Nógrád Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-27 / 72. szám

4 PF 96 2008. MÁRCIUS 27., CSÜTÖRTÖK Megújult az állandó kiállítás Balassagyarmaton március 20-ától tíz új alkotással gyarapodott Vladimir, Párkányi Raab Péter, Joláthy Attila és Tenk László eddig a képtár állandó kiállítása a régi Kaszinó épületében. Többek között be nem mutatott művei gazdagítják a rangos gyűjteményt. Képün- Jánossy Ferenc „Hollókő” és „Szabó Lőrinc” című művei, Réti Zol- kön Jánossy Ferenc: Hollókő című műve. tán, Farkas András, Csemniczky Zoltán, Kárpáti Tamás, Szabó fotó: rigó ram A Hírlap postájából A Pf. 96 ■ A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Egy könyv margójára A Nógrád Megyei Hírlapban nemrég megjelent a recski mun­katábor túlélőinek visszaemlé­kezéseit tartalmazó kötet Ennek egyes részleteivel kénytelen va­gyok vitatkozni. Nem voltam ide internálva (nem is lehettem), az ottani életről is csak egy mosta­nában napvilágot látott könyv­ből tájékozódhattam, ez pedig szerintem nem volt tárgyilagos. Abban ugyanis megsemmisítő tábornak nevezik a recskit. Átéltem viszont a múlt rend­szert, így tapasztalataim és is­mereteim alapján az állítások azt erősítik bennem, hogy a múlt rendszerben csak bűnöket követ­tek el az akkori vezetők. Az ilyen állítások arról árulkodnak, hogy megfogalmazóik nem ismerik vagy tudatosan elhallgatják a külföldi tőkés körök által annak idején kiagyalt és a belső ellen­tétek szítását szolgáló provokáci­ókat, amelyek az akkori törvény­telenségek forrásai is voltak. An­nak idején és ott bizonyára vol­tak törvénytelenségek is és he­lyes dolog elítélni elkövetőiket. De ha internálásról beszélünk, akkor Horthyék internálótábora­iról is kell beszélni, ahol pedig százával semmisítettek meg em­bereket csak meggyőződésük miatt. Ha az ‘56-os sortűzről beszé­lünk, akkor például az 1919. ja­nuár 3-ai salgótarjáni sortűzről is kell beszélni. Arról pedig leg­alább beszélni kellene, hogy me­lyik rendszer robbantott ki több­ször is világháborút, s melyik­nek tartozott lényegéhez a tartós békéért folytatott küzdelem. Petik János János vitéztől Tápióbicskéig A teljesség kedvéért Ságújfaluban az 1848-49-es márciusi ese­ményeket felidéző, sokszínű, háromnapos programot tartottak nemrégiben a helyi ál­talános iskolában. Ennek első részében a történelmi események meghatározó szemé­lyiségeit felvillantó előadásokat, bemutató­Kal 1 ícdllmllak, láthattak a diákok és tanárok. Ehhez kapcsolódó vetélkedőkkel, totók ki­töltésével, a korábban meghirdetett képző- művészeti pályázat legsikeresebb darabjait bemutató kiállítás megtekintésével folytató­dott az események sora. Volt mód a János vi­téz dramatizált változata, a Kőszívű ember fiai című film megtekintésére, sőt sportolás­ra és a kézművesség alapvető fogásainak ki­próbálására is. A versenyeken jutalmul Kossuth-bankókat kaptak a gyerekek, s azok, akik a legtöbbet gyűjtötték, külön jutalomban is részesülnek: április 4-én Tápióbicskére utazhatnak, ahol megtekinthetik a csatáról szóló előadást. „Aki ad, annak mindene megvan, aki nem ad, annak semmije nincs” Salgótarján kulturális életét egy új szívmelengető, színvona­las program gazdagította, a szere- tetnap. Számunkra, akik ott vol­tunk, egy varázslatos ünnep volt. Köszönet mindazoknak, akik el­indították és megteremtették: a Sréter Ferenc Népfőiskola Egye­sület, az ifjúsági információs iro­da és a József Attila Művelődési és Konferencia-központ munka­társainak. A látványos, tanulsá­gos előadások, műsorszámok tel­jesebbé tették az életünket, kö­szönet érte. A tekintetek felfoko­zott érzelmet tükröztek, a meg­hatottságtól bepárásodott szemek, az öröm könnyeit törül- gető kezek voltak láthatók. Ré­szesévé lettünk e csodának. E na­pon megszűnt a sokunk életét nyomasztó nyugtalanság, mely az érzelmi gyötrelem legfőbb for­rása. Ez most nem létezett. De­rűs, felszabadult résztvevők örültek egymásnak a régi és új barátoknak, ismerősöknek. Jó volt együtt lenni. Felemelő érzés megtapasztalni, jó tartozni a családunkon kívül valahová, va­lakikhez, szeretni, tisztelni, tö­rődni felelősséget érezni egymás iránt. Az érzelmek kimutatása az erőnk jele. A sokféle szeretet (szülői, gyermeki, testvéri, baráti, haza- és természet iránti és még sorol­hatnám) valamilyen módon je­len volt. Mi, emberek nem lé­tezhetünk szeretet nélkül, a fel­tétlen szeretet nélkül, ha nem lenne, sivárabb volna az éle­tünk. Éljünk boldogan, gondolkod­junk, alkossunk, valósítsuk meg önmagunkat. Ezt tette mindenki, aki csak megszólalt, a szeretetet közvetí­tette. Ezt bizonyították az amatőr irodalmi és képzőművészeti al­kotások, amelyek a szeretetről szóltak. A szeretetnap azt üzen­te, hogy mi, emberek hit, aka­rat, erő és elszántság nélkül nem jutunk messzire. Az élet diktálta rohanó, pénzorientált világban a kapott élmények kü­lönlegessé tettek bennünket, ha­talmas életerővel, tartással ru­háztak fel, maradandó élményt adva. A jövőben is részesévé szeretnénk, akarunk lenni a sze- retet-napnak, éreztessük szere- tetünket, mondjuk ki, ha szüksé­gét érezzük, mert nem élhetünk e nélkül. Köszönettel és szeretettel: Fancsikné Deák Ibolya A Nógrád Megyei Hírlap már­cius 18-ai, „Táncban mondják el” című írásában az egyébként te­hetséges és szimpatikus fősze­replők megfeledkeztek közel­múltjuk néhány említésre méltó eseményéről. Az alábbiakban ezekről szeretném az olvasók is­mereteit kiegészítem, pontosíta­ni és ezekre szeretném nevezet­teket is emlékeztetni. Kéri Szabolcs a salgótarjáni Főnix táncklub alapító tagja volt 18 évesen, 1996-ban és 5 éven keresztül igazolt versenytánco­sa. 2000. évben átigazolt a szom­bathelyi Haladás táncklubba. Ju­hász Amarilla az 1998. évtől 2006-ig 9 éven keresztül volt tagja és igazolt versenyzője a Fő­Havas, hideg volt idén a hús­vét, nem igazán alkalmas arra, hogy az ember a természetben töltse szabadidejét. Szokásos hétfői kirándulásunkat Salgóra azért megpróbáltuk, de a latyak, a hó elvette a kedvünket. Ezért az Ipoly Erdő Zrt. salgóbányai Erdészházában kötöttünk ki, nix táncklubnak, s csak a Főnix­igazolással versenyzett. - Kéri Szabolcs és Juhász Amarilla 2002-től, mint Haladás/Főnix vegyes páros sportolók verse­nyeztek, mindkét klubot képvi­selve. Továbbá érdemes azt meg­jegyezni, hogy a nagy múltú szombathelyi Savaria tánccso­port egyesület nem azonos a szintén Savaria néven működő alapfokú művészeti iskolával, s Savaria táncversenyt csak a szombathelyi versenytáncklub jogosult rendezni. Andó JLórántné táncpedagógus, a cikkben szereplők egykori tanítója, Salgótarján ahol a gyerekeket igazi húsvéti meglepetésként nyuszisimogató várta, nagy örömet szerezve ne­kik. Ráadásul kedves meglepe­tésként még forró teával is meg­kínáltak bennünket, ami a hi­degben jólesett. Köszöntet érte! Horváth Zoltánná Salgótarján Erdészházi apróságok Környezetvédelmi munkamozgalom a megyeszékhely tisztaságáért A Salgótarjáni Környezetvédelmi Egyesület (SKE) a környezetvédelem minden részterületére, a megye több te­lepülésére kiterjedően végzi közhasz­nú tevékenységét. Tagjaink mindegyike egy-egy civil szervezetet képvisel egye­sületünkben, ilyen módon széles körű társadalmi bázisra támaszkodhatunk. A települések környezeti kulturáltsá­gának alakulásában meghatározó az önkormányzat szerepe, felelőssége. Egyesületünk tehát az önkormányzat környezetvédelmi programja társadal­mi támogatását tűzte célul. Az utóbbi időszakban a környezet állapotában a megyeszékhely belterületein javuló ten­dencia érzékelhető. A városszéleken azonban ma is sok a szennyezett, gyo- mos, elhanyagolt terület, pedig a kör­nyezetvédelem feltételrendszere maga­sabb színvonal elérését tenné lehetővé. Az elmaradások oka a tudati ténye­zőkre vezethető vissza. Sokan nem vé­dik, hanem szennyezik a környezetet, ami kedvezőtlen hatású a közérzetre és az életminőségre. A környezeti kulturáltság minőségi változása csak a társadalom támogatá­sa, cselekvő közreműködése útján érhe­tő el. A civü egyesületek a közelmúltban megalakították a Civil Fórumot s annak környezetvédelmi szekcióját is, így le­hetőség nyílt egy szervezettebb és terv­szerűbb társadalmi részvétel megvaló­sítása. Ezt felismerve március 5-én kör­nyezetvédelmi tanácskozást tartottunk a civil szervezetek vezetőinek részvéte­lével, a tavaszi - és egész évi - környe­zetvédelmi munkamozgalom megszer­vezése céljából. Az ott elhangzott tájé­koztatás, hozzászólások alapján meg­született a következő állásfoglalás. A tanácskozás résztvevői egy ember­ként kifejezték elkötelezett szándéku­kat a környezetvédelem ügye, s a társa­dalmi munkamozgalom megvalósítása iránt. Civil tevékenységünk előterébe állítottuk a környezettudatos magatar­tás formálását az ismertterjesztés, la­kossági fórumok, az ökológiai szemléle­tű nevelés változatos eszközeivel. A megelőző jellegű környezetvéde­lemre átállás jegyében részt veszünk a környezetvédelmet érintő állami, önkor­mányzati döntések előkészítésében. Se­gítjük továbbá a szelektív hulladékgyűj­tés és hasznosítás szervezését, népsze­rűsítését. A meglévő szennyező források felszá­molását a társadalmi munkamozgalom keretében folyamatosan, elsőként a tava­szi tisztasági akciók során végezzük, kapcsolódva a VGÜ Kft. programjához. Tartós eredmények érdekében fontos a lakosság tevékeny részvételének meg­nyerése. Tiszta, egészséges környezet ki­alakítása szükséges a kolóniatelepek, garázsegyüttesek, patakmedrek, erdő­szélek, hétvégi telkek, gyomos közterü­letek környezetében is. Fontos feladat a települési és természeti környezet érté­keinek megóvása, az erdőpusztítás és az oktalan rongálások megfékezése, az ille­gális hulladéklerakók megszüntetése. A civü tanácskozáson részt vett a VGÜ Kft. igazgatóhelyettese, Kenyeresné Bam Katalin. Örömmel üdvözölte a környe­zetvédelmi társadalmi munkamozga­lom megszervezését, tájékoztatott a ta­vaszi településtisztasági és lomtalanítá­si akció ütemtervéről, kérte annak tár­sadalmi támogatását, melyhez igény szerint az üzem szerszámokat, gyűjtő­zsákokat, szállítást biztosít. A Salgótarjáni Környezetvédelmi Egyesület számos civil szervezettel kö­zösen meghirdeti a tavaszi tisztasági, városszépítési akciót és a környezetvé­delmi társadalmi munkamozgalmat. Felkérjük a város és a megye civil szervezeteit és a lakosságot, csatlakoz­zanak a környezetvédelmi mozgalom­hoz! Együtt, összefogva valósítsuk meg az élhető, szerethető, vendégváró lakóhe­lyi és természeti környezetet. Az SKE az összefogásban koordináló szerepet vállal. Dr. Ispán András SKE elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom