Nógrád Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-29 / 74. szám
2008. MÁRCIUS 29., SZOMBAT 5 KULTÚRA PLUSZ A zene és festészet szolgálatában Balassagyarmat. Március 15-én dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter kiemelkedő zenetudományi, zenekritikai és zenei ismeretterjesztő tevékenysége elismeréseként a Szabolcsi Bence-díjat nyújtotta át Réti Zoltán nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak. A díjat évente csak két személy kaphatja meg az országban. Idén Bereczky János, az MTA Zenetudományi Intézet népzenekutatója részesült még a kitüntetésben. Szabó Andrea Réti Zoltánról 1979-ben azt írta Martyn Ferenc Kossuth-díjas festőművész a Dunántúli Naplóban: „Az olasz reneszánszban természetesnek vették: az ember jól ellátta feladatát mint festő, szobrász, építész, muzsikus, író. Ugyanazt mondotta egyik vagy másik anyaggal, egyféleképp, azonosképp szólt az emberhez.” Réti Zoltánt ezúttal nem képzőművészeti, hanem zenei pályafutásáról, s egyben életútjáról kérdeztük.- Hol és hogyan kezdődött el az egész pályáját végigkísérő vonzalom a muzsika iránt?- Érsekvadkerten az elemiben autodidakta módon már hegedültem. Aztán a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumba kerülve - ahol végig nagyon gátlásos gyerek voltam - énekkaros lettem, s folytattam a hegedülést is. De a zenei képességeim kamatoztatása valójában a miskolci tanítóképzőben indult meg. Ott már zongoráztam, orgonáltam, hegedültem, klarinétoztam. Komoly zenekarunk volt Miskolcon, játszottunk a miskolci színházban, s kamarazenéltünk is.- Mégis a képzőművészeti főiskolám jelentkezett...- Igen, a rajz, a festészet már gimnazista korom óta végigkísérte az életemet. A Képzőművészeti Főiskola végzése közben az 1923-as születésűeket behívták katonának. Közben állást szereztem a Nyíregyháza melletti Halmosbokoron, ahol összebarátkoztam a költő Váci Mihállyal. Majd bevonultam katonának Losoncra, onnan irányítottak Érsekújvárra. Érsekújvárról 1200 kar- paszományos között kivittek vonattal Lengyelországba, majd Németországba. A vonaton éltük át a karácsonyt 1944-ben. Megálltunk Lingenben a holland határ mellett. Ez a volt a front legnyugatibb pontja. Ott törték át a frontot 1945 tavaszán, s onnan megindultunk gyalog az Északi- tenger felé. Elmentünk a dán határig, s ott estünk fogságba. Onnan kerültünk Vesztfáliába. Úgy szabadultam meg, hogy Magyarországról összegyűjtötték a leventéket, s egy nagy gyárépületben ezer leventéből kiválogattak mintegy negyven tanítót. Ott tanítottunk egy nyugati iskolában. 1946 hús- vétján a húsvéti harangok zúgása közepette, nagyszombaton kerültem haza Érsekvadkertre. Egy szomszédasszony borult a nyakamba először: „Zoli, te élsz?”- Ha jól tudom, Patvarcon a fiatal kántortanító már kórust szervezett... Réti Zoltán a Szabolcsi Bence-díjjal FOTÓ: RIGÓ TIBOR- Patvarcon hatvantagú felnőttkórusom és diákkórusom is volt. Levita kántortamtóként prédikáltam is. 1949-ben a patvarci kórus országos sikerei után a balassa-, gyarmati kaszinó termében kellett megjelennem. Nem tudtam, miért hívtak oda, de ott találtam a balassagyarmati énekkart Erdélyi József, a nagy hírű karnagy kívánsága volt, hogy én vegyem át a dalárdát, amelyet harminc évig vezettem a magyarországi kórusok legsötétebb időszakában. Akkor a mozgalmi dalok voltak divatban, s mi nagy harcok árán klasszikusokat énekeltünk. KüL fólcfre nem utazhattunk, csak az 1970-es évek vége felé Szlovákiába. Számos országos minősítést kaptunk, nagyon nagy sikereket értünk el.- Emellett húsz évigvezette a balassagyarmati zeneiskolát..- 1948-ban megtörtént az államosítás, utána engem hivatalból behelyeztek Balassagyarmatra. 1950-ben a Bajcsy általános iskolába kerültem egy esztendőre, s ott is nagyon jó kórust alakítottunk. Straub Alajos tanította előttem az éneket kitűnően. Tudtam a munkájára építeni. A gyerekek ott már kottát olvastak. Aztán egy év után megalakult a gyarmati tanítóképző, ott tanítottam ének-zenét és rajzot 1959-60 táján megszűnt a kiváló iskola, amely sok értékes tanítót és tanárt adott ennek az országnak. Megalakult az úgynevezett állami zeneiskola. Addig magántanárok tanították a hangszereket, s nekem kellett megszervezni, hogy a magántanítás államivá váljon, állami tantervvel. 