Nógrád Megyei Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 126-150. szám)
2008-06-17 / 139. szám
2 2008. JUNIUS 17., KEDD NÓGRÁD MEGYE Ma is megismerik a tűzoltóautó szirénáját (I.) „Az elváráson felül tanúsított bátor helytállásáért soron kívül előléptetem hadnaggyá” Az ez évi Flórián-napi ünnepségen két régi parancsnokot részesített elismerésben a Salgótarjáni Önkormányzat Hivatásos Tűzoltósága: Tárkányi János és Nagy László nyugalmazott alezredesek díszkardot és emléklapot vehettek át a jelenlegi városparancsnoktól, Garami István ezredestől. Mint minden, a tűzoltóság feladata is sokat változott az elmúlt évtizedekben: az életutak áttekintésével arról szeretnénk képet adni, honnan indultak és hol tartanak napjainkban. Tárkányi János Hegedűs Erzsébet Salgótarján. - Ha hiszi, ha nem, újsághirdetés útján, no meg édesapám rábeszélésére lettem tűzoltó - mondja Tárkányi János nyugalmazott alezredes, aki 1967-1988-ig töltötte be a parancsnoki tisztséget. - 1960- ban nagy volt a hiány tűzoltó- tisztekből, ez volt az első és utolsó alkalom, hogy civil életből vettek fel embereket tűzoltó tiszti iskolára, így kerültem oda 1960 augusztusában. Túdni kell, hogy a háború után a régi vezetőgárdát kisöpörték, új kellett, de gyorsan. Először volt hathónapos tiszti iskola, ahová 8 elemivel már be lehetett kerülni, utána jöttek az egyéves tiszti iskolások. Nekünk már a Tas Vezér utcában volt a tiszti iskola, akkor már kétéves, és már feltétel volt az érettségi. Volt felvételi vizsga: matematika, fizika, kémia és a fizikai állóképesség. Összesen 90 embert vettek fel, a megyéből hármat vezényelt az akkori megyei parancsnok, Gyarmatról Kunhalasi Pistát, Salgótarjánból Nagy Lacit meg engem. Hogy, hogy nem, de Nagy Lacit nem vették fel, csak kettőnket. A 90 emberből 15-en voltunk, akik a civil életből kerültünk be. A tiszti iskola parancsnoka azt mondta, hogy a civilek nem fognak olyan tisztté válni, mint akik tűzoltó múlttal rendelkeznek. Állandóan figyelték, milyen a tanulmányi eredményünk, a gyakorlati munkánk, minden félévben értékelték. Legnagyobb bánatára a civilből felvettek mindig jobbak voltak. Mint mondja, 1962 augusztusában vezényelték a Nógrád megyei Tűzrendészed Osztályparancsnokság Salgótarjáni Tűzrendészet! Alosztály-parancsnokságára. Őrségparancsnokként szerelt fel (ez a beosztás megfelel a mostani szolgálatparancsnoki beosztásnak), másfél évig látta el ezt a feladatot, majd tűzrendészed előadóként dolgozott tovább. Akkor jelent meg ugyanis az új belügyminiszteri rendelet - most Országos Tűzvédelmi Szabályzatnak hívják-, amely másként rendelkezett. Korábban a tűzoltóságnak minden létesítményt nyilván kelled. tartani, és kétévente ellenőrizni. Ez a rendelet úgy rendelkezett, hogy tűzrendészed szemle során kell nyilatkozni, hogy nyilvántartásba veszik-e a létesítményt, vagy sem. Ezt a posztot töltődé be egészen 1967-ig, parancsnoki kinevezéséig.- Nem bánta meg, hogy felcserélte a vonulás szolgálatot a tűzvédelmi posztra?- Nem, mert bevallom őszintén, nem nagyon volt helyismeretem - mondja. - Hogy egy példát említsek: alig voltam id fél éve, este tíz óra környékén jöd a riasztás, hogy Bujákon ég az üdülőkastély, én azt sem tudtam, merre van. Ha nem lett volna öreg róka sofőröm, hát... Nagyon szerettem vele dolgozni. 1967- ben főhadnagyként ledern városi parancsnok. Érdekesség, hogy a helyettesem egy őrnagy volt...- Hány emberből állt akkor az állomány?- Ugyanannyi volt, mint most, 90-93 fő között, két és fél rajjal működtünk, ugyanezzel a működési terüledel, mint most Technikai ellátodságunk megfelelt az akkori kor követelményeinek: létránk nem volt, de volt tömlőszállító tehergépkocsink, vízszállítónk, úgynevezed 350-es gépjárműfecskendő.- Mi volt a legemlékezetesebb nehézség, amivel meg kellett birkóznia, mint parancsnoknak?- Akkor kezdtek alakulni a termelőszövetkezetek, sok gondunk volt velük. Szerencsétlen csórók voltak, összeeszkábálták az istállókat ebből-abból, volt olyan, hogy 50 tehén égett benn ilyen zsúptetős istállóban, ahol egyébként pedóleumlámpával világítottak. El lehet képzelni... Egyébként nincs új a nap alad a tűzoltóságnál sem: most önkormányzati hivatásos tűzoltóság van, 1972-ben ezt már kitalálta a nagy híres politikai bizottság. Egy titkos határozat szerint az állami tűzoltóságokat 1972. január elsejétől a székhely szerinti városi tanácshoz kell tenni. Aztán ezen elvitatkoztak két évig: a legnagyobb kerékkötők a megyei tűzoltóparancsnokok voltak, hogy akkor ők mi fölöd fognak diszponálni? Ment a fejtágítás, hol a Belügyminisztériumban, hol a megyetanácsokon, állandóan egyezkedtek. Minden megyei parancsnok gondot csinált ebből, úgyhogy 1974-ben visszacsináltak mindent. Hoztak egy törvényerejű rendeletet, hogy a tűzoltóság általános irányítását végezheti a székhelye szerinti városi tanács végrehajtó bizodsága (VB), de a szakmai irányításba és anyagi ellátásba nem szólhat bele. A VB a parancsnoknak és helyettesének megállapíthatja az illetményét, meg fegyelmi jogkört gyakorolhat.- Mi volt parancsnokként a beosztottaival szemben támasztott legfontosabb elvárás?- Az, hogy jól ismerjék a szakmájukat, ezt mindenkitől elvártam. Én végeztem a megye „káderutánpótlását”, nagyon sok embert küldtem tiszti iskolába. Hogy csak néhány nevet említsek: Szemerádyt, Rusvai Gábort, Illés Jancsit, Csépe Tibit, Garami Pistát, Gordos Karcsit, Herczeg Dezsőt, sőt talán, ha jól emlékszem, még Kékesit is, aki a közelmúltban vonult nyugállományba. Fontosnak tartodam ezt, mert akkoriban csak egy tűzrendészeti előadóm volt, csak 1974-től volt kettő. Addig a parancsnoknak, helyettesének és a tűzvédelmi előadónak kelled a hatósági munkát végezni. Én azt mondtam, hogy az a jó, ha van egy jó tűzrendészem, ne vigyék el állandóan. A végzed tiszteket vide a megye ide- oda, csak Garami Pisti, Gordos Karcsi és Kékesi Miki maradt id.- A tűzoltóvér sem válik vízzé: megismeri még a tűzoltóautó szirénáját?- De meg ám. Csak annyi a különbség, hogy azt már nem tudom megkülönböztetni, melyik szer indul, régen ezt is tudtam. Például az erdőtüzest felismerem, a Steiert is, de a Mercedeseket már nem tudom megkülönböztetni. Hazudnék, ha azt mondanám, nem érzek nosztalgiát... Névfegy: Tárkányi János nyugalmazott tűzoltó alezredes 1937. január 10-én Zagyvapálfalván született. Apja vasutas volt. Általános iskolai tanulmányait Salgótarjánban végezte, a szarvasi mezőgazdasági technikumban érettségizett 1955-ben. A kötelező egyéves szakmai gyakorlatra a tiszasülyi állami gazdaságba helyezte az iskola, de nem vállalta. Édesapja nyomdokaiba lépve inkább a vasúthoz ment dolgozni. 1957- 1959-ig katonaidejét töltötte, ezt követően szerelt fel a tűzoltósághoz, ahol egészen nyugdíjazásáig dolgozott. PEUGEOT Pa NY! 3104 Salgótarján, Hősök útja 2. (Zagyvapálfalvai Arany J. Alt. Isk. mellett.) Tel.: 06-32/512-200, 30/625-0012. ______________ Szlo vák-magyar imanap A kollégium jelenlegi igazgatója, Gombár Imre és volt igazgatói, Vincze Ferenc és Tolnay Béla. A falon a névadó, Tittel Pál képe. Pásztón megnyitásának negyedszázados évfordulóját ünnepelte nemrég a Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola intézménye, a Tidel Pál Kollégium, melynek keretében az iskola vezetése kollégiumi napot szervezett A program a Tittel-emlékfal koszorúzásával kezdődöd, majd Vincze Ferenc, a kollégium első igazgatója tartod előadást a kollégium alapításáról. Ezt követően került sor a kollégiumi életről szóló kiállítás megnyitására. A kétnapos program eseményei közöd szabadtéri főzés a kollégium udvarán, szabadtéri koncert, előadás a névadó Tidel Pál életéről, munkásságáról, valamint a Tittel Pál Kollégium lakója voltam pályázatok előadása, díjazása szerepelt. esla Új Peugeot Partner Tepee. Mindent bele! Mj. _____________________ Mát raverebély-Szetitkút Szlovákia és Magyarország jobb kapcsolatáért fognak fohászkodni a zarándokok a kegyhelyen június 28-án tartandó szlovák-magyar Tmanapon, melyet a szentkúti ferencesek kezdeményeztek. A két ország püspöki konferenciái a ki- engesztelődés előmozdításának jegyében két éve Esztergomban ünnepélyesen leváltodák a testületek elnökeit és közös szentmisét tartodak. Ennek évfordulójára szervezik a zarándoklatot Az esemény kapcsán Fejes Antal kegyhelyigazgató fogalmazta meg a következőket: „a búcsújáró hely az eszményi társadalomnak, Isten városának előképe, ahol az emberek, ha rövid időre is, de megtapasztalják, hogy az élet nem céltalan bolyongás, hanem az egy irányba haladó utak sokasága. Láthatják, hogy lépéseik nem irányulhatnak egymás ellen, csak a másikra figyelve juthatnak tovább. Érezhetik, hogy kéréseiket és hálaadásukat - bármely nyelven is fogalmazódjék meg - ugyanaz a Krisztus fogadja, aki mindnyájuk Istene. A tapasztalatok szerint a kegyhelyek látogatása kihatással bír az emberi kapcsolatokra a hétköznapokban is. A zarándokokat közel hozza egymáshoz a közös út, a közös élmények. Másrészt Mátraverebély-Szentkút olyan hely szeretne lenni, ahol hidak, és nem falak épülnek, ahol szlovákok és magyarok tapasztalatot szereznek arról, miként tudják egymást segíteni.” Az imanapra meghívták a ferencesek a két ország püspöki konferenciáinak képviselőit, és számos zarándokcsoportra számítanak. Szeretnék elősegíteni egy új minőségű kapcsolatrendszer kialakítását, amelyben a sérelmet szenvedettek is gyógyulást találhatnak. Palóc búcsú falunappal Herencsélty. Idén is sok vendéget várnak a'július 5-én tartandó palóc'búcsúra, melynek ezúttal két fő része lesz, a délutánt a falunapi műsoros szórakoztatásnak kívánják szentelni. A búcsúsok 9 órától a szabadtéri színpadnál gyülekeznek, s a menet 10 órakor indul a Gyürki-hegyen álló palócok vigyázó nágy kérész tjéhez. Itt szentmisét fognak bemutatni, a régió' településeinek küldöttei pedig egy-egy marék földet, virágot helyeznek el a kereszt tövénél. Az esemény védnöke lesz dr. Beer Miklós váci püspök, Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke és Csáky Pál szlovákiai magyar politikus. Huszonöt éves a fittel Pál Kollégium
