Nógrád Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-25 / 97. szám

2008. ÁPRILIS 25, PÉNTEK 3 NÓGRÁD MEGYE Költségvetés - egészségügy M.J. Salgótarján. A gazdálkodás mu­tatói is jól tükrözik, hogy a tava­lyi, a legnehezebb évnek bizo­nyult - áll abban a beszámoló­ban, amely az önkormányzat 2007-es költségvetésének vég­rehajtásáról készült, s amit teg­napi ülésén tárgyalt a megyei közgyűlés Becsó Zsolt elnök elő­terjesztésében. Az összegzés közli továbbá: a központi források jelentős szű­külése mellett az önkormány­zati feladatellátás csak átszer­vezésekkel, megszorító intézke­désekkel, létszámcsökkenté­sekkel és külső források, főként működési és fejlesztési hitelek rendszeres bevonásával volt megoldható Az intézményrend­szer átszervezését szükségsze­rűen tovább kell folytatni a hi­telfelvétel miatt és azért is, mert az ismert központi szabá­lyozás már előre vetíti a pénz­ügyi-gazdálkodási feszültségek növekedését. A napirend kap­csán az elsőként felszólaló Zsédely Lajos arra hívta fel egyebek mellett a figyelmet: kormányzati támogatásoknak volt köszönhető az, hogy a ter­vezett -hiányt lecsökkenthették. Emlékeztetett arra, hogy a spó­rolás érdekében tett javaslata­ikra nem volt vevő a testület, végül jelezte: nem igazán ad okot optimizmusra a könyvvizs­gálói jelentés, s ezen érdemes lenne elgondolkodni. Közlése nyomán a költségveté­si téma hamar a központi pénz­elvonásokhoz, a kórházak anya­gi nehézségeihez, az egészség­ügy gondjaihoz kanyarodott. Becsó Zsolt megfogalmazta: túl­megy minden határon az, amit 2006 óta tett a kormányzat, Sisák Imre jelezte: százmilliót vontak ki a megye egészségügyi ellátó rendszeréből. Döntött a közgyűlés ingatla­nok hasznosítására meghirde­tett pályázatok elbírálásáról, el­fogadta a pénzügyi és számvite­li főiskola helyzetének megerősí­tését, a megyei felsőoktatás meg­tartását célzó javaslatot, valamint azt a beszámolót is, amely a Szent Lázár Megyei Kór­ház pénzügyi, gazdasági helyze­tének javítása érdekében indí­tott intézkedési terv hatásait ösz- szegezte. A közgyűlés álláspontja sze­rint az intézményben további ki­adáscsökkentő lépéseket szük­séges tenni. Az eredményt szep­temberben tekinti át a testület. Ugyanakkor arra kérték fel az elnököt, hogy a salgótarjáni ön- kormányzat képviselőivel kez­deményezzen egyeztető tárgya­lást a legképzettebb, illetve a hi­ányszakmákban tevékenykedő szakemberek megtartásának, ide telepítésének lehetőségeiről. Mindemellett az intézményem kénti teljesítményvolumen át­csoportosítását is a megoldandó feladatok közé sorolták. Az ülés résztvevőit a napiren­dek tárgyalása után tájékoztatta az elnök a Magyarok Világszö­vetsége Nógrád Megyei Szerve­zetének április 19-ei tiltakozó de­monstrációjáról. így arról, hogy Salgótarjánban, Balassagyarma­ton, Pásztón, Bátonyterenyén, Szécsényben és Szurdokpüspö­kiben írásbeli támogatást kértek települési és megyei vezetőktől, s aláírást gyűjtöttek az Európai Unióhoz benyújtandó petíciójuk­hoz. Ebben a dokumentumban kérik a Benes-dekrétumok hatá­lyon kívül helyezését, s annak vizsgálatát, hogy a Szlovákiában ezzel kapcsolatban hozott dön­tés összeegyeztethető-e az uniós jogrendszerrel. Szükségesnek tartja a szerve­zet az 1945-48 között meghur­coltak erkölcsi és anyagi kárpót­lását, valamint Szlovákia bocsá­natkérését is. Megfelelő válasz elmaradása esetén pedig kilátás­ba helyezték: kezdeményezik Szlovákia uniós tagsági jogának felfüggesztését. A beadványt áp­rilis 22-én adták át Strasbourgban az unió parla­menti képviselőinek. A szervezeti működési sza­bályzat (szmsz) és hatályos jog­szabály nem tiltja a közgyűlés templomban tartását. Sem az szmsz, sem a törvények nem foglalkoznak azzal, hogy mise le­het-e ünnepi közgyűlés része. Ez utóbbiakat dr. Barta László fő­jegyző mondta el dr. Egyed Ferdi- nánd hozzá intézett kérdéseire. A szocialista képviselő a közgyű­lés márciusi, karancslapujtői ün­nepi ülése kapcsán fogalmazta meg felvetéseit. Kutyakiállítás www.nport.hu Salgótarján. A Tóparty fesz­tivál keretében május 2-án délelőtt a Magyar Ebte­nyésztők Országos Egyesü­letének (MEOE) Salgótarjá­ni Szervezete tájjellegű ku­tyakiállítást szervez a „Sal­gótarján szépe” címért a lengyelpiac területén, ahol a gazdák felvezetik az alka­lomra igényesen felkészí­tett kutyáikat. A bírálato­kat követő „Best in Show” programban külön kategó­riában versenyezhetnek a hobbikutyák is. A kiállítá­son a gyerekek és kutyáik összhangját is díjazzák, a gyerek-kutya versenyben részt-vehet minden neve­zett eb ifjú gazdájával, füg­getlenül attól, hogy hivata­los, vagy hobbi kategóriá­ban indult. Fontos tudniva­ló, hogy a kiállítás területé­re csak érvényes oltási könyvvel vihető be kutya. A rendezvényt követően tenyészszemlét szervez­nek a schnauzer-pinscher és yorkshire terrier fajták számára. Bemutató Ersekvadketl A közösségi házban áp­rilis 26-án 18 órakor a Petőfi Sándor Általános Iskola tantestülete és diák­jai kulturális bemutatót szerveznek, valamint köszöntik a jelenlévő édes­anyákat. A műsor előtt és után a Karitasz csoport kézműves vásárt tart, amelynek bevételét a szervezet a játszótér megépítéséhez ajánlja fel. Anyák napjára készülnek Bátonyterenye. Játszóházba várják a gyerekeket április 25-én 14 órától a Kastélykerti Művelődési Házban, áp­rilis 28-án 15 órától pedig az Ady Endre Művelődési Központban. Kéz­műves foglalkozás keretében anyák napjára készíthetnek meglepetés- ajándékot a résztvevők. Hagyományápoló kavalkád Régi hagyományaikat új programokba illesztik idén a varsányiak Varsány. A hagyományok őrzése, ápolása és továbbadá­sa mindig is fontos volt a kicsiny nógrádi település, Varsány lakói számára. Eddig azonban saját közsé­gükben, nem volt olyan rendezvény, amelyen feleleve­níthették szüleik, nagyszüleik népi szokásait. Idén le­hetőséget kapnak a helyi népviselet, az énekek és az ételek bemutatására. A következő hónapokban színes programkavalkáddal várják a lakókat és a vendégeket egyaránt. Gulyás Edina- Varsány egy hagyományait ápoló, népi kultúráját megőrző te­lepülés, ahol ma is nagy szeretet­tel fogadják a vendégeket, és az itt lakók büszkék múltjukra, örök­ségükre - fejtette ki Pintémé Kanyó Judit, a Falusi Vendéglátók Nógrád Megyei Egyesületének el­nöke. Mint mondta, egy merész elha­tározásnak köszönhető, hogy a te­lepülés hagyományőrző rendez­vények szervezésébe fogott. A község ugyanis tagja a Palóc Út Egyesületnek, amely jó alapot te­remt arra, hogy felfigyeljenek az észak-magyarországi régió határ menti falvaira. Vendégforgalom­ra, turizmusra azonban csak ab­ban az esetben számíthatnak, ha különleges, egyedi programokat kínálnak, minősített szálláshelye­ket létesítenek és rendezett, tisz­ta környezet kialakítására törek­szenek.- Rendezvénysorozatunk első programja a „Tájak, ízek, kultú­rák” elnevezésű, Nógrád megye falusi vendéglátóinak fesztivál­ja, amelyre azokat várjuk, akik szeretik a finom palóc ételeket - hangsúlyozta Pintérné Kanyó Judit. A településen számos háznál van kemence, és a település köz­pontjában is építenek kettőt, ame­lyekben a Muskátli hagyomány- őrző kör tagjai sütik majd a túrós lepényt, a lángost, a rétest és más finomságokat A vállalkozó kedvű vendégek is bekapcsolódhatnak a sütésbe. Eközben hagyományőr­ző együttesek, néptánccsoportok, mesemondók lépnek fel a színpa­don és a Nógrád Megyei Kézmű­ves Műhely tagjai Is jelen lesz­nek. Bemutatkoznak többek kö­zött a kosárfonók, a fazekasok, a hímzők, a tojáspatkolók és a mé- zeskalácsosok is. A rendezvényen olyan megyei települések is részt vesznek, ame­lyek már jól működő falusi ven­déglátással büszkélkedhetnek. A gyerekeket népi játszóház várja és minden korosztály felöltözhet népviseletbe. A program ideje alatt a zsűri - amelynek tagjai csak a nap végén fedik fel kilétü­ket - pontoz és értékel. Díjazzák a legfinomabb ételeket és azok ké­szítőit, a legszebb népviseletet, a legjobb mesemondót, íjászt, ven­déglátó települést... Délután a falumúzeumban konferenciát tartanak, ahol falu- és agroturisztikai szakemberek tanácskoznak a vidék fejlesztésé­nek lehetőségéről. Az általános is­kola aulájában pedig babakiállí­tást nyitnak.- Június és július első vasár­napján muzsikáló templomkerti koncertekre várjuk a település la­kóit és a vendégeket - fejtette ki Pintérné Kanyó Judit, hozzátéve: - VinczeBernadettés barátai ope­ra-, illetve operett-dallamokkal szereznek egy minden bizonnyal nagyon kellemes és hangulatos estét, ahogyan Szabó István pánsípművész is felejthetetlen­nek ígérkező dallamokkal tölti majd be a templomkertet. Az augusztus 23-ára tervezett lepényfesztiválon a sütemények mellett a színjátszók lesznek a fő­szereplők. A településen működő AVAR színpad meghívására az or­szág különböző pontjairól érkez­nek színjátszó csoportok, akik humoros, igazi ízes népi darabok­kal szórakoztatják a közönséget. Amíg ők pihennek, vagy készül­nek a következő fellépésre, a var­sányi hagyományőrzők énekel­nek, dalolnak.- Végül szeptember 28-án, templomunk védőszentjének ünnepén, Szent Mihály-napi pa- •lóc búcsút rendezünk - közölte Pintérné Kanyó Judit, hozzátéve: délelőtt szabadtéri szentmisére várjuk a lakókat és a vendége­ket, délután pedig, a hagyomá­nyokhoz híven, felvonulnak a fő­utcán a népviseletbe öltözött lá­nyok, asszonyok. A falu kisbíró- ját és jegyzőjét hintók szállítják a település központjába, ahol szórakoztató rendezvények kéz-, dődnek. A falusi vendéglátók megyei el­nöke elmondta, hogy példaérté­kű összefogással, mintegy har­mincán munkálkodnak a progra­mok szervezésén. Az elmúlt he­tekben több mint kétszáz fát ültet­tek el, további virágosítási akciókat szerveznek, és pihenő­padokat is kihelyeznek a telepü­lés több pontján.- Ezt tervezzük az idei évre, de nem állunk meg - hangsúlyozta Pintérné Kanyó Judit az elkö­vetkező években tovább folytat­juk a tervek megvalósítását, hi­szen az a célunk, hogy a települé­sünk lakói szeressenek itt élni. Előttünk a svéd példa Megyeszékhelyünkre látogatott a svéd Karlskoga vá­ros delegációja. Többnapos itt tartózkodásuk célja az, hogy a salgótarjániakkal közösen keressék a lehetősé­geket a két város gazdaságának fejlesztésére, s közzé tegyék eddigi tapasztalataikat. Pádár Zs. A salgótarjáni főiskolán érdeklődve hallgatták a vendégek a helyi tanárok bemutatóját sú népről van szó. - Addig, amíg Salgótarján. A látogatás egyik helyszíne a Budapesti Gazdasá­gi Főiskola Pénzügyi és Számvi­teli Karának Salgótarjáni Inté­zete volt, ahol Paróczai Péter ad­junktus tartott beszámolót töb­bek között a svéd Örebro tanin­tézménnyel folytatott kutatási eredményekről: az egyik pro­jektben nevezetesen az észak­magyarországi régió ezer kis-, közép- és nagyvállalatának gaz­dasági jellemzőit hasonlította össze a főiskola a svéd és új-zé- landi hasonló régiók cégeivel. A másik kutatás az észak-ma­gyarországi mikrotérségek ön­fenntartó gazdasággal kapcso­latos viselkedésére vonatkozó jellemzőket elemezte. Az ad­junktus szerint igen nagyok a különbségek, ezért van még miért dolgozni...- A találkozón elhangzott: a leg­nagyobb akadály az, hogy a ma­gyarok mindent „fentről” akar­nak megoldani. Ezért lenne szükség egy újszerű felfogásra és arra, hogy a helyi problémák­ra helyben keressék a válaszo­kat. Bengt Johansson, Karlskoga polgármestere elmondta: azért van itt a delegáció, hogy tapasz­talatot cseréljen a nógrádiakkal a gazdaság, a turizmus, vala­mint a helyi iskolák működteté­se kapcsán. A vezető elmondta: Karlskoga hasonló helyzetű vá­ros, mint Salgótarján. Múltbeli profilját ugyanúgy a nehézipar adta, s a strukturális váltás után ott is jelentkezett a munkanél­küliség, az elköltözés problémá­ja. Szerinte az előrehaladás egyik alapköve az lenne, ha az önkormányzatok a vállalkozók mellé állnának és megadnának azoknak minden segítséget az induláshoz. Kifejtette: Karlskoga városa is küzd a fiatalokért. A polgármester szavai szerint, ha a fiatalok azt látják, hogy fejlő­dik a település, több esély van arra, hogy ott maradnak. Ki­emelte: számunkra is nagyon hasznos és példaértékű az a faj­ta próbálkozás, amit a város fő­iskolájának tanárai indítottak el. Paróczai Péter adjunktus sze­rint ahhoz, hogy a helyi gazda­ság megfelelően működjön, rendbe kellene tenni az oktatást, meg kellene becsülni az intéz­ményeket. Szavai szerint a svéd mintával össze sem szabad ha­sonlítani a magyart, hiszen két teljesen különböző gondolkodó-“ az itteni rendszer rossz, nem tu­dunk tovább lépni - mondta Paróczai Péter, aki szólt azon vál­lalkozókról is, akiket a főiskolás diákok kerestek meg a kutatá­sok kapcsán. Mint mondta, vala­mennyi cég örömmel fogadta a megkeresést és biztosította őket az együttműködés felől. Paróczai Péter szerint a térség nagy hát­ránya - a többivel szemben - ab­ban rejlik, hogy itt mindenki azon gondolkozik, hogyan lehet­ne vállalatokat, cégeket csábíta­ni a térségbe. Azokat viszont, amelyek már itt vannak, senki sem becsüli meg...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom