Nógrád Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-26 / 71. szám

2008. MÁRCIUS 26., SZERDA 5 5A7TÓ ÉS TANut-ÁS Losonc Dél-Szlovákia egyik legna­gyobb városa, gazdag történe­lemmel. Már a honfoglalás ide­jén lakott volt, 1247-ben említik először mai magyar nevén Luchunch néven. 1622-ben Bethlen Gábor a római katoli­kus templomban őriztette a Szent Koronát. 1785-től mezővá­ros lett. A trianoni békeszerző­désig Nógrád vármegye losonci járásának székhelye volt. Városunk híres templomairól. Római katolikus temploma góti­kus alapokon álló barokk épület Református templomunk elődje is középkori eredetű. Napjainkban Szlovákia majdnem minden térsé­géből látogatják iskoláinkat a diá­kok. A tanuláson kívül természe­tesen szórakozásra is kapunk al­kalmat. Koktélbárok, szabadidő- központok, diszkó, sportcentru­mok, egyebek. A bálozást lehetővé teszi a Vigadó - Reduta - épülete. Még Madách Imre fele­sége is ebben az épületben háló­zott! 2004-ben készültek megépíte­ni Szlovákia legmagasabb épüle­tét városunkban, ami végül csak 22 emeletesre sikeredett A legte­tején kávézó épült, amely lehetővé teszi elsősorban a kikapcsolódást, másrészt pedig Losonc városának megszemlélését Büszkeségünk a kosárlabda- csapat, az ESŐ Lucenec. Szlová­kia legjobb kosárlabdázói között szerepelnek. Szeretnénk min­denkinek jó szívvel ajánlani, lá­togassák meg kis városunkat. Gazdag és szép múlttal büszkél­kedhet és számtalan lehetőséget nyújt a szórakozásra is. Bódi Barbara, Kucera Anikó, Brusznyai Eszter ★ ★ * Az 1910-es években Losonc csaknem 13 ezer lakosából 82 % magyar, 13 % szlovák és 3 % né­met volt. 1910 és 1930 között Lo­sonc népességének etnikai ké­pe a visszájára fordult: a magya­rok aránya 26%-ra csökkent, a szlovákoké 56%-ra nőtt. Feltehet­jük a kérdést: mi (ki) az oka en­nek a hirtelen változásnak? Sokan gondolatban visszatér­nek a második vüágháborút köve­tő kitelepítésekre és a reszlovakizálásra. A magyarok egy részét erőszakkal elhurcol­ták, a másik része inkább szlovák­nak vallotta magát mintsem hogy le kelljen mondania vagyonáról és el kelljen hagynia szülőföldjét. Nemzetiséget cseréltek. De felró- hatjuk ezt nekik? Egyszerű embe­rek voltak, akik a politika áldoza­tává váltak. Nem tettek semmit, mindössze sodródtak az árral, mi­közben a legkevesebbet akartak veszíteni. Vajon mi mit tettünk vol­na az ő helyükben? Ma Losoncon a magyarság aránya 13 %-ra tehető... Gáspár Ágnes 3/A Sőreg a losonci járáshoz tarto­zik. Lakossága 480, ebből 10% szlovák, 90% magyar. A Sőregről (Surice) szóló első említés 1245- ből származik, amelyben Surek néven szerepel. Egykori várát a 13. század végén a Rátét nembe­li Kakas lovászmester, a kazai Kakas család őse építtette. Elő­ször 1341-ben említik, de 1385­ben már nem szerepel. Nyoma is alig maradt. 1910-ben túlnyo­mórészt magyar lakossága volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye feledi járásához tartozott. A 15. században egy vár állt itt, de az a 16. században elpusz­tult. Ma a község domináns épü­lete az 1868-ban épült neoro­mán stílusú, Szent Mihály- templom. Délen a falu fölé ma­gasodik a Bagolyvár nevű ter­mészeti képződmény, amit 1964-ben védetté nyilvánítottak. Sőreg egy kedves kis falu. Aki teheti, jöjjön el megnézni a Ba­golyvárat és környékét! Biztosan nem fog csalódni! Molnár Monika 2/A Mucsiny Mucsiny, ahonnan én származom, a Cserhát nyugati részén, a Mucsiny-patak völgyében fek­szik. A község első írásos említésének 760. év­fordulójára kiadott könyvből sok mindent meg­tudtam a falu múltjáról. Az első írásos emlék 1246. január 10-én kelt Óbudán, IV. Béla király­nak a füleki uradalom határát kijelölő okirata. A község későbbi elnevezései: Muchon, Mochi, Muchyn, Mutsin, Mucsény, 1888-tól Mucsiny, majd 1920-tól Mucin. A 13-16. század között Mucsiny a füleki uradalomhoz tartozó jobbágy­község volt, a török megszállás után teljesen megsemmisült és csak a 18. század első felében népesült újra. Az 1950-es években a község kulturális tevé­kenysége különösen gazdag volt, színjátszó, ének­és tánccsoport alakult. A községben nagyon szí­nes kulturális élet folyt, mára csupán az énekkar maradt meg, ami több mint 30 éves. Rusnák Barbara, 2/4 Nagydaróc A község területén már az újkőkorban is éltek emberek, a régészeti leletek tanúsága szerint a vo­naldíszes kerámiák népe lakott a vidéken. Első írá­sos emléke 1246-ra tehető, ekkor Draus néven olvas­hattunk róla és a füleki uradalom szomszédjaként. 1350-ben már Daroch néven említik a községet - ez erdős vidéken élő erdészt, favágót jelent 1554 és 1593 között török megszállás alatt állt. 1828-ban 79 háza és 706 lakosa volt Lakói mezőgazdasággal, ál­lattartással, főként lótenyésztéssel foglalkoztak. A vi­lágháború után sok családot kitelepítettek a faluból. 1910-ben 957, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye lo­sonci járásához tartozott A templom 1755-ben épült barokk stílusban, 1909-ben bővítették. Az erdőben található egy nagyobb kőbálvány. Említést érdemel azért, mert egy monda kötődik hozzá. A nép szerint IV. Béla királyunk ennél a kőnél pihent meg, amikor a tatárok elől mene­kült. Ezt a követ Béla-kőnek nevezik, a mai na­pig megvan. Felső Barbara, Németh Viktória, Pregi Lóránt 2/4 Gömördétér Községünk a Rimaszombati já­rásban terül el egy katlanban, gyönyörű dombvidékkel övezve él és tevékenykedik szorgosan egy maroknyi felvidéki magyar, akik ezt a szép vidéket maguké­nak vallhatják. A détéri emberek nyíltak, szorgalmasak, becsüle­tesek. A falu megalapítását XII. század második felére tehetjük. A török seregek Fülek felé, a lengyel zsoldosok pedig Bécs irányába menetleve borzalmas pusztítást végeznek a környék falvaiban, de Détér a teljes pusz­tulást elkerülte. A falu lassan, de fejlődik. Sok hegy öleli körül, az egyik legnagyobb közülük a Ragács. A Macskás-patak ketté választ­ja a falut. Iskola és óvoda is egyaránt megtalálható itt. Az óvoda most van felújítás alatt. A lakosság ősidőktől magyar, mintegy 500 fő. Ettől az évtől tornatermet is sikerült létesíte­ni, ami még nincs teljesen kész, de a sportolni vágyók már kezdhetnek készülni. A környékünkön túlnyomórészt felvidéki palóc emberek élnek. Akik erre járnak felejthetetlen élményben lesz részük a ter­mészet láttán, a tiszta levegő érzésével! Singlár Ivett lll/B Csákányháza A losonci járás déli részén Magyarország hatá­ra mellett található, a Karancs-hegységtől északke­letre fekszik. 1919-ben a házak száma 164, mely­ben 811 fő lakott. Neve személynévből alakult ma­gyar névadással. Alapjául a Chakán szó szolgált, amely valószínűleg török eredetű szó, jelentése A falunak 1982-ben 1030 lakosa volt, közül 21-en a Galamba nevű külterületen, pusztán laktak. Csá­kányháza a Sátoros és Karancs-hegyeket elválasztó Béna-patak völgyétől nyugatra, egy mellékvölgybe települt, kelet felé terjeszkedve összeépült Ragyolc faluval. A település jelenlegi utcáin mindenütt a Szlo­vákiára jellemző lapos tetejű többszintes házak állnak. A táj nyugat és dél felé emelkedik. Az eny­he dombos vidék középmagas hegyekké növeke­dik, s ezen területeket mindenütt erdő fedi, mely­nek meghatározó fafaja a tölgy-cser, kevés bükk és gyertyán. Csákányháza nevezetessége a római ka­tolikus templom, ami a 18. század második felében épült Klasszicista kápolnája a 19. század elejéről származik. Kovács Karolina Fülekkovácsi Kovácsi út menti község, az épületek többsége a 20. századból való. A községnek jelenleg 800 lako­sa van, működik a könyvtár, az üzletek, az 1-4 osz­tályos szlovák-magyar tannyelvű Perse Fülek A füleki gimnázium épülete a várból Perse község határa Nóg­rád legrégebbi lakott terüle­tei közé tartozik: a neolit idő­szakából is kerültek elő lele­tek. Feltárták a kelta harco­sok hamvasztási sírjait, csontvázas sírokat a népván­dorlás időszakából, szláv- avar temetőt a 7-8. századból, sortemetkezési helyeket a 11-12. századból. Az első írá­sos emlék az 1439-es évből származik és Persét Perzehazaként említi. A persei templom 1913-ban épült neoromán stílusban. További érdekesség még a Bacskai-emlékház, ahol ré­gebben kiállításokat szervez­tek és tájházként is műkö­dött. Bácskái Béla festőmű­vész 1935-ben született Persén, életét itt és a környe­ző falvakban töltötte. Soós Veronika Fülek több mint tízezer lakosú határ menti város. Gazdag történelmi múltra tekint vissza. A füleki síkon és dombokon kvádok, majd ava­rok éltek. Az írott történelembe az Árpád-kor­ban lépett: IV. Béla 1246-ban vette el a várat egy Fulkó nevű garázda lovagtól. A település törté­nete ettől kezdve szorosan összefügg a váréval. A XVU. században egyik birtokosa az utolsó füleki várkapitány, Koháry István volt, aki kas­Ragyolc Ragyolc az 1655 lelket számlá­ló község, gyönyörű vidék szá­mos sportolási, turisztikai és üdülési lehetőséggel. A közeli Monoszapuszta mellett őskori temetkezési helyet fedeztek fel, a legrégebbi leletek a középső bronzkorból maradtak fenn. Az első írásos emlék a faluról 1246-ból származik, ami még Ragiank (Ragiauc) néven említi a télyt építtetett a vár alatt. így aztán Fülek Koháry-Coburg-uradalom egyik központja is lett. A vár, Fülek legimpozánsabb műemléke a török időkben magyar végvár, noha a török időnként el is foglalta, a 17. században Wes­selényi Ferenc nádor és várkapitánya volt. Ez idő tájt Nógrád, Pest és Heves vármegye is a vár falai között tartotta gyűléseit. Thököly Imrét Fülek falai alatt kiáltották ki 1682-ben a padisah rendeletére Magyarország királyá­vá. Még ugyanebben az évben robbantatta fel a várat, nehogy császári kézbe jusson. A vár azóta van romokban. A ferences templom és a kolostor eredetileg 1513-ban épült, a mai ba­rokk formáját az 1700-az évek elején kapta. A város főutcáján található a Helytörténeti (Nógrádi) Múzeum gyűjteménye. Kluka Ágnes 1/B községet. A falu fejlődését megál­lította az I. világháború: 19 helyi lakos vesztette életét a harctere­ken. Ebben az időben Ragyolcon két „csoda” is történt: Györkvölgydűlőben egy leánynak megjelent Szűz Mária, itt búcsú­járóhely lett, majd egy másik le­ány pontosan megjövendölte a há­ború végét A Nógrád táncegyüt­tes 1977-től tevékenykedik itt. A községhez tartozó Abroncsost a szlovák favágók alapították 1914- ben, ma rekreációs központ. A ragyolci oktatásról már 1760-ból maradtak feljegyzések. 1956- 1959-es években korszerű, 12 tan­termes iskolaépülettel gazdago­dott a falu, amely felerészt ma­gyar, felerészt szlovák tanítási nyelvű lett. Az 1872-ben lerakott vasút jelentősen javított a község környékével való összeköttetésén. Ma Ragyolc község rengeteget költ a középületek felújítására. Min­den évben itt van a nemzetközi folklórfesztivál egyik állomása, kétévente az Ipoly menti fesztivál is itt kerül megrendezésre. Ma a község mindent megtesz azért, hogy minél korszerűbb és minél látogatottabb hely legyen. Tóth Viktória, 2/4 alapiskola és óvoda. A kovácsi templom építéséről nem maradtak fenn írásos adatok. A római katoli­kus Szent László-templomot a régi alapokon 1899- ben építették át Fülekkovácsi (Cauch) első írásos említése IV. Béla 1246. január 10-ei, a füleki uradal­mat érintő adománylevélben található, 1295-ben Ko­vácsit Koachy néven említik. A község 1434-1554 között Fülek várához tartozott. 1554-ben egy kö­zös portán 25-40 ember élt Ebből arra kö­vetkeztethettünk, hogy Kovácsinak ak­kortájt 300 lakosa volt (összeha­sonlításul Losoncnak 1300). A török időszakban Kovácsi való­színűleg nem fizette az adót, mert a törökök felégették. A község csak a XVII. században népesült be ismét. Agócs Beáta, Telek Bianka Balogfala Balogfala, vagy ahogy több ok­irat is említi, Balogfalva az egy­kori Gömör megyében található a Feled-Fülek útvonal mentén. Lakóinak száma csak 794, a kör­nyéken így is a nagyobb telepü­lések közé tartozik. A13. század végén a már virágzó környékbe­li falvakból kiszorult családok telepedtek le itt. Névadója, Ba­log, a telepítőt jelöli. A falu első említése 1427-ből származik. • A csehszlovák időkben a lako­sok nagy része a helyi mezőgaz­dasági szövetkezetben, illetve a járási székhelyen, Rimaszom­batban, valamint a füleki Kovosmaltban talál munkát. A rendszerváltás óta sok a mun­kanélküli, arányuk csaknem 40 százalék. A falu polgármestere mindent megtesz azért, hogy a lakosok helyben maradjanak, de kevés a munkahely, az értelmi­ségi fiatalok többsége elköltö­zött. A falu lakóinak 80 százalé­ka magyar.

Next

/
Oldalképek
Tartalom