Nógrád Megyei Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-125. szám)

2008-05-21 / 116. szám

2 2008. MÁJUS 21., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Vezetőségválasztó taggyűlés a Nógrád Megyei Mérnöki Kamaránál A Nógrád Megyei Mérnöki Ka- , mara folyó hó 22-én, csütörtökön délután 15.30 órai (illetve határo­zatképtelenség esetén 16.00-kor megismételve) vezetőségválasztó taggyűlést tart a városháza nagy­termében, ahova megyei kama­ránk minden tagját tisztelettel és szeretettel elvárjuk. Meghívók a részletes napirenddel, azok anya­gaival, az Alapszabályban foglal­taknak megfelelően, időben pos­tázva lettek. A napirend magába foglalja: az éves beszámolót, a 2007. és 2008. évi költségvetés ismertetését és - lehetőség szerint - elfogadtatását, a Felügyelő, Etikai-Fegyelmi Bi­zottságok beszámolóit, az Alap­szabály módosítását és a tisztség- viselők megválasztását. A Kamarai Törvény legutóbbi módosítása értelmében a vezető tisztségviselők többsége legfel­jebb kettő ciklusra választható - ugyanarra a tisztségre. Ez gya­korlatilag a teljes vezetőség újra­választását jelenti. Ennélfogva a tagság felelőssége nagy: olyan új vezetést kell választani, amely a tagság többségének megfelel. Eh­hez a tagok nagyszámú megjele­nése szükséges. A beszámoló részeként össze­foglalás hangzik el: melyek azok az eredmények, amelyet a Me­gyei Kamara 1996. évi (a Mérnök Egylet és Egyesület 1991-1996) megalakulása óta elért, melyek azok a feladatok, amelyekben nem léptünk az igényeknek meg­felelően, illetve amelyeket az új vezetés szíves figyelmébe aján­lunk. A választás többségi akarata akkor valósul meg, ha tagság többsége él tagsági jogával és sza­vazatával segíti a többségi akarat érvényre jutását. Mindenkit szeretettel várunk, A Nógrád Megyei Mérnöki Ka­mara leköszönő elnöksége nevé­ben. Kiss Sándor leköszönő alelnök kultúra Régiós vetélkedőkkel folytatódott májusban Észak- Magyarország három megyéje - Borsod, Heves és Nógrádban - a nyugdíjasok versmondó- és dalosválogatója. Mint ismeretes, a versenyt most második alka­lommal hirdette meg a Magyar Nyugdíjasok Egyesületei Orszá­gos Szövetsége. A Nógrád megyei versmondóversenyen nehezen „birkóztak” a fellépők a Nyugat költőivel. A szigorú zsűri mind­össze 4 versmondót „küldött” a régiós vetélkedőre, amelynek színhelye Salgótarján volt. A vá­logatót a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Szövetsége és a Sréter Fe­renc Népfőiskolái Egyesület szer­vezte. Fővédnöke Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnö­ke, védnöke pedig Székyné dr. SztrémiMelinda, Salgótárján pol­gármestere volt. Távollétükben Fenyvesi Gábor alpolgármester köszöntötte a versenyzőket és a szépszámú közönséget. A ren­dezvény művészi és közösségi ér­tékei mellett méltatta a hagyo­mányteremtő szándékot, hiszen második alkalommal került meg­rendezésre a versmondók talál­kozója. Fontosnak mondta az idős emberek önkifejezési vá­gyát, hogy megmutassák magu­kat, feltárják igényüket a szépre, a jóra. Nehéz helyzetben volt a „régi­ós” zsűri, amelynek elnöke a sal­gótarjáni Szepesi Antalné ma­gyartanár volt. Őszinte örömé­nek adott hangot, mert sok szép Ady-, József Attila-, Radnóti-, Szabó Lőrinc-, Tóth Árpád-, Ily- lyés Gyula-, Jobbágy Károly-vers hangzott el, jó színvonalon, él­ményt adva a közönségnek. A vers- és prózamondóverseny szeptemberi, szolnoki döntőjén 8 versenyző - köztük Kratancsik Istvánná Bátonyterenyéről és Rengőné Baranyi Ilona Karancslapujtőről - képviseli az észak-magyarországi régiót. A dalverseny régiós vetélke­dőjét Miskolcon tartották. A nóg­rádi dalverseny zsűrije 8 ver­senyzőt küldött a régiós találko­zóra, akik eredeti, szép népdala­ikkal, betyárdalokkal, magyar nótáikkal, az élő táj nyelvvel és meseszép népviseleteikkel gyor­san megnyerték a Művészetek Háza közönségének tetszését, amely szinte valamennyiük sze­replését vastapssal kísérte. Ki­jutott az elismerő tapsokból a nógrádi dalosokat kísérő zené­szeknek is, a tárogatót megszó­laltató Deák Bélának és a tangó­harmonikán játszó Lantos Sán­dornak is. Mint ahogyan hosz- szan tartó tapssal hálálta meg a közönség a szép, élményekben gazdag délután valamennyi sze­replőjének fellépését. Jankovics György, a Magyar Nyugdíjasok Egyesületei Országos Szövetsé­gének elnöke mondta köszöntő­jében: a színpadon szüléink, nagyszüleink dalai elevenedtek fel, visszaidézve azokat az idő­ket, amikor ezek a dalok szület­tek. Arra buzdította a nótázó nyugdíjasokat, őrizzék ezeket a kincseket, dalolják, adják tovább a fiatalabb korosztálynak. így amellett, hogy szép élmények­kel gazdagítják a közönséget, el­oszlathatják azokat az aggodal­makat is, amelyek a népdalok feledésbe merülésétől tartanak. A verseny „eredményét” a sal­gótarjáni zenepedagógus és elő­adóművész, Guthy Éva, a zsűri elnöke ismertetette. Az országos döntőn, amely augusztusban lesz Győrben, kilencen képvise­lik az északi régiót. Közülük he­ten nógrádiak. így: Sándor Gyuláné és Korcsogné Varga Ida páros Kazárról, Józsa Károlyné Bátonyterenyéről, Vincze Béla Rimócról, Teplán Sándor Karancslapuj tőről, Tótpál Lászlóné Szandáról, Szőke Mihályné Karancsberényből, Szedlacsek Lajos Borsod és Bozsik Joachimné Heves megyé­ből. Teszárovics Miklós, a nyugdí­jas szövetség Borsod megyei el­nöke tartalmas programot zárt le köszönő szavaival. A szerep­lők közps dalolással búcsúztak. A dalversenyt az alsózsolcai fia­talok moderntánc-bemutatója és táncdalénekesek színesítették.-vg­Kötelező lesz a rendszám (Folytatás az 1. oldalról) a megkülönböztető jelzés (rend­szám) nélküli járművek és veze­tőik közlekedésbiztonsági ellen­őrzése eddig nehézkes volt. Gon­dot okozott továbbá a nemzetkö­zi forgalomban való részvételük, hiszen több országban eddig is kötelező volt a rendszám ezekre a járművekre.- Pontos, nyilvántartásba vett adatok híján szinte lehetetlen volt a lopott járművek megtalá­lása, illetve nehézkessé vált a kártérítési ügyek lebonyolítása - fogalmazott a szóvivő. Mint ki­derült, éppen a nyilvántartás hi­ánya miatt nem lehet pontosan tudni, hogy a rendelkezés meny­nyi segédmotoros kerékpárt érint, a megkötött kötelező fele­lősségbiztosításokból következő­en számuk valahol három-, illet­ve négyezer között van.- A határidők lejárta után az egyes járművek a tulajdonosok döntésétől függően - a forgalmi engedély és a rendszámtábla hi­ánya miatt - vagy nem vesznek részt tovább a közúti közleke­désben, vagy tulajdonosuk a tör­vényben meghatározott paramé­tereknek megfelelően, hivatalo­san is forgalomba helyezi a jár­művét a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál, és így vehet részt a közúti közlekedésben - zárta szavait Albert Péter. A show folytatódik Salgótarján. Július 19-én szabad­téren kerül megrendezésre a kétnapos észak-magyarországi tehetségkutató rockfesztivál a Fiatalok Együtt Salgótarjánért Egyesülete és a Fehérpont Egye­sület szervezésével. A bizonyí­tani vágyó zenekarok egymás­sal versenyezve mutathatják meg tehetségüket a közönség és a szakmai zsűri előtt. A nagy­szerű élmény mellett a legjob­bak értékes nyereményekkel is gazdagodhatnak. Híres zene­karok is ellátogatnak a rendez­vényre. Fergetegesnek ígérkező koncertek várják a kikapcsolód­ni vágyó zeneszeretőket. Az egyik legnagyobb sikert aratta Sándor Gyuláné és Korcsogné Varga Ida Húsz év egy kisváros történetéből Szabó A. Balassagyarmat. Május ió-án került sor a húszéves Kinopuskin élcsapat táncze­nekar történetét bemutató „Tűzoltókrém” című kötet és a zenekarról szóló film pre­mierjére a Csillagházban. Az épület megtelt a legen­dás együttes - ma már tisz­tes családapaként élő - egy­kori és jelenlegi tagjaival, ra­jongóival, a könyvet és a négy nagylemezt világra se­gítőkkel - egyszóval mind­azokkal, akiknek fontos volt az az életérzés, melyet a csa­pat közvetített. A Palóc Rákászok Baráti Kör érdekes - az alkalomhoz illő - interpretálást válasz­tott. Versként, lírai eszközök­kel adták elő a főként Csac/i Gábor által írt groteszkbe hajló, már-már az abszurdi­tást megközelítő, avantgárd szövegeket, melyek nem az öncélú polgárpukkasztást szolgálják, de valamiképpen bennük van' az 1980-as, 1990-es évek „ feelingje”, egy generáció lázadása a puha diktatúra, majd a rendszer- váltás s az egész korabeli Ma­gyarország kaotikus állapo­taival szemben, sbenne van a vidéki lét, az egy sokat szenvedett kisvárosban fel növő fiatalság háttérbe szorí- tottságának életérzése is. A fiatal zenészek és szavalok diafilmet is vetítettek Balas­sagyarmatról, ahol még a rák is előrefelé haladt, jelezve azt: minden lehetséges, aho­gyan a Kinopuskin szerint az is, hogy „ az égen bárány és zebra” és valahol semmi sem azonos önmagával. Tyekvicska Árpád, a Nóg­rád Megyei Levéltár igazga­tója méltató beszédében el­mondta: a kötet úttörő mó­don örökíti meg magát az életet, a hétköznapokat, me­lyekben rekonstruálhatóak az emberi érzések, gondola­tok. - Az 1960-as, 1970-es években gyökerezett meg az ifjúsági „ellenkultúra”, s a zene indította meg az erje­dést. Az ifjúság az anyagi gyarapodást előtérbe állító társadalom ellen fordult, s az 1980-as évek generációja is átvette bizonyos fokig e ma­gatartást. A rendszerváltás­kor lebontódott az addigi rendszer, s a felnőttek és fi­atalok ellenkultúrája egy irányba futott- fejtegette a méltató, aki az 1980-as Ba­lassagyarmat szellemi pezs­géséről is szólt: a Csüggetle- nek Szalonjának avantgárd performanszai közepette, a rocktáncház pezsgéséből született meg a Kinopuskin is, mely most kiadott köteté­ben a tagok öninterjúi, több száz fotó és mintegy negy­ven - Petró Györgyös Tornyos Márton által készített - il­lusztráció által mutatkozik be, belehelyezve az együttes történetét a város történeté­be is. A „Kinopuskin 20” címet viselő, Madarász Gábor és Kovács Bálint által készített film levetítése után Csach Gábor mondott köszönetét a könyvet világra segítőknek, s természetesen egykori „harcostársainak”. A bemutatón a Palóc Rákászok is közreműködtek Nógrádi „aratás" Miskolcon Az országos döntőre készülő nógrádi dalosok, a kísérő „zenekar” tagjai és a régiós zsűri elnöke, Guthy Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom