Nógrád Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-10 / 84. szám
NOGRAD MEGYE 2008. ÁPRILIS 10., CSÜTÖRTÖK Búcsújáró hely a szentkútnál Karancsság. A településtől délre, erdővel övezett szép környezetben található az a kút, ahová a helybeliek elmondása és feljegyzése szerint, 1866. június 6-ának éjjelén három szellemlény elvezette Szakács Ferencet megtérésre, engesztelő imára. Karancsságról és a környező településekről, azóta járnak a karancssági szentkúthoz a katolikus hívők hitüket megvallani, Szűz Mária iránti tiszteletüket kifejezni. A területen 1920-ban egy fából készült szekrénykét helyeztek el Szűz Mária szobrával. A II. világháborút követő években a kútban óraketyegéshez hasonló hangokat lehetett hallani. A jelenség vizsgálatára geológusok vállalkoztak, de nem sikerült magyarázatot adni. Ebben az időben éjjelnappal látogatták a kegyhelyet. Többen úgy vélték, hogy a hangok nehéz idők bekövetkezését jelzik. A hatalom ekkor a kutat lebeto- noztatta, amit nagy felháborodás kísért, a fedelet egy éjjel szét is verték. A kútban az 1960-as évekig mindig volt víz, amit gyógyító hatásúnak tartottak. A jelenleg is látható lourdes-i barlang és kápolna 1948-ban épült, a helyi bányászok segítségével. A kápolnához 34 gránitlépcső vezet, minden lépcsőre egy-egy hősi halott nevét vésték. Miklós László plébános a háború utáni években igyekezett méltó környezetet kialakítani a búcsújáró helyen. Mindszenty lózsef bíboros, hercegprímás két zarándokmise megtartását rendelte el itt: május utolsó vasárnapján, a hősök napján és Kármelhegyi Boldogasszony ünnepéhez közelebb eső vasárnapon. Az 1960-as, '70-es években kevés szó esett a karancssági szentkútról, de 2000 tavaszán a barlangot felújították. 2004-ben a szomszédos település, Ságújfalu faluszépítő táborának fiataljai, PincésnéKiss Klára irányításával szorgoskodtak a területen. A szervezett búcsújárás 2005-ben ismét elkezdődött. Tóth Tihamér polgármester és Gyönyör László lelkipásztor a szívén viseli a karancssági szentkút sorsát. A falu első ember azt mondta: pályáznak a felújításra, s szeretnék kegyhelyüket az egyházi zarándoklatok közé bekapcsolni. szenográdi Nemzeti zarándoklat húsvéttól pünkösdig Feltámadási menetet 2005-ben, 2006- ban, 2007-ben is rendeztek már a történelmi Magyarország területén, emlékezve a 2004. december 5-ei, szomorú eredménnyel járó népszavazásra. A csaknem 2000 kilométeres nemzeti zarándoklat húsvéttól pünkösdig tart és Tihanyból indulva Csíksomlyóig áthaladt minden, magyarok lakta utódállamon. Ezt a távolságot a résztvevők körülbelül 30-40 kilométeres szakaszokat vállalva, stafétaszerűen adják össze. Nem egy csoport zarándoklatát jelenti tehát, hanem több mint százét!- A menetbe meghívást kapott Somoskőújfalu is, hogy legyen egy ilyen megállóhely, ahol fogadják a feltámadás-jelvényt, majd másnap tovább viszik a következő állomáshelyre, ami Pásztó lesz - tudtuk meg Varga András atyától, a salgótarjáni főplébánia, egyben Somoskőújfalu plébánosától. - A határon inneni Nógrád megyébe április 12-én, szombaton érkezik a menet, az Ipoly jobb partján fekvő Bussáról. A zarándokokat 17.00 órára várják a volt határátkelőre. Itt van a fogadása, majd a Somoskőújfalui templomba visszük, ahol imádság, majd a himnuszok hangzanának el. A feltámadási menetre, amit terveink szerint kerékpárral teszünk meg, igazából másnap kerül sor. Április 13-án, vasárnap 8.30 órakor kezdődik a mise, majd a búcsúztatás után 10.00-kor indulunk el Somoskőújfaluból. Aki biciklivel szeretné kísérni a menetet, arra kérjük, hogy jelvényként nemzetiszín szalagot kössön a biciklijére, s úgy csaüa- kozzon hozzánk. Azt megígérhetem, hogy a tempó nyugalmas, békés lesz. A tervezett program szerint először a salgótarjáni főplébánián tennénk látogatást, 10.40-kor - itt közös ima is lenne a hívekkel. 11.00 órakor indulnánk tovább, Zagyvapálfalva és az ipari park között a bicikliutat használnánk, Kisterenyéig a szervizutat. Innen a Téglagyári és a Szupataki úton 12.30 óra tájban érkeznénk Szentkútra. Itt is közös ima lenne, majd az elemózsiát szentkúti vízzel öblítenénk le. A továbbindu- lást 13.15-re terveztük, Mátraverebélyen át Pásztora. Itt 15.00 órakor lesz a fogadás és a közös ima. A visszaút az már egyénileg történik, de arra például lehetőség van, hogy aki nem vállalja a visz- szautat biciklivel, az vonattal térjen haza a járgányával együtt - mondta végezetül az atya. Várnak tehát mindenkit, szeretettel és jó biciklivel, amivel részt vesz a zarándoklaton! A tihanyi bencés apátság, ahonnan a feltámadási menet indul Somoskőújfalu római katolikus temploma: ide érkezik szombaton délután a szárnyas kereszt Szentkút egyik fontos helyszíne lesz a zarándoklatnak További részletek a http://www.bucsuiaras.hu/feltamadasimenet2008.htm weboldalon. Hogyan indult a zarándoklat? A 2004. december 5- ei népszavazás után határozta el Gál Péter József, a balatonzamárdi közösségi ház és könyvtár vezetője, hogy megpróbálja jelképesen újra összekötni azt, ami szétszakadt. Ötletét sokan felkarolták, és most, nagypénteken ismét elindult a nagy zarándoklat: egyházközségek, különböző lelkiségek, különböző felekezetek adják egymás-' nak stafétaszerűen a jelvényt. Gál Péter József, a zarándoklat elindítója a jelvényről és a zarándoklatról a következőket mondja: - Feltámadási menetünk jelvénye - az Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt - egyaránt elfogadható megoldás a katolikus és protestáns magyarok számára, továbbá Árpád-kori eredetében benne rejlik ke- resztény/keresztyén egységünk eszméje. Benne rejlik e zarándoklat idejének - hús- vétra a kereszt, pünkösdre a szárny emlékeztet - szimbolikája is. A kezdet egységét úgy fejezzük ki, hogy nagypénteken a tihanyi kálvária feszületénél még egy a feltámadási jelvény, majd délután három órakor válik-ott ketté, s hózzuk át az egyik felét Zamárdiba. A jelvényre a résztvevő közösségek - kifejezve a zarándoklat eszméjének igenlését - egy szalagot köthetnek fel, a kísérő zarándokkönyvbe pedig beírhatják a mindnyájunknak szánt üzenetüket és élményeiket. Szülőhelyén szobrot kap a Tenkes kapitánya Faragó Zoltán SajgétajáhSalgÉháya- Molnár Péter szobrászművész Somoskőújfalui műtermében képzőművészeti bizottság szemlélte meg tegnap azt az egyelőre agyagból megformázott Zenthe Ferenc- szobrot, amit rövidesen Salgóbányán, az Ipoly Erdő ZrL Erdészházának előkertjében helyeznek el. A szobrot a művész mészkőből faragja, a bronzból öntött alkotásokra a megfékezhetet- lennek tűnő színesfém-tolvajok miatt ugyanis rossz idők járnak mostanában...- A Magyar Távirati Irodától Zajlik a kép Jobb szélén látható szoborterv zsűrizése kikértem Zenthe Ferenc fellelhető képeit, de P. Tóth László és Gyurián Tibor (mindketten lapunk munkatársai. A szerző.) is segítettek a művészről készült fotóival - mondta el kérdésünkre Molnár Péter. A zsűrizés során a szoborterv nagy erényeként értékelték a zsűri tagjai, hogy nem az emberek többségében élő, legidősebb kori portrét alkotta újjá a szobrászművész, hanem egy korábbi arcképet örökített meg.- Karakteres alkotás, jól kifejezi Zenthe Ferenc személyiségét - mondta az alkotásról Sándor Zoltán, Salgótarján kulturális tanácsnoka. A bizottság a salgóbányai Erdészház előkertjét is megtekintette: a helyszín és a leendő mű arányainak szemléltetése céljából Molnár Péter elkészítette a tervezett alkotás papír változatát is. A mellszobrot - a nyári szabadságolások bizonytalansága miatt - vagy június végén, vagy augusztus utolsó napjaiban adják át. Salgóbányán, az Erdészház előkertjében lesz a szobor: Molnár Péter szobrászművész - a papírból az arányok érzékeltetésére készített látvány szoborterv mögött
