Nógrád Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-26 / 98. szám

8 2008. ÁPRILIS 26., SZOMBAT MEZŐGAZDASÁG Minőség és partnerkapcsolat Vecebesné Csernák Judit és Végh Lajosné a laboreredmények kiértékelését végzi Szenográdi Ferenc Szécséliy. Dédszüleink, nagy- szüleink idején a malmok nagy részének az élete a jelenleginél jóval egyszerűbb volt A gazdálko­dó bevitte a búzáját, őrlés után hazament a liszttel. Ma a malmok- fő tevékenységük, az őrlés mel­lett - kétirányú kereskedelmet folytatnak. A termelőktől megve­szik a búzát, a kereskedelemnek, a felhasználónak eladják a lisz­tet Közhely, de kemény valóság, a piacon hosszú távon csak jó mi­nőségű árúval lehet megmarad­ni. A liszt minőségét alapvetően a búza minősége határozza meg. A hozzáadott érték, ami a malom esetében a molnárok szaktudá­sa, az őrlési technológia, a búza tárolása, az őrlésre kerülő termék keverési aránya, a liszt tárolása, csomagolása, ilyen vagy olyan irányban befolyásolja a liszt mi­nőségét A szécsényi malomnak, ahol hétfőtől péntekig folyamatosan napi 24 órás termeléssel, havon­ta 1000-1300 tonna búzát őrölnek meg, nincs értékesítési gondja. Ennek egyszerű a magyarázata: minőségi liszttel vannak jelen a piacon. Verebes József, a malom résztulajdonos vezetője és felesé­ge, Verebesné Csernák Judit, aki szintén résztulajdonos, a szak­májuk kezdetén ráéreztek a mi­nőség fontosságára. Akkor mind a ketten az érsekvadkerti malom­ban dolgoztak. Verebes József mint főmolnár, Csernák Judit mi­nőségirányító vezető. Az 1990-es évek második felében a két fiatal agüis szakember kidolgozott egy olyan minőségirányítási rend­szert, ami akkor egyedülálló volt az országban. Azóta már számos malomban alkalmazzák.- A minőségbiztosítás prog­ramját mi dolgoztuk ki, de ko­moly szakmai háttérsegítséget kaptunk a két nagy tekintélyű szakembertől, Monda Sándortól, a Dunakenyér vezérigazgató-he­lyettesétől, aki jelenleg is az élel­miszer-ipari egyetemen tarnt és Czibulya Gyula üzemigazgatótól- mondta Verebesné Csernák Ju­dit- Mi a program lényege?- Ez a búza átvételével már el­kezdődik. A tisztasági, érzékszer­vi ellenőrzés után a kocsikból vett minta a laborba kerül, ahol elvé­gezzük a termés béltartalmának analízisét. Tavaly vásároltunk egy „mininfra-gt” berendezést, ennek használatával a legfonto­sabb paramétereket (síkér, fehér­je, nedvességtartalom stb.) gyor­san el tudjuk végezni. A készülék használatával az átvétel is fel­gyorsult Fontos, hogy a különbö­ző minőségű, összetételű termés más-más tárolóba kerüljön, hi­szen az őrléshez a megfelelő arányt csak így tudjuk kialakíta­ni. A technológiai lépések során is állandó ellenőrzést végzünk, ha szükséges, beavatkozunk, pél­dául változtatunk a keverési ará­nyon. Azt mondhatom, hogy fo­lyamatosan ellenőrzés alatt lévő terméket gyártunk. A felhaszná­lók részére jó minőségű lisztet tu­dunk előállítani. Amennyiben az átvételkor a búza minősége nem felel meg a követelményrendszer­nek, az őrlésre, emberi élelmi­szer-alapanyag előállítására al­kalmatlan, a takarmánykeverő üzembe küldjük átvételre. A ter­mést ott is ellenőrzik, bizonyos mikrobiológiai követelmények­nek meg kell hogy feleljen - fog­lalta össze Verebesné Csernák Ju­dit Mi motiválta a két fiatal szak­embert? Felismerték, hogy a mi­nőség az élet minden területén fontos, így a malomiparban is. A szakmájukat szerető, az új iránt fogékony fiatalok egyfajta kihí­vásnak tekintették a program megvalósítását. Tudták, hogy a minőségi követelményrendszer előbb-utóbb, de inkább előbb az ő szakmájukban is fontos lesz. Ez nagymértékben meghatározza a piacon való je- lenlétüket. Munkájukkal, a múlt ezred végén megala­pozták a XXI. század sikeres piacát. Verebes Jó­zsef 2002-ben a Nógrád Gabo­na Kereskedel­mi és Malom­ipari Rt. szécsényi tele­pének lett a ve­zet ő j e . Szécsénybenis fontosnak tar­totta a minősé­gi követel­ményrendszer