Nógrád Megyei Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 151-177. szám)

2008-07-29 / 175. szám

üOUö. JULIUS 29., KEDD 3 SZÉCSÉNYI NAPLÓ Szenográdi Ferenc Szécsény. Egy évvel ezelőtt ír­tuk: „Hetek óta nem esik az eső, a hőmérséklet árnyékban is negyven fok körüli. A szélsősé­ges forró, száraz július próbára teszi az emberi szervezetett, szenvednek a hőségben az álla­tok, szomjaznak a növények.” Az idei év júliusa ennek a fordí­tottja. Szécsényben a szakem­berek a hónap során július 25- éig 144 mm lehullott csapadé­kot mértek. Tavaly júliusban kevesebb mint 10 mm eső esett. Az esőzés, ami nem egy alka­lommal viharral járt együtt, az aratást hátráltatta, több helyen lefekteíte a lábon álló gabonát. Tovább nehezítette az aratást a csapadék időbeli eloszlása. Egy­két napos esőzést három-négy napos szárazabb idő követett, s mire a gépekkel a talajra lehe­tett volna menni, ismét meg­nyíltak „az ég csatornái”. Szécsényben a gazdáknál ér­deklődtünk, hogy a csapadékos július mennyire hátráltatja az aratást, hogyan befolyásolja a termés minőségét, s az eső mi­lyen hatással volt a többi növény- kultúrára. Mosó Ottó és családja a város egyik legjelentősebb mezőgaz­dasági vállalkozója. Az aratást július 2-én a repce betakarításá­val kezdték. A 80 hektáron hek­táronként az átlagtermés 20 má­zsa. A kezdéskor a mezőgazda­I , sági szakember, akinek két kom­I bájnja van, úgy gondolta, egy jó hét és elfelejtik az aratást. Nem így történt. Eddig a zaterület 80 százalékról került a termés a raktárba. A búza jó mi­nőségű, egy részének víztartal­ma 17 százalék. Ezért a telephe­lyen a magtárban, amikor az idő­járás engedi, üzembe helyezik a szárítógépet, hogy a szemek víz­tartalma 14,5 százalék alá csök­kenjen. A gép száraz, hideg leve­gőt fúj a búzára, így esős, párás időben nem érdemes üzemeltet­ni. Mosó Ottó főleg az Ipoly Ag­rár Társaság tagjainak vállal bér­aratást.- Azt, hogy az aratást folytas­suk, mikor tudunk a búzatáblák­ra rámenni, nem tudom meg­mondani. Egy biztos, jelentős lesz a minőség romlás, nagy lesz a mennyiség kiesése is. Most azt tapasztalom, hogy a jó minőségű búza értékesítésével nem lesz különösebb gondunk, már több helyről érdeklődnek. Ami az esőt illeti, arra szükség volt, hi­szen a talajnedvesség tartalma alacsony, a tavaszi növénykultú­rára jól jött az eső, de várhatott volna legalább egy hétig, még az aratás befejeződik. Az esős idő erősen befolyásolja a talajműve­lést is. Most például nem tudom eldönteni, az időjárás további alakulásától függ, hogy a tarlót tárcsázzuk, vagy szántjuk. Ami pedig a szalmát illeti, ilyen drá­ga műtrágyaárak mellett, amit csak lehet, szecskázzuk és visz- sza forgatunk a talajba. RáczBeatrix, az Agro Help Kft. műszaki vezetője elsősorban a csapadékos időjárást említi.- Kisebb területen, mindössze 23 hektáron termesztünk búzát. A feléről sikerült a termést jó —— időben betakarí­zsa termet. A mi­Van tárolási lehe­kint maradt, annak a minőségé­ről már nem lehet beszélni. Lőrincz János különösebben nem panaszkodott az esős időjá­rásra. A gabona területe 60 hek­tár. Neki egy, a testvérének két kombájn van. Összefogtak, és amikor lehetett, a gépek mun­kában voltak. A gabona 80 szá­! Akj/ ] mázsa. A szemet szécsényi ma­lomba szállították. A jó minősé­gű javító búzát tonnánként 42 ezer forintért vették át. A mező- gazdasági szakember elismerő­en szólt az átvétel rugalmassá­gáról. A kombájnoknak az átvé­tel miatt nem kellett állni. Ami a lábon lévő gabonát illeti, el­mondta, hogy állattartással is foglalkozik, így a rosszabb mi­nőségű termést takarmányozás­ra fogja felhasználni. Ő is meg­említette, hogy a 10 hektáros burgonyának és a 15 hektáros napraforgójának jól jött a csapa­dék. A meleg, párás időjárás mi­att oda kell figyelni a gombabe­tegségre. Azért megjegyezte, jól jönne egy hosszabb ideig tartós esőmentes időjárás. Ami a szal­mát illeti, két irányba értékesí­ti. Egyrészt az állattartásánál használja fel, másrészt talajerő utánpótlás céljából visszaforgat­ja a talajba. Babinszky László nem tartozik a nagy gabonatermesztők közé. Húsz hektáron vetett őszi búzát. A terület kétharmadát már learatta. Elégedett a termés mennyiségével, ami hektáron­ként átlag 65 mázsa. Jó a minő­sége is, a malom első osztályú ja­vító búzaként vette át, amiért má­zsánként 42 ezer forintot fizetett.- A lábon lévő gabona a leg­jobb esetben is már csak takar­mánybúzának lesz jó, amiért jó­val kevesebbet fognak fizetni. Az­zal is számolnom kell, ha kicsírá­zik, s a többszöri esőzés miatt ennek a lehetősége fennáll, már learatni sem lesz érdemes. Ami az esőzést illeti, úgy vagyok ve­le, hogy az egyik szemem sír, a másik meg nevet. Amit most el­veszítek a búzán, lehet, hogy be­hozom a napraforgón és a tök­magon, hiszen mind a két nö­vénykultúrának jól jött a csapa­dék. Mosó Ottóval összefogtunk és a napraforgótáblán a gomba­betegségek elleni permetezést repülőgépről elvégeztük. Sümegi Ferenc Szécsényben a nagy mezőgazdasági vállal­kozók közé tartozik. A 155 hek­táros búzaterü­letének még csak a feléről si­került a búzát betakarítani. - A búzát a malom korrektül átvet­te 42 ezer forin­tot fizetett tonnánként. Hogy mi lesz a többinek a sorsa, ne­héz lenne most megmondani. Azok a gazdák, akik jobban odafigyeltek, a több termés ér­dekében nagyobb mennyiségű műtrágyát használtak fel, most még jobban ráfizettek. Ugyan­is a nagyobb kalászú búzát a vihar könnyebben lefektette a földre. A mai technika mellett az ilyen búzát is lelehet vágni, de a szemveszteség 10-20 szá­zalék is lehet, és akkor még nem beszéltem a minőségrom­lásról. Ilyen a mezőgazdaság, ki vagyunk szolgáltatva az idő­járásnak. WKimminm Egy tucat gondolat az ifjúságnak • Minden ember rendelke­zik egy olyan varázslatos képességgel, amely a leg­kritikusabb percekben is erőt ad. • Az élet egy nagy csapatmun­ka, ahol meg kell tanulni másokkal együttműködni. • A közöny az egyik legrosz- szabb emberi tulajdonság. • Ne add át az életedet a szür­ke hétköznapoknak. • Akinek üresek a gyermek- és ifjúévei, annak kong a felnőttkora. • A tudás olyan kincs, amit ha átadsz másoknak, több marad neked. • A tehetség nem tűri a szűk­kereteket. • A hallgatás nem minden esetben jelent beleegyezést. Ha valaki meghallgat, s nem nyilvánít véleményt, még nem jelenti azt, hogy egyet is ért veled. • Az ellenségeidtől néha töb­bet tanulhatsz, mint a bará­taidtól. • Nincs az az emberi problé­ma, amit kölcsönös meg­egyezéssel ne lehetne meg­oldani. • A szerelmet és a szeretetet a szív és a lélek táplálja. • Az igazi szerelemnek csak a szerelem lehet az érdeke. Szécsényi gyökerek: Szegedről Pekingbe Vidu Pál a szegedi kajak-kenu versenyen, munka közben Sz. F. Szécsény. Sorozatunkban bemutatjuk Szécsényből induló, ma már a távol­ban élő személyeket, azokat, akik munkájukkal az átlagosnál nagyobb sikert értek el, közvetlenül vagy köz­vetve öregbítik Szécsény jó hírnevét. Most Vidu Pál középiskolai tanárt, a Magyar Televízió sportriporterét, aki tagja a Pekingbe utazó stábnak, mutat­juk be. A fiatal, tehetséges, szerény fi­atalember így vall az egykori szé­csényi éveiről, a munkájáról.- Tizennyolc éve élek távol szülőhe­lyemtől, de ha azt mondom, hazame­gyek, az mindig Szécsényt jelenti. És Szécsény jelenti a gondtalanul boldog gyermekkort, a pályaválasztást megha­tározó iskolás éveket, az első barátságo­kat, az első szerelmeket. Szüleim becsületességre neveltek mindig, és arra, hogy amit megtanulok, azt senki nem veheti el tőlem. A helyi általános iskolában szélesre tárták előt­tünk a világ megismeréséhez vezető ka­pukat. Amit akkor csak sejtettem, az csak felnőtt fejjel tudatosult bennem: jó tanáraim voltak, művelt, magukkal ra­gadó emberek. A tananyagon túl meg­ismertették velünk a település történel­mét, építészeti remekeit, kialakították bennünk az igényt a kultúrára és meg­tanították a legfontosabbat: igényesnek lenni önmagunkkal és másokkal szem­ben is. A sok útravalóból máig nem fe­lejtettem el osztályfőnököm egyik ked­venc mondatát: minél többet tanulsz, annál inkább rájössz, hogy semmit sem tudsz. A középiskolás évek már Balassa­gyarmaton teltek, majd elérkezett a pá­lyaválasztás felelősségteljes pillanata. Egy pillanatig sem volt kétséges: föld- rajztanár leszek úgy, mint osztályfőnö­köm. Szegedre jelentkeztem és az egye­tem elvégzése után itt ragadtam. Föld­rajzot és történelmet tanítok a hódme­zővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázi­umban immár 13 esztendeje. Amikor megkérdezték, pedagógusként mi a leg­főbb célom, azt válaszoltam: szeretnék EMBEREKET nevelni. Hogy sikerül-e, arra az idő adja meg a választ. A tanulás és a tanítás mellett a sport kíséri végig az életemet. A sport, ami érdek nélkül hoz össze embereket. Családtagjaink, barátaink, tanítványa­ink sikerei mellett talán csak a sporto­lók sikereinek tudunk őszintén örülni. A helyi sportpálya mellett nőttem fel, így a nyári szünetben nem telt el nap a nélkül, hogy ne rúgjuk a bőrt a Ligetben. Édesapám mindig a legutol­só oldallal kezdte a napilapolvasást, ott volt ugyanis a sportrovat. Mi sem természetesebb ezek után, minden nagy sporteseményen ott ültem a kép­ernyő előtt és hallgattam Vitray Ta­más, vagy éppen Gulyás László közve­títéseit. Az meg sem fordult a fejem­ben, hogy egyszer majd kollégaként szólíthatom őket. Amikor 1994. május 1-jén meghalt a rajongásig szeretett Forma- 1-es világbajnok pilóta, Ayrton Senna, tudatosult bennem: sportripor­ter szeretnék lenni. Az elhatározást tett követte. Egy helyi kereskedelmi rádióban kezdtem, a szegedi városi te­levíziónál, majd a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiójánál folytat­tam. 2000-ben ösztöndíjasként végez­tem a Komlói Oktatási Stúdióban, ahonnan sikerrel felvételiztem a TeleSporthoz. 8 év elteltével televíziós munkám legnagyobb kihívása előtt ál­lok: tudósíthatok, közvetíthetek a vi­lág legnagyobb sporteseményéről, a pekingi olimpiáról. Egy álomból ha­marosan valóság lesz, de vannak még álmaim. Sokat ingázok Budapest és Szeged között azért, hogy megvalósul­janak. A munkámban is támogató csa­ládi háttér nélkül mindez nem menne. Feleségem szintén Nógrád megyei, így aztán két gyerekünkkel mindig együtt megyünk haza. Sisa Tiborral, az U19-es labdarúgó Európa-bajnokságon bronzérmet szer­zett magyar válogatott edzőjével készí­tettünk nemrégiben telefonos interjút. Furcsa melegség járt át, amikor meg­hallottam a Ludányhalásziban élő ta­nárember kiejtésében jellegzetes pa­lóc tájszólását. Olyanfajta melegség, ami csak akkor érint meg, ha az Alföld után meglátom az első dombokat, a Szécsény melletti erdőt, a rétet, a hely­ségnévtáblát. A júliusi eső nehezíti az aratást Helyenként alig-alig maradt lábon az esőzések és viharok nyomán a gabona fotó: szenográdi tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom