Nógrád Megyei Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 126-150. szám)
2008-06-13 / 136. szám
2008. JÚNIUS 13., PÉNTEK Civilek a környezetért Fórum a város peremén Most harmadik alkalommal vállalta fel Baglyasalja Barátainak Köre, hogy egy-egy fontos, emberek sokaságának mindennapjait érintő témában fórumot szervez a Salgótarján peremén tevékenykedő civil szervezetek részvételével. A tavasz, az erdő-mező ébredése „mutatta" a témát is: az erdők, mezők vizek, élőhelyünk, környezetünk védelmét. Jó néhány civil Szűcs Marianna a környezetvédelem zetéről és a tennivalókról szólt szervezet „meglátta” és fontosnak ítélte a védelem szükségességét, mint ahogy a város önkormányzata is társnak szegődött. Ott volt a fórumon Székyné dr Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere, Eötvös Mihály alpolgármester, dr. Diósiné Taracsák Judit, a Salgótarjáni Civü Kerekasztal vezetője. A rendezvény védnöke Korponai Tamás, Baglyasalja önkormányzati képviselője volt. Székyné dr. Sztrémi Melinda köszöntőjében a városi önkormányzat és a civü szervezetek ösz- szefogását, partnerségét és közös cselekvését hangsúlyozta a várost, a lakosságot érintő kérdésekben. Hyennek ítélte a polgármester asz- szony a környezetvédelmet is, amelynek régiós központja Salgótarjánban van. Ez a megtiszteltetés mellett felelősséget és munkát jelent Szakmai programot a cselekvésre, amelyet a környezetvédelmi szakembereknek, az önkormányzatnak és a civil szervezeteknek együtt keü végrehajtani. Elismeréssel méltatta a baglyasaljai baráti kör kezdeményező szerepét ebben a munkában. Közösen gondolkodni és cselekedni A környezetünk természeti értékeinek védelméről, a szükséges tennivalókról, szakmai munka koordinálásáról, s ebben a civü szervezetek szerepéről Szűcs Marianna, az Észak-magyarországi Regionális Környezetvédelmi Központ igazgatója tartott vetítőképes előadást. Bevezetőjében elmondotta: az északi régió, ahol élünk természeti értékekben gazdag. Vonzerejét azonban csökkenti a számtalan környezetvédelmi probléma: a gondatlan szennyvízkezelés, az élővizeknek gyenge védelme, az erdők hanyag, felelőtlen használata, a mérhetetlenül sok szemét, amelyet a kirándulók, a turisták hagynak maguk után. Mindez egyértelművé teszi a környezetvédelem folyamatos javítását, a szakmai szerveztek, a helyi önkormányzat és a civil szervezetek ösz- szefogását a közös ügy érdekében. A munka koordinálását vállalja fel a salgótarjáni székhellyel működő Eszak-magyaror- szági Regionális Környezet- védelmi Központ. Az előadó fontosnak ítélte, hogy társadalmi méretekben kialakul- '■ jón a közös gondolkodás és a közös cselekvés. Az emberek megértsék: a környezet- védelem közös ügyünk, együtt kell tennünk a környezeti állapot javításáért A továbbiakban az előadó arról szólt, hogy mit tett a központ a környezetvédelem helyzetének javítása érdekében. Többek között elvégezték az Európa Terv környezetvédelmi fejezetének ki- heiy- dolgozását az észak-magyarországi régióra. Javaslatot dolgoztak ki, a szennyvízelvezetésre és -kezelésre, a komplex hulladékgazdálkodásra, a hulladékhasznosításra, valamint a kör- nyezettudat-fejlesztésre. Véleményezték az Új Magyarország fejlesztési terveta Nemzeti éghajlatváltozási stratégiát és az operatív programokat Elkészítették Salgótarján megyei jogú város kömye- zetvédelhii programjának felülvizsgálatát Résztvevője az Észak- magyarország Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Zrt-nek, a környezet- tudatos nevelésben, a szakmunkásképzésben. Folyamatos kapcsolatot tart oktatási és nevelési intézményekkel, rendhagyó osztályfőnöki órákat tartanak, konferenciákat, kerekasztal-beszélgeté- seket szerveznek, szakmai műhelyeknek adnak helyet Szoros kapcsolatra törekszenek a civil szervezetekkel és a helyi civil egyeztető fórummal segítik, koordinálják a Salgótarjáni Civil Kerekasztal munkáját. Erősíti a központ nemzetközi együttműködését is. Előkészítették a Magyarország-Szlovákia európai területi együttműködési operatívprogram - 2007-2013-as időszakra vonatkozó - pályázati együttműködését. Partnerei ebben a Sajó menti kistérség, a bátonyterenyei kistérség, az Environmental Institute Kutató Központ, a regionális környezet- védelmi központ Céljuk a hatékonyabb környezet- és természetvédelem, valamint hulladékgazdálkodás, a megújuló energiaforrások kihasználása. A Zöld-Pont irodát 2005 decemberében hozták létre, hogy korrekt szakmai információk folyamatos közvetítésével, valamint az ágazatot érintő problémák megoldásával erősítsék a lakosság környezetvédelmi aktivitását Ennek érdekében számos rendezvényt szerveztek, ahol aktuális információkat adtak közre. A 2006-os és 2007 évben már száznál több bejelentést kapott az iroda, amelyben intézkedtek. Megerősítette az előadó: a közös gondolkodás és a közös tevékenykedés a környezetvédelemben csak a civil szervezetekkel , a lakossággal együtt valósulhat meg. Példaként említette a Zagyva-völgye Emberi Környezetéért Alapítvány, a Szövetségben Nógrád Megye Környezet- és Természetvédelméért Közhasznú Egyesület tagjaival, valamint a Stromfeld Alapítvány, a Stromfeld Aurél Gépipari és Építőipari Szak- középiskola tanulóival való együttes munkát. A területfejlesztési törvény és rendelete lehetőséget adott a civileknek, hogy beleszóljanak a különböző fejlesztésekbe, döntésekbe. Részt vehetnek a kistérségi, megyei, regionális, országos fejlesztési tanácsok munkájában, igaz, csak tanácskozási joggal. A központ ezen indíttatásból számos tanácshoz jelentkezett be, többek között az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácshoz, valamint a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanácshoz. Szoros a kapcsolat az Országgyűlés Civil Irodájával is. A múlt évben az Országgyűlés Civil Irodájának vezetője előadást tartott Salgótarjánban a regionális körA jó példa ereje Az előadást követően a városban és a külső városrészekben tevékenykedő civil szervezetek mondták el véleményüket, tanácsaikat. Vojtekné Németh Margit a Somlyóért - Forgáchért Egyesület vezetője tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel. Riasztó képet festett a segítségért „kiáltó” környezetükről. A civilek munkája mellett óvodai, iskolai akciókról beszélt, parkosításról, fák és virágok ültetéséről. Mert a környezet szépítését, védelmét nem lehet elég korán elkezdeni. Javasolta: kötelezzék a telektulajdonosokat környezetük megtisztítására és újragondolásra érdemesnek tartotta az összegyűjtött hulladék szétválasztását, újrahasznosítását De Ujlaky István, a Belszervi Betegek Salgótarjáni Egyesületének alelnöke az egyesület 13 éves tevékenységét ismertette, amelynek középpontjában az egészséges élet áll. Kiemelte: egészségesen élni azonban csak egészséges, tiszta környezetben lehet. Ezért az egyesület programjában évről évre helye van - az orvosi tájékoztató előadások, konferenciák mellett - olyan egészségmegőrző „foglalkozásoknak”, mint a túrázás, vagy a parlagfűirtás. VédnökSzilasi András a civil szervezetek szerepéről beszélt sítás megelőzését tartják. Arra törekszenek, hogy ez társadalmi tevékenységgé szélesedjen, a lakosság egyre jelentősebb része vegyen részt benne és szólítsák meg az iskolás korú fiatalokat is. Szólt arról, hogy az egyesület részt vesz a környezet védelmét szolgáló városi döntések előkészítésében is. A döntések eredménye, hogy a szelektív hulladékgyűjtés már megindult, s a korábbinál nagyobb figyelem fordul a levegő tisztaságára, a városkörnyéki erdők, a vizek védelmére. Az egyesület pályázaton nyert egy motoros fűkaszát, amelynek jó hasznát veszik a káros gyomnövények irtásában. Sarló Béla, aBaglyasalján született, de innen elszármazott lokál- patriótákat képviselte a fórumon. Többek között elmondotta: ma azok teszik eredményesen a dolgokat, akik tudják, mit akarnak, megfogalmazzák, mi a legfontosabb feladat és azt is, hogyan lehet azt megvalósítani. A program - a stratégia - azonban akkor jó, ha azt megismerik és elfogadják az emberek. Ha azt magukénak érzik, megvalósításáért is dolgoznak és vigyázni fognak munkájuk eredményére. A környezetvédeA közönség sem hallgatott, többen is közreadták tapasztalataikat nyezetvédelmi központban, a civil szervezetek helyzetéről a salgótarjáni kistérségben. De folyamatos a kapcsolatuk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium civil ügyekért felelős osztályával. Eljuttatták szakmai véleményüket az NCA törvény módosításához is. Befejezésül a kömyezettudat fejlesztéséről szólt az előadó. Hangsúlyozta: az ember a természetben él, mégsem tudja megbecsülni, bűntudat nélkül szeny- nyezi, irtja a természetet. Ezért fontos a környezet védelme, a környezettudatos szemlélet erősítése, a folyamatos környezeti nevelés. Az emberi környezet védelme a táj, az esztétikai érték védelme. Az ökoturizmus és idegenforgalom fejlesztése miatt komoly gazdasági értéket is jelentenek, ha élni tudunk vele. séget vállaltak a 21-es út mentén a parlagfű-mentesítésben és kapcsolódnak a baglyasi baráti kör akciójához is. A környezetvédelem látható eredményének mondta, hogy az emberek gondolkodása, magatartása, ha viszonylag lassan is, de változik. A társadalom magatartásformáló ereje mellett - amely létrehozza előíró, követelő, ellenőrző és szankcionáló intézményeit, szervezeteit - szerepe van ebben a családnak, az iskolának, a civil közösségeknek is. A civilek nem büntethetik a vétkeseket, de a tapasztalatok azt bizonyítják, az ismertek közvetítésének és a jó példának is visszatartó ereje van. Ispán András, a 7 éve alakult Salgótarjáni Környezetvédelmi Egyesület elnöke elmondotta, hogy legfontosabb feladatuknak a tudatformálást, a természetkárolem, az egészségesebb környezet széles körű összefogást, a gazdasági egységek, az önkormányzat és sok-sok civil szervezet együttes munkáját követeli. S természetesen a meglévő pénz ésszerűbb elosztását is. Olyan pénzügyi feltételrendszer kialakítását szorgalmazta, amely nem aprózza el a forrásokat Azokat a szervezeteket támogatja, amelyek érdemi munkát végeznek a környezet, a lakosság életterének védelmében. Baglyasalja Barátainak Köre elnöke, Báti Jánosné „madártávlatból” mutatta be a városrészt és környékét A film, amelyet Márton Lajos sárkányrepülő fényképezett, megejtően szép természetet és elszomorító emberi környezetet is mutatott Majd a baráti közösségről szólt az elnök asszony, amely arra törekszik, hogy emberibbé tegyék a környezetet, ahol élnek. Közös munkáról beszélt, amellyel szebb lett a templom külső kertje, tisztább a patak partja, hulladékgyűjtésről és arról a „vetélkedésről”, hogy kinek van virágosabb kertje az utcában. Mert ahogy mondta: a szépre, a jóra is meg kell tanítani az embereket. Fazekas Melinda, a Petőfi Természetjáró Egyesület vezetője is munkáról szólt, amelyet túrázás közben végeznek, amelynek soha nem érnek a végére, mert a kirándulók újra és újra „termelik” a szemetet A város környékének természeti szépségeit messziről érkezett emberek csodálják. Keserű szájízzel tett hozzá: milyen kár, hogy azok nem becsülik, akik „benne” élnek. Fordulatra van szükség Eötvös Mihály, Salgótarján alpolgármestere a jelen gondjairól és a jövőbeni tervekről szólt A 17 illegális szemétlerakó felszámolásáról, a város valamikori pihenőparkja, a Dolinka helyzetének rendezéséről pályázati pénzből, és ha szükséges, képviselői támogatással. Régiós kömyezetvédelmijta- nács létrehozásáról, a megyei jogú városok, egyetem és főiskola részvételével. UNESCO-pályázattal létesülő nógrádi geoparkról, amely a megyében 66, a szomszédos területeken pedig 33 települést érintene, s amilyen a Balaton környékén van. Mindezzel azt bizonyította, hogy fordulatra van szükség a környezetvédelemben és az önkormányzat komolyan veszi feladatait. Dr. Diósiné Taracsákjudit, a Salgótarjáni Civil Kerekasztal vezetője összefoglalójában többek között elmondotta: a civil szervezetek összefogásában hatalmas erő rejlik, ha tapasztalataikat megosztják egymással, közreadják azokat, hogy a munka, amit végeznek még eredményesebb legyen. Példaértékűnek mondta, a baráti kör lehetőséget kínált más szervezeteknek is, hogy a közös ügyről, a környezetvédelemről tapasztalatot cseréljenek. Szilasi András, a baráti kör alelnöke, a rendezvény főszervezője és „szóvivője” a téma fontosságáról mondott véleményt. A fordulat szükségességét erősítette és azt, hogy a civilek készek a cselekvésre környezetükért. Mert, mint mondta, az emberek „saját bőrükön” érzik a megosztottságot Azt, hogy egy részük szennyezi a környezetet, a másik, megpróbálja rendbe tenni, védeni azt. Sokan vannak, akik látják, hogy ezen változtatni kell és ezért tesznek is. A legfontosabbnak az ismeretterjesztést a meggyőzést a cselekvést mondta. Ezt szolgálta a környezetvédelmi fórum is, amelyre azokat a „szereplőket” hívták, akik cselekedni képesek. Szakembereket a város vezetőit és a civil szervezeteket az összefogás, együttes és eredményes munka reményében. ■ V.G.