótarjáni Ördöglányok Egyesület) csapatának alapító tagjával, azóta is mindenesével, edzőjével.- Gonosz tréfa, de nem szívom mellre, és értem a poén élét, hisz a baráti körtől kezdve idegenekig visszahallom, hogy az emberek döntő többsége nem nézi sokba a női focit, értéktelen pankrációnak, önmutogatásnak, komolyabb teljesítmény, vagy bármüyen valamirevaló technikai megoldás nélküli szereplési vágynak tartják a férfi meccsekhez képest - és bizony sok igazság is rejlik ebben. Gyakorlatilag kongó csarnokokban, üres nézőtér mellett folynak az „NB I-es” meccseknek titulált ösz- szecsapások. lószerivel a rokonokon, hozzátartozókon, a tartalék játékosokon és „hivatalos stábon” kívül ember nem vetődik oda célirányosan. És mégis mozog a föld! 1994 óta, amióta mi első fecskékként elkezdtük a női kispályás focit a megyeszékhelyen, már létezik nálunk (is) megyebajnokság, (nem hivatalos) utánpótlás-bajnokság, és két NB I-es csapat, valamint női tornákat rendeznek üyen vagy olyan alkalomból. No, ezt az ellentmondást magyarázza meg nekem valaki!- Valóban elismerésre méltó, hogy mindezek ellenére létezik nálunk ilyen női sportág, melyet a diákokon, fiatalabbakon kívül tisztes családanyák is űznek - a fentiek ellenére rendületlenül Szabadidejüket és hétvégéiket szánják rá, és nem hiszem, hogy pénzkereset céljából De menjünk vissza a kezdetekig, hogy is kezdődött ez a nőifoci-mozNem nehéz kitalálni, ki az interjúalanyunk: Bácskai Sándor a csapat mindenese játékosai körében- Mindenki tette lehetősége szerinti dolgát - én is. Sokat koptattam a cipőmet és a számat, hogy szponzorok álljanak mögénk. Azoknak, akik meg is tették ezt a játékosok nevében is köszönjük.- Végül is 14 év alatt hány játékos fordult meg nálatok, milyen osztályban és bajnokságban vettetek részt, milyen eredménnyel?- Kb. 70 játékos fordult meg nálunk, de nem indultunk semmilyen bajnokságban, mert mindenkinél első volt a tanulás és a munka. De volt, hogy adtunk játékosokat Mátraszőlősre, ahol háromszoros megyebajnok lett a csaptuk. Múlt évben az akkor alakult és az NB I-be benevezett Vadmacskákat is kisegítettük három fővel, közülük Bogár Nikoletta a válogatott kerettag is lett a közelmúltban, amire nagyon büszkéké vagyunk, hisz a mi nevelésünk volt.- Viccre véve már egyszer kérdeztem, miért nem indultok a megyei bajnokságán, vagyakéra hazánkban egyedüli módon a rangsorban rögtön utána következő NB I-ben, hisz a másik kä salgótarjáni csapathoz hasonlóan talán ti is elvegetálhatnátok az „élvonalban ”?- Eddig és ezen túl is az a célunk, hogy minél több fiatallal szerettessük meg ezt a sportágat, egyáltalán azt, hogy szívesen mozogjanak, sportoljanak, és nem a „versenysport”, az eredményhaj- hászás - már amilyen nagy eredménynek el lehet könyvelni például az „élvonalat” - lebeg előttünk. És az sem, hogy tehetségünket, lehetőségeinket meghaladva pózoljunk, tetszelegjünk, aztán meg - ahogy a példák mutatják - állandóan magyarázgassuk és szépítgessük a nem éppen legfényesebb bizonyítványt, vagy az egyértelmű kudarcot. Mi úgy véljük, hogy ne ugorjunk fel a földről, mert visszaesünk. Nem szeretnénk ha olyanokat írnának rólunk, hogy jól játszottunk, de mégis nagyon kikaptunk.-És a tornák, baráti hazai, valamint nemzetközi mérkőzések?- Az már inkább a mi terepünk, pár meghívásos kupán vettünk részt, ha időnk engedte, emellett 14 esztendeje évente egyszer, nyáron megrendezzük a magunk nagy eseményét, a Sölet Kupát, melyen általában 10-16 férfi és 10 női csapat vesz részt Az idei, augusztus másodiki, azaz most szombati torna idén veszi fel a Bo-Zsó Sport-Sölet Kupa nevet és először szenteljük az elhunyt Kalmár Ferenc játékvezető és segítőtársunk emlékének. Most 10 férfi és 9 női gárda indul, és mivel Szlovákiától is érkeznek résztvevők, nemzetközi lesz az egész napon át a városi szabadidőközpontban zajló viadal, mely már reggel 7-kor elkezdődik. Ott lesznek természetesen a Vadmacskák is, nagyon drukkolunk a fiatal testvércsapatnak a tornagyőzelemhez. A tornával egyébként többek között az a célunk, hogy népszerűsítsük az amatőr kispályás női focit, hogy újabb és újabb hozzánk hasonló csapatokkal tudjunk kapcsolatot teremteni. Minden évben nagy segítséget nyújtanak nekünk a fútballbírók (Balázs István, ifj. Balázs Pál, Imrik András, Kalmár Attila, Krivanek László), akiknek e cikk kapcsán végre ugyancsak adódik lehetőségünk a köszönetre. ■ (Satis)
