Nógrád Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-01 / 52. szám

2008. MÁRCIUS d_, SZOMBAT 1 AGRÁRIUM Állattartók „túlélési táborban" Ugyancsak a Nógrád Megyei MgSzH információi szerint me­gyénkben igen kedvezőtlenek az állattartás feltételei. A betárolt szá­lastakarmány és a szilázs mennyi­sége kevesebb a szokásosnál, beltartalmi értéke pedig gyengébb az átlagosnál. A gazdák nagy része visszafogott termelés mellett pró­bálja átvészelni a telet, többségük túlélésre rendezkedett be. A takar­mányárak az egekbe szöktek, mi­közben az állat­felvásárlási/értékesítési árak na­gyon alacsonyak. így például: vemhes üsző: 140- 200; fejőstehén: 180-250; tenyésznövendék üsző (230-250 ki­logramm): 150-200; választott bor­jú: 70-80 ezer forint/kilogramm. A tejesbárány felvásárlási ára: 800, a pecsenyebárányé 700-750 forint ki­logrammonként. A sertéságazat­ban a magas terményárak és a há­zi vágások miatt az állatszám je­lentősen csökkent. A hízósertés pi­aci ára karácsony előtt 450, most 350 forint kilónként. Az Alföldről már 250 forintos áron „jön” a hízó. A választási malac ára 7000 fo- rint/darab körüli, a kereslet mini­mális. A méhészek és a méhésze­tek helyzete sem rózsás. Az enyhe idő miatt felerősödött a méhek mozgása, „takarítanak”: hordják ki a kaptárakból az elhullott egyede- ket és a viaszmorzsákat. Az idő nem kedvező az áttelelés szem­pontjából, a telelőfürt meglazult, a mozgás következtében növekszik a fogyasztás. Információink szerint egyelőre nincs mézfelvásárlás, a mézpiaccal kapcsolatban pedig nincsenek információink. Fejlesztési programok Újabb fejlesztési pályázatok ki­írásáról döntött az Észak-magyaror­szági Regionális Fejlesztési Tanács, összességében csaknem 4,5 milli­árd forintot nyerhetnek el a jelent­kezők. A testület egyebek mellett a területi kiegyenlítést szolgáló ön- kormányzati fejlesztésekre, a leg­hátrányosabb helyzetben lévő kis­térségek felzárkóztatására, a tele­pülési utak burkolat-felújítására írt ki pályázatot. Az önkormányzatok­nak 5-42 százalékos önerőt kell biztosítaniuk. A pályázati kiírást, illetve a pályázat-előkészítő mun­kát az agrárgazdáknak is érdemes figyelemmel kísérni, adott esetben bekapcsolódni a folyamatokba. Körzeti irodák, egyablakos rendszer, gyorsabb ügyintézés Baráthi Ottó 2007. január 1-jével átszervezésre ke­rült a mezőgazdasági irányítás, amely­ben a szakigazgatás a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal feladata. Érdekes­ség: az új alapokra helyezett mezőgazda- sági irányítás nem regionális, hanem me­gyei elven működik. Nógrád megyében a falugazdászok 5 körzeti irodában látják el feladataikat. Az átszervezés tapasztala­tairól Varga Lászlóval, a Nógrád Megyei MgSzH főigazgatójával beszélgettünk.- Azt már a kezdet kezdetén tudtuk, NÉVJEGY herének körzeti irodába telepítése azt je­lend, hogy a gazdák számára könnyeb­ben elérhetővé, gyorsabban hozzáférhető­vé válnak. Ez a szervezeti intézkedés ed­dig beváltotta a hozzáfűzött reményeket, az ügyintézés hatékonysága megnőtt, és itt jobbára csak pozitív visszajelzéseket kaptunk. Ézt tartom a legfontosabbnak - mond­ta a főigazgató, majd így sommázta mon­danivalóját: Nem volt könnyű az átállás, de túl vagyunk rajta, és a legfontosabb ma már, hogy a szervezet működőképes maradt, tevékenysége átláthatóbbá és ha­tékonyabbá is vált. S hogy miként néz ki az új szervezet struktúrája és milyenek a személyi feltét­elei arról így beszélt Varga László:- A Nógrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (rövidített nevén Nógrád Megyei MgSzH) engedélyezett létszáma 99 fő. A szervezeti egységen­kénti megoszlás az alábbi: Földművelés- ügyi Igazgatóság: 33 fő; Élelmiszerlánc­biztonsági és Állat-egészségügyi Igazga­tóság: 38 fő; Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság: 21 fő; Gazdasági és Infor­matikai Osztály: 7 fő.- A személyi állomány szakmailag fel­készült, jó színvonalú munkára és alkal­mazkodásra képes. Amire szükség is lesz, hiszen például változások következ­tek be a működés rendjében is. A Föld­művelésügyi Igazgatóságon belül - foly­tatta Varga László -, működik a Vadásza­ti és Halászati Osztály, a Termelési és Ügyfélszolgálati Osztály és a Hatósági Osztály. A falugazdászok munkájáról, a 21 fős hálózatról szólva - amiről már koráb­ban is írtunk lapunkban - elmondta a főigazgató, feladataik nagy részét csak az 5 körzeti irodában tudják végezni, mert itt biztosított számukra az internet­hozzáférés, így kevesebb idő jut a terü­leti munkára. Kérik a gazdák megérté­sét és segítő közreműködését, hogy az ügyfélbarát ügyintézés mielőbb kitelje­sedjen. Az 52 éves, 1980-ban Gödöllőn mező- gazdasági gépészmérnöki oklevelet szer­zett - mérnöki-tanári diplomával is ren­delkező - szakember hosszú éveken ke­resztül volt a mátraterenyei Mgtsz elnö­ke, közben tíz évig a Frigofruct Kft. ügy­vezető igazgatója is. 2003-tól az FVM ---------------------------­- — Nóg rád Megyei Földművelésügyi Hivatalát vezeti, 2007. január 1-jétől a jogutód Nóg- rád Megyei MgSzH főigazgatója. Felesége Mátranovákon óvónő, lányuk a Corvinus Egyetem haUgatója, míg a gyöngyösi főiskolán diplomázott fiuk már dolgozik. A fő­igazgató szabadidejében legszívesebben kertészkedik és olvas. hogy a szakigazgatás korszerűsítése em­bert próbáló feladat lesz, a szakemberek is tartottak tőle, mi is félelmekkel vol­tunk teli. Ez talán az utóbbi száz év leg­nagyobb mérvű szervezeti összevonása, gyökeres átalakítása volt Eredményekép­pen országosan 69 hivatal összevonásával, mintegy 1300 fővel ke­vesebb, 4777 fő az ún. engedélyezett lét­számmal, 2-3 milliárd forinttal kevesebb költségvetéssel működik. Úgy lehet fogal­mazni, hogy a földhivatal, a mezőgazda- sági és vidékfejlesztési hivatal, valamint a nemzeti földalap kivételével mindegyik szervezet a 2007. január 1-jével létreho­zott Mezőgazdasági Szakigazgatási Hiva­tal Szervezetébe integrálódott és irányítá­sa alatt működik. Mindezt úgy kellett el­érni, hogy a szakmai önállóság fennma­radjon és a működőképesség javuljon. Ezt nem kis erőfeszítések árán, úgy tűnik, sikerült elérni - mondta érdeklődésünk­re Varga László, majd így folytatta:- A megyei szakigazgatás átszervezé­se hasonlóképpen történt meg, talán az­zal a különbséggel, hogy a szakigazgatás létszámát már korábban - még az átszer­vezésre való felkészülés időszakában - olyan szinten alakítottuk ki, hogy 2007. évben már nem kellett létszámot csök- kentenünk. így is voltak persze kisebb súrlódások, de ezeket az év végére ren­dezni tudtuk. Kedvezőnek értékelem, hogy a termelők, a gazdálkodók részéről nem volt negatív visszajelzés az új hiva­tal megalakulásával kapcsolatban. Sőt többen megfogalmazták azt a véleményü­ket, miszerint rövidebb idejű, gyorsabb lett az ügyintézés, az ún. „egyablakos” rendszer bevezetésével. Ez azt jelenti, hogy ha bejön az ügyfél az öt közül valamelyik körzeti irodába, akkor ott találkozik a növényvédő fel­ügyelővel, az állatorvossal, a falugazdász- szal - egy időben, egy helyen. Korábban, ha kellett az említett három szakember segítsége, akkor három helyre kellett menni. Varga László főigazgató hangsúlyozta, a körzeti irodák megnyitása, az itteni ügy­félszolgálat teljesen új intézményként je­lent meg. Az igazgatóságok szakem­RÓLUNK SZÓL BARÁTHI OTTÓ „Az igazi nagy kérdés” A rendszerváltást követően a magyar- országi mezőgazdasági termelés mintegy 30 százalékkal esett vissza, az állatállo­mány 50 százalék körüli mértékben csök­kent Nógrád agráriumában még mé­lyebb volt a válság, a fajlagos mutatók majd mindegyike ma is rosszabb a régi­ós és az országos átlagnál. A gazdasági átalakulás következményeként (is) a me­zőgazdaságában dolgozók száma az 1990. évi 13,7 ezer főről2001-re 11,5 ezer fővel, 2,2 ezer főre csökkent Ez a drámai leépülés képezte a nógrádi munkanélkü­liség egyik bázisát, ráadásul az agráriumban dogozók létszáma azóta is csökken. Számos program, fejlesztési elképzelés született az elmúlt jó másfél évtizedben, amelyből vajmi kevés valósult meg. Most itt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, amit múlt év szeptemberében fo­gadott el az Európai Unió vidékfejlesztési bizottsága. Az önerővel együtti források felhasználása révén kilencmillión! euró értékű fejlesztés valósulhat meg. Óriási le­hetőség és felelősség! Dr. Vasas Joachim kandidátus a közelmúltban lapunkban megjelent Vágyak és reaütások című két­részes, igen figyelemre méltó tanulmányá­ban írta: Ja igazi nagy kérdés, milyen lesz a magyaragráijövő?Magyarországki tudjae használni a 2007és 2013 között kJ nátiEUagrárféjlesztési lehetőségeket? Mi lyen irányú változások következnek be a mezőgazdasági termelésben, feldolgozás­ban, végértékesítésben., a minőségi ver­senyképes árutermelésben... ” Bizony, ez ‘ nagy kérdés! Annál is inkább, mert vad­juk: a gazdaság stabilizádójának, fejlő désének feltétele egy erős, a világpiaci igé­nyeknek megfelelő, versenyképes mező- gazdaság, s ez Nógrádban is igaz Ezért is igyekszünk e hasábokon be­számolni a jól bevált módszerekről, mi ként bemutatjuk Nógrád megye gazda­társadalmának legjobbjait A pozitív pél dák erőt, biztatást adhatnak másoknak is, és egyben reményt kovácsolhatnak, hogy annyi csalódás, füstbe ment terv utánamagyaragrárirányításésagazda- társadalom jól sáfárkodik sanszaival, él lehetőségeivel, a mezőgazdaság az elkö­vetkezendő években a fenntartható fejlő­dés útjára lép és az egyik vezető - Euró­pában is újra elismert - nemzetgazdasá- giáglesz A gondozott beteg fa újra teremhet! gazdabolt Húsz éve adnak hasznos tanácsokat kertészkedőknek Idén is megismétlődik a tavalyihoz hasonló korai ki­kelet, hiszen mára számos gyümölcsfa és cserje piros bimbós állapotba került a hirtelen melegedés hatásá­ra. Nem árt tehát igazodni a megváltozott körülmé­nyekhez - tanácsolja Török László, a 20 éves salgótar­jáni mezőgazdasági bolt alapítója. TNL- Bizony, a fél emberöltő alatt rengeteg ember fordult hozzánk, s mi elláttuk őket tanáccsal. Idő­közben a boltunkban kinevelő­dött két szakember is, akik foly­tatják majd a kiskerttulajdono­sok kiszolgálását, felkészítését a következő szezonra. A jó taná­csot nem szabad lebecsülni, hi­szen sok-sok forint megspórol­ható vele, s megszüntethető álta­la a természet károsítása is - mondja elöljáróban. Az első számú jó tanács ebben a szezonban így hangzik: ne bánj mértéktelenül se a talajfer­tőtlenítővel, se a rovarölő szerek­kel, se a műtrágyával, mert azok a termésen keresztül a szerve­zetünkbe kerülhetnek, illetve mérgezhetik természetes vízbá­zisunkat! A lemosó permetezés­re viszont mielőbb szükség van, hiszen ismét korán jött a tavasz, ráadásul hirtelen. Hasonló gyor­sasággal kezdődhet a virágzás is, akár két-három héten belül, s ilyenkor elkerülhetetlen a há­romszori, virágzás alatti perme­tezés. Minden művelethez szé­les választékban kínálnak sze­reket, akár a régi, volt ANSZ mel­letti, akár új, vásárcsarnoki bolt­jukban.- Virágzás alatt fertőződhet leginkább a termés - figyelmez­tet. - Ennek időtartama, vagyis 18 nap alatt háromszor szüksé­ges elvégezni a védekezést. Ha egy permetezés kimarad, hat na­pig védtelenné válik a virág, kü­lönösen a gombás fertőzések el­len. Sokan úgy tudják, hogy a vi­rágzás alatt nem tanácsos vegy- szerezni. Nos, ez tévhit, aki nem nekünk hisz, hanem a „jóakaró szomszédnak”, megnézheti a termését! Török László különösen a kör­nyezetvédelmi szempontokra hívta fel figyelmünket. „Örömtü- zek” gyújtása helyett komposz­tálást ajánlj, hiszen a tűz helyén akár évekig nem terem meg sem­mi, a káros füstgázokról már nem is szólva. A komposzt pedig hasznosít­ható, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a műtrágyák ára 30-40 %-kal is megemelkedett, így tehát egyszerre ütünk két le­gyet egy csapásra. A komposztá­lásra számos ötletes megoldás lé­tezik, a boltjaikban erre is tesz­nek javaslatot az érdeklődőknek.- lüdás nélkül a kiskert nem hoz hasznot, örömet sem nyújt - teszi hozzá. - A szakértelem és a természet ismerete a garancia a bő termésre. Tavaly például sok embernek elfagyott a védtelen gyümölcsfája, s most is kopaszak az ágai. Aki viszont elvégezte a szükséges kezeléseket, annak most megvan az esélye a gazdag szüretre. A gyümölcsfa behozza a lemaradást, s a gondos ápolást kö­vető évben meghálálja a kezelést Ellenben, ha elmarad a védelem, 3 évig a beteg fa nem terem. A mi boltjainkban hozzájutnak az egész évben szükséges áruféle­ségekhez, mi több, szíves kiszol­gálásban részesülnek, s tudják: mindenki számára van egy jó ta­nácsunk! ▲ információ: Salgótarján. Kővár út 1. (a volt ÁNTSZ melletti. Tel./fax: 32/414-371: Ady £. út 2. (Vásárcsarnok) Tel./fax: 32, 423-158.

Next

/
Oldalképek
Tartalom