Nógrád Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-10 / 84. szám
4 NOGRAD MEGYE Emberi felelősségvállalás, élhetőbb kutyasors A gazdátlan, kóbor kutyák látványa sokakat megrémít, másokban szánalmat, sajnálatot kelt. Szűkebb hazánkban is vannak, akik szívügyüknek érzik a kivert ebek sorsának rendezését, intézményes keretek is biztosítják az állatok elhelyezését, megyénkben mégis rendezetlen a kitett ebek helyzete. Gulyás Edina Salgótarjái^BalassagyarmaL a megyeszékhelyen, ahogyan más városokban is, közegészségügyi gondot, veszélyforrást jelenthet emberre és állatra egyaránt a kóbor állatok jelenléte. Időszakonként csapatostól bolyonganak a város utcáin, nem kis riadalmat és szánalmat keltve a város jóérzésű lakóiban. - Az okokat keresve a jelenség sok esetben emberi mulasztásra, felelőtlen kutyatartásra vezethető vissza - fejtette ki Szabó Péter, a Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. szóvivője. Mint mondta, az állategészségügyről szóló törvény az ön- kormányzatok kötelező feladataként határozza meg a település belterületén a kóbor ebek befogását, őrzését, értékesítését vagy ártalmatlanná tételét, valamint az emberre, állatállományra egészségügyi szempontból veszélyes egyedek „kiirtásával” kapcsolatos teendőket. A fentiekben foglalt feladatokat a megyeszékhelyen a VGÜ Kft. látja el, amelynek keretében gyepmesteri szolgálatot tart fenn és gyepmesteri telepet üzemeltet. Amennyiben valaki kóbor kutyát talál - és nincs lehetősége befogadni, de szeretne rajta segíteni -, az adott település ÖnkorÁprilis 12-én ingyen örökbe fogadhatók lesznek a kutyák a salgótarjáni telepen FOTÓ: ARCHÍV/RIGÓ TIBOR mányzatának jelentheti be az esetet, akik felveszik a kapcsolatot a VGÜ Kft.-vel, ekkor a felmerülő költségeket a polgármesteri hivatal állja. Azonban, ha saját házőrzőjét unja meg valaki, vagy nem tudja tovább vállalni a gondozását, a 32/440-366-os telefonszámon veheti fel a kapcsolatot a gyepmesterrel, vagy beszállíthatja a telepre, ebben az esetben 6500 forintot kell fizetni.- Amikor egy állat bekerül a menhelyre, mindenekelőtt a média segítségével próbáljuk megtalálni a gazdáját, amennyiben ez nem jár sikerrel, 14 napig karanténban kell tartani, ez alatt az idő alatt megfigyelik a szakemberek, hogy beteg, esetleg agresszív-e a Hutya. Ha annak bizonyul, elaltatják - közölte Szabó Péter, hozzátéve: - Ellenkező esetben örökbe adható, és igyekszünk neki minél előbb szerető, új gazdit találni. Ennek egyik módja, hogy nyüt napokat tartanak. A legutóbbi akció keretében 17 kutyus lelt új otthonra, viszont ugyanakkor 26-ot vittek be a telepre. A legközelebbi örökbefogadó napot április 12-én 10 és 13 óra között tartják a Salgótarjáni Térségi Kommunális Szilárdhulladék-lerakó területén. Ekkor bárki térítés- mentesen, beoltva viheti el a kiválasztott kedvencet. A rendezvényre azokat is várják, akik meg szeretnék ismerni a menhe- lyet. Szívesen fogadnak bármilyen anyagi, vagy természetbeni támogatást is.- Az üzemeltetés tapasztalatai kedvezőek, cégünk együttműködik a nagy tapasztalattal rendelkező „Gazdikereső” Közhasznú Alapítvánnyal, valamint a lelkes állatvédő fiatalokból álló „Befogad-Lak” Állat- és Természetvédő Közhasznú Alapítvánnyal, a gyepmesteri telepen, valamint az állatmenhelyen elhelyezett ebek megmentése, jobb életfeltételek kialakítása, és elsősorban gazdához juttatása céljából - fejtette ki Szabó Péter. Hídvégi Ottóné, a „Gazdikereső” alapítvány elnöke szívén viseli a kivert állatok sorsát, ezért minden tőle telhetőt megtesz: anyagilag, élelemmel, az orvosi kezelések finanszírozásával járul hozzá a ku- tyusok ellátásához. Mint mondta, ha valaki hozzá fordul segítségért mindent elkövet, hogy új otthont találjon a kóbor négylá- búaknak.- Sajnos, Magyarországon nem megfelelő a kutyatartási kultúra - fejtette ki Hídvégi Ottóné, hozzátéve: felelőséget kell vállalni kedvenceinkért. Az nem megoldás, hogy utcára rakják, gyepmesterre bízzák, menhelyre adják az állatokat. Elsősorban a túlszaporulat megszüntetését kell szem előtt tartani, ami ivarta- lanítással lehetséges. Mint mondta, fontos feladatnak tekinti, hogy már kicsi korban a helyes állattartásra neveljék a gyerekeket, ezért például a Gagarin iskolában már számtalanszor tartott előadást, és szívesen vállalja ezt más intézményekben is. A salgótarjáni menhelyen kívül a megyében nincsen másik telep, ahol begyűjtenék a kóbor állatokat, ezért az önkormányzat gyepmesteri szerződést kötött szűkebb hazánk más városaival.- Amennyiben Balassagyarmaton elkóborolt állatot találunk, értesítjük a gyepmestert, aki a megyeszékhelyre szállítja azt - közölte Moór Mátyás, a településfejlesztési és városüzemeltetési osztály vezetője, hozzátéve: - Az esetek 60-70 százalékában jelentkeznek a gazdik, mert sokszor nem kitett, hanem otthonról elszökött kutyusokról van szó. Mint mondta, a településen ez a megoldás megnyugtatóan rendezi a kóbor négylábúak helyzetét, ezért nincs szükség telep kialakítására. Sajnos, az erőfeszítések ellenére is napról napra találkozhatunk kicsapott, gazdátlan állatokkal. Salgótarjánban hol több, hol kevesebb, de általában közel ötven kóbor jószág rója az utcákat. Odafigyeléssel, összefogással, de mindenekelőtt felelősségvállalással csökkenthető lenne ez a szám és élhetőbb a kutyasors. Elment a borsó, éled a szója Az elmúlt három évben a kisebb agrárgazdaságok száma jelentősen csökkent megyénkben, s idén ez a folyamat tovább erősödhet. Az okok összetettek: a piaci változások, a gazdák megnövekedett kiadásai egyaránt ludasak ebben. Hogyan, milyen jellemzőkkel indul az idei mezőgazdasági szezon szűkebb pátriánkban? Erről adott képet megkeresésünkre dr. Döbrei Tamás, a Nógrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főfelügyelője. M. J. Nógrád megye. A nyolcvannégyezer hektárnyi szántó zömén növényt termesztenek, ti'z- tizenkét ezer hektár a telepített gyep, s nagyjából ugyanennyi a parlagterület, melynek nagy részét kaszálják. Tavaly a biodízel-program keretében a napraforgó vetésterülete 1500 hektárral nőtt, s így meghaladta a hétezer hektárt. Kukoricánál hasonló volt az elmozdulás. Alapjában véve a gabonatermesztésbeni (az ösz- szességében nem jelentős) különbség az állattenyésztő gazdaságok eltérő abrakigényéből adódik. Az uniós csatlakozás óta valamelyest kevesebb a parlagterület - tájékoztatott a szakember. Említést érdemel a borsó, sajnos, azért, mert a termőterülete nagymértékben, (száz körüliről tíz-egynéhány hektárra) csökkent, gyakorlatilag megszűnt. Mindössze három gazdaság tizennégy hektáron étkezési száraz borsó előállításával foglalkozik. Szintén a múlté a cukorrépa-termesztés, ami a cukoripar sanyarú sorsával függ össze. Nagymértékben csökkent a burgonyatermő terület, ami szintén a piaci változások következménye. Ugyanakkor vannak biztató kezdeti lépések: tavalyelőtt elkezdődött a megyében a szója- termesztés, négy, tizennégy, ebben az évben pedig a terv szerint már harminc hektáron. A többi növénykultúránál gyakorlatilag nincs lényeges területi változás. Tavaly a biodízel-program keretében a napraforgó vetésterülete 1500 hektárral nőtt, s így meghaladta a hétezer hektárt fotó: rigó Dr. Döbrei Tamás elmondta azt is, hogy tavaly a napraforgónál, a kukoricánál és a gabonaféléknél a biodízel- programmal, az aszállyal, a megnövekedett külföldi felvásárlással összefüggésben az árak is jelentősen nőttek. A gazdák haszna azonban érdemben nem lett nagyobb, mert az árbevétel összességében kisebb maradt, s a gazdaságok jelentős részénél működési gondok jelentkeztek. A megemelkedett gabona-, főként a takarmányárak pedig csak tovább növelhetik a nehézségeiket. S mert a mezőgazdaságra talán még inkább igaz, hogy az előző írja a következő évet, az idei szezon indulása 2008. ÁPRILIS 10., CSÜTÖRTÖK Lipthaysok sikere Szenográdi Ferenc Szécsány. Az iskola vezetősége, tantestülete az elméleti és szakmai tárgyak oktatása, tanítása mellett nagy gondot fordít a diákok versenyeztetésére, hogy tanítványaik így is sikerélményhez jussanak. Két végzős növendékük, Csampa Tamás és Budai Gábor bejutottak a növénytermesztő-gépész szakma országos döntőjébe. A fiúk Gyulavári Zoltán, Király Tibor és Lászlók Árpád szaktanárokkal készülnek az április 22-25-én Marcaliban sorra kerülő országos döntőre. Bábolnán rendezik meg a lótenyésztő szakmát tanuló diákok, a szakma kiváló tanulója országos versenyének döntőjét. Az eddigi teljesítményük alapján Holló Nikolett és Szeverényi Anita ott lesznek az országos döntőn. A két diákot Véghné Turányi Éva, Végh Ferenc tanárok és Velenczei Ferenc szakoktató készítik fel a versenyre. Az iskola diákjai hosszú évek óta jól szerepelnek a hódmezővásárhelyi országos Szent György-napi juhászversenyen. Faludi László tanár úr tanítványai, Földi László, Molnár Martin, Oláh Ferdinánd és Földi Dávid készülnek az országos meg- méretetésre. A szakmai érettségi tantárgyak országos versenyének döntőjében a kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok mentesülnek a szakmai érettségi alól. A szécsényi iskolából két diák is ott volt az ország 23 legjobb tanulója között. Teljesítményével Busái Ádám jeles emeltszintű, Tahu Krisztina jeles középszintű szakmai érettségit tudhat a zsebében. A két diák Faludi László, Czudor István és Petői Mariann tanítványai. Szilágyi Norbert a középiskolások közbiztonsági kupa Nógrád megyei döntőjének első helyezettje. Balázs Alexandra a 17. megyei középiskolások rajzversenyén, a 11-12. évfolyamosok korcsoportjában, az illusztrációkészítés kategóriában a legjobbnak bizonyult. kapcsán elmondható egyrészt, hogy azok a gazdák, akik gabonával, repcével és napraforgóval foglalkoztak, bizonyos jövedelemtöbbletre tettek szert. Tehát az idei munkájukat meg tudták alapozni. A kicsi vagy a nem kellő szakértelemmel bíró gazdaságoknál azonban vannak problémák, ezért egy részük csökkentette a művelt területet, s vannak, akik abbahagyták a tevékenységet, vagy ez a szándékuk. Az elmúlt három év alatt az átrendeződés megindult, a kis gazdaságok száma jelentősen csökkent, s idén ez a folyamat tovább erősödik. Az őszi határszemlék tapasztalatai sok esetben nem voltak megnyugtatóak: a gyengén, hiányosan kelt gabona, a tápanyaghiány, saját vetőmag használata, a nem megfelelő talajmunka a forráshiányra vezethető vissza. A jelenlegi vetések mintegy hatvan százaléka éri el a jó minősítést, ezek alapján most átlagos termésre van esély, természetesen az időjárástól függően. Ugyanakkor az enyhe tél következtében fokozottabb növényvédelemre lehet szükség, ami nem csekély mértékben növelheti a kiadásokat.
