Nógrád Megyei Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 151-177. szám)

2008-07-23 / 170. szám

GAZDASÁG&KÖZÉLET Ki feleljen a biztonságért? közbiztonság Vita az önkormányzati rendőrségről Számtalan településen működik már polgárőrség. Ez azonban civil szervezet, tagjai társadalmi munkában látják el feladatukat. Zalában kóbor szürkemarhák pusztítják a veteményeseket Másfél éve kóborol Zala megyé­ben egy elszökött szürkemarha- gulya, az állatok már több mil­liós kárt okoztak a veteménye­sekben. A Zalai Hírlap szerint a jószágoknak nagyon tetszik a szabad élet, számuk 30-ról 50-re nőtt kiszabadulásuk óta, Mivel védett, őshonos háziállatok, kilö­vésük tilos. A helyiek legfeljebb elkergethetik őket földjeikről, ám ez sem jelent megoldást, mert ilyenkor az állatok beveszik ma­gukat a nádasba, a gazdák távo­zása után pedig visszatérnek. A hatóságok már többször is megbírságolták a gulya tulajdo­nosát, aki szívesen túladna a csordán. Egy helyi állattartóval már meg is egyeztek az adásvé­telről, de a szürkemarhák befo­gása csak a villanypásztor be­üzemelése után lehetséges. Áram azonban nincs a környé­ken, és a szolgáltató elutasította a légkábel kiépítését. A föld alat­ti elektromos vezeték lefekteté­séhez pedig a közlekedési ható­ság engedélye szükséges, amire heteket kell várni. ■ 2008. JÚLIUS 23., SZERDA Az utazási iroda kártérítést ígér minden utasnak Minden utast kártalanítanak - je­lentette ki Anton Vidic, a Horvát Utazási Iroda vezetője. Az utazá­si iroda múlt héten jelentett cső­döt, ami miatt több száz utasnak kellett lemondania nyaralásáról. Az igazgató elmondta, a gazdasá­gi minisztériumnak már múlt pénteken jelezték, hogy csődbe ment a cég. A cégvezető közölte, csütörtökön értesítették azokat az utasokat, akik szombaton indul­tak volna Horvátországba, hogy ne keljenek útra, mert a szállás nem biztosított. Az utasok kárigényei folyama­tosan érkeznek az irodához^ame- lyeket az Allianz Hungária Bizto­sítónak továbbítanak. Anton Vi­dic elmondta, egyelőre nem tud­ja pontosan, hány utasnak kell majd kártérítést fizetniük. Egyes információk szerint azonban már ötven károsult is jelentkezett. Az összes utas kártalanítására 69 millió forint áll rendelkezésre, amelyből áüagosan mintegy 200 ezer forintos összegre számíthat­nak a pórul járt nyaralók. ■ B. V. Egyes polgármesterek sze­rint szükséges az önkor­mányzati rendőrség, mások inkább magát a rendőrsé­get erősítenék. Ambrus Vilmos Indokolja-e a vidék közbiztonsá­ga, hogy önkormányzati rendőr­ség jöjjön létre? Egyáltalán: mi­lyen jogköre lenne, és mitől kü­lönbözne a rendőrségtől az ön- kormányzati rendőrség? Mielőtt e kérdések megválaszolásába kez­denénk, fontos tisztázni, hogy ez a testület, amelyet városőrség névvel is szoktak emlegetni, nem tévesztendő össze a polgárőrség­gel. A polgárőrség civil szervezet, tagjai nem kapnak fizetést. Korábban Kondorosi Ferenc nyilatkozott az önkormányzati rendőrségről. A kormánybiztos azt mondta, az önkormányzati rendőrség vagy városőrség a köz­terület-felügyelet bázisára épül­ne. „Egyenruhájuk lenne, de lő­fegyvert nem viselnének, csak gumibotot. A városőrség nem le­het alternatívája vagy konkuren­ciája egy jogállamban az erős, in­tegrált rendőrségnek” - mondta Kondorosi. A kormánybiztos sze­rint a mostani kormányzati cik­lusban ötpárti megegyezés hiá­nyában már nem lehet létrehoz­ni az önkormányzati rendőrséget. Lázár János, Hódmezővásár­hely polgármestere, egyben az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának fide- szes elnöke úgy látja, sokkal in­kább stabil, erős rendőrségre van szükség. Arra, hogy a vidéki köz- biztonság megerősítéséhez ele­gendő-e a rendőrség, a politikus úgy válaszolt: Magyarországon a rendőrség létszáma 43-45 ezer fő, ez el tudná látni feladatait. „Az önkormányzati rendőrség mel­bíró András polgárjogi akti­vista szerint szörnyű, hogy Magyarországon csak a ci­gánybűnözés jelszavával ope­ráló Magyar Gárda mer gátlá­sok nélkül beszélni a roma kérdésről Az aktivista szerint ha egy vidéki embernek ellop­ják a csirkéit, majd értesül egy elméletről, miszerint a ci­gánysággenetikai adottságai lékvágány, nem is szerepel a Fi­desz programjában. A rendőrsé­get kell alkalmassá tenni felada­tai ellátására, de ez nem szerve­zeti, hanem egzisztenciális prob­léma” - mondta Lázár János. Sze­rinte 90 ezer forintos kezdő fize­téssel nem lehet normálisan ren­dészeti feladatokat végezni. A po­litikus úgy vélte, ha egy települé­sen megoldott a közrend fenntar­tása, nincs szükség újabb szerve­zetre. Hódmezővásárhelyen köz­terület-felügyelet, a városon kívül mezőőri szolgálat működik, jól tudnak kooperálni egymással. Egy másik polgármester sze­rint az önkormányzati rendőrség következtében válik bűnözővé, akkor vele az integráció kér­déséről már nem lehet tár­gyalni A települések vezetői­nek ebben a helyzetben el kell gondolkodniuk, kit hívnak se­gítségül a feszültségek enyhí­tésére. Ha a Magyar Gárdát, akkor az sokba kerülhet a he­lyi közösségnek - mondta Bíró András. gondolata egyáltalán nem rossz. Gémesi György, aki gödöllői pol­gármestersége mellett a Magyar Önkormányzatok Szövetsége el­nöki tisztét is betölti, azt mondta, tisztázni kell a rendőrség és az önkormányzati rendőrség hatás­körét, így például a helyi közrend és a közbiztonság védelme az utóbbi szervezet feladata lenne. „A kérdés az, ki finanszírozná az önkormányzati rendőrséget, mert a helyhatóságoknak erre az­tán végképp nincs pénzük” - hangsúlyozta Gémesi, aki a köz­terület-felügyelet jogainak széle­sítését is elképzelhetőnek tartja. A polgármester megemlítette, külföldön is van önkormányzati rendőrség, például Olaszország­ban és Franciaországban. Fővárosi polgármesterek is szorgalmazták már az önkor­mányzati rendőrség létrehozását. Indokaik szerint a közterületeken egyre kevesebb a rendőrjárőr, és jóformán nem létezik a lakótele­pi rendőrség. Molnár Gyula, a XI. kerület MSZP-s polgármestere azt mondta, az önkormányzati rendőrségnek bűnmegelőző sze­repe lehetne, és valahol a közte­rület-felügyelet és a normál rend­őrség között kaphatna helyet. Sokba kerül, ha a Magyar Gárda tesz rendet Az almával együtt érik az újabb gyümölcsblokád tiltakozás Az ipari alma alacsony ára miatt tiltakoznak Szabolcsban a termelők Blokád alá vonnák a felvásárló- és feldolgozóüzemeket Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a gaz­dakörök, ha 30 forintos kilo­grammonkénti nettó ár alatt vennék át az ipari almát a léüzemek - tudtuk meg Budai Gyulától. A Magyar Gazdakörök és Gaz­daszövetkezetek Szövetségének (Magosz) igazgatója elmondta, a feldolgozóktól kiszivárgott infor­mációk szerint mindössze 19-20 forintot adnának kilónként azért a léalmáért, amelyet tavaly 50- 60 forintos áron vettek át. Az igazgató hozzátette, 10 forintos kilónkénti árról is hallottak már. Budai Gyula elmondta, gyanújuk szerint a felvásárlók a meggyhez hasonlóan az ipari alma eseté­ben is kartelleznek. Ezért hét szabolcsi gazdakör és a Magosz Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Ifjú Gazda tagoza­ta hétfőn Balkányban megegye­zett, amennyiben 30 forintnál ke­vesebb összegért akarják átven­ni a feldolgozók a léalma kilóját, blokád alá vonják az üzemeket. „Addig nem engedünk be almát az üzemekbe, ameddig feljebb nem viszik az árakat” - hangsú­lyozta Budai. A Magosz tárgyalá­sokat kezdeményezett a feldolgo­zókkal. „Tisztességes piaci ma­gatartást várunk el! Reméljük, hogy az augusztusi szüretig sike­rül megállapodni” - mondta a Magosz igazgatója. ■ Boda V. A dinnyetermelők akciói után döntöttek az almások: ők is demonstrálnak Karsai most nyugodt EGY SZUPERMARKETLÁNC az Auchan akciójánál is olcsób­ban, 48 forintért árusítja a dinnyét Ez nem zavarja a termesztőket: Karsai József elmondta, a lánc árrés nél­kül vezeti le készleteit. A dinnyekereskedelem terüle­tén kialakult válság kezelésé­re hat pontból álló megoldási javaslatot ismertetett Velkey Gábor és Nagy' Béla. A két SZDSZ-es politikus szükséges­nek tartja a dinnye-nagyke­reskedelem felvásárlásának szigorúbb jogi szabályozását 5 HIRSAV Font: a kormány helyett fizetnek a gazdák A MEZŐGAZDASÁGI bizottság összehívását kezdeményezi Font Sándor. A fideszes po­litikus szerint az agrártárca a gazdákkal akarja visszafi­zettetni az EU által jogtalan­nak ítélt támogatásokat. A bizottság alelnöke tegnap elmondta: a kormány az el­múlt években nem frissítet­te az úgynevezett parcella­azonosító rendszert, amiért az unió kilencmilliárd forin­tos büntetést szabott ki Ma­gyarországra. A csekket is kiszámlázta aUPC, de már visszavonta A upc visszavonta a papír­alapú számlákra vonatko­zóan, július 1-jétől beveze­tett bruttó 96 forintos díjat. Az elektronikus számlázás tömeges elterjesztésének elősegítése érdekében a vál­lalat július elsejétől a papír­alapú számlák kiállításáért és postázásáért különdíjat vezetett be. Az előfizetői pa­naszok és a fogyasztóvédel­mi hatóságokkal folytatott konzultáció után a cég úgy döntött: augusztus 1-jétől már nem alkalmazza a pa­píralapú számladíjat. Fónagy: állítsák vissza a szárnyvonalakat VISSZA KELL ÁLLÍTANI a VOnat- közlekedést a bezárt vonala­kon - jelentette ki Fónagy Já­nos. Mint mondta: nem vál­tak be azok a remények, amelyek szerint megtakarí­tásokat eredményez a 14 szárnyvonal felszámolása. A Volán-társaságoknak ugyanis 20-25 milliárdos a többletkiadásuk. A Fidesz a bezárt vasúti szárnyvona­lak közlekedésének visszaál­lítását követeli a kormánytól. Fónagy: nem jött be a ritkítás Kilenc éve egyszer már ölt a toki körhinta A körhinta üzemeltetője tagadja, a rendőrség viszont megerősítet­te: ugyanaz a játék okozott halá­los balesetet az 1999-es Sziget fesztiválon, mint amelyik vasár­nap felborult a toki falunapon. A tragédia után a játékot teljesen átalakították, így üzemelt tovább - mondta el Farkas Norbert, a Bu­daörsi Rendőrkapitányság bűn­ügyi osztályának vezetője. A kör­hinta üzemeltetője szerint nincs összefüggés az 1999-es és a hét végi eset között, „hisz az akkori baleset egy teljesen más berende­zésen történt”. Tökön összesen 17 ember sérült meg, többségük gyerek. Egy nőt életveszélyes; há­rom embert súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba. ■ B. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom