Nógrád Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-19 / 66. szám
4 2008. MÁRCIUS 19., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Számomra ez az ünnep él, nem ceremónia, nem pusztán emlékezés. Egybemosódik a történeti múlt a jelennel. Megtörtént eseménysor az alapja mondanivalónknak. A nagyböjt nyomozás, a nagycsütörtök szembesítés, az esti oltárfosztás már az eredeti események rekonstrukciója, bizonyos értelemben színjáték, pontosabban „misztériumjáték”. Profán módon megközelítve, ahogy Zorán énekli: „Ebben a dalban van négy akkord, ebben a dalban van egy gitár ...és egy kicsit benne vagyok én ... ” nekem a liturgiáról ez a meggyőződésem, benne vagyok én is. A mi bűneinkért halt meg Jézus. Ennek felismerését így fejezzük ki. Virágvasárnaptól nagycsütörtökig - Az élet erősebb! A nagyhét mindegyik nagy liturgikus ünnepnapjáról el lehet mondani: nem lehet meghatározni, hogy mit ünnepiünk. Mindegyik végtelenül bonyolult és mégis isteni módon egyszerű. Ha virágvasárnap nélkül mennénk a három szent napba, félő, hogy Jézus egyéni történetére emlékeznénk csupán: jézus perére, szenvedésére és kivégzésre. A liturgia virágvasárnappal kezdi. Virágvasárnapban a húsvét már benne van: „Hozsanna Dávid Fiának, áldott, ki jő az Úr nevében, hozsanna a magasságban”. Jézus bevonul a szent városba és felkínálja az üdvösséget. Húsvét hajnalának sugaraiból már virágvasárnap - idén március 16-ára esett - világosságot kapunk. Tehát a véres nagypéntek egy nagy arany ragyogásnak a közepén helyezkedik el. A virágvasárnapi szentmise ünnepélyes bevonulással kezdődik. Előtte a pap megszenteli a hívek kezében levő barkákat és ezzel a kézben indulnak a templomba. A bevonulás jelenti, hogy az élet sűrűjéből indulunk el és megyünk Jeruzsálem felé. Elhaladunk az Olajfák- hegye mellett, majd bemegyünk a szent városba és végül a szentélybe! És hogy mi minden történik az úton? Ezt ott belül élhetjük át szívünkben, lelkűnkben. Isten kihív bennünket bűneink világából, hogy hagyjuk el, mint Ábrahámot is megszólította és hívta az ígéret földjére. Ábrahám útra kelt. És ml? Eljutunk-e szívünk szentélyébe, ahol találkozhatunk a bennünket váró Istennel?! Másik nagy mozzanata virágvasárnapnak a passióéneklés. Isteni módon bonyolult és isteni módon egyszerű. Ez a virágvasárnap szíve. Benne van nagypéntek sötétsége, húsvét derengő hajnalfénye, de mivel mindez eukarisztikus keretben történik, nagycsütörtök is jelen van. Nagycsütörtöki oltárfosztás, a képen Varga András atya, cikkünk szerzője Nagycsütörtöki testvéri szeretet Ezen a napon krizmaszentelési misét tartunk. Nagycsütörtök délelőtt az egyházmegye papjai és hívei összegyűlnek a püspöki székhelyeken, hogy az apostolutóddal közösségben vegyenek részt az olaj- szentelési szentmisén. A jelenlévő papok ekkor újítják meg a szenteléskor tett ígéreteiket, hisz nagycsütörtök a papság alapításának a napja. Ezen a szentmisén szenteli meg a püspök azon olajakat, melyeket egész évben egyházmegyénkben használni fogunk. Az oltáriszentség alapításának miséjével este és az utolsó vacsora szentmiséjével megkezdődik a szent három nap, hitünk legnagyobb titkának, a megváltásnak ünnepe, mely az egész egyházi év tetőpontjaként tündöklik. Nagycsütörtök az utolsó vacsora, az első szentmise, az első szentáldozás, az első papszentelés emléknapja - a testvéri szeretet és az egység parancsának estéje. Jézus szeretetének kiáradását tapasztaljuk meg. Ezen az estén a templom különösen is az utolsó vacsora terme. A szentmisét bemutató pap Jézust képviseli, a hívek az apostolokat Jézus ezért ma különösen is nekünk mondja: két szín alatt történik az áldoztatás. Ha valaki még nem kész erre, úgy még járulhat szentgyónáshoz. A szenvedésre induló Jézus búcsúestéjén adta át ajándékait, szeretetének jelét a lábmosásban, testének és vérének szentségeit, a papi átváltoztató hatalmat, végrendeletül elmondja a búcsúbeszédet és az egyházáért főpapi imáját. Azután elénekli a hálaadó zsoltárokat, hosszú gyötrődésben, imádságban, magára maradva elfogadja az Atya akaratát, engedi, hogy Júdás megcsókolja, s el- fogatásával megkezdi szenvedését Mennyi minden történt néhány óra alatt ezen az estén! Az Úr szenvedésének és feltámadásának húsvéti szent három napja a nagycsütörtök esti szentmisével kezdődik, középpontja a húsvéti virrasztás, befejezője pedig húsvét vasárnap esti dicsérete. Jézus az ószövetségi keretet használja fel megváltó áldozatának emlékezetét ránk hagyva. Jézus nem azért adta nekünk az örök élet kenyerét, mert megérdemeltük, hanem irgalmas szeretetéből. Az eukarisztia rendelésének van egy titokzatos mozzanata. Azt még megérthetjük, hogy Jézus elrendeli valamilyen kegyelmi tettének az emlékezetét, s isteni hatalmával arról is biztosíthat, hogy a mi ' megemlékezésünk Is tele lesz kegyelmi tartalommal. Ő azonban az utolsó vacsorán a kenyér és bor színe alatt elővételezte keresztáldozatát, ami a valóságban még nem történt meg. Ezt csak azért tehette meg, mert bensőleg már egészen átadta magát az Atya akaratának, egészen elfogadva az áldozati sorsot. Viszont, ha tetteinek értékét ez a tökéletes önátadás határozta meg, akkor érthető, hogy tőlünk is valami hasonlót követel. Az áldozati lakomát azért rendelte, hogy testével és vérével együtt magunkévá tegyük lelkületét: az Atya előtti hódolatot és az emberek iránt való jóakaratot. így lett nagycsütörtök keresztény életünk és lelkünk forrása. Nagypéntek szigorú böjti nap! Jézus halálára emlékezve kerüljünk minden hangoskodást, zenét 18 év fölött háromszor ehetünk, egyszer lakva jól és már 14 év fölött kerüljük a húsevést. Legyen ez csendes, elmélkedő nap a számunkra. Kerüljük a zajongást és hangos zene hallgatását. A szertartás nagypénteken a főplébánia templomában 17.30 órakor kezdődik. Az Acélgyár úti templomban 14.30-kor keresztúttal kezdődik a szertartás. Jézus közösséget alapított Nagycsütörtökön egyébről se szól a búcsúbeszéd, mint egy megdöbbentő egymásban levésből. Jézus az Atyában van. Az Atya Őbenne. Jézus bennünk van, és mi Őbenne vagyunk. Nagycsütörtökön megdöbbentő érzelmi kettősséget él át az imádkozó keresztény ember. Együtt van a negatív elem, az egyre sűrűsödő éjszaka és egy világos örömteli fénysugár. Ez már megkezdődött virágvasárnappal, de nagycsütörtökön szinte elviselhetetlen élességben a kettő. Jézus teljesen elveszti szabadságát, találkozik a halállal. Ez az éjszaka: Az evangélium után kerül sor a lábmosásra. A liturgia nem pusztán emlékezés a régmúlt dolgokra, hanem a történeti eseményeket behozza a jelenbe: megjeleníti szemünk előtt, és a külső cselekmények belső ereje által a krisztusi tettek kegyelmi hatását lelkűnkbe sugározza. Ezért az evangélium után kerül sor a lábmosásra. Ennek liturgiájában rájövünk, hogy Isten nem felülről néz le ránk, hanem alulról néz fel ránk, mintegy alázatos szolga. Péter ezt nem tudja elfogadni. Oltárfosztás, búcsúbeszéd A pap az eukarisztiát a szentmise utolsó könyörgése után a mellékoltárban rejti el, a tabernáku- lum üresen áll, hiszen elvitték közülünk a Mestert Most elkísérhetjük az Úr Jézust a Getszemáni- kertbe. A szentmise végén oltárfosztás van. A minden díszétől megfosztott templom a pusztaság és vigasztalanság képét mutatja. A szentáldozat bemutatása szünetel, egészen addig, amíg az Úr fel nem támad. A búcsúbeszéd olvasása nagycsütörtök estéjének lényeges mozzanata. Nehezen lehet ezt az estét úgy elképzelni, hogy a búcsúbeszédet nem olvassuk el, legalább egyénileg. Csodálatos kettőség figyelhető meg tehát ezen a szentmisén, az ünnep és a fájdalom, a mise elejének jelképei, az utolsó vacsora örömének hangulatát idézik. Ezért van a pap fehér miseruhában (a fehér mindig az örömnek, az ünnepnek a színe), ezért szól a szentmise elején az orgona, ezért van virág az oltáron, ezért szólalnak meg dicsőségre minden templomban a harangok, a csengők, az orgona. A Dicsőség eléneklése után (egészen nagyszombatig) mindez elnémul. Döbbenetes a csend. Már érezzük ennek az éjszakának a drámáját: megkezdődik Jézus haláltusája, vérrel verejtékezése. A szertartás virrasztással, Jeremiás siralmaival fejeződik be kifejezve, hogy elfogadjuk Jézus meghívását az Olajfák-hegyére és az el- alvó gyertyák jelzik számunkra a tanítványok alvását Egy gyertya, a legnagyobb ég legtovább, amely jelzi: Jézus értünk virraszt „Vir- rasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek! A lélek kész, de a test erőtlen”. Varga András plébános Salgótarján Olyanok lesztek, mint az Isten! Mátraverebély-Szentkút. a húsvéti előkészület idejének néhány napját mindig gyóntatással töltöm egy Budapest melletti plébánián. Számomra ennek a szellemileg-fizi- kailag is fárasztó, nyolc-küenc órás munkának fénypontja, amikor évről évre megkeres egy 94 éves, kitelepítést, meghurcolást is megélt ember. Ő nemcsak a bűneit vallja meg, hanem a gyónás után hitének alakulásáról is szól néhány szót. Három éve azt mondta: tudja, én a plébánosomnak leginkább azért vagyok hálás, mert megtanított bennünket nagyhetet, húsvétik ünnepelni. Két éve így szólt: most döbbenek rá, milyen jó az Isten; idén pedig: atya, én valóban tapasztalom, hogy az Isten késztet a jóra, bátorít annak megtételére! Megtanulni ünnepelni a húsvétik, a teljes ünnepkört: nagycsütörtöktől vasárnapig. Miért is? Azért mert, az ember, ha valakit szeret, azzal megpróbál együtt érezni, életének jelentős pillanataiban mellette állni. Az egyház is szereti Mesterét, így ezekben a napokban szinte óráról órára követi Jézus halálának és feltámadásának eseményeit - ezért kezdődik például sötétedés után és nem napközben a feltámadási szertartás. Az azonosulással a liturgiában azt is átéli a hívő közösség, hogy nem „csak” emlékezés ez az ünnep - miként a születésnapok, nemzeti ünnepek -, hanem részesedés is. Részesedés, mert a feltámadott Krisztus magához ölelte a tér és az idő korlátáit, és így saját életének eseményeivel kapcsolja össze a mi ünnepünket Mondhatja valaki, a három szent nap nem kötelező templomba menni, csak a húsvétvasárnap parancsolt ünnep. De vajon az anyának parancsba lehet-e adni, hogy fia mellett virrasszon, amikor az beteg? Az apának meg kell parancsolni, hogy játsszon a gyermekével? A feleségnek elő kell írni, hogy fogja haldokló férje kezét? Remélhetőleg nem, mert a szeretetnek van olyan áldozata, ami ha nem magától érthető és természetes, akkor megparancsolni sem lehet Mi, keresztények így vagyunk e napok ünneplésével. Ha nem érezzük meg és ismerjük fel, hogy ebben a néhány napban hol a helyünk - akár olyan áldozatok árán is például, hogy az egyházközségek, ha nincs papjuk, megszervezzék, hogy eljussanak oda, ahol van -, akkor azt parancsba adni nem lehet, mert ennek a készségnek belső, Jézussal együtt érző életvitelünkből kell felfakadnia. Mert mit is ünnepiünk a nagyhét e kicsúcsosodó eseményeiben? Azt, hogy jó az Isten. És miben nyilvánul meg jósága? Abban, hogy nagycsütörtökön a lábunkat mossa, valamint asztalához fogad, így mutatja meg, Ő nem az ember ellensége, hanem emberségünk szolgája. Nagypénteken önmagát adja a kereszten, új lelket lehel a világba, azt, amely a gonoszságot nem erőszakkal, hanem személyes áldozatvállalással győzi le. Nagyszombaton a halálban nyugszik, hogy legyen kibe kapaszkodnunk, amikor mi is átlépjük ezt a kaput. Feltámadásában pedig meghív. Meghív, de nem a nagy világegyetemben vagy a fényben való személytelen, korlátok nélküli feloldódásra - amelynek érzetét sokak számára a kábítószer kelti fel -, hanem a személyes feltámadásra. Abba a világba, ahol az ember személyes bocsánatot nyerve és adva újból harmóniában élhet Istennel, emberrel, önmagával, és amelynek előérzetét a béketűrés, a szelídség, a jóakarat és az áldozatvállalás hozza közel valamennyiünk életéhez. „Ahol az Isten az irgalmasság cselekedeteire talál, ott saját jóságának képmását ismeri fel" - tanítja Nagy Szent Leó pápa. Ez a hét annak az ideje, amikor az Atya jóságának képmását egy konkrét, történelmi személyben, a szenvedő és feltámadó Krisztusban fedezzük fel. Vele időzünk, mert irgalma, példája nyomán késztetést, bátorítást kapunk arra, hogy mi is az Atya jóságának képmásaivá váljunk. így egészen más módon, de mégis csak beteljesedik a kísértő szava: Megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint az Isten (Teremtés könyve 3,5). A szentkúti ferences testvérek nevében: fr. Kálmán Peregrin ofm. Aki a húsvéti ünnepeken Mátraverebély-Szentkúton, nemzeti kegyhelyünkön szeretne Krisztus mellett időzni, szeretettel várjuk a szent napok liturgiájára: NAGYCSÜTÖRTÖK: 7.30 Jeremiás siralmai 18.00. Az utolsó vacsora miséje, 21.00-ig szentségimádás, virrasztás. NAGYPÉNTEK: 7.30 Jeremiás siralmai 17.30. keresztút, 18.00. Urunk halálának emlékezete (csonkamise), 21.00-ig szentsír-látogatás. NAGYSZOMBAT: egész nap szentsír-látogatás. 20.00. Húsvéti vigíliaszertartás és körmenet. HÚSVÉTVASÁRNAP ÉS - HÉTFŐ: 9.00. és 11.00. szentmise.
