Nógrád Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-23 / 95. szám

2008. ÁPRILIS 23, SZERDA 3 NÓGRÁD MEGYE Jöttek, láttak P. Zs. Nógrád megye. A Szlovák Nem­zeti Tanács Mezőgazdasági, Környezet- és Természetvédel­mi Bizottsága háromnapos lá­togatást tett Magyarországon, amelynek keretében szőkébb hazánkat is bejárják. Kedden a Parlament épületét tekintette meg a bizottság, a mai napon pedig Ipolytarnócra utaznak, ahol szemügyre veszik a Bük­ki Nemzeti Park létesítménye­it, majd Hollókő lesz az úti cél. Az UNESCO világörökség-lis­tás ófalujában tett séta után a nevezetes várat is meglátogat­ja a delegáció. A háromnapos látogatás zárásaként a Budá- pesti Vásárközpontot járják be, ahol a Renexpo közép-kelet-eu- rópai környezetvédelmi kiállí­tásán vesznek részt a bizott­ság tagjai. Recski rabszolgák Balassagyarmat. Április 24-én 17 órakor Sulyok László „Recs­ki rabszolgák” című kötetéről beszélget a szerzővel Kovács Ferenc tanár, a honismereti kör elnökségi tagja a Csillag­házban. Új vezető a CKÖ élén Salgótarján. A közelmúltban Klajbán János lett a salgótarjá­ni cigány kisebbségi önkor­mányzat (CKÖ) új elnöke. Mint megtudtuk, a hivatal elő­ző vezetője, Kállai Istvánná munkahelyi elfoglaltsága mi­att mondott le, de továbbra is az önkormányzat képviselője maradt. Klajbán János 12 éve a ki­sebbségi önkormányzat tagja. A roma fiatalembert, akit az SBTC egykori focistájaként, a Petőfi Sándor tagiskola roma koordinátoraként és a Kályi Chirikli együttes vezetőjeként is ismerhetünk, tapasztalatai alapján bízták meg az elnök­séggel.- Legfontosabb teendőm, hogy a testülettel karöltve visz- szaállítsam a cigány kisebbsé­gi önkormányzat hitelét és visszanyerjem a választók bi­zalmát - hangsúlyozta Klajbán János, aki május végéig a me­gyeszékhely önkormányzatá­val egyeztetve koncepciót dol­goz ki a romák helyzetéről. M.J. Salgótarján. Jelentős kihívás elé állítja a pedagógusokat ma az a szociokulturális környezet, amelyben a közoktatás intéz­ményrendszere működik. Dis­kurzust kell arról folytatni, hogy a kedvezőtlen társadalmi változásokra az iskola és a pe­dagógus milyen válaszokat ad­jon. Kriston Péter, a megyei köz­gyűlés alelnöke megnyitóbeszé­dében egyebek mellett ezt fo­galmazta meg azon a tegnapi konferencián, melyet a Magyar Pedagógiai Társaság Nógrád Megyei. Tagozata és a Nógrád Balassagyarmat. 267 gyermek lépett színre 15 csoportban, Ka­zárról, Balassagyarmatról, Sal­gótarjánból, Magyarnándorból, Bátonyterenyéről, Szécsényből, Diósjenőről egyaránt megvil­lantották képességeiket a diá­kok a zsűri előtt. A bírálóbizott­ság tagja Tóth Zsuzsanna drá­mapedagógus, rendező.és Tóth Miklós színházi rendező volt. Patakiné Kerner Edit előadómű­vész mutatta be röviden a cso­portokat és az általuk játszott Megyei Pedagógiai Intézet ren­dezett meg a József Attila Műve­lődési és Konferencia-központ­ban. Az Esélyek és veszélyek, gyer­mekeink jelenéről és jövőjéről cí­mű tanácskozás mint a VII. Ne­velésügyi Kongresszus előrendezvénye, előadásokon és fórumon foglalkozott, napjaink legégetőbb közoktatási problé­máival, dilemmáival, és javasla­tokat fogalmazott meg. Értékvál­ság vagy értékváltás - a kérdés egyre élesebben merül fel ma az oktatással kapcsolatban - mond­ta dr. Knausz Imre, a Miskolci Egyetem docense, aki rávilágí­színdarabot. A repertoár igen gazdagnak bizonyult: népme­sék, népmondák, Móra Ferenc, Fazekas Mihály, Devecsery László, Wittinger László, Weöres Sándor, Arany János, Webber-feldolgozás, sőt még Fellini-mű is megjelent a szín­padon. Az előadásokat követően a nyilvánosság előtt (szereplők, szülők, csoportvezetők) elhang­zott néhány értékelő gondolat minden csapat produkciójáról, majd a zsűri a csoportvezetők­kel részletes szakmai beszélge­tett arra, hogy a hagyományos műveltségeszmény nem avult el. Az iskolának pedig alapvető funkciója kell legyen ennek köz­vetítése, a feladathoz azonban szüksége van a kompetencia ala­pú oktatásra. Az előadó szólt az azonosságtudat megalapozásá­nak fontosságáról és arról is, mi minden határozza meg napja­inkban az értékrendet. Dr. Kis-Tóth Lajos, az Eszterházy Károly főiskola rektorhelyettese Életpálya, jövő­kép címmel tartott előadásában a mai magyar felsőoktatásról vá­zolt helyzetképet, érintve a bo­lognai folyamat kihívásait, vala­tést folytatott. Arany minősítést kapott a balassagyarmati Csi­csergők, Mocorgók és Ember­kék, valamint a bátonyterenyei Futkározók. Ezüst minősítés­ben részesült a salgótarjáni Ka­bócák, a magyarnándori Játék­kuckó, illetve a szécsényi Csa­csogok, továbbá Andi színját­szósai. Bronz minősítést nyer­tek el a diósjenői Locsi- Fecsi, a balassagyarmati Pimasz ka­masz és a bátonyterenyei Vad­macskák. A Drámapedagógiai Társaság emléklapját kapták meg a kazári Fekete párducok és Zsibongók, a balassagyarma­ti SZÍN-PAD-RA és a salgótarjá­ni Európa színpad. Az egyik leg­fontosabb változás az idei lebo­mint azt, hogy mennyit is ér a diploma. Mint elmondta, óriási a verseny az intézmények között és azokon belül (sőt az oktatói fronton is) például a hallgató­kért, pályázati forrásokért. Bratinkáné Magyar Éva, a me­gyei pedagógiai intézet igazga­tója a pedagógusszerepekről, Szabóné Váradi Erika, a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium szülői szervezetének képviselő­je szülői dilemmákról osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. A konferencia ezt követő ré­szében fórumon cseréltek ta­pasztalatot, s vitattak meg kér­déseket a résztvevők. nyolítási rendben az, hogy a me­gyei találkozókról közvetlenül javasol a zsűri előadásokat az országos gálaműsorra,^melyre május 30-31-én Budapesten, a Marczibányi Téri Művelődési Központban kerül sor és a terü­leti találkozóra, melyet május 17-18-án Balassagyarmaton, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban rendeznek meg. A megyei találkozókon még nem hirdetik ki, hogy mely csopor­tok nyerték el az országos és a területi találkozón való fellépés lehetőségét. Ezt majd csak az összes megyei találkozó után döntik el a zsűrik Pest, Nógrád és Komárom megye javaslatai alapján. Hiába szól a vészcsengő? (Folytatás az 1. oldalról) szabadítják ki, hiszen általában őket értesítik ilyen esetekben.- Ha bennragadunk a liftben, semmiképpen ne próbáljunk ki­mászni a felvonóból, ne essünk pánikba és ne feszegessük az aj­tókat - hangsúlyozta a megyei igazgató. Majd hozzátette: tév­hit, hogy a két emelet között el­akadt lift egyszer csak leszakad, ezt a vészfékek megakadályoz­zák. Arra sem kell gondolnunk, hogy, mint azt a filmekben lát­juk, órákig bennmaradunk a liftben, mert általában egy órán belül mindenkit kiszabadítanak a felvonóból egy kézi csörlő se­gítségével. Mint megtudtuk, a levegő sem fogyhat el a felvo­nókból, hiszen az aknák folya­matos szellőztetése biztosított.- Lakógyűlésen is érdemes lenne tájékoztatni az embereket, hogy mit kell tenni ezekben az esetekben, mert sokszor hely­ben kezelhető lenne a helyzet - tanácsolta Szabó János. Szerettük volna megtudni, ho­gyan oldják meg az ilyen jellegű problémákat a megye talán leg­nagyobb intézetében, a Szent Lázár Megyei Kórházban. Szőllős János főmérnök elmondta, a ti­zenöt felvonó működését öt fő transzformátorkezelő „biztosít­ja”; akik a nap huszonnégy órá­jában készen állnak arra, hogy elhárítsák a problémát. Ennek ér­dekében nyolcóránként váltják egymást és munkaidejük alatt nem hagyhatják el a kórház terü­letét. A felvonókban található vészcsengő a telefonközpontban, illetve a portán csöng, itt ugyan­is egészen biztos, hogy meghall­ja a biztonsági őr, vagy a telefon- központos, aki értesíti a kezelőt. A kórházban tehát működik a rendszer, erre kellene törekedni a lakóházakban is, hogy ne hiá­ba szóljon a vészcsengő és ne kelljen attól tartanunk, hogy fog­ságba esünk a liftben. Magánének-találkozó Balassagyarmat. A Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola tizedik al­kalommal rendezi meg a zene- és művészeti iskolák magánének szakos tanulóinak találkozóját április 24-én. Elsősorban az észak-magyarországi régió és a budapesti zeneiskolák magán­ének szakon tanuló diákjai mére­tik meg magukat műdal és opera kategóriában. A találkozón ki­lenc művészeti iskola 29 énekese 38 produkcióval vesz részt. Diákok a színpadon A múlt hét végén rendezte meg a Mikszáth Kálmán Mű­velődési Központ a XVII. Országos Weöres Sándor Gyer­mekszínjátszó Találkozó Nógrád megyei bemutatóját. Sz. A. Kodály-kórus az Operaházban M.J. Vastaps koronázta a salgótarjá­ni SKÁID Kodály Zoltán Tagisko­la gyermekkarának fellépéseit a csehországi Ústi Nad Labemben megrendezett nemzetközi kórus­fesztiválon. Kodályosok - más résztvevőkkel - tíz, illetve hat év­vel ezelőtt is felléptek már a százötvenezres, művészeti ese­ményekben bővelkedő város Operaházában. A mostani ven­dégszereplésről Karácsonyáé Kaposi Ida, a kórus vezetője, Somogyiné Quallich Lenke iskola- igazgató számolt be: a múlt év vé­ge felé szereztek tudomást a lehe­tőségről, elküldték a jelentkezés­hez szükséges dokumentumo­kat, a hanganyagot, s februárban kapták meg az Igenlő választ. Ekkortól kezdődött az erőteljes „ráhangolódás,” a felkészülés idő­szaka, amely jó néhány szombati gyakorlást is jelentett tanárnak és az ötvennégy, hatodik, hetedik, il­letve nyolcadik osztályos tanuló­nak. Zokszó nélkül teljesítették, amit vártunk tőlük - mondta Karácsonyné Kaposi Ida, s hozzá­tette, hogy úgy az itthoni munká­ban, mint a vendégszereplésen na­gyon sok segítséget kaptak az osz­tályfőnököktől. Szabó Flóra, Tóth Júlia és Nádasdi Evelin - ők hárman szó­lót is énekeltek, s Karácsonyné Kaposi Ida véleménye szerint rendkívül jól teljesítettek - elő­ször szerepelt ilyen nagy nyilvá­nosság előtt, s külön élményt je­lentett számukra, hogy a szom­bat i, esti, operaházi bemutatkozó esten egy ausztrál és egy cseh együttessel és produkcióikkal is megismerkedhetett. Rajtuk kívül műsort adott a fesztiválon egy skót és szlovák csoport. — Szép gesztus volt a közönség részéről a vastaps, amivel fogad­ták a gyerekeinket, s amely ad­dig zúgott, amíg valamennyien el nem foglalták helyüket á szín­padon. A műsor után pedig ugyanígy fejezték ki az elismeré­süket - jelezte az igazgató, s el­mondta azt is: - Felemelő érzés azzal a tudattal szerepelni, hogy nemcsak egy iskolát, hanem egy országot képviselünk. A tanulók megtekintették a vá­ros nevezetességeit, az utolsó éj­szakát pedig Prágában töltötték, ahol szintén élményekkel gazda­godtak. Esélyek és veszélyek Kétségtelen, a mai helyzet legnagyobb vesztesei a pedagógusok mellett a gyerekek lehetnek (képünk illusztráció)

Next

/
Oldalképek
Tartalom