Nógrád Megyei Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-125. szám)

2008-05-27 / 121. szám

4 2008. MÁJUS 27., KEDD NÓGRÁD MEGYE Madár- és madarászparadicsom a Csadótanyán A Csadó család Az egykori Csadótanya Drégelypalánk határában, az Ipoly árterén állott A tanyaépület és a mellette álló vízimalom ma már csak az emlékezetben él, a hely ne­ve azonban továbbra is közismert. Az élőhely kizárólagos használói azok a madarak, melyek látására messzi vidékről érkeznek a termé­szetfotósok. Az Ipoly Magyaror­szág egyik legszebb, s helyenként még vad folyója. Viszonylagos érin­tetlenségét annak köszönheti, hogy ennek mentén húzódik a ma­gyar-szlovák államhatár. A vizes élőhely igen sok átvonuló madár­fajnak nyújt átmeneti táplálkozási és pihenőhelyet. A Duna-Ipoly Nemzeti Park részeként a térség szerepel a Ramsari Egyezmény - a vízi- és vonuló madárfajok védel­mére kötött nemzetközi egyez­mény - listáján is, ami az értékét, fontosságát hangsúlyozza. A terü­let ma már szigorúan vett termé­szetvédelmi oltalom alatt áll, de a falu határában kialakítottak egy olyan kilátópontot, honnan a ma­darak háborítása nélkül megte­kinthetjük ezt a csodálatos vízi vi­lágot. Egy kis szerencsével nagy li­lik, barát és csörgő réce, daru, fe­kete gólya kerülhet elénk. Fészkel itt az énekes hattyú, a cigány réce és hamvas rétihéja. A megfigyelő­pont kialakítást a drégelypalánki önkormányzat valósította meg az Ökotárs Alapítvány támogatásával. A megfigyelőhely átadó ünnep­ségét Dombai Gábor, Drégely-pa- lánk polgármestere, a Sugárkan­kalin Egyesület elnöke nyitotta meg. Az egyesület kilenc település összefogásával jött létre 2005-ben. Céljaik közt szerepel a térség tu­risztikai fejlesztése, valamint a ter­mészeti, kulturális és emberi érté­kelnek védelme. E törekvés men­tén valósult meg ez a program is. Az összefogás egyik szép motívu­ma, hogy az újonnan átadott ma­dármegfigyelő pont területe ma­gántulajdonban van. Mayer Antal- egykori országgyűlési képviselő- adta ingyen a nemes kezdemé­nyezés rendelkezésére. Bankovics Attila, a Magyar Ma­dártani Egyesület elnöke a térség­ben megfigyelhető madarakról szólva kiemelte, hogy ez az új léte­sítmény országos jejentőségű, hi­szen minden bizonnyal az elkövet­kezendőkben igen sok turista fog itt megállni, s gyönyörködni a ter­mészet csodáiban. Magyarorszá­gon mintegy négyszáz madárfaj fi­gyelhető meg. A Csadótanyán e te­kintélyes számból mintegy százöt­venféle madár fordul meg az év fo­lyamán. A megnyitóra várokozás néhány perce alatt tizenötféle ma­dárra hívta fel a jelenlévők figyel­mét a kiváló szakember. A támogató Ökotárs Alapítvány nevében Budai Krisztina, a zöld út program országos koordinátora úgy értékelte az eredményt, hogy ez egy újabb lépést jelent értékeink megmentése terén. Az alapítvány már az elmúlt évben is nyújtott tá­mogatást a térségnek, mikor meg­valósult az „Örökségünk útján” el­nevezésű zöld út program. Végh József helytörténész a ta­Az első madarászélmény nya történetéből gyűjtött érdekes­ségeket Az Ipoly közelsége, a bő­séges halzsálanányt ígérő, de vé­delmet is jelentő ártér mindig is csábította az embert a letelepedés­re. Nem véletlen tehát, hogy már a neolitikum és a késő bronzkor em­bere is megjelent itt. A Csadó csa­lád első ismert tagjait 1865-ben említi írásos dokumentum, s 1871­ben találkozunk először a vízimalommal. A család érkezésére egy legenda ad magyarázatot E sze­rint Csadó Ferenc felesé­ge, Hanrich Alojzia, egy bécsi származású bárói család sarja, akit a ran­gon aluli házassága mi­att a családja kitagadott, s inkább juttattak neki egy vidéki birtokot A né­pes Csadó családban ki­lenc gyermek született Hanrich Alojzia korán öz­vegyen maradt A gyermakek sorsáról különböző történetek maradtak fenn a faluban. A Csadótanya az Ipoly árterén található, így amikor az ár elöntötte a környéket, a ta­nyát gyakorta elzárta a külvi­lágtól. Egy alka­lommal Csadó Róbert ifjú gye­rekként úgy határozott, hogy egy nagy teknővel neki­vág a víznek. Mindenkép­pen be akart jutni élelemért Drégelypalánkra. A víz sodrása azonban túl erős volt, s az ő karjai túl gyengék az ár elleni evezéshez. A víz magával ragadta a ladikját, s a pórul járt legénykét Ipolyságnál fogták ki a folyóból, megmentve szorult helyzetéből. A fiatalember­ből később hentes lett. Az ötvenes években, a beszolgáltatások, a fel­jelentések időszakában egy fekete A csadótanyai madárvilág. Háttérben az ipolyhídvégi templom a határ túloldalán. vágáson érték őt. Bűnét nagyon megszenvedte: elvitték és nagyon megverték. Szőke Károly segédjegyző Csadó Lujza férjeként került a csa­ládba. A vármegyei közigazgatás­ban dolgozott Balassagyarmaton, az adóügyekkel foglalkozott Egy balesetben lelte halálát Hazafelé menet - az idős korában rosszul halló embert - elütötte egy teher­vonat, miközben pipáját tömte. Az ifjabb dr. Szőke Károly a Gö­döllői Agrártudományi Egyetem kémia tanszékén tanított egyete­mi adjunktusként Három évig Ku­bában dolgozott, s részt vett egy új egyetem felállításában is. Még háborús áldozata is volt a családnak: Csadó Erzsébet férjét Tuska Mihálynak hívták. A máso­dik világháború idején katonai szolgálatra hívták be. Mikor hírét vette 1944-ben, hogy megszületett a fia, Ferenc - lévén, hogy már va­lahol a közelben állomásoztak -, hazaszökött. A tábori csendőrök érte jöttek, s nem került többé elő. A tanyához több kincslegenda is fűződik. Van, amiről azt mesélik már megtalálták, van, amit máig sóvárogva emlegetnek. Mint láttuk, a Csadótanya törté­netében kicsiben megjelennek ha­zánk történetének eseményei. Vannak időszakok, mikor a fel- emelkedést élik meg, de áldozatot követelt tőle a vüágháború is. Talál­kozunk egyéni sikerekkel, kiemel­kedő életutakkal, de egyéni tragé­diákkal is. Az emlékezet megőr­zött családi legendákat és kincs­történeteket, az igazi kincs azon­ban megmaradt számunkra is: az a csodálatos környezet, az a mesés madárgazdagság, mely napjaink­ban is ismertté teszi. Tegyünk ró­la, hogy unokáink is gyönyörköd­hessenek benne! Az átadást követően a drégelypalánki esemény színes forgataggal folytatódott Kerékpár­ra ültek azok, akik az Ipoly mente madárvilágát közelebbről is meg kívánták szemlélni. A művelődési ház udvarán pedig „Kincsünk az egészség” címmel egész délutárt szórakoztató és ismeretterjesztő programok hívták fel a figyelmet az egészséges életmódra. ■ véef Alkotó testvérek Rétság. Egy kettős kiállítást kö­szönthettünk a napokban a mű­velődési központban. Bódi Ist­ván háziorvosról sokan tudtuk, hogy csekélyke szabad idejében a fafaragás avatott mestere, test­vérbátyja pedig képeivel gyö­nyörködtette a tárlat látogatóit. Mindketten a saját örömükre al­kotnak, és' fontosnak tartják, hogy örömüket másokkal is megosszák. Ez művészetük leg­főbb mozgatórugója. A történet úgy teljes, ha elmond­juk, hogy a három Bódi testvér a művészetekhez való vonzódást édesapjuktól örökölte, aki szoba­festőként dolgozott és templomfes­tésre is vállalkozott. Igazi ezermes­ter lévén szinte minden művésze­ti ágat kipróbált, igen szép ered­ménnyel. A legidősebb testvér, András - sajnos, már nem kehet közöttünk - elismert templomfes­tő, restaurátor volt. Szinte nincs is Erdélynek olyan temploma, mely ne viselné a keze nyomát Még pá­pai kitüntetésben is részesült munkájáért. Dr Bódi Sándor Károly 1925-ben született Szatmárnémetiben és ott is járt iskolába. A háború, majd hadifogság után a kolozsvári egye­temen szerzett diplomát Ott is ma­rasztalták az egyetemen. 1951-től kezdve, mikor is kinevezték a Bo­lyai Egyetem matematika-fizika karának gyakornokává, 1968-ig a kolozsvári, majd ezt követően a debreceni egyetemen tanított. Ez idő alatt néhány szakkönyve és számos tudományos dolgozata is megjelent. Festeni már fiatalon elkezdett, de hosszú időre abbahagyta és csak 1984-ben kezdte el újra - munka mellett nem volt rá ideje. Már középiskolás korában a rajz­tanára felfigyelt tehetségére, de akkor nem érzett hivatástudatot ahhoz, hogy művészemberként él­jen. Nyugdíjazása után ismét lett szabad ideje - festeni kezdett a maga szórakozására. Eleinte nem volt megelégedve képeivel. Az ön­fejlődésnek azt a technikáját vá­lasztotta, hogy egy témáról - igen termékeny festő lévén - öt, tíz, ti­zenöt képet is fest, s aztán önma­ga lévén a legszigorúbb kritikus, csak a legsikerültebbet tartja meg. Ma már azért akad olyan műve is, amire azt mondja, hogy „ennél job­bat nem tudok”. Dr Bódi István Tibor szintén Szatmárnémetiben született 1929- ben. 1952-ben Kolozsváron bioló­giai tanári diplomát szerzett, s ta­nított is a kolozsvári egyetemen. Később gondolt egyet, s 1955-ben orvosi diplomát szerzett. 1960-79- ig körzeti orvosként dolgozott Szat­márnémetiben. 1979 őszén áttele­pült Magyarországra,' 1980-tól Diósjenőn praktizált. 1991-től Rétságon lakik és dolgozik, mint családorvos. Fafaragással amatőr módon még Szatmáron kezdett foglalkoz­ni. Képzőművészeti iskola és kép­zés nélkül. Mindig szerette a ter­mészetet járni, és a jó megfigyelő­készségének köszönhetően sok formát, alakot már a természet ölén felfedezett és csak neki eze­ken tovább kellett munkálkodnia. 1999-ben már köszönthettük őket a rétsági művelődési központ­ban egy ilyen kettős kiállítás al­kalmával, s akkor így fogalmazott Bódi István: „Munkám annyira le­köt, hogy jó ideje nem foglalkozom fafaragással, de nem adtam fel a reményt, hogy még fogok faragni a jövőben, ha igazi nyugdíjas le­szek.” Bár többször is nekiindult a nyugdíjas életnek, máig aktívan dolgozik még így, közel a nyolc­vanhoz is. ■ V.J. Monológtól a bognárszögig ^saiiK reier amolyan igazi ezermester nireoen áll: csinált már kisbútort, konyhaszekrényt, parkettázott, festett-tapétázott, de nem ijed meg, ha kisebb villanyszerelésről, vízvezeték-szerelésről, esetleg burkolásról van szó. Legutóbb a Vertich Színpadstúdió felkérésére a Jaj apu, szegény apu, a szekrénybe beakasztott tégedet az anyu, s az én pici szívem oly' szomorú című darabhoz készítette díszletet Szabó Tamással. nogy a jo oisziei mennyire romos, azi meg a Petőfi színjátszó társulatánál tapasztalta meg Csank Péter, aki később maga is a vilá­got jelentő deszkákra állt. Ki hinné, hogy a KiViSzI által előadott Három testőrben Richelieu bíborost játszott, néhány órával ko­rábban pedig még a díszleteken fáradozott...? A mostam felkérés azonban őt is meglepte.- Igazán nem is volt felkérés, a rendező, Susán Ferenc szólt, hogy számítana a mun­kámra, amit akkor kezdtem igazán komolyan venni, amikor már a plakátterveken is viszont­láttam a nevem. Nagy feladat egy ilyen darab díszleteinek elkészítése, különösen, hogy csa­ládi tragédia miatt egy rövid időre abba is kel­lett hagynom a munkát. Nagyon nagy segítsé­get kaptam azonban Szabó Tamástól, aki ren­geteg ötlettel és munkával vette ki részét az építkezésből - mondta Csank Péter. A történet egy tengerparti szálloda nappa­lijában játszódik, s ahogy az lenni szokott, a cselekmény a hálószobában bonyolódik to­vább. Igen ám, de a legnagyobb fejtörést ép­pen az okozta Csank Péternek és Szabó Ta­másnak, hogy hogyan is jelenjen meg a két neiyiseg egyszerre egy színpadon? Szer­dán 19 órától a József Attila Művelődési és Konferencia-központ­ban kiderül, miként fordul a nappaliba a hálószoba... A több százezer forintos díszlet összeállításához a kreatív ötleteken és kétkezi munkán kívül persze szükség volt a fel­használt anyagokra is. Sok önzetlen magán- személytől és cégtől kapott támogatást a Vertich Színpadstúdió e téren is: ki faanyag­gal, ki hajópadlóval, ki festékkel, papírral, ki kellékkel vette ki részét a darab összeálltából.- A Petőfi színjátszók óta helyi bemutató­hoz nem készült hasonló volumenű díszlet, amely akár más, hasonló darabokhoz felhasz­nálható, bővíthető, átalakítható. S hogy Csank Péter belevágna-e még egy­szer egy ekkora munkába? Mint mondja: ilyen segítséggel szívesen. A Á. TÁMOGATÓK: SALGÓTARJÁN ÖNKORMÁNYZATA, JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI ÉS KONFERENCIA KÖZPONT, VGŰ KFT., NÓGRÁD MEGYEI HÍRIAP, IA FIESTA ÉTTEREM, PEUGEOT PONYI, KIA SALGÓ, DEMARCO DIVATHÁZ, DÓRA OTTÓ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ, ARZENÁL ZRT., TARJÁNHŐ KFT., IPOLY ERDŐ ZRT., OTP BANK NYRT., STYL BAU KFT., REX HUMÁNUM SZOLGÁLTATÓ KFT., PAPÍRHÁZ KFT., POLÁR STÚDIÓ, FIRKA DEKOR, SAINT-GOBAIN ZRT. SALGÓTARJÁNI RAAB KARCHER TELEPE.

Next

/
Oldalképek
Tartalom