Nógrád Megyei Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 151-177. szám)

2008-07-15 / 163. szám

2 A KIWANIS Klub Salgótarján megtartotta évadzáró ünnepségét Salgótarján. Klubunk, a KIWA­NIS Klub Salgótarján hölgyek­kel, feleségekkel „díszítve”, fes­tői környezetben, a jobb sorsa érdemes Salgóbányán tartotta meg félévzáró ünnepi klubülé­sét az elmúlt pénteken. Min­denki vidáman, jó hangulatban érkezett, majd amikor minden­ki összegyűlt, dr. Kecskeméti Sándor elnök köszöntötte a je­lenlevőket. Azzal kezdte, hogy ennek a klubnak legnagyobb erénye a barátság, az összetar­tás, a rendszeres találkozás, és hogy nevünkhöz méltóan ele­get tettünk nemzetközi vállalt kötelezettségünknek: nevezete­sen az elmúlt év során minden eddiginél nagyobb összeget (mintegy 1,6 millió forintot) for­dítottunk rászoruló, sérült gyermekek megsegítésére. Ezt követően asztalra kerültek Szűcs László klubbarátunk és kedves neje, Pannika Botka Mik­lóssal együtt készített finomsá­gai, no, meg amit tagjaink hoz­tak: csodálatos kondérban, sza­bad tűzön főtt bográcsgulyás, aki még fokozni akarta, galuskát is tehetett hozzá. Pogácsa, karamel­lás habos süti, azután már csak Bíró Ica kellett volna a végén.,. Néhány stampó, majd né­hány pohár bor, sör, fokozta az amúgy is emelkedett, igazán baráti hangulatot. Mutatvá­nyokban sem szerénykedtek klubtársaink: az első meglepő mutatványt négy klubbarátunk mutatta be. Egyszerre és víz­szintes irányban elrepültek egy pad alkalmatossággal, de még röptében elkapott egyik ifjonti klubtársunk egy, az asztalról le­repülő borospalackot. Követke­ző mutatvány az volt, hogy egy klubtársunk bemutatta, ho­gyan kell egy pohár bor felhör- pintése közben, fatörzsből kifű­részelt ülő alkalmatossággal együtt, hátrászaltót csinálni. A mutatványt senki sem merte megismételni. Következő klub­barátunk bemutatta, hogyan le­het egyszerre három fatörzs ülőkét (egyenként vagy ötven- hetven kilogramm) úgy főidre teperni, hogy közülük csak klubtársunk állt föl... Minden­kinek, bárkinek, jó szívvel kívá­nom: legyen szerencséjük ilyen klubtársasághoz, mint amilyen a miénk. A KIWANIS Klub Salgótarján tagjai nevében lejegyezte: Kiss Sándor klubtitkár. NÓGRÁD ‘MEGYE 2008. JÚLIUS 15., KEDD • Idén is szépen muzsikált az erdő A kazári erdőt is bezsongta a muzsikaszó Papp József Kazár. Az immár hagyományosan ötödik al­kalommal megrendezett „Muzsikál az er­dő” - Mátrai művészeti napok országos rendezvény július 11-éi állomásának Kazár község adott otthont. A gyülekező helyszí­nén Kovács József tanár és Szabó Lajos er­dőmérnök köszöntötték a megjelenteket. Kovács József rövid megnyitóban felhívta a figyelmet az erdők szépségére, valamint a rendezvény fejlődésére és a fő céljára, amely még jobban meg akarja ismertetni a rohanó életvitelű emberrel a művészetek és a természet harmóniáját. Beszédében rá­mutatott a profitorientált világ veszélyessé­gére és hibáira, gondolatmenetét Kodály Zoltán és Tompa Mihály soraival zárta. A vendégek ezután Tőzsérné Balázs Mária festőművész képeit tekinthették meg. A több mint 30 festményt számláló kiállítás a rendezvény valamennyi állomását végigkí­séri. A komolyzenei program helyszínére vezető gyalogtúrát Földi Balázs rövid elő­adása színesítette, amelyben a riolittufa ke­letkezéséről beszélt. A földrajzi nevezettes­ségnél a Primavera Fúvósötös adott koncer­tet Vízkeleti Andrea rövid bemutatója után. A programok húsz órától folytatódtak a Magtárnál. Az érdeklődők szendvicsekkel és üdítőkkel frissíthették fel magukat, mi­közben Balogh Péter gitárművész előadását hallgathatták. A település lakói számára nagy jelentősséggel bírtak a programok és a muzsikaszó, amelyet a következő évben is visszavárnak. Húszéves az új iskola A tisztességtelen kereskedelem ellen Színes tábori programok Gulyás Edina Salgótarján. A Létesítmény és Sport Rht. intézményegysége, a Tarjáni Gyermektábor június 30-' ától négy héten keresztül várja a gyerekeket a városi nyári napkö­zis táborba. Naponta közel száz gyerkőc vesz részt reggel 8 órától délután 15.30 óráig az érdekes programokon. A fiatalokat a me­gyeszékhely minden pontjáról au­tóbusszal szállítják a helyszínre, amelyben a Nógrád Volán Zrt. nyújt segítséget. Az egész napos, színes, változatos programok kö­zött a tűzoltóság és a rendőrség lá­togatása is szerepel, ezen kívül a salgótarjáni moziban filmvetíté­sen vesznek részt a gyerekek, va­lamint az Állami Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkatársai a parlagfűről tarta­nak előadást és ezzel kapcsolatos vetélkedőt szerveznek. A résztve­vőkre helyi pedagógusok felügyel­nek, munkájukat főiskolás tanu­lók segítik. A táborban az ország minden részéről érkeznek vakáci­ózok, jelenleg egy ötvenfős buda­pesti csoport tölt el itt egy hetet. Sz. A. Szügy. 1988. augusztus 27-én adták át az új iskolát - ame­lyet Torna Emőke tervezett és a Szécsényi Épszöv épített fel - a szügyi tanulóknak. Az in­tézménybe a helyiek mellett csesztvei és nógrádmarcali diákok is járnak. Ma mintegy 180 gyermek ül a szügyi isko­lapadokban. Nemrégiben méltó műsorral emlékezett az intézmény a jubileumra. Markó Antal polgármester ünnepi beszédében felidézte a két évtized eseményeit, s ki­tért a kiemelkedő eredmé­nyekre is. A Bendegúz magyar anya­nyelvi verseny megyei forduló­jának első helyezettje á har­madikos Blatniczky János lett, Jakus Ottó felkészítésével, s ugyancsak az élen végzett a hatodikos Kresznai Kitti, kinek tanára Gyetvai Tünde. Blatniczky János végül az or­szágos második helyezést hoz­ta el, míg Kresznai Kitti a 15. lett. A Zrínyi Ilona matemati­kaverseny megyei fordulóján Kucsera István felkészítő mun­kájával szintén Blatniczky Já­nos végzett az élen. A Jedlik Ányos fizikaverseny megyei fordulóján Frenyó Endre regio­nális első helyezést ért el, akárcsak Benke Áron. Mindr kettőjük tanára Szalai Istvánná. A közlekedésben is jeleskednek a szügyiek. Kmetti Jánosné oktató munká­ja eredményes volt, mert DeményAnna lett a megyei el­ső és az országos 11. helyezett. Szavalóversenyeken, olvasó­napló-pályázatokon is reme­kelnek a szügyi kisdiákok, akárcsak a sportban. A szügyi iskola leány foci­csapata idén a megyei első he­lyen végzett, így bejutottak az országos bajnokságra. Dzsúdó- ban Benke Zsófia országos baj­nok, Benke Máté regionális második helyezett, Cservenák Mihály pedig a harmadik. Mindhármójuknak Benke Csa­ba az edzője. Az ünnepi műsorban - a pol­gármester köszöntőjét követő­en - hajdani és mai diákok sze­repeltek, zongoráztak, szaval­tak, énekeltek. Megható volt a régi „emlékkarosok” fellépése, amely Marcinké Jánosné áldo­zatos munkáját dicséri. Az au­lában volt nevelők (Nagy Pál, Pénzes Géza, CsernákEdit), volt diákok (Sáros Miklós, Kovács Gábor, Kiss Gergely, Kiss Barba­ra, Tolnai István, Petrovicsné Varga Viktória, Milyan Judit) és az iskola volt segítője, Raczka Máté munkáiból nyflt kiállítás. Az elmúlt húsz év fényképei­ből egy „teremnyi” gyűlt össze. Az intézmény új zászlót is ava­tott. Az elmúlt idők hagyomá­nyát élesztenék újjá: a ballagó nyolcadikosok szalagot kötnek majd ballagáskor névsorukkal a zászlóra - és átadják a jelké­pet az utánuk jövőknek. Szalai Istvánná igazgató kedves kö­szönő szavaival zárult Szügy nagy napja, amelyet még gyer­meknapi programok is színesí­tettek. Gulyás E.- Örömmel olvasom a Nógrád Megyei Hírlapban azokat a cik­keket, amelyekben szót emel­nek a mai magyar kereskede­lemben uralkodó visszásságok ellen - fejtette ki dr. Institórisz András, az Ipari és Kereskedel­mi Kamara salgótarjáni területi vezetője. Mint mondta, ezek a jelensé­gek rengeteg kárt okoznak a tisz­tességes, törvényi feltételeknek megfelelően működő kereske­dőknek. Nógrád megyét is érintik az ezzel kapcsolatos kérdések, ugyanis szűkebb hazánkban is jellemző a vevők becsapása és itt is teret kapnak az adókerülők, amivel egyaránt károsodik az or­szág és a kereskedelem.- A Nógrád Gazdaságáért Egyesület nevében levélben hív­tuk fel arra a települések polgár- mestereinek figyelmét, hogy ne adjanak teret a vidéki házalók­nak, akik megkárosítják, meg­lopják a gyanútlan lakosságot - hangsúlyozta dr. Institórisz And­rás, hozzátéve: - Ugyancsak kárt okoznak a kultúrházakban, könyvtárakban cégnév nélkül, reklámjukban csak illusztráció­val hirdető vállalkozók. A minő­séggel szemben ugyanis arány­talan áron kínálják termékeiket. A kamara elnöke felhívta a fi­gyelmet a mai kereskedelemre jellemző irreális engedmény­adásra is. Mint mondta, 70 szá­zalékos árengedményt ma egy kereskedő csak akkor tud adni, ha több évtizede divatjamúlt, vagy rossz minőségű terméke­ket értékesít. Ebben az esetben is felfedezhetőek a törvénytelen, etikátlan módszerek.- A tisztességes kereskedelem nevében köszönöm az újság fen­ti jelenségek ellen való fellépé­sét, és azt, hogy fölhívják erre a lakosság figyelmét - zárta szava­it dr. Institórisz András. Gyökérkereső emléktúrán az erdészszakma Jubileumot ünnepel a magyar erdészszakma: Selmecbányán kere­ken kétszáz évvel ezelőtt hozta létre alapító oklevelével I. Ferenc osztrák császár és magyar király - az 1735 óta működő Bányá­szati Akadémián belül - a felsőfokú erdészszakoktatást. Az első előadást 1809. február 12-én, az uralkodó születésnapján tartotta Wilckens Henrik Dávid a jeles intézményben, amelyből a triano­ni diktátumig a történelmi Magyarország legkiválóbb műszaki szakemberei, bánya-, kohó- és erdőmérnökei kerültek ki. Az intézmény az első világháború végén a Felvidéket bekebelező néhai Csehszlovákia fennhatósága alól Sop­ronba menekült. Burgenland elcsato- lásakor, 1921-ben azonban ismét ve-, szélybe került az intézmény, de a sop­roni polgárok, s a három éve megte­lepedett főiskola hallgatóinak ellen­állása - volt közötte még fegyveres is - révén a város és környéke megma­radt magyarnak. Aztán az 1956-os események idején, bizonyára földraj­zi elhelyezkedése miatt is, szerepet játszott az felsőoktatási intézmény, sőt az erdészeti egyetem egy része, hallgatók és oktatók együtt, a kanadai British Columbiába települve fejezték be az itthon megkezdett képzést... Ez azonban már egy külön történet. Nógrád megyében az erdőgazdálkodás fontosságát nem kell bizonygatni, hiszen az erdőborítottság ezen a tájon csaknem Pillanatkép Selmecbányáról FOTÓ: SZEKÁN GYÖRGY 40 százalékos. Ez éppen duplája a haza­inak és meghaladja az Európai Unió átla­gát is. (Valószínűleg ez az egyetlen pozi­tív előjelű mutató.) Az állami tulajdonú erdők aránya 60 százalék körüli, ennek nagy részét a balassagyarmati székhe­lyű Ipoly Erdő Zrt. kezeli, a Mátra nógrá­di területein pedig az egri Egererdő Zrt. gazdálkodik. Jelentős a magántulajdon aránya, illetve vannak a természetvéde­lem kezelésében lévő erdőrészek is. Az Ipoly Erdő Zrt. munkatársai és meghívott vendégei - az Országos Erdé­szeti Egyesület és a Soproni Egyetem képviselői - számára nemrégiben em­léktúrát szervezett az ős alma mater megismerésére Selmecbányára. A résztvevők erdészettörténeti sétát tet­tek a festői fekvésű felvidéki városban, útba ejtve az erdészeti oktatás hőskorá­nak fontosabb helyszíneit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom