Nógrád Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-05 / 80. szám

KULTÚRA 2008. ÁPRILIS 5., SZOMBAT „Aprószentek” a „Nagyok árnyékában” (Nép)daios könyv Szentéről ® ^ ^ Ahhoz IcÓOOSt. hopv <\ tntt pq voltak cpcrítni cvámítncn Pszichiátriai munkássága, könyvei, versei, prózai mű­vei ismeretében igencsak meglepetésként hatott, ami­kor dr. Zonda Tamás - a szécsényi gyökerekkel és hosszú balassagyarmati múlttal rendelkező, jelenleg Budapesten élő orvos - irodalomtörténeti kötettel je­lentkezett. A „Nagyok árnyékában” címmel tette köz­zé néhány 19. századi, viszonylag ismeretlen költő szellemi hagyatékát. A hatvanas éveinek végét ta­posó szerző a minap a salgótar­jáni Szerdatársaság Irodalmi Ká­véház közönségével találkozott. A nyilvánosság előtt is elmond­ta, - amit a balassagyarma ti székhelyű, 1979-ben ala­pított Komjáthy lenő Irodal­mi és Művészeti Társaság 1999 óta megjelentetett ki­adványában, a „Röpke ívekben már megfogalma­zott - hogy kettős állampol­gárságúnak - orvosinak és irodalminak tartja magát, íróasztala egyik oldalán a szakmai, a másikon a szép- irodalmi olvasni- és írniva- ló tornyosulnak mintegy negyven éve. Korábban két egészség- illetve művelődés- történeti könyve (Az öngyil­kosság kultúrtörténete, 1991 - Öngyilkos nép- e ma­gyar? 1995) és két önálló verseskötete (Nincs félelem, 1988 - Törtarany, 1993) je­lent meg. Költeményei kü­lönböző lapokban és egy an­tológiában is napvilágot láttak. Zonda Tamás tagja a Magyar író- szövetségnek. Irodalmi, iroda­lomtörténeti érdeklődésére jel­lemző, hogy levelező hallgató­ként a magyar nyelv és irodalom tanári szakkal is megpróbálko­zott. A 19. század második felé­nek nógrádi irodalma, költésze­te iránti figyelmét néhai Kovalcsik Andrásnak, a Honis­mereti Kör elnökének „Arcok Balassagyarmat múltjából” cí­mű kötetei keltették fel. A könyv megírásához sokat búvárkodott A kötetet a balassagyarmati Madách Imre Városi Könyvtár adta ki fővárosi könyvtárakban, múze­umokban, gyűjteményekben, de örömmel járt vissza Balassa­gyarmatra, élete legfontosabb évtizedeinek helyszínére is, ahonnan lélekben tulajdonkép­pen soha nem is jött el. Ez az empátia érződik Zonda Tamás törekvésén, szemléletén, feldolgozásmódján egyaránt. Ar­ra törekedett, hogy felszínre hoz­za az elfelejtett, olykor többköte­tes költők alkotásait és ezzel bi­zonyítsa, hogy a „nagyok mö­gött...a háttérben ott működött, robotolt a megye egész szellemi­irodalmi élete...” S ez akkor is igaz, ha - mint a közzétett ver­sekből is kiderül - a műveknek egyenetlen a színvonala, ha né­melyik a dilettantizmus határát súrolja. Az egyik költő, Csalomjai Pajor István így véle­kedett erről: „Hogy Arany, Tom­pa, Vörösmarty tollával nem ír­hattam, ez nem az én hibám, így van ez más irodalmak­ban is, a jelesek mindig csak a kivételt képezik, de azért úgy tartom, nem lehet kárá­ra semmi irodalomnak, ha a gyengébbek, a kevésbé hiva­tottak is fellépnek a verseny­térre... "Zonda Tamás a „kis­mesterek és fűzfapoéták” sorában Baloghy Dezső, Béri Gyula, Farkas Pál, Horváth Danó, Horváth Kálmán, Herczegh Jenő, Jeszenky. Danó, Luby Sándor, Madách Aladár, Nagy Iván, (Csalomjai) Pajor