Nógrád Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-17 / 90. szám

2008. ÁPRILIS 17., CSÜTÖRTÖK 5 GAZDASÁG Gyanúsan gyorsan romlott el a tartós izzó rossz áru Olvasónk az egyik nagy barkácsáru- házlánc üzletében ener­giatakarékos izzót vásá­rolt, amely két hónap és két nap múlva elromlott. A boltban azt mondták: két hónapig jogos a rekla­máció. olyan jogszabály, hogy egy fogyasztási cikkre két hóna­pig jogos a reklamáció, nem létezik - mondta Magdus Ág­nes, a Nemzeti Fogyasztóvé­delmi Hatóság (NFH) Közép­magyarországi Regionális Fo­gyasztóvédelmi Felügyelősé­gének osztályvezetője. az elektromos izzóra két­éves szavatosság érvényes. Feltéve hogy a dobozán fel­tüntetett időt, amely az élet­tartamot jelöli, a fogyasztó nem lépte túl. Vagy például nem zárlatos a foglalat, amely azt jelenti: az izzó használata nem volt rendeltetésszerű. a blokk ellenében minőségi reklamációt lehet tenni. Az úr visszamehet a boltba, és kérheti, hogy vegyék fel a reklamációs jegyzőkönyvet. Ha erre nem hajlandók, írja be az esetet (a jegyzőkönyv­felvétel visszautasítását) a vásárlók könyvébe, és jelent­se a dolgot a területileg illeté­kes fogyasztóvédelmi fel­ügyelőségnek. (Elérhetőségü­ket megtalálja az NFH hon­lapján.) Ők eljárnak az ügy­ben, hogy az üzlet nem vette fel a jegyzőkönyvet, és akár bírsággal is sújthatják őket. ha az üzlet vitatja a vásárló állítását (miszerint áz izzó gyárilag hibás volt), nekik kell ezt bizonyítani. Például minőségvizsgálattal. A vá­sárlás után fél évvel a bizo­nyítás már a fogyasztóra há­rul. A boltnak három napon belül nyilatkoznia kell, mi­ként kíván eljárni. Ha ez nem felel meg a fogyasztó­nak, békéltető testülethez, bírósághoz fordulhat. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. h u Harc az internetadó ellen sarc Már a gazdasági tárca is egyeztetést akar a szolgáltatókkal Az internetet használók száma és a világhálót használók aránya egyes európai országokban , . , (f'i «T Áj : JJ' y .. 's_ y . J ill .fi 1 ■ I ntemethasznalok szama ;5 JJ J, t Svédország ■ Intemethasználókaránya / ° L \■ 6981200 ■ 77,3 (százalék) 3 < & \ l{{ i Lengyelország ■ 14 084 600 ■ 36,6 Nagy-Britannia ■ 40 362 842 ■ 66,4 Csehország Szlovákia Németország Magyarország Románia Franciaország Ausztria Szerbia ( Törökország Olaszország 'FORRÁS*,! tOPiySSS-GRAFIKA Kivágta a biztosítékot az internetszolgáltatóknál, hogy a kulturális járulék kiterjesztésével gyakorla­tilag „megadóztatnák” az internetezést. Németh Márk Rendkívül nagy felháborodást váltott ki informatikai szakmai körökben az Oktatási és Kulturá­lis Minisztérium azon javaslata, amely megadóztatná az interne­tezést. A tárca a Nemzeti Kulturá­lis Alapról szóló törvény módosí­tásával ugyanis beemelné az internetszolgáltatást és a mobil tartalomszolgáltatást is a kulturá­lis járulék fizetésére kötelezett termékek és szolgáltatások közé. Ennek értelmében a szolgáltatók­nak az internet-előfizetési díjak­ból befolyó bevételeik 0,8 száza­lékát kellene befizetniük a Nem­zeti Kulturális Alapba. A törvény- módosításról szóló javaslatot a hónap elején jóváhagyta a parla­ment költségvetési bizottsága. A hír megjelenése után az érintettek tiltakozásba kezdtek. A legnagyobb hazai alternatív táv­közlési vállalatokat tömörítő Al­ternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete (ATSZE) szerint a tör­vényjavaslat teljesen ellentétes a kormányzat eddigi erőfeszítései­vel, amelyek a világháló magyar- országi elterjedését szolgálták. Az internethasználatában ugyan­is európai összehasonlításban a középmezőny végén kullogunk (lásd térképünkön). Az egyesület becslései szerint a kulturális járulék bevezetése évi hatszázmillió forint előre nem tervezett kiadást jelent az internetszolgáltatók számára. Ezt pedig a vállalatok egyből át­hárítanák az ügyfeleikre, azaz a törvénymódosító javaslat elfoga­dása a teljes hazai internetes piacon drágítaná az előfizetési dí­jakat. „Az otthoni internetezés terjedésének egyik legfontosabb akadálya még mindig az ár, így a világhálóra kivetett kulturális já­Mi a kulturális járulék? a giccsadónak is becézett járu­lék célja, hogy a művészileg ér­téktelen, de mégis a kultúrá­hoz köthető javakat előállító vállalkozásokat megadóztas­sa, hogy azok anyagilag hozzá­járuljanak a valódi értékek megszületéséhez. Végletekig le­egyszerűsítve például a pornó- filmeket gyártó cégeket adóz­tatják így a művészfilmek érdé kében. A befolyó pénz a Nem­zeti Kulturális Alaphoz kerül rulék gátolja a digitális írástu­datlanság felszámolására tett tö­rekvéseket” - jegyezte meg Szathmári Géza, az ATSZE elnö­ke. Az Informatikai Érdekegyez­tető Fórum (Inforum) szerint az egész infokommunikációs ága­zat fejlődését lassítaná a sarc be­vezetése, A szervezet úgy látja, hogy az állami bevételek növelé­sét az internetezés további ter­jesztése szolgálttá igazán. Számí­tásaik szerint ha egymillió új elő­fizető csatlakozna az internetet használók táborához, úgy 160 milliárd forint további bevétel képződne egy év alatt az infor­matikai szektorban, amelyből 32 milliárd forintnyi áfát fizetnének be a cégek az államkasszába. Egyre több gyerek internetezik Az Inforum nézete szerint ezért újabb bevételekhez csak úgy le­het jutni ezen a területen, ha bővítik a felhasználók táborát. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) szerint azonban nem a 0,8 száza­lékos kulturális járulékon múlik Magyarország felzárkózása vagy végleges lemaradása az informá­ciós nagyhatalmakhoz. Harsányi László, az NKA vezetője szerint ez az összeg egy előfizetés esetén havi 50-70, maximum 100 forint pluszköltséget jelent, ami cse­kély része a havi díjnak. Á felháborodást látva a Gazda­sági és Közlekedési Miniszté­rium tegnap bejelentette: jövő hétfőre szakmai egyeztetést hív össze az „internetadó” kapcsán. Hiányos a magyar háló A lakosság 60 százaléka nem internetezik ma hazánkban. Korosztály Nem: intemetezők(%) 15-24 29 25-34 51 35-49 %2 50-69 87 Település Főváros 46 50 ezer lakosnál több 47 50 ezer tokosnál kevesebb 66 Község 75 Félmilliárddal több kell Gyurcsány programjaira a kormány saját hatáskör­ben 450 millió forintot cso­portosított át a költségvetési tartalékból a miniszterelnö­ki protokoll költségeire - ol­vasható a Határozatok Tára legfrissebb számában. A kormányszóvivői iroda az átcsoportosítást azzal indo­kolta, hogy az idei év első negyedévének külpolitikai aktivitása, a meglehetősen sűrű külpolitikai esemény- naptár szükségessé tette a protokollkeret kiegészítését. Rohamosan nőtt tavaly a gépkocsigyártás A nemzetközi átlagot jóval meghaladó, rohamos ütem­ben nőtt tavaly a személy- és tehergépkocsi-gyártás Közép- és Kelet-Európábán - állapította meg az UniCre- dit Bankcsoport. Az elemzés szerint a leggyorsabb ágaza­ti növekedés Magyarorszá­got és Szlovákiát jellemezte. A térségben összesen 6,2 millió személy- és teher­autót állítottak elő 2007- ben, 18,7 százalékkal töb­bet, mint tavalyelőtt. Veres Moszkvában tárgyalt a Déli Áramlatról A Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszáról szóló szerződésről tárgyalt Veres lános Alekszej Miller­rel, a Gazprom vezérigazga­tójával szerdán Moszkvá­ban. A pénzügyminiszter el­mondta: a február 28-án aláírt kormányközi megálla­podást konkretizáló szerző­dés kérdéseiről jövő hónap­ban tartják a következő megbeszélést. Veres: közel a szerződéskötés BKV: járatritkítás egyelőre nem lesz, pénteki sztrájk igen munkabeszüntetés A vasutas-szakszervezet már elképzelhetőnek tartja, hogy csatlakoznak a fővárosiakhoz Mindössze néhány tucatnyi tün­tető demonstrált szerdán a Buda­pesti Közlekedési Vállalat (BKV) székháza előtt a járatritkítások elleni tiltakozásul. A civilek vé­gül célt értek, a Fő­városi Közgyűlés vá­rosüzemeltetési bi­zottsága nem fogad­ta el a BKV összme- netrend-tervezetét, ennek ellenére a szakszerveze­tek fenntartják egész napos sztrájkfelhívásukat. A bizottság határozata értelmében május 14-ig új paraméterkönyvet kell kidolgoznia a BKV-nak. Nemes Gábor, a sztrájkbizott­ság szóvivője elmondta, a város­üzemeltetési tanács döntése ön­Májusban tár­gyalnak újra a járatritkítá­sokról a felek. magában nem elég, hogy elállja- nak a péntekre tervezett egész Budapestet és az agglomerációt megbénító sztrájktól. A szóvivő hozzátette, a bizottság, amely tegnap ülésezett a BKV székházában, nem kompetens a témában, csak véle­ményezni tudja a járatritkítási terve­zetet, visszavonási joga csak Demszky Gábor főpolgármester­nek van. A szakszervezeteket képvise­lő sztrájkbizottság és a BKV egyébként délután is egyeztetett a témában, de Nemes a tanács­kozás előtt azt mondta, nem lát esélyt arra, hogy megegyezze­budapest£N nincs HELY több autónak A civilek a járatritkítások ellen tüntettek tegnap a BKV-székház előtt Vasutassztrájk is lesz? ISMÉT EREDMÉNYTELENÜL zá­rult a MÁV és a Vasúti Dol­gozók Szabad Szakszakszer­vezete (VDSZSZ) között a me­netrend szerinti bqregyeztető tárgyalás. Az érdekképviselet a keddi kijelentéséhez képest meggondolta magát, és el­képzelhető, hogy a BKV mel­lett ők is sztrájkolni fognak pénteken. „Nem kizárt, hogy holnap, hatámzatlan ideig mi sem foguk felvenni a münkát” - mondta kérdé­sünkre Bárány Balázs Péter, a VDSZSZ alelnöke. nek. Hozzátette, az érdekképvi­seletek semmilyen „ígéretet” nem fogadnak el, tehát vagy megtörténik a követelések telje­sítése, vagy sztrájk lesz. A köve-' telések között szerepel a para­méterkönyv módosításainak visszavonása, a létszámleépíté­sek, illetve a járatok és munka- körülmények romlásának meg­akadályozása, valamint a dön­tés-előkészítő munkákba a szak- szervezetek és a civilék bevoná­sa. Ha az újabb egyeztetésen az elégséges szolgáltatásokról sem sikerül megegyeznie a feleknek, akkor április 18-án semmiféle tö­megközlekedési jármű sem köz­lekedik a szakszervezetek elkép­zelése szerint. ■ V. H.-B. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom