Nógrád Megyei Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 126-150. szám)

2008-06-16 / 138. szám

4 2008. JÚNIUS 16., HÉTFŐ én hirdette ki Vida Ferenc, a Legfelsőbb Bíróság Nép­bírósági ötfős tanácsának elnöke. Miután Nagy Imre kegyelmet nem kért, a be­nyújtott kegyelmi kérvénye­ket pedig a bíróság elutasí­totta, az ítéleteket 1958. június 16-án, hajnali öt óra­kor Bogár János hóhér há­rompercenként végrehajtot­ta. Nagy Imre volt az első, őt követte Maiéter Pál, majd Gimes Miklós. (Losonczy Géza még a bör­tönben meghalt, miközben A Parlamenttől a gyűjtőfogházig 1956. november 4. Hajnal­ban Nagy Imre miniszterel­nök rádióbeszédben tájékoz­tatta a közvéleményt a szov­jet támadásról. Legközelebbi elvbarátaival a jugoszláv kö­vetségre menekült, és politi­kai menedékjogot kért. 1956. november 22. A ma­gyar kormány bántatlansági ígéretében bízva Nagy és tár­sai lemondtak a menedék­jogról, és elhagyták a jugo­szláv követséget. A szovjet csapatok azonnal őrizetbe vették őket. 1956. NOVEMBER 23. Nagyot és társait Romániába depor­tálták, ahol a Snagovi-tó partján tartották fogva őket. 1957. január 25. Kállai Gyu­la az MSZMP megbízásából Bukarestben tárgyalt Naggyal, aki elutasította po­litikájának önkritikus felül­vizsgálatát. 1957. MÁRCIUS 27-29. Kádár János Moszkvában az SZKP vezetőivel megállapodott Nagy bíróság elé állításáról. 1957. ÁPRILIS 14. Nagyot le­tartóztatták, és társaival együtt Budapestre szállítot- . ták. 1957. április 16. Nagy meg­tagadta a választ kihallgatói kérdéseire, és a jegyzőköny­veket ettől kezdve nem írta alá. 1957. AUGUSZTUS 26. BÍSZku Béla belügyminiszter Moszk­vában Andropovval, az SZKP KB osztályvezetőjével és más szovjet vezetőkkel egyeztette a Nagy lmre-per vádiratát és az ítéleteket. 1958. június 9-15. Nagy Imre és társai pere. A Legfelsőbb Bíróság Vida Ferenc vezette Népbírósági Tanácsa Nagy Imrét halálra és teljes va­gyonelkobzásra ítélte. 1958. június 16. Hajnalban Nagyot, Maiétert és Gimest a budapesti Gyűjtőfogház ud­varán kivégezték. Holttestü­ket a börtön udvarán temet­ték el. 1961. FEBRUÁR 24. A földi maradványokat titokban ki- hantolták és az Új Közteme­tő 301-es parcellájában újra eltemették, a nyilvántar­tásba hamis neveket jegyez­ve be. 1988. június 5. A Történelmi Igazságtétel Bizottság a Nagy Imre-perben kivég­zettek tisztességes eltemeté­sét és rehabilitációjukat kö­vetelik. 1989. MÁRCIUS 29. A 301-eS parcellában megkezdődik Nagy, Gimes, Losonczy, Maiéter és Szilágyi József jel­telenül eltemetett holttest­ének kihanfolása. 1989. június 16. Nagy Imre és mártírtársai ünnepélyes újratemetése Budapesten. 1989. július 6. Nagy Imre és társainak rehabilitása. A tárgyalás közben érkezett a hír Kádár János haláláról. Készítették: Éber Sándor, Maros László, Mézes Gergely Ötven évvel Nagy Imre és társai egyhetes koncepciós pere után nyilvánosan is elhangzott a tárgyalás 52 órás hanganyaga. Az érdeklődők múlt héten a budapesti Centrális Galé­riában hallgathatták meg a felvételeket. „A per nem a korábbi koncepciós perekhez hasonlóan folyt, ez sok­kal ravaszabb volt. Nem valótlan dolgokkal rágalmazzák a vádlot­takat, hanem a valós tényeket próbálják titkos összeesküvés­ként rekonstruálni - mondja Mink András történész. - Van­nak hamis tanúk is, mint Úszta Gyula egykori partizán, sztálinis­ta tábornok. Ő azt állítja, hogy ok­tóber 31-én találkozott Maiéter Pállal, akihez megbeszélésük ide­jén vértől iszamos katonák ron­tottak be, és egymást túlkiabálva dicsekedtek arról, mint hajtották végre a Köztársaság téri pártház elfoglalására kiadott parancsot. Az igazság ezzel szemben, hogy a Honvédelmi Minisztérium ki­küldte páncélosok parancsnoka meg akarta védeni a pártszékhá- zat, de azt összekeverte az Erkel Színházzal, és tévedésből éppen a székházat kezdte lövetni. Ezzel a ténnyel az ügyész, Úszta és Vida Ferenc bíró is tisztában volt.” Az akkori vezetés Nagy Imrééktől való félelmét mutatja, hogy miután Kádár lános kiadta az utasítást a per tárgyalására, két héttel később már végre is hajtották az ítéleteket - állítja Mink András. Az ENSZ napirend­re vette a magyarkérdést, Hrus­csov szovjet főtitkár pedig mo­solyoffenzívába kezdett Nyuga­ton. A tárgy alást ezért másfél évig nem engedélyezték a szovjetek. Amikor pedig Moszkva belegye­zett, Kádár biztosra akart menni. A vádlottak már az első na­pokban megtudták, hogy semmi értelme védekezniük, mondja a történész. Nagy Imre még az el­ső napokban vitába szállt a ta­núkkal, az ügyésszel. De néhány nap után végképp belefáradt a színjátékba, ereje már csak arra volt, hogy az utolsó szó jogán el­mondja: nem kér kegyelmet, a sorsát pedig a magyar nép kezé­be teszi. m - 0* m' * f 1958. június 15.: Nagy Imre az ítélet felolvasása után, az utolsó szó jogán beszél. Másnap hajnalban kivégezték. „A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG népbíró- sági tanácsa, mérlegelve a bűn- cselekmények súlyát, a súlyos­bító és enyhítő körülményeket, a lefolytatott tárgyalás alapján a vád tárgyává tett cselekmé­nyekben a vádlottakat bűnös­nek mondta ki, és ezért Nagy Imrét halálra, Donáth Ferencet 12 évi börtönre, Gimes Miklóst halálra, Tildy Zoltánt 6 évi bör­tönre, Maiéter Pált halálra, Kopácsi Sándort életfogytiglani börtönre, dr. SHlágyi Józsefet halálra, Jánosi Ferencet 8 évi börtönre, Vásárhelyi Miklóst 5 évi börtönre ítélte. az ítélet jogerős, a halálos ÍTÉLETEKET VÉGREHAJTOTTÁK." az 1958. június 17-í napilapok­ból így értesülhetett legszéle­sebb körben először az ország népe, de a rokonok, barátok is a forradalom vezetőinek sorsá­ról A 16-án éjfélkor a rádióban elhangzott bejelentés és az Igazságügyi Minisztérium másnapi, a lapokban megjelen­tetett egyoldalas közleménye előtt a hatalom másfél éven át titkolta Nagy Imréék hollétét és sorsát. A közlemény szerint a vádlottak népellenes összeeskü­vést hajtottak végre az alkotmá­nyos rend megdöntésére, s az országot a nyugati burzsoáziá­nak akarták kiszolgáltatni az elmúlt héten több százan hallgathattak bele a per viszonylag jó minőségű hang­anyagába. Ottjártunkkor Gyenes Judit, Maiéter Pál özve­gye megrendülve hallgatta férje és vádlott-társai védekezését. „51 év óta nem hallottam a hangját - nyilatkozta korábban az özvegy néhai férjéről. - 1957. május 8-án házassági évfordu­lónk volt, akkor engedélyezték a látogatást. Soha többet nem láttam ” - mondta. Az özvegy a rokonaitól tudta meg a tragikus hírt, akik szintén a médiából ér­tesültek róla. Ezt követően éve­A per 52 órás felvételét múlt héten játszották le Budapesten ken át írta beadványait, hogy megtudja, hol temették el a fér­jét. A válasz mindig ugyanaz volt: „kérelmére válaszolva kö­zöljük, hogy erről nem áll mó­dunkban értesíteni”. Gyenes Judit halotti anyakönyvi kivona­tot sem kapott, így egészen 1989 márciusáig, az exhumálásig élt bertne a remény, hogy hátha mégsem igaz az egész. Az újratemetést az emigrációba vonult értelmiség vetette fel először, még a hetvenes évekbeli BÁR AZ 195&OS FORRADALOMRÓL és Nagy Imre szerepéről még mindig vitáznak a politikusok, abban mindenki ecetért, hogy az 1989. június 16-i újrateme­tést szertartás a Kádár-dikta- túravégének legszebb szimbó­luma, a magyar demokrácia, győzelmének jelképe. az újratemetés szükségességét az emigrációba vonult értelmi­ség vetette fel a 70-e.s években. A 80-as években hosszas egyez­kedés után létrejött az újra­temetést és az áldozatok reha­bilitálását sürgető Történelmi Igazságtétel Bizottság, amely a kivégzés 30. évfordulójára közös megemlékezésre hívta az embereket. Az évfordulón a tüntetők Nagy Imre nevét skandálták - ez korábban el­képzelhetetlen volt. kádár Jánost 1988 májusában megbuktatta az MSZMP. Az új főtitkár, Grósz Károly megígérte az 1958 áprilisában kivégzett Szilágyi József lányának, hogy családi körben végső nyuga­lomra helyezhetik Nagy Imrét és mártírtársait Újratemetés 1989. június 16-án. A koporsónál: Szűrös Mátyás, Medgyessy Péter, Szentágotai János, Pozsgay Imre és Németh Miklós. A MEGGYENGÜLT PÁRTVEZETÉS próbálta megakadályozni, hogy a tervezett újrahantolás politi­kai demonstrációvá váljon. Amikor azonban Pozsgay Imre 1989. január 28-án a rádióban népfelkelésnek nevezte 1956-ot, a folyamatokat már nem lehe­tett megállítani 1989. június 16án a budapesti Hősök terén kétszázezres tömeg tisztelgett Nagy Imre és társai előtt. Az állami televízió példátlan módon élőben köz­vetítette az eseményt. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGON köz­ben zajlott a per semmissé téte­le. A sors fintora, hogy 1989. július óön, amikor a testület rehabilitálta a mártír miniszter- elnököt, meghalt Kádár János. Akit mindezek ellenére száz­ezrek kísértek utolsó útjára. Temetetlen holtak a 301-es parcellában A halálos ítéletet június 15­mesterségesen próbálták táplálni.) Az ítélet végre­hajtásáról másnap a Nép- szabadságban csak egy rövid hír tudósított. A holttesteket a börtön ud­varán ásták el. Nagy Imre kezét, lábát szögesdróttal összekötözték, és arccal le­felé tették a koporsóba, a hantokra bútorokat, vasa­kat hordtak. 1961. február 24-én titokban kihantolták a maradványokat, és a szomszédos Új Köztemető 301-es parcellájában te­mették el őket hamis ne­vek alatt. Nagy Imre sírjára például azt írták: Borbíró Pi­roska. A titkos temetésnek mégis híre ment, és a ren­dezetlen, bokrokkal benőtt területen olykor-olykor virá­gokat, koszorúkat helyeztek el ismeretlenek. A titkos- rendőrség ezért éjjel-nappal figyelte a 301-es parcellát. Mint ahogy az Antigonéban, a rendszer nem tudott el­számolni .temetetlen halot- taival”. Kádár János - bár vigyázott rá, hogy már ne ő legyen a miniszterelnök a bírósági tárgyalás és a ki­végzés alatt - sorstragédiá­ját nem tudta elkerülni: megélte az újratemetést, és látta, hogy az MSZMP veze­tői állnak díszőrséget a ko­porsó mellett. Kádár három hétre rá meghalt. évforduló Nagy Imre, az ötvenhatos forradalom miniszterelnöke az utolsó tárgyalásig higgadtan küzdött igazáért. Végül feladta, nem kért kegyelmet sem. Ma ötven éve végezték ki. EGY NEMZETI HŐS A VÉRBÍRÁK ELŐTT FÓKUSZ Rövidhírből tudták meg az ítéletet a családtagok is

Next

/
Oldalképek
Tartalom