bevezetését - Azok az üzemek, ame­lyek nem tudtak és tudnak lépést tartani a piac követelményeivel, kénytelenek bezárni. Csak az ér­dekesség kedvéért jegyzem meg, hogy az 1900-as évek elején, a tör­ténelmi Magyarországon 20 576 malom volt 2004-ben hazánkban 158 malmot tartottak nyilván. Az­óta csak négy év telt el, és a mű­ködő malmok száma 65-re csök­kent Az erőteljes csökkenés okát két dologgal lehet magyarázni, részben a centralizálással, másfe­lől azok, akik nem tudják a piac és a kor által diktált követelmé­nyeket tartani, nem tudnak meg­újulni, kénytelenek bezárni. So­kan nem tudják, hogy a tisztior­vosi szolgálattól kezdve az állat­egészségügyi szolgálaton át a nö­vényvédelemig milyen komoly ellenőrzés van nálunk, milyen kemény feltételeknek kell megfe­lelni. Azt mondhatom, így van rendjén, élelmiszerüzem va­gyunk, ahol fokozottan fontos a higiénia betartása. Ha üzleti part­nereink jó minőségű lisztet kap­nak tőlünk, tudják, hogy ez az egészségügyi követelmények szi­gorú betartása mellett készült, akkor biztos, hogy nem pártolnak el tőlünk. Amióta pályán vagyok, két dolog fontos a számomra, a közvetlen szakmai munka, azon belül a megújulási készség, a má­sik partneri kapcsolat kiépítése, ápolása, a folyamatos piackuta­tás. Csak a kettő hatékony együt­Verebes József az őrlést ellenőrzi tesében érhetünk el jó ered­ményt, maradhatunk hosszú tá­von talpon - fogalmazott Verebes József. A fiatal agilis szakember veze­tése alatt a szécsényi malom ter­melése a piackutatásnak és a mi­nőségbiztosítás bevezetésének köszönhetően rövid idő alatt há­romszorosára emelte a termelést- Amikor ide kerültem, a fele­ségem még nem dolgozott ná­lunk, de sokat segített, hogy itt, Szécsényben is meg tudjuk való­sítani a minőségbiztosítást. Ő 2004-ben került Szécsénybe dol­területe - mondta. Szakmailag jól felkészült mun­kájukat szerető, ahhoz értő, az új­ra fogékony fiatal házaspár irá­nyítja Szécsényben a malom éle­tét Az évek során a malom tulaj­donjogában is változás történt. Héja Tibor, aki előbb Veret»es Jó­zsef felkérésére bérőrlést végezte­tett Szécsényben, később megvá­sárolta az üzemet, amelynek többségi tulajdonosa. Ezen kívül Hajdúböszörményben, Szentlőrinckátán volt még üze­me. így aztán a cégtáblára „Há­rom malom” felirat került A több­ségi tulajdonnal rendelkező Héja Tibor mellett a Verebes házaspár­nak is van tulajdonjoga. Tavaly újabb változásra került sor.- Az átláthatóság miatt úgy döntöttünk, hogy a három malom szétválik, önálló költséggazdálko­dás mellett dolgozik. Ez átlátha­tóbbá teszi a termelést, mindhá­rom üzem a saját termeléséért fe­lel - magyarázta Verebes József. A szécsényi Mill Kft.-ben a ter­melésirányítás, piackutatás a Ve­rebes házaspáré. Az ügyfelekkel való kapcsolat- tartás, a piacku­tatás, főleg a férj szakterülete, a minőségirányí­tás teljes mérték­ben, a termelés szervezése rész­ben a feleség fel­adata. A szécsényi malom sikeré­nek egyik kulcsa a megújulási készség. Az or­szágban Verebes Józsefvoltaz,aki felismerte dr. Czeizel Endre koncentrátumá- nak a liszthez va­ló keverés fontos­ságát. Amerikában a malmok számára ezt már törvény írja elő. Nálunk csak a szécsényi malom­ban készül üyen liszt A koncent- rátum háromféle vitamint és folsavat tartalmaz. Hazai és nem­zetközi kutatások, azok az orszá­gok, ahol ezt a lisztet rendszere­sen forgalmazzák, bizonyítják, hogy a lakosság körében jelentő­sen csökkent a szív és érrendsze­ri megbetegedések száma, jóval kevesebb gyermek született rend­ellenességgel. Nem véletlenül ne­vezték a lisztet magzatvédőnek. A szécsényi malom CZEvita né­ven forgalmazza az egészségvédő lisztet Számomra is megdöbbentő adat, hogy a malomban közel fél­száz terméket állítanak elő. A kekszliszttől kezdve a különböző rétesliszteken keresztül a tészta­liszteken át, különböző kenyér­lisztekig igen széles a termékská­lájuk. Verebesné Csernák Judit irodájában csak a kenyérsűtő lisztből 1 küogrammos kiszere­lésben 13 féle sorakozik a polcon. Közöttük a holnap lisztje, amely kevés szénhidrátot és sok rostos anyagot tartalmaz, a tönkölyliszt Őrleményüket csomagolva, kü­lönböző nagyságú kiszerelésben, nagy üzletlánc-hálózatokban szállítják. Ömlesztve, tartályko­csikban viszik a lisztet a péksé­gekbe, a nagy feldolgozóüzemek­be. Vásárlóik közé tartozik töb­bek között a Detki Kekszgyár, az ország második legnagyobb gyá­ra, üzleti partnerük a Dunakeszi Mary Kér, Egerben a Hevesi Sü­tőipari Kft Kialakult a nemzet­közi kapcsolatuk, jelen vannak Szlovákiában, Romániában. A szécsényi malom minősítve lett, ami azt jelenti, hogy bioterméke­iket a vüág valamennyi országá­ban értékesíthetik. Ami a jövőt il­leti, Verebes József azt mondta, folyamatos fejlesztéssel, a minő­ség biztosításával szeretnék meg­tartani meglévő üzleti partnerei­ket. Komoly rekonstrukció előtt állnak, amely, ha megvalósul, a jelenlegi napi 70 tonnás termelé­süket 200 tonnára fogja felemel­ni. A szécsényi malom két fiatal agüis vezetőjének a példája is iga­zolja, hogy egy üzem életképessé­gét nagymértékben meghatároz­za a vezetők szakmai, emberi rá­termettsége, az új iránti fogé­konysága, hogy a partnerekkel milyen kapcsolatrendszert tud­nak kiépítem és fenntartani. gozni, a minőségirányítás a szak­Verebes József Névjegy Annak idején az érsekvadkerti kislány, Csernák Judit nem gondolta, hogy a ma­lomipar lesz életének a válasz­tott pályája, s főleg nem, hogy minőségirányítási rendszerben kivívja a szakma elismerését. A családban sem volt erre utaló jel. Édesapja, aki ma már- nyug­díjas, az Ersekvadkert és Vidé­ke Takarékszövetkezetnek volt az elnöke, édesanyja az egész­ségügyben dolgozott. Szeretett sportolni, azon belül kézilab­dázni. Testnevelő tanára, Cseh Zoltán arra biztatta, hogy fog­lalkozzon komolyabban a kézi­labdázással. A tanár úr nem­csak biztatta, felelősséget is ér­zett a tehetséges tanítványa iránt, s lépéseket tett, hogy a székesfehérvári Videoton játé­kosa legyen. Az általános isko­lai tanulmányai után így került Székesfehérvárra. A középisko­lában sikeresen felvételizett, analitikai szakra. Kevés jelent­kező hiányában olyan osztályba került, ahol az analitika mellett malomipari, takarmánykeverői technológiát és egyéb élelmi­szer-ipari ismereteket is tanul­tak. Tanult és kézilabdázott az NB Il-es székesfehérvári csapat­ban. Az utóbbit sérülése miatt abbahagyta. A Dunakenyér, ahová volt ta­nára került, megvásárolta az Verebesné Csernák Judit Ui érsekvadkerti malmot. A tanár úr rábeszélte a volt tanítványát, hogy a malomban váUalja el a minősítést irányító munkát. Fi­atalon belevágott egy igen fele­lősségteljes munkába, amely nem volt egyszerű, komoly kihí­vást jelentett számára. A főnö­kei, az idősebb tapasztalt szak­emberek, Monda Sándor és Czibulya Gyula nem csak biz­tatták a tehetséges, szorgalmas kislányt, segítették is a munká­jában. Közben a gyöngyösi főis­kolán tanult, agrármérnöki kör­nyezetgazdálkodási diplomát szerzett. Az érsekvadkerti malomban indult el szakmai karrierje, a malomnak köszönheti házassá­gát, Verebes Józseffel, a malom akkori főmolnárával 1999-ben kötöttek házasságot.- Azonos a szakmánk a mun­kahelyünk, ez nem hátrány, in­kább előny, mindent meg tu­dunk beszélni, kölcsönösen tu­dunk egymásnak segíteni - mondta. A fiatal házaspár naponta nagyon sokat dolgozik, nyá­ron nem tudnak üdülésben részt venni, hiszen akkor van az aratás, a búza átvételének az ideje, amit figyelemmel kell kísérni. Ősszel, tavasszal megengednek maguknak egy- egy kikapcsolódást, de a leg­több esetben ezek is amolyan szakmai jellegűek. Olyanok­kal töltik együtt a szabad ide­jüket, akikkel munkakapcso­latban állnak. Szabad idejé­ben, amiből kevés van, olvas, nyelveket tanul, férjével ki­rándulnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom