Nógrád Megyei Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-125. szám)
2008-05-22 / 117. szám
2008. MÁJUS 22., CSÜTÖRTÖK 5 NÓGRÁD MEGYE Libafeszthrál lesz Szurdokpüspökiben Faragó Zoltán Bizonyára sokan emlékeznek még arra, hogy két-három évtizede a Hatvan-Salgótarján vonalon vonattal utaztában az ember mennyi libát láthatott a Szurdokpüspöki alatt a réten! Falkástól járták a Zagyva menti lapost a hófehér háziszárnyasok, igazi jellegzetességet adva a falunak. A hagyományos libatartás - az üres legelő bizonyítja - nagyrészt már a múlté, a falkák eltűntek a vasúti töltés és a kertek alja között húzódó rétről. A halványuló emlékek felelevenítésére azonban az önkormányzat azt tervezi, hogy idén libafesztivált szervez - a részletekről Kovács Józsefet, a község polgármesterét kérdeztük.- Augusztus 23-án rendezzük meg az I. püspöki liba- fesztivált - mondta Kovács József. - A nemzeti ünnepre ugyanis szinte minden településen tartanak falunapot, ami egyhangúvá teszi a nemcsak a környék, hanem az egész megye, de talán még az ország rendezvényeit is... Egy kicsit így távolabb került az idén a hét közepére, szerdára eső Szent István-naptól a libafesztivál, de nem annyira, hogy ne csatlakozzon az ünnepkörhöz. A libát azért választottuk a rendezvény címerállatául, mert valaha több ezret tartottak a községben, minden családnak volt belőlük egy-két lúdalja - így mondták ezt régen... Ez háztartásonként jelentett tíz-húsz libát! A szárnyasok feldolgozása, elfogyasztása igazi kis ünnepnek számított az itteniek életében, ha nem is volt akkora dolog, mint mondjuk a disznóvágás. A hús is nagy értéknek számított, hát még a libamáj! Azt is tudni kell, hogy ezeknek a háziszárnyasoknak jóformán minden testrészét feldolgozták, amijjek már eléggé jelentős megélhetési szempontjai is voltak. A tollfosztás meg telente külön társadalmi eseményt jelentett, a maga kultúrkörével együtt. A rendezvényen a helyi hagyományokra épülő kulturális programokat is bemutatunk, a libás népdalok előadásától az ügyességi versenyek soráig sok minden lesz, a vállalkozó szelleműek például bemutathatják libaterelő tudományukat. Előbbiek mellett persze főszerepet kap a gasztronómia, hiszen szeretnénk ilyen jellegű élményeket is szerezni a vendégeknek - augusztus 23-ára meghíznak majd az elfogyasztandó libák... BÖLCSESSÉG Történt egyszer, hogy Szurdokpüspökiben járva úgy szűk húsz esztendővel ezelőtt jelen cikk írója tanúja volt a hagyományos libatömésnek, amit megbámult két, a közeli háznál dolgozó, s késő délutánra már pityókás állapotú kőműves is.- Te, komám - pislogott az egyik némi részvéttel a tömött liba felé - mit gondolsz, ízlik neki?- Háát... - gondolkodott el egy töltelékszó erejéig a kérdés filozofikus mélységein a másik. - Neked ízlene, ha a bablevest gumislagon nyomnák le a gigádon? Ezt hallva már csak az jut az ember eszébe, hogy a nyugat-mátrai lankákon termett püspöki bor nemcsak a nyelvet oldja meg, hanem a bölcsességet is jócskán megszaporítja... Parlagfű: fotóval, rajzzal A regionális tisztiorvosi intézet az idei parlagfű-mentesítés kapcsán fotó- és rajzpályázatával is elő kívánja segíteni a fertőzött területek feltérképezését, a tudatos feladatvégzést. A felhívás szerint a fényképeket parlagfűvel borított területekről, a helyszín megjelölésével készítsék az általános- vagy középiskolás, illetve felnőtt pályázók. A fotókat szeptember 1 Tóig várják postai úton, vagy e-mailen az ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézetében. Az ÁNTSZ Salgótarjáni, Bátonyterenyei, Pásztói Kistérségi Intézetéhez (Salgótarján, Zemlinszky út 9.) május 30-áig beküldendő rajzok megadott témája: „gyommentes környezetet valamennyiünknek” Ez esetben óvodások és általános iskolai diákok versenyezhetnek. THfHJN: +36 32 783 013 TTLffON: +38 30 816 3884 mail@lasanczbau.hu | Magyar állampolgárság: hogyan szerezhető meg? Hogyan lehet valaki magyar állampolgár? Megszerzését a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény, valamint az ennek végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) kormányrendelet szabályozza - a kívülálló számára semmit sem mondó hivatkozások értelmezésére Deák Edit főosztályvezető-helyettest, az Észak-magyarországi Regionális Köz- igazgatási Hivatal Nógrád Megyei Kirendeltség titkárságának vezetőjét kértük.- A jogszabályok értelmében az a nagykorú, nem magyar állampolgár szerezhet magyar állampolgárságot, akinek lakóhelye a Magyar Köztársaság, esetünkben Nógrád megye területén van és még számos egyéb feltételnek megfelel - mondta Deák Edit. - Amennyiben valaki honosítás útján kíván magyar állampolgárságot szerezni, az ehhez szükséges alkotmányos alapismereti vizsgát az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Nógrád Megyei Kirendeltségén teheti le.- Minden esetben kell állampolgársági vizsgát tenni?- A törvény alapján a honosításhoz nem kell állampolgársági vizsgát tennie annak, aki cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes személy, ha magyar tannyelvű nevelési-oktatási, vagy felsőoktatási intézményben végzettséget szerzett és a kérelem benyújtásakor csatolja a végzettséget tanúsító bizonyítványát, az oklevél, illetve a diploma közjegyző, vagy a kibocsátó intézmény által hitelesített másolatát. Akkor sem kell, ha a kérelem benyújtásakor a 65. életévét betöltötte, ha igazolja, hogy egészségi állapotának tartós és visszafordíthatatlan romlása miatt képtelen a vizsga letételére. Utóbbi esetben a kérelem benyújtásakor csatolni kell az erről szóló, a betegség jellege szerint illetékes szakintézmény igazolását.- Milyen gyakorisággal nyűik lehetőség a vizsga letételére?- A közigazgatási hivatal Nógrád megy ei kirendeltsége alkotmányos alapismereti vizsgát minden negyedévben, legalább tíz fő jelentkező esetén szervez. A jelentkezők a vizsga időpontjáról és pontos menetéről 15 nappal a vizsga előtt írásban is tájékoztatást kapnak. A kormányrendelet alapján a vizsga díjköteles, ötezer forintba kerül. A vizsgára bocsátás feltétele a személyes adatok igazolására alkalmas érvényes okirat - személyi igazolvány, tartózkodási, vagy letelepedési engedély -, valamint a vizsgadíj befizetését igazoló csekk- szelvény bemutatása. Sikeres vizsga esetén a vizsgázó már a vizsga napján megkapja az állampolgár- sági vizsga letételéről szóló igazolást. Részletes felvüágosítást az alkotmányos alapismereti vizsgáról az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Nógrád Megyei Kirendeltségén (Salgótarján, megyeháza) kérhető. Születésnapi kiállítás a szülőfaluban Nagyoroszi. A nyolcvanötödik születésnap arra ösztönözte a művész tisztelőit, hogy kiállításának megrendezésével köszöntsék. így tett szülőfaluja Nagyoroszi is. Tárlatát Hornyák Endre polgármester köszöntője után Végh József ,a rétsági városi művelődési központ igazgatója nyitotta meg. A kiállításra invitáló meghívó azt hangoztatta, hogy éppen a neves festőművész 85. születésnapján, május 13-án nyílik meg Réti Zoltán ünnepi tárlata. A hivatalos források azonban úgy írják, hogy a falu díszpolgári címmel is kitüntetett kiválósága csak másnap, május 14-én született. Mi tehát az igazság? Valójában 13-án éjjel fél tizenkettőkor látta meg a napvilágot, az anyakönyvi bejegyzést tevő főjegyző azonban úgy vélte, hogy * erre a napra - lévén a tizenhárom szerencsétlen szám - nem lehet anyakönyvezni. Az a fél órácska - úgy gondolta - úgysem számít gokat egy ember életében. (Pedig akkor még nem is tudhatta, hogy nyolc és fél évtized múltán is itt köszönthetjük majd alkotóereje teljében.) Az iratra tehát odakanyarította a tizennégyet, de a család emlékezetében természetesen megmaradt a valódi születési dátum. Volt is ebből aztán több ízben kellemetlensége. Ő ugyanis nem tudta a jegyző e babonás hajlama által vezérelt turpisságot, s ha kérdezték, bizony az igazi dátumot vágta rá büszkén: 1823. május 13. Még tetszett is neki, hogy milyen szépen rímel. Ebből lett aztán a baj, hiszen a tanárai elképedtek, hogy hogyan akar ez a gyerek gimnáziumban tovább tanulni, ha még a születési napját sem tudja megjegyezni! A gyermekkori élmények - bár a család hároméves korában elköltözött Érsekvadkertre - máig meghatározóak számára. Édesapja építette fel Érsekvadkerten a település arculatát máig meghatározó középületeket. A nyarakat azonban többnyire továbbra is Nagyorosziban töltötte a rokonoknál. Visszaemlékezéseiben gyakorta emlegette a kis „Mukit" - így hívták azt a kis mozdonyt, melyet nagybátyja vezetett, s amelyre ő is mindig felkéredzkedett, ha ebédet vitt neki. Nagyoroszi jelentette számára továbbra is a szépséget, az erdőt, a kirándulásokat, a játékot, a barátokat. Még sokáig hallotta a nagyoroszi malom pufogását, látta Kaluckó szépségét, melyek aztán képein tértek vissza újból. ■V.J. Tárlat nyit a salgobanyai Erdészházban. Kovács György alkotásaiból válogatott kiállítást láthatnak az érdeklődők a salgóbányai Erdészházban. A fotógrafikák szerzője így vall műveiről: „Tizenegy éve tett ide a sors. Egy asszonyt találtam itt és az erdőt, amely templomommá vált Hajnali sétáimról néha gombát, gyógynövényt, háromsoros kis verset, fényképet, agyamba ivódott látványt viszek haza. Ha más nincs, hát szemetet szedek - nem illik a templomba. Az erdő lelke átitatja az enyémet, így születnek a ké^ek és a szösszenetnyi szövegek.” A tárlat június végéig tekinthető meg, naponta 9-től 15 óráig.