1963-ban kaptuk meg a minisztériumtól az engedélyt az állami zeneiskola megalapítására képzett tanárokkal, nagyobb fegyelemmel. Vadonatúj hangszerekhez jutottunk. Az anyaiskolánk Salgótarjánban volt, de 1963- ban önállóak lettünk. Olyan jónak ítélték meg a munkánkat, hogy Szécsényben, Érsekvadkerten, Rétságon, Cserhátsurányban fiók zeneiskolákat hozhattunk létre. Könnyen szereztem kiváló muzsikusokat, mert közel voltunk Budapesthez. Kirándulás volt a fővárosi zenekari, operaházi tagoknak Gyarmatra járni tamtam. Tücsökzenekar, nagyzenekar, kamarazenekar működött az iskolában.- Hogyan fordult kutatói munkássága a csárdás, a magyar verbunkos zene atyja felé?- Rózsavölgyiről nem is hallottam addigi tanulmányaim során, így hát hozzáfogtam életrajza kutatásához a budapesti levéltárakban, ahol örültek, hogy végre valaki foglalkozik a balassagyarmati származású művésszel. 1975- ben a Rózsavölgyiről írt első kötetemet ezer példányban adta ki a Zeneműkiadó, 2001-ben pedig a nagy sikerre való tekintettel az Athenaeum Kiadó jelentette meg a bővített kiadást Szintén akkor jelent meg a „Rózsavölgyi Márk: Magyar táncok vonós négyesre”, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár zenei gyűjteményéből válogattam a régi kottákból. Nagy segítségemre volt a kottázásban - mint mindenben - a feleségem.- Mi a meghatározóbb az életében: a zene vagya képzőművészet?- A zene és a képzőművészet összefonódott számomra. Nyolcvanöt éves vagyok. Most már zenekart nem vezetek, nem orgonátok. Madách-, Mikszáth-, Komjáthy-, Balassi-sorozatomat már elkészítettem, ahogy a muzsikában elmélyültem Rózsavölgyiben, s most Madách Mózeséhez festem az akvarelleket. Az utóbbi pár évtizedben már csak az foglalkoztat: mit adott az országnak Nógrád megye és Balassagyarmat. Úgy érzem, kimeríthetetlenül sokat... Fiesta: Lehet, hogy álom A Fiesta - rajongóik legnagyobb örömére - idén új stúdióalbummal jelentkezik. Ahogy az utóbbi három lemezt, így a mostanit is jórészt Puerto Ricoban készítették, a műfaj legnevesebb képviselőivel dolgoztak együtt. Az album a latin hip-hop, közismertebb nevén reggaeton jegyében készült- Nagyon régóta készül ez a lemez, mert a legjobbat akartuk kihozni belőle és nem szerettünk volna csak azért megjelenni albummal, hogy megfeleljünk a piac elvárásainak. Ebbe az albumba most tényleg a szívünket-lelkün- ket beletettük, éveken át csiszolgattuk, tökéletesítettük a dalokat. Azt hiszem, hogy az eddigi legszínesebb, ugyanakkor talán legfiatalosabb és leglendületesebb lemezünk készült most el - mondta el Csordás Tibor. A korongon spanyolul rappel a kubai származású Hugo Sandiest, de a világhírű Romano Drom énekese, Kovács Antal is megmutatja kiváló hangját a Gyűlölve szeretni című dalban, amely az idei eurovíziós dalfesztivál nemzeti döntőjében is elhangzott. Öt dalban kíséri a fiúkat szimfonikus zenekar is, s felkerült az albumra az a Postakocsi című felvétel, amelyet a legendás sláger szerzője, Nagy Tibor ajánlott feldolgozásra a Fiestának. Vérbeli latin dal lett belőle... A hosszú évek munkájának meglett a gyümölcse, a Fiesta egy kiváló lemezt készített, amelyre valóban ér- I demes volt várni. Ez a mi produkciónk! Igazi helyi produkció lesz a május 28-án, a salgótarjáni József Attila Művelődési és Konferencia- köz|)ontban színpadra kerülő Jaj apu, szegény apu, a szekrénybe beakasztott tégedet az anyu, s az én pici szívem olyan szomorú című abszurd dráma. Az immár negyedik színházi évadjában járó Vertich Színpad tagjai valamennyien nógrádiak, akárcsak a társulat vezetői és rendezői. Ugyancsak helyiek segédkeznek abban, hogy a megvalósítandó mű a színészek munkája mellett megjelenésében és hangzásában is minél színvonalasabb produkcióvá váljék. Az Arthur Lee Kopit által megírt darab eredetileg nem tartalmaz betétdalokat, a Vertichnél azonban úgy gondolták, néhány zenei betét igazán fel tudná dobni az amúgy cseppet sem unalmas történetet. S persze mennyivel jobb érzés, ha néhány nappal a bemutató után is tudunk egy-két kedves taktust fütyörészni... A zenét az a dr. Ferkó Attila szerezte, aki hol barátait, hol a nagyközönséget jutalmazza meg kiváló játékával, utóbbira volt példa önálló jazzestje a dixielandfesztiválon. A jelmezek tervezője Bartus Mónika, aki hosszú ideje tölti szabadidejét divat- tervezéssel, s hogy mennyire eredményesen, azt jól bizonyítja, hogy évekkel ezelőtt megnyerte a nagynevű Burda hazai tervezőversenyét is. A díszlet szintén az előadás egyik kulcspontja. Ezek tervezésében, kivitelezésében Csánk Péter nyújt segítséget, aki amellett, hogy jó kezű ezermester, korábban maga is állt a világot jelentő deszkákon színészként, még a KiViSzI-ben. S ne feledjük el: néhány helyi cég már lát fantáziát, hogy egy „helyi érték” mögé álljon... „Lakodalom van a mi utcánkban..." Nem véletlenül ez a nótasor lett a címadó szlogenje a XIII. nógrádi nemzetközi folklórfesztiválnak, a régió legnagyobb kulturális rendezvénysorozatának. A közös téma ugyanis, amelyre a programokat felfűzik, éppen a házasság, az esküvő. Különösen a magyar csoportok készülhetnek úgy, hogy színpadra viszik, bemutatják - és ezáltal tovább éltetik - tájegységük, településük lakodalmas szokásait, táncait, viseletéit. Cs. B. A 2008-as fesztiválról dr. Egyedné Baránek Ruzsenka művészeti vezető tartott előzetes tájékoztatót azon a megbeszélésen, amelyet a minap a főszervező, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet hívott össze. A fesztiváligazgató tisztét Kriston Péter, a megyei közgyűlés alelnöke tölti be. A műsorok tartalmi és formai részletei mellett értelemszerűen a marketing és a finanszírozás kérdései is napirendre kerültek a koordinatív értekezleten, amelyen a vendéglátó önkormányzatok, a rendező szervek, szakmai szervezetek képviselői vettek részt és kifejezték együttműködési szándékukat. A 13. fesztivált július 30-ától - a somoskői vár tövében tartandó europikniktől - augusztus 3-áig, a bánki nemzetségi találkozóig, illetve a zárógáláig tartják. A másik hagyományos £ála ezúttal is Losoncon lesz, de - az ejtőernyős világbajnokság miatt - nem a szokásos pénteki napon, hanem július 31-én, csütörtökön. A megyeszékhelyen ez évben is megrendezik a tarjáni folknapokat a Beszterce téren. A „Szomszédolás” helyszíne a határon túl Divény, Fülek és Ragyolc, a határon innen Balassagyarmat, Luciáivá, Mihálygerge, Szécsény és Szügy lesz. A tizenegy településen minden bizonnyal sok ezer ember tekinti majd meg a besztercebányai Urpin együttes, továbbá a cseh, lengyel, baszk, görög, olasz, örmény és a nógrádi csoportok műsorát Ezúttal is várható egy úgynevezett exkluzív vendégegyüttes fellépése is. Számos kiegészítő - gasztronómiai, kézműves stb. - rendezvény, ki1 állítás is színesíti a kínálatot, növeli a fesztivál vonzerejét. Ezüstös pásztói színjátszók Cs. B. Nagy fába vágta a fejszét a pásztói MI színjátszó csoport, amikor Federico García Lorca fojtott légkörű klasszikus drámájával, a „Bernarda Álba házá”-val nevezett a közelmúltban Miskolcon, a diósgyőri művelődési házban az Országos Diákszínjátszó Egyesület (ODE) által rendezett felmenő rendszerű fesztivál észak-magyarországi régiós szintű bemutatójára. A merész vállalkozás sikerrel járt: a csoport ezüst minősítésben részesült, két színjátszó - Babcsány Zsófia és Scheili Adél - pedig különdíj at kapott. Az a későbbiekben dől el, hogy meghívást kapnak-e az országos döntőbe. Mint dr. Szabó Irén művészeti vezető elmondta, ő maga Szolnokon a Verseghy Ferenc Gimnáziumban ismerkedett meg komolyabban a versmondással, az orvosegyetem medikus színpadán pedig a színjátszással kötött mély barátságot. Pásztón 2001-ben a Gárdonyi Géza Általános Iskola tanulóiból alapított gyermekszínjátszó csoportot, amely azóta már diákegyüttesként a Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola illetve a Teleki László Városi Művelődési Központ támogatásával működik. A Lorca-művet kényszerűségből, illetve kíváncsiságból választották. Színjátszóik zöme ugyanis leány, tehát olyan darabra volt szükségük, amelyben sok női szerep van. Másrészt próbára tették magukat, hogy miként képesek a különös családi, szerelmi viszonyokat megjeleníteni. Az előadás hatását eredeti módon magyar népzenével és tánccal erősítették. A csoport jó kapcsolatot ápol a salgótarjáni Vertich Színpad vezetőivel: T. Pataki László rendező és Patakiné KemerEdit előadóművész segítségére, szakmai tanácsaira mindig számíthatnak.
