Nógrád Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-30 / 101. szám

4 2008. ÁPRILIS 30., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Hazatérés a Nógrádi Történeti Múzeumba „Nem lehet feledni a sarjadozó búzát / a tavaszi búza­szentelést / nem tudom feledni nagyapám melegét / a szüleim kicsi egyszerű házát...” - hangzott a versfor­májú önvallomás P. Kerner Edit előadóművész értő tolmácsolásában, mintegy megadva az alaphangot Berecz Antal festőművész kiállításának megnyitóün­nepségéhez. Ezt a hangulatot erősítették dr. Matits Fe­renc igazgatóhelyettes üdvözlő szavai is, a hazatérés, a hazaérkezés ünnepének nevezvén az alkotó salgó­tarjáni bemutatkozását. Berecz Antal „Lépő” című festménye 1990-ből FOTÓ: RIGÓ TIBOR Az 1935-ben született Berecz Antal ugyanis nógrádi, a felvidéki Tőrincsen látta meg a napvilágot Családja 1947-ben hagyta el a szü­lőfalut és Pomázon telepedett le. A cseperedő gyermek tehetségére Somodi László szentendrei festő­művész figyelt fel, s javaslatára Berecz Antal a budapesti, Török Pál utcai képző- és iparművészeti gimnáziumba járt, majd kirakat- rendező iskolát végzett 1956-ban Franciaországba távozott: előbb Strasbouigban élt, majd Lyonban tanult 1959-ben Párizsban a kép­zőművészeti főiskola hallgatója lett Ott a festészet mellett a moza­iktechnikával is foglalkozott. Ta­nulmányainak folytatását francia állami, illetve Ford-ösztöndíj tette lehetővé. 1971-ben került Németor­szágba, évek óta lakik a Hannover és Dortmund közötti Bielefeldben. Az ottani művészklubban volt egyéni kiállítása, a múzeumban pedig csoportos tárlaton vett részt Kiállított Heidelbergben, Párizs­ban, San Franciscóban és Zürich­ben is. Külföldi lakosként is mindig szorosan kötődött Magyarország­hoz, ahol a rendszerváltás óta ren­dez kiállításokat Lehetett látni mű­veit Miskolcon és Kőbányán is. Berecz Antal salgótarjáni tárla­tát K. Peák Ildikó művészettörté­nész - aki Gulyás Gáborral együtt rendezte a kiállítást - nyitotta meg. Bemutatván életének stációit, ki­emelte, hogy alkotói pályája min­den egyes lépcsőfokáért meg kel­lett küzdenie. Noha hetvenhárom évesen is töretlenül dolgozik, az évtizedek során kirajzolódott mun­kásságának több karakterisztikus vonása. Korai alkotásaira a söté- tebb földszínek a jellemzőek, e mű­vei realisztikusabb ábrázolásmód jegyében fogantak. Majd a konst­ruktivizmus, az absztraháló for­mavilág hatására az ő képei is fo­kozatosan kivilágosodtak s a ra­gyogó, erős színek vették-át a fő szerepet Mint K. Peák Ildikó el­mondta, Berecz Antal „tündefényű festményein” nem az egyes forma, hanem a képfelületet egységbe szervező szerkezet a lényeg, nagy hangsúlyt kap a gondolat, az idea megjelenítése. A mozaikszerűen egymásba és egymásra épülő alak­zatok, figurák egyfajta testetlen vibráló éterben fonódnak össze. Az erőteljesen leegyszerűsített ember­ábrázolásban a művész a figyel­met a fejre, s a „lélek tükrére”, a szemre, a sokat mondó tekintetre helyezi. Berecz Antal európai ori­entációjú művészete folyamato­san keresi az új utakat, kifejezés- módokat, de kötődik eredeti ott­honához, a hátrahagyottakhoz is. A szülőföld iránti elkötelezett­ségét bizonyítja, hogy 2007-ben mintegy ötszáztíz alkotását - olaj- festményt, grafikát, korai vázlato­kat és érett műveket, valamint kerámia plakettet - ajándékozta a Nógrádi Történeti Múzeum­nak. Salgótarjáni kiállítása - mint a meghívón olvasható - „kö­szönet és tisztelgés a nagylelkű művész előtt.” Szóban is megkö­szönte e nagyvonalú gesztust Matits Ferenc és zárszavában meg­említette, hogy a megnyitóünnep­ségre a szülőfaluból, Pozsonyból, Losoncról - és más városokból is - érkeztek vendégek. Bejelentette, hogy e tárlat - amelyik július 30- áig tekinthető meg - csak az első lépés Berecz Antal munkásságá­nak megismertetésében. Tervezik grafikáinak kiállítását is. A mű­vész végtelen szerényen köszönte meg, hogy bemutatkozhatott a nógrádi megyeszékhelyen. La­punk kérdésére válaszolván el­mondta: azért ajándékozta műve­it Salgótarjánnak, mert azt akarta, hogy egyben maradjanak és szülő­földjén találjanak végleges helyre. A megnyitót követő beszélgetés ke­retében többek - köztük egy Révkomáromban lakó rokon - ré­széről is elhangzott, hogy az oda­ajándékozott műveket egy igényes katalógus formájában is érdemes, sőt szükséges lenne összegezni. Talán majd a leltárba vételi munká­latok után és egy esetleges sikeres pályázat birtokában e kérés reali­zálására is sor kerül... Csongrády Béla Dr. Matits Ferenc köszöntötte a kiállítás-megnyitón megjelenteket. Bal­ról jobbra: Berecz Antal festőművész, K. Peák Ildikó művészettörténész és P. Kerner Edit előadóművész. Harmadik díj a „Bihar-Bihor'-ról Cs. B. A Pásztón működő „MI” színjátszó csoport újabb szak­mai sikeréről tájékoztatta la­punkat az együttes művészeti vezetője, dr. Szabó Irén. El­mondta, hogy a közelmúltban Derecskén tartották a „Bihar- Bihor” elnevezésű színjátszó fesztivált, ahová a pásztói fia­talok is meghívást kaptak. Az először az elmúlt évben a Hajdú-Bihar megyei város ál­tal megszervezett rendezvény a romániai Bihor megyéből ér­kezett vendégek révén nemzet­közinek is tekinthető. Végül is tizenegy csoport mutatta be műsorát, és ebben a mezőny­ben a „MI” harmadik helyen végzett. Ez alkalommal is - csakúgy, mint korábban Mis- kolc-Diósgyőrött, ahol az Or­szágos Diákszínjátszó Egyesü­let (ODE) által rendezett feszti­vál észak-magyarországi régi­ós bemutatóján ezüst minősí­tésben részesültek - Federico Garcia Lorca „Bernarda Alba Háza” című drámájának ke­resztmetszetét mutatták be. Azért választották ezt a dara­bot, mert sok női szereplőt igé­nyel és a 2001-ben alakult cso­port főként leányokból, a Mik­száth Kálmán Gimnázium és Szakközépiskola diákjaiból áll. A zsűri Derecskén is méltá­nyolta az igényes darabválasz­tást és azt a magyar népzené­vel és tánccal kiegészített elő­adásmódot, ahogyan a sajátos családi, szerelmi kapcsolato­kat, viszályokat, drámai szitu­ációkat a pásztói színjátszók megjelenítették. E két, egy­máshoz közeli eredmény to­vábbi szép sikerekre jogosítja a dr. Szabó Irén által irányított, következetesen dolgozó cso­portot. Van oka az örömre a pásztói „Ml” színjátszó együttesnek... Különleges, inspiráló légkör Szabó Andrea Embertisztelő embernek maradni Balassagyarmat. Tizedik alka­lommal rendezte meg a Rózsa­völgyi Márk Művészeti Iskola a zene- és művészeti iskolák ma­gánének szakos tanulóinak ta­lálkozóját. A találkozón kilenc zeneisko­la 29 növendéke és 14 tanára vett részt. A házigazda intézmé­nyen kívül Budakalászról, Bu­dapestről, Debrecenből, Dunaharasztiból, Mezőkövesd­ről, Miskolcról, Salgótarjánból és Vácról érkeztek énekesek, akik ismét a már megszokott, rangos zsűri előtt villantották meg tehetségüket. A bírálóbi­zottság tagjai Keönch Boldizsár énekművész, a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Egyetem tanára, Kovács Brigitta énekművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára és Fekete Mária énekművész, a budapesti Bar­tók Béla Zeneművészeti Szak- középiskola tanszakvezető ta­nára voltak. A zsűri elnöke, Keönch Boldi­zsár elmondta: az egész ország­M.L _____________________ Nóg rád megye. - Ezt a gesztust minden képviselő megteheti, je­gyezte meg szóbeli kiegészítésé­ben Bőgős Tamás, a Nógrádi Me­cénás Alapítvány kuratóriumi elnöke a megyei közgyűlés leg­utóbbi ülésén, ahol az alapítvány elmúlt évi működéséről, a pályá­ban egyedülálló ez a rendez­vény, amely nem az egészségte­len vetélkedést állítja közép­pontba, hanem egy országrész pillanatnyi lelkesedését érzé­kelteti, s képet ad a résztvevők tudásszintjéről.- Olyan ez, mint egy barátsá­gos futballmérkőzés. A fellépők is bátrabbak, felszabadultab- bak, mint más megmérettetése­ken. Persze ehhez kell egy ka­rizmatikus személy, aki a kez­deményezést összefogja és év­ről évre fontosnak tartja: Em­ber Csaba, az intézmény igazgatója. Nem adja fel, min­dig van benne lelkesedés, s is­kolája szellemi csapatának ösz- szetartó, összefogó ereje is át- sugárzik a találkozóra. Huszon­két éve járok Balassagyarmat­ra, s mindig érzem ezt a különleges, inspiráló légkört - fogalmazott az elnök. - A talál­kozó mindig nagyon jó hangula­tú, s óriási eredmény az, hogy a könnyűműfajok térnyerése ko­rában több munkával, komo­lyabb irányba haladnak a fiata­lok. Tisztelet a kollégáknak, zati támogatás elosztásáról is szó volt. A napirend előterjesztő­je azt kérte, hogy a közgyűlés tagjai gyakoroljanak gesztust, tiszteletdíjukból 10-10 ezer fo­rintot ajánljanak fel az alapít­vány javára. Hozzátette, hogy be­jelentését megelőzően a testület tagjainak mintegy a fele egyetér­tett ezzel a kezdeményezésével. akik a hagyományos klasszikus anyagra támaszkodnak, széles körből és igényesen válogatnak, s kortárs műveket is szerepel­tetnek. Kodály és Bartók, s az ő tanítványaik szerzeményei is elhangzottak, s ez óriási pozití­vum - tette hozzá Keönch Bol­dizsár. Műdal kategóriában az első korcsoportban a miskolci For­gács Péter győzött, a második korcsoportban a szintén mis­kolci Bodnár Balázs lett az első. A harmadik korcsoportban má­sodik helyezést adtak ki a deb­receni Nagy Dániel Tamásnak. Hazai siker, hogy az első kor­csoport harmadik helyezettje a rózsavölgyis Halasi Bianka lett, aki Barta Enikő tanítványa. Opera kategóriában a miskolci Forgács Péter vitte el a pálmát az első korcsoportban. A máso­dik korcsoportban a miskolci Dani Dávid diadalmaskodott. Felkészítő tanári munkájáért a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszerveze­tének díját a balassagyarmati Barta Enikő kapta meg. A megyei önkormányzat által alapított Mecénás tavaly huszon­két pályázó között másfél millió forintot osztott szét, s ennyi pénz áll rendelkezésre ebben az év­ben is. Idei pályázatának határ­ideje most, április 30-án jár le, s ezúttal nógrádi, nem hivatásos művészeti együttesek 2008. évi művészeti programjaihoz, illetve nem hivatásos előadóművészek dologi költségeihez járul hozzá a kuratórium döntése alapján. Gulyás Edina Salgótarján. - Iskolánkban a Bo- lyai-napok rendezvénysorozatán megemlékezünk névadónkról, tisztelgünk kiemelkedő munkás­sága előtt - hangsúlyozta Pálfalvai Zoltán igazgató megnyi­tóbeszédében, hozzátéve: - Ezzel együtt a tudományt, a magyar tu­dományos életet, a világ sorsát, a történelem alakulását nagy mér­tékben befolyásoló tudósainkat is ünnepeljük. Az igazgató kifejtette, hogy a világ és ezen belül a tudományos világ ámulattal és csodálattal te­kint a magyar tudósokra, feltalá­lókra, azokra'; akik a 19. és a 20. század történelmét alakították. Büszkék lehetünk rájuk, bármer­re is járjunk a világban és azok­ra a műhelyekre, iskolákra is, ahonnan útnak indultak kutató­ink, feltalálóink. Életük, munká­juk, eredményük legyen példa a bolyais diák számára!- A mai nap kitüntetettjeit, akik kiemelkedően szerepeltek a különböző tantárgyi versenyek országos, vagy területi fordulóin, egyszer talán tudományos folyó­iratok címlapján láthatjuk vi­szont - fogalmazott az igazgató, hozzátéve: - Mindenki természe­tesen nem válhat a különböző tu­dományágak elismert szakem­berévé, abban azonban bízom, hogy a mi céljaink, tanár, diák kö­zös céljai maradnak: ebben az ér­tékvesztett, sekélyessé váló, egy­másra nem figyelő, önző, egyre agresszívebb világban a tudás fegyverével felvértezett, mások gondjára érzékeny, embert tisz­telő embernek maradni. Ezt követően az emelt szintű rajzórákra járó tanulók kiállítá­sát nyitotta meg Puszta Szilvia 11. a osztályos tanuló, majd meg­koszorúzták a Bolyai-falat. A megnyitóünnepség végén adták át a kitüntetéseket és jutalmakat. A Bolyai-emlékplakettet és díszokiratot Kelemenné Berta Mária és Árpádné Vincze Mari­etta tanárnők vehettek át. Az el­múlt évben alapított Patrónus- díjjal Bogárné Szalai Juditnak, dr. Huszárné Kraft Valériának és Nagy Józsefnek köszönték meg segítő munkáját. A Bolyai-emlékplakettet és ok­iratot Simon Tibor 12. b osztályos tanulónak ítélték, kitüntetésében részesültek továbbá: Vincze Ta­más 12. a osztályos és Baló Eme­se 12. c osztályos diákok. A Bolyais Öregdiákok Egyesülete által alapított ki- tüntetéseket Varga Balázs 12. b osztályos és Er­dős Bálint 12. d osztályos tanu­lók kapták meg, a diákönkor­mányzat díját pedig Bogár Bog­lárka 12. d osztá­lyos tanuló ve­hette át. Ezen kí­vül az intéz­mény számos növendékét ju­talmazták meg tanulmányi ver­senyeken és sporteseménye­ken elért kima­gasló eredmé­nyeikért. Legyenek mecénások!

Next

/
Oldalképek
Tartalom