Nógrád Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-24 / 96. szám
2008. ÁPRILIS 24., CSÜTÖRTÖK GAZDASAG Mégsem lesz nyakkendőadó fordulat A kulturális tárca kedden még adóztatott volna Öltönymustra egy ruhaüzletben. A kereskedők szerint most sincs elég pénzünk a ruházkodásra, de egy újabb adó még inkább visszavetné a keresletet. ■Ki/yrrrai Elromlott, új színes tévémet nem cserélték ki csereigény Olvasónk új tévéje tíz nap után elromlott. Az üzletből a szervizbe küldték: a javítást vállalják, a cserét nem. A hölgy szerint kötelesek lennének kicserélni, vagy a vételárat visszaadni. Ha egy tartós fogyasztási cikk az egyéves jótállási időn belül elromlik, akkor az üzlet elsődlegesen a díjmentes javítással rendezheti az ügyet jogszerűen. Ezt Magdus Ágnes, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közép-magyarországi Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének osztály- vezetője mondta el. Ameny- nyiben a vásárló ezt nem fogadja el és a bolt sem tágít, a fogyasztó a békéltető testülethez vagy a bírósághoz fordulhat. Az adásvétel polgári ügylet - a jogvitának ez a polgári rendezési módja. Cserélni a terméket az üzlet akkor köteles, ha bebizonyosodik, hogy az javíthatatlan. Amennyiben a csere időpontjában nincs a boltban ugyanolyan készülék, visz- sza kell adni a vételárat. A hölgy persze kérhet rögtön cserét vagy visszafizetést, de ebbe a kereskedőnek nem köteles belemenni. Előfordulhat azonban, hogy neki is ez az érdeke. Nincsen például javítószervize, illetve a javítás költségesebb volna számára, mint a csere. Ezen kereskedőkkel azok a vásárlók keverednek vitába, akik a javításhoz ragaszkodnak. A harmincnapos javítási határidő valóban hosszú. A törvény szerint törekedni kell a 15 napra. A vásárló vetessen fel reklamációs jegyzőkönyvet, illetve a szervizben munkalapot. Három napon belül választ kell kapnia. Ha a válasz nem felel meg, a megoldás a bíróság, vagy előtte a békéltetők. kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu A kormány úgy döntött, hogy mégsem kell majd a felsőruházati termékek után kulturális járulékot fizetni. Az internetadó azonban továbbra is terítéken maradt. Vég Márton Úgy tűnik, mégsem lesz nyakkendőadó Magyarországon. Bár kedden Schneider Márta, a kulturális tárca szakállamtitkára még úgy nyilatkozott, hogy a kormány támogatja azt a javaslatot, amely a szőnyegek, a férfiöltöny, a női kosztüm, az ing, de még a nyakkendő és a kanapé után is kulturális járulékot fizettetne a jövőben. A Gyurcsány- kabinet azonban tegnapi ülésén végül úgy foglalt állást, hogy a kulturális járulékkal sújtott termékek listájának extrém kibővítése nem optimális megoldás a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) bevételeinek felduzzasztására. Ám a végső szót nem a kormány, hanem a parlamenti többség mondja ki, leghamarabb két hét múlva, hacsak addig vissza nem vonja indítványát Schiffer János szocialista képviselő, a nyakken- dőadó-ötlet szülőatyja. „A tervezett 0,8 százalékos járulék a Nemzeti Kulturális Alapot illetné meg. A ruházati cikkek a dizájn révén komoly kulturális értéket képviselnek. Ha minden jól megy, akkor karácsonyra, vagy legkésőbb 2009- re már hatályba is léphetne a változtatás” - mondta lapunknak Schiffer János. Az MSZP-s politikus azért hozzátette: még elképzelhető, hogy szűkítik, illetve konkretizálják a kulturális járulékkal sújtandó termékek körét, ha nagy lesz az ellenállás. Mindenesetre az ügyben érdekelt NKA vezetői a ruházati termékek adóztatásából 700-800 millió forintos járulékbevételt várnak. „Miközben a koncon való marakodás, a hatalomhoz minden TILTAKOZIK AZ INTERNETADÓ bevezetése ellen a legnagyobb hazai távközlési vállalatokat tömörítő Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete - közölte tegnap a szervezet. Álláspontjuk szerint az internet-hozzáférés megadóztatása nehezítené a digitális írástudatlanság felszámolására tett piaci és kormányzati törekáron való ragaszkodás és a koalíciós válság miatt hónapok óta nincs érdemi kormányzás, az MSZP egy újabb, az emberek terheit növelő adót bevezető javaslattal állt elő” - fogalmazott közleményében Ágh Péter. A Fidesz szóvivőhelyettese szerint a nyakkendő-, ing- és kosztümviselés megadóztatására vonatkozó tragikomikus MSZP-indítványról egy régi poén juthat eszünkbe: „Ugye ez komoly, mert viccnek azért durva lenne.” Tudni kell, hogy a kulturális alapról szóló szabályozás még 1993-ban jött létre, ezért kétségtelenül felülvizsgálatra szorul. Akkoriban az NIÍA-nak még jelentős bevétele származott például a hang- és videokazetták eladásából, mára azonban ez a forvéseket Az információhoz való hozzájutás ráadásul alkotmányos alapjog. A távközlési cégek számára a kulturális járulék internetszolgáltatásra való kiterjesztése abban a formában is elfogadhatatlan, ha a befizetett járulék ötven százalékát valamilyen formában a szektor visszakapná. Mi után kell kulturális járulékot fizetni? ■ Pornóújság és -kazetta ■ Televízió, rádió, mobiltelefon m írógép, lemezjátszó, mikrofon ■ Hangszerek, játékfegyver, érmék, kártya ■ Bélyeg, művirág, ékszerutánzat rás alaposan megcsappant. Csaknem hétezren fizettek kulturális járulékot 2006-ban, amelyből a költségvetésnek 8,2 milliárd forint bevétele származott. „Egyszerűen érthetetlen és az ember számára felfoghatatlan, hogy miért kell ilyet kitalálni” - mondta kérdésünkre Huszti Melinda. Az egyik divatcég ügyvezető igazgatója szerint á ruháke- reskedelemben már most is érzékelni lehet, hogy az embereknek nincs felesleges pénzük ruházkodásra, ezért egy újabb járulék esetén még inkább visz- szaesne a kereslet. Közben az Országgyűlés informatikai és távközlési albizottsága tegnapi ülésén a gazdasági tárca képviselőjével egyetértésben azt javasolta, hogy ne vezessék be a másik sok vihart kavart kulturális járulékot, az internetadót sem. Szigorúbb ellenőrzést ígér a turizmustörvény ELFOGADTA A KORMÁNY a turizmus törvénytervezetét - derült ki tegnap a kormányülést követő tájékoztatón. Ha a parlament is rábólint a javaslatra, a közeljövőben eltiltják a turisztikai pályázatoktól azokat az önkormányzatokat, amelyek nem turizmusfejlesztésre fordítják az idegenforgalmi adóból befolyó összeget. Energia Klub: drága az atomenergia a lakossági villanyszámlát 20-30 százalékkal drágítaná meg, ha Magyarország a paksihoz hasonló új atomerőművet építene - jelentette ki tegnap az Energia Klub programvezetője. Perger András szerint a nukleáris energia nemcsak környezetvédelmi szempontból elfogadhatatlan, hanem gazdaságilag is versenyképtelen más energiatermelési módokhoz képest. MSZP: zsíros Fidesz- közeli megbízások „a legnagyobb ellenzéki párt csődközeli helyzetben van, több mint kétmilliárd forintos adósságot görget maga előtt” - hangoztatta tegnap Nyakó István. A Magyar Szocialista Párt szóvivője szerint az adatok alapján más megvilágításba kerülnek azok a „zsíros megbízások”, amelyeket Fideszhez közeli vállalkozói körök nyertek el fideszes önkormányzatoknál. A Fidesz szerint az MSZP-nek inkább azzal kellene foglalkoznia, hogy naponta több mint hatmilliárd forinttal növelik az államadósságot. Nyakó: a Fidesz bajban van A szolgáltatóknak nem hiányzik az internetadó Segítség nélkül a szenvedélybetegek? addiktológia A Fidesz szerint emberi jogi problémákat vet fel a bezárás Nem fogadták el az üzleti tervet a vasúttársaságnál „Az egészségügyben folytatódik a rombolás, a zűrzavar, a káosz és a fejeüenség” - jelentette ki Balog Zoltán. Az ellenzéki képviselő szerint emberi jogi problémákat is felvet az Országos Addiktoló- giai Intézet (OAI) május elsejei, indoklás nélküli bezárása. Az Országgyűlés szakbizottságának fideszes elnöke szerint elfogadhatatlanok Horváth Ágnesnek, a távozó egészségügyi miniszternek az addiktológiai intézet bezárása mellett felhozott érvei. „Nem felelnek meg a valóságnak az alacsony hatékonysági mutatók és az sem, hogy ne lenne alkoholstratégia Magyarországon” - érvelt Balog. A képviselő felidézte, hogy Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az OAI megszűnésével előálló helyzet újragondolását, független szakmai testület létrehozását sürgette. A vizsgálat szerint az addiktológia ügye a működésképtelenség szélére került, az alkohol- és szenvedélybeteg-gondozó intézmények finanszírozása a fővárosban a felére csökkent - tette hozzá. Szabó Máté arra hívta fel a figyelmet, hogy az országos intézet megszűnése miatt az alkoholpolitika koordinációjának nem lesz hatékony háttérintézménye, ennek következtében lassulhat, akár időlegesen le is állhat a szakterület orvos-szakmai fejlesztése. ■ Boda V. Balog Zoltán szerint veszélyben van az alko- holstratégia Nem volt a Lipótmezőn robbanásveszély nem találtak veszélyes hulladék szivárgására, párolgására utaló jelet a szintén bezárásra ítélt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságszóvivője. Dobson Tibor elmondta, az intézet területén található veszélyes anyagokról szerdán érkezett lakossági bejelentés a kerületi önkormányzathoz. A vegyi felderítők laboratóriumi vegyszereket tároló edényeket találtak egy raktárban, amelyek közül valamennyi zárt volt, tehát a lakosságot nem fenyegette veszély. A MÁV Zrt. első közleményével szemben a keddi ülésen mégsem fogadták el a társaság 2007. évi beszámolóját és üzleti tervét. Mint kiderült: az ülés nem volt határozatképes, mert tizenötből csak tizenegy felügyelőbizottsági tag volt jelen. A MÁV Zrt. vezetősége nehezményezte, hogy az ülésen elhangzottakról a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) sajtosa információkat szivárogtatott ki. A szakszervezet részéről ugyanis a törvény értelmében senki sem vehet részt a vasúttársaság ülésein. „Az elhangzottakról csak az fb elnöke nyilatkozhat” - mondta kérdésünkre Sigulinszky Tibor, a MÁV szóvivője. A tárgyaláson Gaskó István is jelen volt. Igaz, nem’ mint a VDSZSZ elnöke, hanem mint a MÁV Zrt. felügyelőbizottságának alel- nöke. „Nem tőlem tudta meg a tárgyaláson elhangzottakat az érdekképviselet sajtosa” - mondta kérdésünkre Gaskó. A MÁV vezetősége azonban nem így gondolja. „Sajnálatos, hogy egy olyan ember a MÁV felügyelőbizottságának az alelnöke, aki a vasúti sztrájkokat szervező szakszervezet elnöke is” - mondta Siguünszky. ■ V. H. ■ Gaskó nem tudja, hogy ki „szivárogtatott”.
