Nógrád Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-21 / 68. szám

2008. MÁRCIUS 21., PÉNTEK 3 NÓGRÁD MEGYE Óvodások búcsúztak a téltől Salgótarján. A tavaszra és a hús- vétra készülődnek a Mackóvár óvoda gyermekei. Az óvodások ezen a héten megismerkednek a hagyományokkal, locsolóverseket tanulnak, plüssnyuszikat gyűjte­nek, különböző technikákkal tojá­sokat festenek és húsvéti díszbe öl­töztetik az intézményt Március 20-án kicsik és nagyok a kiszebáb elégetésével köszöntek el a téltől remélvén, hogy mihamarabb be­köszönt a tavasz. Éjfél után szódavíz Drégelypalánk. Locsolóbálra vár­ják a helyi és környékbeli fiatalo­kat, szórakozni vágyókat március 23-án, vasárnap 20.30 órától a művelődési házban. A rendezvé­nyen - amelyet hosszú évek óta minden húsvétkor megrendez­nek - éjfél után kölnivel, sőt szó­dával és vízzel is megöntözik a hölgyeket, a jó hangulatot pedig élőzene garantálja. Palóc fafaragás Balassagyarmat. Március 28-án 10 órakor Gyurkó Pál számadó ka­nász életműve és öröksége kap­csán kiállítás nyílik a Palóc Múze­umban, melyet dr. Selmeczi Ko­vács Attila, az MTA doktora, a Néprajzi Múzeum főtanácsosa nyit meg. Közreműködik Pál Ist­ván tereskei dudás. Az október 30- áig megtekinthető tárlathoz könyvbemutató és konferencia is kapcsolódik. Lengyel Ágnes: Egy palóc pásztor öröksége című köny­vét dr. Selmeczi Kovács Attila is­merteti, majd dr. Sáfrány Zsuzsa budapesti néprajzkutató szól a pa­lóc fafaragás hagyományairól, míg phdr. Dita Nociarová losonci etno­lógus a füleki fafaragásokról osztja meg gondolatait. Dr. Bánszky Pál, kecskeméti művészettörténész napjaink fafaragó művészetéről tart előadást, Császi Irén egri nép­rajzkutató a kerékgyártó és kádár szakma örökségét tárgyalja, Környei Alice terényi pedagógus pedig a népi fajátékokról beszél a mai gyermekek életében. Pályázati szemétkérdések A nógrádmarcali hulladékkezelő központba - és azon belül a lerakóra - a jelenlegi települések mellett csak a nógrádi részterület, összességében 60 000 ember hulladéka kerül majd (Folytatás az 1. oldalról) A terem mintegy ötven főt be­fogadó előadóteremből, vetítő, szemléltető eszközökből állna. A filozófiánk az, hogy a megúju­ló hulladékkezelési központok­ban együtt valósuljon meg az oktatási, szemléletformálási fel­adat is. Most is sok csoportot fo­gadnak főiskolákról, egyete­mekről - tudtuk meg az ügyve­zető igazgatótól.- Ami nagyon örvendetes: az önkormányzati társulás 95 szá­zalékos állami és uniós támoga­tást tudott megnyerni a prog­ramhoz. Bár a hulladékgazdál­kodás kötelező önkormányzati feladat, az önkormányzatok képtelenek lennének a mai gaz­dasági, társadalmi körülmé­nyek között a teljes beruházás összegét saját erejükből kifizet­ni. Várhatóan tovább tudunk lépni az illegális, régi, műszaki védelemmel sem rendelkező le­rakók felszámolása, rekultivá­ciója ügyében is. Ehhez a prog­ramhoz kapcsolódóan április elején nyújtjuk be a kidolgozott pályázatunkat. A pályázati rendszerben most százmilliár­dos országos keret nyílt meg, ami nagyon nagy előrelépést je­lenthet. A társulás területén a régi időkből megörökölt közel harminc hulladéklerakót kell felszámolnunk és biztonságba helyeznünk, melyek - ellentét­ben a nógrádmarcalival - jelen­tősen szennyezhetik, veszélyez­tethetik környezetünket. A má­sik kritikus dolog, hogy gyakor­latilag alapellátási hiány kezd kialakulni a térségben. Mi, itt Nógrád megyében még viszony­lag kedvező helyzetben va­gyunk. Mindenféle műszaki fej­lesztés nélkül, ha csak beönt­jük, bekompaktorozzuk a hul­ladékot a jelenlegi lerakóba - mint ahogy azt most is tesszük - mintegy 15-17 évnyi tárolóka­pacitás áll rendelkezésünkre ­szögezte le Gyenes Szilárd, hoz­zátéve: a nagy térség Ipoly-völ- gyi és Pest megyei része viszont komoly problémákkal küzd, hi­szen Gödöllőnek csupán né­hány hónapos a kapacitása, a vác-csörögi lerakó pedig bezá­rás előtt áll. Nógrádmarcalon kívül a regionális program terü­letén Gyálon van legközelebb szabad kapacitás. - Az Ipoly- völgy, Dunakanyar, Vác, Aszód, Balassagyarmat, Hugyag régió­ban, közel 300 000 embert számláló térségben mindössze­sen Salgótarján, Nógrádmarcal és Gyál az a szigeteléssel ellá­tott lerakó, amelyik rendelke­zik engedélyezett kapacitással. Tehát elmondható, szinte nin­csen lerakó a területen. 2009 jú­liusára nemhogy a lerakó prob­lémáját kell megoldanunk, ha­nem a szelektív hulladékgyűj­tést, a szerves anyagok csök­kentését, a hulladékudvarokat is meg kellene valósítanunk, hogy végre leadhassák az em­berek a háztartási étolajat, sütő­zsiradékot, elektronikai beren­dezéseiket, lomhulladékokat, komposztálható anyagokat. Mindez része a programnak. A nógrádmarcali milliárdos nagy­ságrendű fejlesztésen kívül Ba­lassagyarmaton létesülne még egy nagy forgalmú hulladékud­var és minden településen létre­jönnének a jogszabályban előírt számú szelektívhulladék-gyűj­tő szigetek. Ezen kívül szükség van a tel­jes gépparkra, mely az üze­meltetéshez szükséges. Maga a beruházás munkahelyeket is teremt, hiszen sokkal komple­xebb feladatot látnánk el, mint napjainkban. Jelen pillanat­ban rendelkezésre állnak a tervdokumentációk, megnyer­tük az állami támogatásokat, s a közbeszerzési eljárás is elő van készítve - mondta Gyenes Szilárd. Toplistáról előzetesbe... Cserhátsurány. A megyei körö­zési toplistán is szerepelt az a 36 éves cserhátsurányi nő, aki ellen a Balassagyarmati Városi Bíróság csalás bűntett­ének megalapozott gyanúja miatt bocsátott ki elfogató pa­rancsot Az asszony azonban többszöri idézése ellenére sem jelent meg a tárgyaláson, s ezzel megakadályozta, hogy lefolytassák az ellene indult eljárást. A körözött huzamosabb ide­ig külföldön tartózkodott, nem­régiben azonban a húsvéti ünnepek miatt hazautazott. Pechjére a körzeti megbízott igazoltatta őt, majd miután a nyilvántartás segítségével meggyőződött kilétéről, előállí­totta a Balassagyarmati Rend­őrkapitányságra, ahol őrizetbe vették. Csütörtökön már bíró­ság elé is állították: a bírói tes­tület elrendelte, hogy a nőt egy hónap időtartamra helyezzék előzetes letartóztatásba. Hjú keresztrejtvényfejtők Széesény. A városi művelődési központ és a helyi keresztrejt­vényfejtő' kör március 8-án, szombaton harmadik alka­lommal rendezte meg a kistér­ség iskolásai részére a csapat keresztrejtvényfejtő-versenyt. A négyfős csapatoknak négy­féle különböző típusú kereszt- rejtvényt kellett megoldani. A győzelmet a varsányi általá­nos iskola Adamik Mária, Szép Szilárd, Balázs Marietta, Gyetvai Réka összetételű csa­pata szerezte meg. Felkészítő tanáruk Némethné Murányi Zsuzsanna, l. a nmoci általá­nos iskola, 3. a szécsényi álta­lános iskola 8. a osztálya. Bölcsesség Salgótarján. A Balassi Bálint Megyei Könyvtár földszinti előadótermében március 21- én 17 órakor rendezik meg G. Szabó Péter Bölcsesség című felolvasóestjét. Formálódik a gazdasági kerekasztal Tonnányi koncepció, ötlet, elképzelés készült már a rendszerváltás óta Nógrád megye gazdasági fejlődésé­nek elősegítésére, ám a helyzet enyhén szólva sem ró­zsás. Mivel a szakemberek szerint túl vagyunk az utolsó órán, határozott együttműködésre, szakmai alapokra, ér­dekek mentén történő építkezésre, a menedzsmentkapa­citás hatékony kihasználására és a támogatási rendsze­rek aktív bevonására lesz szükség - hangzott el a gazda­ságfejlesztési kerekasztal indító összejövetelén. T. Németh László Salgótarján. A kerekasztal ötlete egyszerre származott a „Nógrád Gazdaságáért” Együttműködés szereplőitől és Becsó Zsolttól, a megyei közgyűlés elnökétől. Nem véletlen hát, hogy az együttműködésben résztvevő hat gazdasági szervezet vállalta az életre hívását, a szükséges előkészítést, a megye pedig a nyár elejére várható, minden ér­dekelt fél bevonásával tervezett gazdasági konferencia megszer­vezését, amely a jelek szerint három helyszínen zajlik majd. Elöljáróban Kövesi Tibor, az együttműködés elnöke ismertet­te a kerekasztal létrehozásából fakadó feladatokat, majd Becsó Zsolt indulatoktól sem mentes vitaindítóját hallgatták meg a ki­alakult helyzetről, s arról, mi vár ránk, ha nem teszünk semmit. A helyzet komoly, hiszen sem az élőmunkaerőt igénylő ipar­ágak nem fejlődnek a térségben, sem a tudásalapú fejlesztések­nek nincs markáns bázisa. A meglévő munkaerő leépülése a szociális támogatás jelenlegi rendszere miatt is törvényszerű, a fiatalok elvándorlása pedig a kilátástalanságot erősíti. Brunda Gusztáv, a gazdaságfej­lesztési testület elnöke szerint is minimum az utolsó órában va­gyunk. Őszinte, a megyei elnöktől hallott helyzetfeltárásra van szük­ség, s a realitásokat figyelembe vevő koncepció kimunkálására. Salgótarjánban és Balassagyar­maton már készül az integrált vá­rosfejlesztési program, amely elő­rehaladott állapotban van, de csak akkor valósulhat meg, ha a politi­kai erők és a gazdaság szereplői egyöntetűen támogatják azt.- Tévedéseinkkel szembe kell mernünk nézni! - szögezte le, majd hozzá tette: - Nem tudni, hogy ma kinek a feladata lenne a programok kimunkálása, jó­szerével ilyen megbízatás, fel­adat nincs is kiosztva. Többféle törekvés, ötletelés is látszik, de ezek kellő támogatás híján kiolt­ják egymást. Utalt arra is, hogy egy angol gazdasági tanácsadó néhány éve kijelentette: „az önök legnagyobb gondja az együttműködés hiá­nya!” Majd arra utalt, hogy a fel­adatokhoz mérve az intézmény- rendszerünk is elavult, pártos alapon szerveződött, nem a szak­maiság bázisán. Mára olyan mély a probléma, hogy talán már a két politikai platform is érzékeli a kö­zös gondolkodás és cselekvés szükségességét - hangsúlyozta. A tanácskozás minden szerep­lője - Tari Miklós, Dombi And­rás, Gazsi Ferenc - is egyetértett a gazdasági kerekasztal életre hívásával, amely egy nagysza­bású konferencián kívánja meg­világítani a helyzetet és a kitöré­si irányokat. BABÁK MESÉLNEK A MÚLTRÓL Salgótarján. Mesés időutazáson vehetnek részt mindazok, akik a napokban felkeresik a Balassi Bá­lint Megyei Könyvtár gyermekrészlegét. Maruzs Éva babáinak köszönhetően különböző korok és országok viseletéit ismerhetjük meg. A gyermekkönyvtárban láthatjuk, hogyan is öltözködött 1795- ben egy párizsi munkásnő, majd száz évvel később ugyancsak a divat fővárosában élő úrinő, mit is viseltek a magyar honfoglalók 896-ban, a német, angol és amerikai diáklányok 1910-ben, illetve a salgótarjáni polgárok a várossá válás évében. Szebbnél szebb ruhákat láthatunk a rokokó, a rene­szánsz és a honfoglalás korából, illetve a római és a reformkorból. De találkozhatunk itáliai kisasz- szonnyal, brabanti gótikus hölggyel, viking harcossal, spanyol arisztokrata kislánnyal, sőt magával István királlyal is, ha ellátogatunk a megyei könyvtárba. A kiállítás április 20-áig látható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom