Nógrád Megyei Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-125. szám)

2008-05-21 / 116. szám

2008. MÁJUS 21., SZERDA 5 GAZDASÁG Három hónap alatt százzal kevesebben haltak meg az utakon Az év első három hónapjában 10 százalékkal csökkent a közúti balesetek száma és 104-gyel, va­gyis 34 százalékkal kevesebb személy veszette életét az uta­kon, mint 2007 hasonló idősza­kában. A baleseti mutatók szin­te minden esetben javultak, ki­vétel a vonat-gépjármű ütközé­sek száma, amely 60 százalék­kal emelkedett. ■ Az első negyedévben a közlekedési balesetek halálos áldozatainak majdnem fele vétlen volt. A Központi Statisztikai Hiva­tal jelentése szerint az első ne­gyedévben az elhunytak majd­nem fele vétlen közlekedő volt. Az első üléseken utazó halálos áldozatok több mint fele nem használta a biztonsági övét. La­kott területén történt a balesetek kétharmada, a halálos balesetek nek pedig mindössze 5 száza­léka. Az autópályákon sérülést szenvedők 27 százaléka, ezen belül az Ml-es autópályán meg­sérültek 48 százaléka külföldi volt. Az ittasan okozott balesetek száma 28 százalékkal csök­kent, ezen belül Észak-Magyar- országon több mint 40 száza­lékkal javult a helyzet. Ennek ellenére országszerte még mindig minden kilencedik bal­esetért okolható az alkoholfo­gyasztás. A leggyakoribb bal­eseti ok azonban továbbra is a sebesség nem megfelelő meg­választása. Az összes baleset 68 százalékát okozták sze­mélygépkocsik, 10 százalékát gyalogosok, 9 százalékát teher­szállító járművek és 6 százalé­kát kerékpárosok. A közúti forgalomban és lakott területen belül a gyalogosok el­ütése és a keresztező irányban haladó járművek ütközése volt a leggyakoribb baleseti ok. La­kott területen kívül megcsúszás, farolás, pályaelhagyás fordult elő a legtöbbször. ■ Balesetek alakulása 2007. 2008. 1. negyedév 1. negyedév Halálos 291 187 Súlyos 1687 1430 Könnyű 3855 3640 Összesen 5833 5257 Hétféle növényvédő szert permeteznek ki egy dunántúli szőlőültetvényen. Az EU több szert és a szórás módját is tovább szigorítaná a jövőben. Gráf vétózott Brüsszelben \ növényvédő szerek Ellehetetlenítené a gazdákat az új rendelet Magyarország megtorpe­dózta az EU növényvédő szerekre vonatkozó új sza­bályozását. A közösség az eddig is szigorú rendelet olyan tervezetével állt elő, amely teljesen ellehetetle­níti a magyar kistermelő­ket - véli az agrárvezetés. Boda Veronika A kullancs elleni leghatéko­nyabb irtószer használatát már korlátozta az Európai Unió, mos­tani rendelete szerint pedig alap­vető, a kistermelésben használa­tos növényvédő szereket is tiltó­listára helyezett volna. Gólya Gellért országos növényvédelmi főfelügyelő lapunk kérdésére el­mondta, a napokban tárgyalt - és a magyar agrárminiszter által megakadályozott - uniós rende­let fő célja az emberi egészség és környezetvédelem magas szintű biztosítása lenne. „A ter­vezett intézkedések azonban ez­zel ellentmondásban vannak, ezért volt szükség arra, hogy Gráf József megakadályozza an­nak megszületését” - magyaráz­ta Gólya. A főfelügyelő kifogásol­ta azt is, hogy a rendelet előtt nem készültek pontos hatásvizs­gálatok, így például azt sem le­het tudni, hogy környezetkímé­lés címén a növényvédő szerek hatóanyagainak 3 vagy 90 száza­lékát vonják ki a forgalomból. A rendelet Európát - csökkent­ve a tagállamok hatáskörét - te­rületekre osztotta volna, Magyar- országot az úgynevezett középső zónába sorolta. „Ez azt jelenti, hogy ha az Írországtól Romá­niáig terjedő zónát alkotó 13 or­szág egyike engedélyez egy nö­vényvédő szert, akkor azt a töb­bi tagországnak is ugyanazokkal a feltételekkel kell alkalmaznia” - magyarázta Gólya. A probléma az, hogy a zónába teljesen különböző klímájú orszá­gok tartoznak. „Írországban pél­dául egyes növényvédő szerekből dupla mennyiséget használnak, mint itthon, mert csapadékosabb az éghajlat és több a gomba. Ma­gyarországon erre nincs szük­ség” - mondta a főfelügyelő. Sze­rinte a rendelettervezet a magyar termelők versenyképességét is csökkenti, de a termelésben is je­lentős visszaesést okozhat Euró- pa-szerte. Hasonlóan látja a helyzetet Szabó Imre növényvédelmi mér­nök is. „Az unió eddig is nagy­mértékben szigorította a nö­vényvédő szerek használatát. Mintha azt szeretné elérni, hogy a gazdák ne termeljenek” - vél­További agrárreformvita várható Az Európai Bizottság a közös agrárpolitika korszerűsítésére és egyszerűsítésére tett javas­latot tegnap. E szerint még jobban leválna egymástól a közvetlen kifizetés és terme­lés. A javaslatok a területpi­hentetés eltörlését, a 2015-re tervezett megszüntetés előtt a tejkvóták fokozatos növelését is tartalmazzák. Csökkenne a közvetlen kifizetések összege is. A bizottság szerint ezáltal megszűnnek a termelők tevé­kenységét szükségtelenül kor­látozó előírások, így azok még jobban kiaknázhatják terme­lési potenciáljukat. te Szabó. Több, eddig szabad fel­használású növényvédő és ro­varölő szer vásárlását és hasz­nálatát középfokú vagy felsőfo­kú végzettséghez kötötték, ezzel ellehetetlenítve a kistermelőket, a pluszköltségekkel pedig sokan nem tudnak megbirkózni, és in­kább abbahagyják a termelést - tette hozzá. Túróczy György egyetemi do­cens ezzel szemben úgy látja: ha az EU valóban a környezetvédel­mi szempontokat előtérbe he­lyezve alkotja meg a rendeletet, akkor az nem feltétlenül gond. „Igaz, hogy beszűkül a válasz­ték, de maradnak olyan szerek amelyekkel helyettesíthetőek a mostaniak. Ez azonban koránt­sem olyan jelentős probléma, mint az a környezetkárosítás, amelyet a hozzá nem értő fel­használók tudnak okozni” - vé­li Túróczy. Az egyetemi docens hozzátette: jelenleg 150 ezer hektár vegyszereket egyáltalán nem használó ökológiai gazda­ság van Magyarországon, ame­lyekben szintén meg tudják ol­dani a termelést permetezés nél­kül is. „Mindössze nagyobb szakismeretet és több odafigye­lést igényel” - tette hozzá. Tegnap óta magukra keresnek a magyarok adószabadság Magyarországon a bérekből több jut az államnak, mint a dolgozónak Idén hazánkban május 20-a nem csak a személyi jövedelem- adó bevallásának határideje volt, hanem - paradox módon - egyúttal az adószabadság.napja is. Ez az a dátum, amikortól már magunkra fordíthatjuk azt a pénzt, amit a munkánk ellenér­tékeként kapunk. Másként fo­galmazva, amit eddig a napig ke­restünk, azt elvitte az állam, adók, járulékok és egyéb közter­hek formájában. Ezek a számok a KSH adatai szerinti 197 300 fo­rintos bruttó átlagbérre (napi 6469 forint) igazak, a minimál­bérért dolgozók már március 8-án „szabadultak”, a magasabb jövedelműeknél júliusig is kito­lódhat ez a dátum. Az áüagosan elvont évi 914 075 forintból 511380 megy adóra, ami 79 napot jelent. A nyugdíj járulék 35 nap (225 036 forint), az egész­ségbiztosítási járulék 22 nap (142 318 forint) alatt tudható le. A fennmaradó összeg elkölté­séről is készültek statisztikák. Ezek szerint élelmiszerre 42 nap munka értékét (272 ezer forint) költjük, a lakásrezsi kifizetéséért 44 napot dolgozik az átlag ma­gyar. Ruhára 10, lakberendezés­re, lakáskarbantartásra 14, közle­kedésre 34 nap bére fogy el. Alko­holos italokra és dohányárura 17 nap munkabérét költjük, ezzel szemben oktatásra mindössze 2 nap jut. Énnél sokkal szíveseb­ben költünk a távközlésre (10 „Magyarországon átfogó adó­reformra van szükség, mert nem tartható, hogy •az állam „eí szipkázza” a megtermelt érték • 54,3 százalékát” - hangoztatta tegnap Dávid Ibolya. Az MDF elnöke kiemelte, hogy a térség országaihoz viszonyítva Magyar- országon a legnagyobbak az állampolgárok adó- és járulék- befizetései, a lakosság nettó keresete messze elmarad a kör­nyező országok átlagától A szlovákok, a lengyelek és a csehek 14, 16 és 37 százalékkal visznek haza többet. nap), a vendéglátóhelyekre és a szállodákra (13 nap) is. A fenti számok a bruttó és a nettó jövedelmünk közti különb­ségből adódnak, de a helyzet még rosszabb, ha kiszámoljuk a mun­káltatói terhekkel növelt összes állami elvonást, ami a munkavi­szonyunkból adódik. A 197 300 forintos bruttó munkabér a mun­kaadónknak 265 346 forintjába kerül, amiből a dolgozó bank­számlájára csak 121227 forint kerül mint nettó bér, a többi 144119 forint az államé. Ha ez alapján számoljuk ezt a nevezetes napot, akkor az bizony csak július 17-én köszönt ránk. Az Egyesült Államokban április 23-a óta tart az adószabadság. ■ É. S. HÍRSÁV Európai zavar egy átvágott kábel miatt fennakadások voltak a nemzetközi mobiltelefoná­lásban hétfőn és kedd dél­előtt, miután egy németor­szági építkezésen több he­lyütt átvágtak egy fontos távközlési kábelt. A Ma­gyar Telekom kommuniká­ciós igazgatósága szerint leginkább azokat a ma­gyar mobilosokat akadá­lyozta a fennakadás, akik külföldről akartak hazate­lefonálni. Az állami földekért tüntethet a Magosz A MAGYAR GAZDAKÖRÖK és Gazdaszövetkezetek Szövet­sége (Magosz) felszólítja Veres János pénzügymi­nisztert és Tátrai Miklóst, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját, hogy állít­sák le az állami földek érté­kesítését - közölte Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója. A szervezet nem tartja kizártnak, hogy megteszik az előkészülete­ket egy országos demonst­rációra. Budapest megúszhatja a keddi BKV-sztrájkot ELKÉPZELHETŐ, hogy másfél héten belül megállapodhat a BKV vezetősége és a sztrájkbizottság - jelentette be Nemes Gábor, a sztrájk- bizottság szóvivője a felek közötti tárgyalás után. A módosított megállapodás­tervezetben a cég egyebek közt vállalná, hogy vissza­vonja a csoportos létszám- leépítést, valamint azt is, hogy a paraméterkönyvet a szakszervezetek bevonásá­val készítik el. Nemes talán mégis megegyezik Emelik az áram árát, de csak a cégeknek drágul A Magyar Villamos Művek (MVM) három százalékkal eme­li az áram árát, ám a Magyar Energia Hivatal (MÉH) ezt nem engedi továbbhárítani a lakos­sági fogyasztókra. így csak a cé­geknek, vagyis a nagyfogyasz­tóknak kell majd többet fizetni júliustól az áramdíjemelés miatt, a háztartásoknak nem. Az MVM háromszázalékos áremelése egyébként a lakos­ság számára mintegy egyforin­tos tarifanövekedést okozott volna. Az áramszolgáltatók szerint rendkívül aggályos a helyzet, mert nekik kell a veszteségeket elszenvedniük, ezért jelezték, bírósághoz fordulnak. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom