Nógrád Megyei Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-125. szám)
2008-05-09 / 107. szám
2008. MÁJUS 9., PENTEK Aki elmarad, lemarad ÉRDEKVÉDELEM Tari Ottó a TESZ-ről és az EU-pályázatokról V.G. NÓgrád megye. A Társadalmi Egyesülések Országos Szövetségének közgyűlése nyolc éve „emelte be” nevébe az országos jelzőt Azt mondja Tari Ottó, a TESZ Nógrád Megyei Szövetségének elnöke, ez egyrészt demonstrálja, hogy olyan civü szervezetről van szó, amely országos hatáskörű, de valamennyi megyében vannak helyi, területi szervezetei. Másrészt az országos szövetség a rendszerváltás időszakában jött létre olymódon, hogy összefogta az egy- re-másra alakuló civü szervezeteket, amelyek „kitöltötték” a jelentkező társadalmi vákuumot. A civüek azért csatlakoztak a TESZ-hez, hogy közösen alakítják tevékenységük tartalmát, területeit és az országos szövetség segíti a munkához szükséges feltételek megteremtését is. Huszonnégyen- Ha mindezek után azt kérdezik, milyen szervezet a TESZ, mi a válasz?- A szövetséget olyan „ernyőszervezetnek” tartom, amelynek fő célja a tagszervezetek tevékenységének összehangolása, munkájuk hatékonyságának javítása.- Milyen területen folyik ez a munka?- Felöleli a társadalom különböző területeit A tagszervezetek részt váüalnak a szociális gondoskodásban, az egészségnevelésben, a nemzedéki problémák megoldásában, a kultúra fejlesztésében, a hagyományok őrzésében, vagy a környezet- és az állatvédelemben. De a sort folytathatnám tovább is. Csak Nógrád megyében huszonnégy a tagszervezetek száma, s ez folyamatosan változik. Legutóbb a palóc hagyományokat gyűjtő, ápoló salgótarjáni Palócokért Egyesület kérte felvételét a TESZ-be. A változás természetes, hiszen a felvételre jelentkező szervezetek előtt olyan követelmények állnak, mint az azonosulás az alapszabályban megfogalmazott célokkal, fizessék a közgyűlés által meghatározott tagdíjat, mert a folyamatos működéshez szükség van erre a bevételre.- A tagdíj „tartja el” a szövetséget és a tagszervezeteket, vagy van más forrás, más bevétel is?- A tagdíj csak egy, a kisebbik része a működéshez szükséges forrásoknak. A nagyobb részét a különböző pályázatok jelentik és a tag- szervezetek működését segíti az országos szövetség is. Gondoskodik arról, hogy helyük legyen ahol összejöhetnek és a pályázók helyett - ha erre szükség van - kifizeti az önrészt is. Régiós szinten- Milyen pályázati lehetőségekkel számolnak?- Több is van. Most az országos szövetség, de a területi szervezetek is részt vesznek az európai uniós pályázatokban, Nógrád megye is csatlakozik a pályázókhoz. Az Észak-magyarországi régióban szeretnénk kialakítani egy hálózat- fejlesztő és forrásszervező szakmai központot és olyan programokat indítani, amelyben a három megye, Borsod, Heves és Nógrád civü szervezetei aktívan együtt tudnak működni.- Vannak ilyen szervezetek?- Természetesen. Mind a három megyében a TESZ keretein belül dolgoznak olyan szervezetek - kiragadva egy példát -, amelyek az egészségnevelést vállalták fel, mint nálunk a Belszervi Betegek Salgótarjáni Egyesülete. Nemcsak a megyék szervezeteivel alakítottak ki együttműködést, hanem jó kapcsolatot ápolnak a szlovákiai Füleken működő Vis Vitaüs Polgári Egyesülettel is. Azt reméljük, hogy a három megye szervezetei olyan programokat szerveznek, amelyekbe bevonhatják a határaik mentén tevékenykedő, hasonló civü közösségeket A három megye TESZ szervezetei között is létrejött az együttműködés, amelyet megáüapo- dásban rögzítettünk még 2005-ben. A közös munkát évről évre értékeljük, az idén Borsod lesz a tanácskozás házigazdája. Azt gondolom, hogy a szervezetek hatékony együttműködése régiós szinten kialakíthatja, erősítheti az unió regionáüs szeüemét és gyakorlatát. Azt történetesen, hogy nagyobb egységekben érdemes végiggondolni, kialakítani és megvalósítani a programokat az egész régió hasznára. Természetesen annak figyelembevételével, hogy a kistérségekben is meg kell alapozni az összefogást, a közös munkát. Idősek és fiatalok- A TESZ-nek mindig erőssége volt a fogyasztóvédelem, erről most lemondanak?- Nem. Az országos szövetség úgy döntött, hogy az egészségnevelés meüett a fogyasztóvédelem is prioritás, amire ugyancsak szeretnénk pályázati pénzt felhasználni. Mi is szeretnénk létrehozni a régióban egy olyan szeüemi műhelyt, amelynek keretében profi fogyasztóvédőket képeznénk ki, akik aztán tovább adnák a szükséges információkat mindazoknak, akiket ezek érintenek.-Ez meglehetősen széles kört jelent, hiszenva- lamilyen szinten a társadalom minden tagja fogyasztó.- Ezért szeretnénk mi is a legszélesebb kört kiképezni. A Nyugdíjasok Nógrád Megyei Szövetsége például azért pályázik, hogy a nyugdíjasklubok vezetői minél több fogyasztóvédelmi ismeretet gyűjtsenek ezeken a tanfolyamokon, hogy aztán a klubfoglalkozásokon tovább adják tagjaiknak. Azt gondolom, hogy két olyan társadalmi réteg van, amelyik leginkább rászorul a segítségre: az iskolás kofú fiatalok és a nyugdíjasok. Tájékoztatásukat, támogatásukat a TESZ is, a megyei fogyasztóvédelmi egyesület - a TESZ tagja - is felváüalja. A fiatalokhoz, mint leendő fogyasztókhoz úgy próbálunk eljutni, hogy előadásokat tartunk nekik és az évente megrendezendő fogyasztóvédelmi héten vetélkedőket szervezünk részvételükkel. Tudatos fogyasztó leszek címmel most legutóbb Pásztón volt ilyen rendezvény, amelyen hetediknyolcadik osztályos tanulók hat csapata vett részt. Az ilyen rendezvények arra is jók, hogy a viszonylag gyakori rendeletmódosításokról időben pontos információt szerezzenek a résztvevők. A példa kedvéért, 2003 óta több alkalommal módosult a jótállásról rendelkező jogszabály. A jótállásra kötelezettnek törekedni kell arra, hogy legalább 15 napon belül a a hibás árut kijavítássá, vagy kicserélje. Rendszeresen találkozunk az időskorú fogyasztókkal is. A salgótarjáni nyugdíjas nőklub tagjaival szinte havi rendszerességgel szót váltunk, vitatunk meg fogyasztóvédelmi témákat. Legutóbb az internetes elektronikus kereskedelemről beszélgettünk, hiszen egyre több nagymama is leül a számítógép meüé. Az élet rákényszeríti az embereket, hogy haladjanak a korral, mert aki elmarad, az lemarad. S ez vonatkozik a szervezetekre, a TESZ-re is. Ha nem tartunk lépést a megújuló ismeretekkel, ha nem ismerjük a társadalmi igényeket, akkor jelentőségünk háttérbe szorulhat és tagszervezeteink is úgy érezhetik, nem keüően segítjük tevékenységüket. Valójában azért dolgozunk, hogy segítsük ezeket a közösségeket, a fogyasztókat és közösen sikeresek legyünk. Kedvcsináló 45-ön felülieknek Miért lényeges az egész éle- résztvevők között ott voltak a ten át tartó tanúlás? Miért van 15 éve alakult Sréter Ferenc szükség arra, hogy az idősödő Népfőiskolái Egyesület tagjai ember is folyamatosan frissít- is. A salgótarjáni egyesület 12 se ismereteit? Milyen szere- éve szervezi az idősek „népfő- pük lehet, - van - ebben a vi- iskoláját”, s a heti összejövete- déki közösségi központoknak, • leket szépszámú „hallgató” lá- a helyi civil közösségeknek? togatja. A foglalkozásokon Ilyen és ehhez hasonló kérdé- többnyire közérdeklődére szá- sekre keresték a választ azon a mot tartó témákat dolgoznak regionális konferencián Eger- fel. „Tanultak” az Európai Uni- ben, amelyet a budapesti Eu- óról, előadást hallgattak Salgó- rópa Ház szervezett a közép tarján költségvetésről és jövőNépfőiskolai „csendélet”. A nyugdíjtörvény változásairól szóló előadás is telt házas volt. fotó: gócs éva múltban. Az együttműködő partnerek között ott volt a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége. Az összejövetelt egyfajta kedvcsinálónak szánták negyvenöt éven felülieknek. A konferencián előadás hangzott el az uniós támogatások szerepéről a humán erőforrások fejlesztésében, a felnőttképzési programokról és lehetőségekről az Észak-magyarországi régióban. Több témát a munkacsoportokban beszéltek meg. így többek között a civil szervezetek szerepét az egész életen át tartó tanulásban, vagy az Európai Unió miként támogatja a felnőttképzési programokat. A konferencián Borsod, Heves és Nógrád megye nyugdíjas szervezeteinek képviselői vettek részt. A Nyugdíjasok Nógrád Megyei Szövetségét harmincán képviselték. A jéről, kultúrájáról. De „tanrendjükben” szerepel a tartalmas időskor, az egészség megőrzése, a helyi hagyományok feltárása, megőrzése és továbbadása a fiatal korosztálynak. Az együtt töltött évek erős közösséggé formálták a hat-hét kurzus résztvevőit, sokukban „előjöttek” olyan képességek, amelyekről talán maguk sem tudtak. Népdalokkal, versekkel lépnek fel „nagyközönség” előtt, vagy novellákat, család- regényeket olvasnak fel, amelyeknek „szerzői” ők maguk. A népfőiskola országosan is egyedülálló kezdeményezése a nagyitábor, amelyet 1999-ben szerveztek először és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre „főiskolás” nagyik vigyáztak egy-egy hétig. Az utóbbi években - anyagi források híján - egynapos kirándulásra viszik a nagyik fogadott unokáikat. Fakanál, kapa és mikrofon V.G. Karancsberény. Május közepén Salgótarjánban rendezik meg a nyugdíjas előadók régiós vers- és prózamondóversenyét. Borsod, Heves és Nógrád megyék legsikeresebb versenyzői között ott lesz a karancsberényi Rács Lajosné is. Radnótival jutott tovább, de azt mondja, szívesen mond Petőfit, József Attilát, Vö- rösmartyt. Szívesen olvas novellát, regényt, szóval szereti a könyveket. Hogy mikor?- Sokszor főzés közben, kezemben a fakanállal is verset mondok - meséli. - Előttem ott a könyv, vagy a papírlap, rajta a verssel. Ha meg a kertben kapálok, akkor meg magamban mondogatom, tanulgatom valamelyiket... • Kafancslapujtőn telt a lánykora, Karancsberénybe asszonynak jött. Itt is, ott is sokat dolgozott. A Karancs völgyéből sokan jártak a salgótarjáni gyárakba. A nővére a tűzhelygyárban dolgozott, jött ő is utána és lehúzott a szereidében 18 évet.- A fiam alig volt hároméves, amikor már eljártam mellőle újra a gyárba. Kellett a pénz, építkeztünk és a háznak még nagyon sok híja volt, hogy beköltözhessünk... Nehéz évek voltak, de bírta.- Nem is éreztem rosszul magam, bár a munka nehéz volt. így aztán átmentem a szomszédba, az öblösüveggyárba, ott is maradtam 17 évig. Úgy, hogy . 35 éves munkaviszonyom van. Innen ment nyugdíjba is, 1990-ben. Azóta otthon van, segít a lányának, a fiának, hogy egy kicsit könnyebb legyen az életük. Büszkén mesél az unokáiról, akik közül az egyik még egyetemista, a másik meg Dunaújvárosban végzett a főiskolán és Budapesten informatikusként dolgozik. Harmincán összefogtak és egy falut „építettek” az interneten. Férje már 16 éve nem él. Ő eljár a nyugdíjasklubba, ahol együtt gyorsan telik az idő.- Az első perctől ott vagyok, amióta a klub megalakult. Kovács Sándorné, Herminka jó klubvezető. Szeretünk ott lenni, sok szép műsort szervezünk - mondja. Karancsberény azok közé a falvak közé tartozik, ahol ma is élnek a hagyományok, mert a Reménység nyugdíjasklub asz- szonyai éltetik azokat.- Lánykoromban én is eljártam a fonóba, heten voltunk barátnők és még a lányok vasárnapját is tartottuk - emlékezik a régmúlt időkre. Karancslapuj- tőn, Karancsbe- rényben jó kenderföldek voltak. Az „érett” kendert levágták, kévébe kötötték, pocsolyába áztatták, szárították, tilolták, majd pokrócot, fehérített vásznat szőttek belőle. Ebből lett a rojtos, hímzett asztalkendő, a törölköző, a derékalj. így telt el fölöttük a tél. Rács Lajosné meséli, a fonóban helye volt a mulatságnak is. Cigánylánynak öltöztek, végigjárták a legényes házakat, pénzt gyűjtöttek. Ebből lett a boros tea, a sütemény, a fonóházi mulatság. Hát, ezeket elevenítik fel a nyugdíjasklub asszonyai, egy kicsinykét „visszalopva” fiatalságukból. Jeles ünnepek idején, mint a múlt évben, a karácsony közeledtével, kiállnak a falu elé és „játszanak”, betlehemest, meg fonójátékot. Vidám tréfáikon jót mulat, szívhez szóló szép népdalaikban gyönyörködik hallgatóságuk. A szereplők között mindig ott van Rács Lajosné is. Most azonban verset tanul, készül a régiós megmérettetésre, hiszen gyorsan elszalad az az egy-két hét, s itt van a május közepe. Akkor Salgótarjánban kicsit lámpalázasan a mikrofon elé áll. Amikor megszólal, egyszerre elillan az izgalom. Minden szót, amit kiejt, átél, az Övé, a szívéből fakad. Vidáman telik az idő a fonóban. A kép jobb oldalán a „fiatalember" Rács Lajosné.
