Nógrád Megyei Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-125. szám)

2008-05-30 / 124. szám

4 2008. MÁJUS 30., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Szentkút Karancsságon - Nincs forrás a felújításra A kegyhely központi része a barlang Tóth Tihamér polgármester a Szentkútnál Karancsság. Festői a táj: virág­zik az akác, a bodza, a veresgyű­rű som, a hosszan elnyúló dom­bon pedig hatalmas borókabok­rok sorakoznak, egy-két hatal­mas cserfával, meg néhány cse- nevész erdei fenyővel keveredve.- Természetvédelmi terület le­hetne, szép ez a borókás - nézi a tájat Tóth Tihamér, Karancsság polgármestere, miközben kifelé zötykölődünk a földúton. Az úti cél azonban nem a re­ménybeli természetvédelmi te­rület, hanem a helyi Szentkút, merthogy ilyen jeles búcsújáró hely nem csak Mátraverebély mellett van. A hét végén lesz a búcsú, a hősök napja közelébe eső időpontot még maga Mindszenty lózsef esztergomi érsek jelölte ki 1948-ban, miu­tán a faluban bérmált. A kegyhelyre vezető utat a na­pokban már kezelésbe vették a közmunkások, vágják a füvet, irtják a bozótot, gereblyézik az ösvényt. Néhol lépcsők nyomai láthatók - ezen motoroznak a gyerekek, mert jobb nekik, ha ugrál a kerék - jegyzi meg le­mondóan alkalmi sofőrünk. Az út mellett hatalmas madár­cseresznyefák, s akad legalább hatméteres, erős törzsű boróka is. Elgondolkodunk, hogy hány éves lehet? A boróka a neki ked­vező élőhelyeken akár ötszáz évig is élhet! Juhlegelő lehetett ez a domboldal valamikor régen, s amikor már nem tartottak itt jó­szágot, elterjedt a kopáron a boró­ka - talán több évszázada már. A kegyhely egy kis kaptató vé­gén van, innen is harmincnégy lépcsőfok vezet a domb oldalába vágott, ajtóval zárható barlang­hoz. Néhány asszony serényke­dik itt, nemcsak az építménye­ket gondozzák, hanem körülötte a növényzetet is. Két feszület is áll a meredélyen, az egyik alatt ott a valaha jól ismert, de napja­inkra feledésbe merült kút. Víz nincs benne,, de lejjebb a domb­oldalban megtalálták a túlfolyót.- Egy-egy, az első és a máso­dik világháborúban elesett hős neve volt beleírva minden lép­csőfokba - mondja a polgármes­ter, miközben a betűk nyomait próbáljuk megtalálni a harminc­négy grádics némelyikén. Csak az biztos a betonba kar­colt időpont alapján: 1970-ben tüntették el innen valamilyen okból a karancssági katonák ne­vét. Akkoriban épült a dexiontető is a kegyhely fölé.- Valami szebbre kellene cse­rélni, ami illik ide - nézi Tóth Tihamér a kétségkívül hasznos, de nem túl esztétikus fémszer­kezetet. - A padsorokat is cse­rélni kellene a lépcső alatt. A fa­luban van nekünk híres, szép templomunk, alatta barokk ká­polnánk, idefelé útba esik több feszület. Lenne lelkigyakorlatos háznak megfelelő épület is, úgyhogy Karancsság a jövőben népszerű lehet a zarándokok körében. A környék egyházi ne­vezetességeit - például a szécsényi ferences kolostort és templomot - meg még csak nem is említettük... Ami azonban a legjobban hi­ányzik, az a kegyhely felújításá­ra beadható pályázat: ilyen egy­szerűen nincs... ■ Faragó Zoltán A 34 grádics, meg a dexionból készül tartószerkezet Akinek éneke belső lényéből adódik Szécsény. Azt mondják, hogy a leg­szebben szóló hangszer az emberi hang. A szécsényi 6. osztályos gim­nazista Varga Ivett torkában ott van a csodálatos hangszer, amit a szé­pen csengő énekhangján megszólal­tat, az ember tényleg azt mondja, a legcsodálatosabb hangszer az em­beri hang. Az éneklését az teszi iga­zán kedvessé, szívhez szólóvá, hogy az ember érzi, az éneke belső lényé­ből adódik. Ivett és a szülei is tisz­tában van­nak azzal, hogy a ve­lünk szüle­tett tehetség kevés. Ke­mény, kitar­tó, szorgos gyakorlással hozzáértő emberek irá­nyításával, tanításával teljesedhet ki mindaz, amit úgy hívunk, tehetség. Tudom, hogy Ivett a népdaléneklés terén sok segítséget kap a rimóci népmű­vésztől, Flolecz Istvánnétól, aki nem csak az éneklésben segíti, egyenge­ti ez irányú útját, versenyekre viszi. A balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola szécsényi tagintézményében Lévárdi Beáta ta­nárnő tanítványa. A tehetsége, a szorgalma, a kitartása, az akarat­ereje milyen messzire juttatja el, ez a jövő nagy titka. Egy viszont biztos, Ivett napjainkban is sok szép trófe­át tudhat magáénak. Az elmúlt fél év jelentősebb díjai: tavaly év végén a Palóc gála nemzet­közi regionális népdaléneklő feszti­váljának I. helyezettje. Ez év áprilisá­ban Pásztón megrendezésre kerülő VIII. Rajeczky Benjamin népdal­éneklési versenyen ül. helyezést ért el. Április 19-én a látványtánc észak­magyarországi területi döntőjén ének kategóri­ában első. Má­jus másodikán Gödöllőn az or­szágos döntőn szintén első lett. Április 26- án és 27-én Mezőköves­den, a VII. Vass Lajos népzenei ver­seny közép­döntőjén kivá­ló arany minő­sítést kapott. Ez azt jelentet­te számára, hogy ott lehet ősszel Bu­dapesten a nemzetközi döntőn. Má­jus 8-11, között Veszprémben lépett fel a Veszprémi játékok X. nemzet­közi gyermekfesztivál magyaror­szági döntőjén. Teljesítményével népdal kategóriában tovább jutott az ősszel sorra kerülő veszprémi gyermekfesztivál döntőjébe. Dömsödön az V. Európa nemzetkö­zi fesztiválon musical kategóriában III. helyen végzett. ■ rádi Nem engedték be a bizottságot H. B. Salgótarján. A megyeszékhely pénz­ügyi bizottsága május 22-én bejárással egybekötött kihelyezett ülést kívánt tar­tanai a városi sportcsarnokban, hogy megtekintsék a rekonstrukciós munká­kat - tudtuk meg Molnár Károlytól, a bi­zottság elnökétől. Mint kiderült, egy hó­napja a tagok egyhangúlag arról döntöt­tek, hogy kihelyezett üléseken tekintik meg a városban folyamatban lévő, illetve befejezett beruházásokat.- Célunk, hogy ne csak a szikár szá­mok alapján döntsünk igen jelentős ősz- szegekről, hanem ismerjük meg a beruhá­zás helyszínét - hangsúlyozta Molnár Károly. Majd hozzátette: a megfelelő dön­tés érdekében a kihelyezett üléseken sze­retnék megtudni, hogy az önkormányzat mire is használja az adófizetők pénzét. A bizottság elnöke elmondta, egyhangúlag döntöttek arról, hogy az első ülést a váro­si sportcsarnokban tartsák meg.- A döntés alapján a bizottság elnökhe­lyettesével, aki jobboldali képviselő, együtt kerestük fel a Létesítmény és Sport Kht. igazgatóját, akivel egyeztettünk a részletekről - fogalmazott Molnár Károly. Flozzátéve: május 22-éig minden rendben zajlott, csütörtökön reggel kilenc órakor azonban a sportcsarnok előtt megjelent pénzügyi bizottság azzal szembesült, hogy - információik szerint - Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester utasítása miatt nem járhatják be a rekonstrukció területét és nem tarthatják meg a kihelye­zett ülést.- Sajnálatos, kellemetlen és felháborító, ami történt, a bizottság tagjai és a sport- csarnok vezetője számára is. A polgármes­ter súlyosan beavatkozott egy bizottság életébe, amelyhez nincs joga, csak abban az esetben, ha a bejárás és a kihelyezett ülés súlyosan sérti az önkormányzat érde­keit - emelte ki Molnár Károly, aki a kö­vetkező kérdést tette fel: miben és miért sérti az önkormányzat érdekeit az, hogy a pénzügyi bizottság látni szeretné a re­konstrukciót? Mint megtudtuk, az utasítás indoka az volt, hogy a sportcsarnok jelenleg munka- terület. Utóbbi a pénzügyi bizottság elnö­ke szerint pusztán kifogás, hiszen egy hó­napja döntöttek arról, hogy a kihelyezett ülés a sportcsarnokban lesz, az előkészí­tés is több mint egy hete megkezdődött, emellett Molnár Károly szerint egy építé­si területen maga az építésvezető tilthatja meg a bejárást.- Nincs információnk arról, hogy Székyné dr. Sztrémi Melinda a sportcsar­nok munkálatainak építésvezetője lenne, így nem tilthatja meg a bejárást - zárta szavait Molnár Károly, aki reméli, hogy a további kihelyezett üléseket nem akadá­lyozza meg a város vezetője. *** Kérdésünkre - miért nem engedték be a sportcsarnokba a bizottság tagjait? - Sal­gótarján megyei jogú város Fenyvesi Gábor alpolgármester nevével aposztrofált nyi­latkozatot adott ki. (Változtatás nélkül kö­zöljük.) Molnár Károly hihetetlen kalandjai az MSZP városi múltjában és a Sportcsarnokban Azt már megszoktuk, hogy az MSZP vá­rosi frakciója tehetetlenségében folyamato­san keresi az okot arra, hogy nyüszíthes­sen és saját sebeit nyalogathassa. Az MSZP válságban van országosan és helyi szinten is. Erre a legutóbbi példa a napok­ban kialakult és nevetségesen felfújt mizé­ria a Sportcsarnok körül. Nézzük azon­ban a tényeket. Az MSZP-s városvezetés még 2004-ben nyert forrásokat a Sportcsarnok részleges felújításához. 3 év alatt az MSZP-s városve­zetésnek nem sikerült a belső hatalmi har­cok miatt a beruházást nemhogy befejezni, de még elkezdeni sem. Az elnyert pénz pedig folyamatosan ve- szített értékéből az évek alatt. Az új város- vezetésnek rohamtempóban kelíétt meg­kezdeni a beruházást, hogy az megvalósul­hasson. Polgármester asszony hathatós közbenjárására volt szükség ahhoz, hogy a forrásokat egyben lehessen tartani. Emellett a város, további súlyos tízmillió­kat költ saját forrásból arra, hogy ne csak a küzdőtér, hanem a nézőket kiszolgáló te­rek is legalább XX. századi képet mutas­sanak, hogy a helyiségekben ne csak légkondik legyenek, hanem esetleg szige­telt ablakok is, vagy éppen a nézők a mos­dókból ne forduljanak ki az ott uralkodó állapotok miatt. Molnár Károly akciójáról csak annyit, hogy a műszaki átadás-átvétel megtörtént, de a használatbavételi engedélyt még nem kaptuk meg. Ami viszont ennél fontosabb szempont, hogy az elnök úr részéről eny­hén fogalmazva is nagyfokú szemtelenség volt, hogy mielőtt a városvezetés hivatalo­san átadta volna a Sportcsarnokot, meg­hívta a sajtó képviselőit egy bejárásra. Köszönjük elnök úr aktivitását, de önök az elmúlt években csak problémát okoztak a Sportcsarnoknak és a városnak. Az adó­forintok elköltésének ellenőrzéséről pedig csak annyit, hogy inkább a kormány pro­jektjeit és a Fiatal Baloldal ügyeit kellene vizsgálgatni. Végezetül, a város vezetése amint a hasz­nálatbavételi engedély birtokába kerül, gondoskodik árról, hogy ünnepélyesen, mindannyiunk örömére bemutassa és át­adja a megújult Sportcsarnokot a város polgárainak. Fenyvesi Gábor Nemcsak a kegyhely, hanem a környezet is megszépül a búcsúra

Next

/
Oldalképek
Tartalom