István, Pap Gyula, Sréter Kálmán, Stampay Miklós és Vértesy Gyula verseit mutatta be. E költők döntő többsége kötődik Balassagyarmathoz illetve környékéhez, s bár zömüknek jelent meg egy vagy több kötete, volt úgymond komoly, jó megélhetést biztosító civil foglalkozásuk is. Szárma­zásuk, vagyonuk ugyancsak le­hetővé tette, hogy áldozzanak tollforgató szenvedélyükre. Álta­lában művelt, a közéletben is­mert és elismert, nagy tiszteletű emberek voltak. Zonda Tamás részben saját ízlése, részben az Zonda Tamás a Szerdatársaság Irodalmi Kávéház pódiumán elérhetőség szempontjai alapján válogatott az alkotók illetve a versek között s - mint könyve bevezetőjében írja - „csak má­sodlagos kritérium lehetett a Ba­lassagyarmathoz, a megyéhez va­ló kapcsolat, utalás megjelenése." Miután rájuk kevésbé figyelt az 1848/49 utáni korszak cenzúrá­ja, politikai-történelmi szerepet is betöltötték. Ugyancsak közös vonásukként említhető a ma­gyar nyelv ápolása érdekében vállalt küldetésük. Ugyanakkor a nyelvtudás birtokában többen foglalkoztak műfordítással is. Ta­lán a legkiforrottabb stílusa, leg­több esztétikai értéke Jeszensz­ky Danó verseinek van. Frap­páns epigrammája A bor és sze­relem: A bor és az édes szerelem / Két nagy földijó, /De kivált, ha a szerelem új, /A bor pedig ó. ” A nógrádi irodalom „apró­szentjeinek” egy csoportját be­mutató kötettel Zonda Tamás nagy szolgálatot tett a megye szellemi múltjának feltárásá­ban, megismertetésében. Csongrády Béla Ahhoz képest, hogy a „Szép Szentének falujá­ban...” című könyv össze­állítója, szerkesztője és kiadója mással keresi a kenyerét, az általuk létre­hozott kötet profimunká­nak tekinthető mind tar­talmi értékeit tekintve, mind pedig formai jegyei alapján. A közelmúltban megjelent kiadvány révén a nagyjából a megye kö­zepén megbúvó alig négyszáz főt számláló te­lepülésről száz népdal kottája és szövege került ily módon megőrzésre és a nagy nyilvánosság elé. tott és voltak segítői a számítógé­pes szerkesztésben is. A könyv kilenc fejezetben - Szente, Templom, Nap, Hold, csillagok, Rozmaring, Aratódalok, Erdő, Katonadalok, Szerelem, Temető - adja közre a száz szentéi nép­dalt. A kották és szövegek mellé került, azokat találóan illusztrá­ló, azokkal összhangban lévő fo­tók egy részét a szerkesztő ma­ga készítette, de felhasználta Solt Gábor korábbi felvételeit is. A szép kivitelű, jól olvasható kö­tetet dicséretes módon a község önkormányzata adta ki, az olva­sót Illés Kálmán polgármester gondolatai köszöntik. „A helyi népdal a falusi kultúrának a ré­sze” - írja abban a reményben, hogy éppen Uy módon lehet új­ra értéke a zenei közízlésnek. Az érdem elsősor­ban az ismeretlene­ké, akik ajkán, lelké­ben született és év­századokon át ha- gyományozódott a helyi dallamkincs. Aztán az asszonykó­rusé, amelyik a da­lok továbbéltetésére szövetkezett És min­denekelőtt a kórus­vezetőé, Major Lászlóné óvónőé, aki Balassagyarmaton lakik ugyan, de las­san már tíz éve, hogy a szentéi kicsi­nyekkel foglalkozik. Ő találta ki a könyv ötletét, összegyűjtöt­te és hangszalagra rögzítette a dalokat, amelyek eredetisé­gét Csikiné Banos Brigitta vizs­gálta meg. A kottázásban Major Lászlóné egykori tanárára, Kalocsay Frigyesre támaszkodha­Szép Szentének falujában’. A borítóterv Stomp Ferenc (Szentendre) munkája Tegyük hozzá: különösen akkor, ha e példa máshol is. követőkre talál. Cs. B. „Mert kell egy hely...” Az újszülöttnek minden vicc új - tartja a korántsem tréfás mondás. Többek között azt sugallja, hogy a fel­növekvő nemzedékekkel is meg kell ismertetni azokat a kulturális, művészeti értékeket, amelyek már végér­vényesen beépültek a korábbi évjáratúak tudatába. A tragikus sorsú, „tévedt nő” tör­ténete - aki mély érzelmeivel, szerelmi hűségével bizonyítja ál­dozatkészségét - mind a mai na­pig az operaszínjátszás egyik gyöngyszeme. Salgótarjánban az operaház művészei egyedi előadás keretében úgymond ke­resztmetszetben - Medveczky Ádám karnagy ismertetésével - mutatták be Vérdi klasszikus darabját. A ruhák és díszletek igaziak voltak, a művészek - élükön, a Violettát megszemé­lyesítő Csonka Zsuzsával - illú­ziókeltő produkciót nyújtottak, a szimfonikus zenekar hiányát azonban Medveczky Ádám még­oly invenciózus zongorajátéka sem tudta feledtetni. Ugyancsak népszerű - leg­alábbis Magyarországon - a Csonka Zsuzsa, a tragikus sorsú Violetta szerepében Ez a magyarázata annak, hogy egy-egy mű időről-időre szinte kötelezettségszerűen felbukkan a színházak műsorában. A Tarjáni tavasz eddigi program­jában két korábbról ismert da­rab is színre került. Az egyik kü­lönösen nagy múltú: minthogy Giuseppe Verdi Traviata című operájának - amelyet az itáliai Mester ifj. Alexandre Dumas A kaméliás hölgy című regénye alapján komponált - ősbemuta­tója 1853-ban volt Velencében. A kevéssé sikeres premiert azonban világhódító út követett. Presser Gábor-Sztevanovity Du- sán-Horváth Péter szerzőtrió je­gyezte „A padlás” című musi­cal, amely 1987 óta kedvence a fiataloknak és a fiatalos, ábrán­dos lelkületű idősebbeknek. A darab ugyanis egy mai félig mese - de inkább teljesen az - a szeretetről, a segítőkészség­ről, a jók győzelméről, a gono­szok elbukásáról. A mű sikeré­nek, folyamatos felszínen ma­radásának titka azonban a ze­nében, Presser Gábor igényes muzsikájában, egy-egy dalá­nak - a „Mert kell egy hely”- nek vagy a „Szilvásgombóc”- nak - a slágerré válásában ke­resendő. A Vígszínház egykori emlékezetes . előadása után nem könnyű vállalkozás „A padlás”-t felújítani, de a Sopro­ni Petőfi Sándor Színház társu­lata is a fentebb kifejtett gondo-s latból indult ki és jól tette. A§ Mikó István rendezte produk-| ció kellemdús szórakozást je-^ lentett a József Attila bérlet tu-s lajdonosai számára (is). „A padlás” lakói békés egyetértésben éneklik a finálét JO MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Ha már csak ez hiányzott neked, anyu, akkor most mindened megvan!” Szerencsés nyertesünk: Daróczi Sándor, Somoskőújfalu, Földosztás út 15. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését április 10-éig juttassák el szerkesztőségünkbe (SL, Alkotmány út 9.), az 1000 Ft-os vásárlási utal­vány szintén itt vehető át! A TÖBBES SZÁM JELE u ÉRTELMES KENÖ­ANYAG T JAPÁN TÁRSAL­KODÓNŐ CplÍmP' T u&ir :ÉTd?EI ► *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom