Nógrád Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-17 / 64. szám

4

2008. MÁRCIUS 17, HÉTFŐ

NÓGRÁD MEGYE

Növekszik a szolgáltatások aránya

A Magyar Államkincstár Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága február végén tartotta regionális szintű munkaértekezletét, melyen részt vett dr. Katona Tamás, a Magyar Állam- kincstár elnöke is. A konferencia célja elsősorban az elmúlt évben végzett munka tapasztalatainak áttekintése volt.

Az igazgatóság 2007. évi tevékenységét Illésné Sándor Katalin igazgató értékelte. Összefoglalójában hangsúlyozta a kincstár növekvő szerepvállalását a lakosság irányába teljesítendő szolgáltatások terén, így különösen a családtámogatási kifizető- helyek megszüntetése kapcsán

a családtámogatási ellátások folyósítását, az energiaár-támogatással kapcsolatos igények feldolgozását és az igények jogosságának ellenőrzését, a lakás célú állami támogatással kapcsolatos kincstári feladatokat, a közpénzek szabályszerű felhasználásának ellenőrzését.

Dr. Katona Tamás elnök eredményesnek minősítette a 2007. évben végzett munkát, és kiemelte, hogy részben az állam- igazgatásban zajló változások, részben a kincstár tevékenységének változásából adódóan új feladatokat is jelentkeznek a jövőben, melyek jelentős mértékben hozzájárulnak a központi

források jogszerű felhasználásához.

Az ügyfélszolgálat terén szemléletváltásra van szükség, a feladatok jó színvonalú ellátásához hozzátartozik az ügyfelek megfelelő tájékoztatása, a problémák gyors megoldása. Valamennyi területen törekedni kell a költségtakarékosságra, korszerű informatikai megoldások alkalmazására.

Végezetül megköszönte a kincstár dolgozóinak az elmúlt évben végzett munkáját, mellyel valamennyien hozzájárultak a Magyar Államkincstár közigazgatásban betöltött meghatározó szerepéhez.

AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS

ebösszeírás elvégzésére Salgótarján Megyei Jogú Város közigazgatási területén

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Ajánlatkérő) ajánlatokat kér Salgótarján Megyei Jogú Város közigazgatási területén - az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 44. § (2) bekezdés b/ pontjában meghatározott - ebösszeírási feladat elvégzésére.

A feladat meghatározása:

A városban lévő valamennyi ingatlan felkeresése, az eb adatainak rögzítése (a vállalkozási szerződésben meghatározott kötelező tartalommal) papír alapon.

A feladat elvégzésének kezdő időpontja: szerződéskötés napja.

Teljesítési határidő: legkésőbb a szerződéskötés napjától számított 90. nap.

Az ajánlat benyújtásának időpontja és módja:

Az ajánlat 2008. március 28. napjáig nyújtható be postai úton vagy személyesen Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Okmány, Igazgatási és Közterület-felügyeleti Irodáján (3100 Salgótarján Múzeum tér 1. sz. fszt. 13. sz.)

Az ajánlat kötelező tartalma: - a feladat elvállalása,-vállalkozási díj,- a teljesítés vállalt határideje,- vállalkozási szerződéstervezet feltételeinek elfogadása (az Ajánlatkérőnél megtekinthető).

Az Ajánlattevők a döntésről írásban értesülnek.

A szerződéskötés tervezett időpontja: az ajánlattételi határidőt követő 8 napon belül.

Az ajánlattételi felhívással kapcsolatosan részletes információ az Okmány, Igazgatási és Közterület-felügyeleti Irodán dr. Mózer Judit irodavezetőnél kérhető.

(Telefon: 32/422-397 vagy 32/417-255,296-os mellék)

dr. Kádár Zsombor jegyző

w

UDVAR:

,00-12,00 Foglalkozások

ijú madár készítése,, mézeskalács díszít«

sütés,

s, íjászverseny gyerekeknek

tojásberaseiés, jbSrkarkötők készítése honfoglalás kori íjászki lovagoltatás , "V

hagyományos palóc ételekkétótése vetíts fifvár Bebek tornyában az eíoj

12,00^17,00 Műsor

Honfoglalás kori íjászbemutató (12,00-12*20 és 14,45-15,05)

Szarv'asstzSlí HagyomMápoió BarátiTársaság

éti ételszentelés (12,2« 2 JO) .

Fűld^Kiai Katolikus Prabáaia

Biztosítókőrals ereszkedés a vár falairól (12,30- 13,dSj6$ 15,05-15,50)

47. aKobáry István Cserkészcsapat a». áL

Kiszebajtág és villózés bemutatás^ f^viáéki magyar Ancok (13,15-13,40 és 15,50-16,15)

Kis Rakonca GYNTE, RakoncggNTE, Palóc TtocmuMp

csigafonás és tojásrácskészítés szalmái gyékény s/,akajt«>-kíilts,gYÖngyfűzi tés, fonalas díszítésű tojás, a kézzel hajtott korhűé

•0-14,25 és;16,15-17,

i Motolla Kézműves BsrÄti KBr, Csemaiiok ASZ

Loesolóversmodnó-verseny (14,25-14,45)

Belépő: felnőtt 50,- Sk. gyeaáek 20,- Sk

földi tépi Iparművészek

pcalacs*

kemdése

OSI HONISMERETI MÚZEUM:

9,00-17,00 Motolla Kézműves Baráti Kör és a ga Egyesülete közős húsvéti kiállítása

Belépő: felnőtt 20,- Sk. gyermek 10,-Sk

Főszervező: Rülcki V ármúzeum UMJ

.w^^^'Motolla Kézműve#íi)aráti Kör, Cscnwdok ASZ, Szarvasűzők ományápoló Baráti Társaság, 47. sz. Koháfy -titán ..Cserkészcsapat, Kis onca GYNTE, Rakonca MIÉ, fajóc TáncSStihely, Füleki Római Katolikus Plébánia, Városi Művelődési központ - Fülek, Közterület-fenntartó Vállalat Fülek, Banya Klub, Iuvenes Ss^pdidőközpont, Oppidum Flleck PTÍ Kohárv PT Információk: 004^1-47^4382619, hradnemuzeum@filakovo.sk

„Élménybeszámolók" a recski lágerból

A Palócföld könyvek sorozat egyik új darabjaként jelent meg Sulyok László Recski rabszolgák című kötete 2007-ben, az első, 1990-es kiadás bővített és átdolgozott változata. Sulyok László a nógrádi Nagybátony szülötte, a szegedi egyetemen szerzett magyar-történelem szakos diplomát, majd évtizedeken át újságíróként dolgozott, több Nógrád megyei napilap főszerkesztője volt. A ’90-es évek végétől középiskolában tanított, a Palócföld folyóiratban 1971 óta jelennek meg írásai.

Mindig is vonzódott az úgynevezett egyszerű emberek hétköznapinak tűnő élettörténeteihez, hiszen bárkinek a sorsa tartogathat valami különlegeset és egyedit, a „nagybetűs” történelem beavatkozik minden egyes állampolgár magánszférájába. Ebben a riportkönyvben az 1950-53 között, az Államvédelmi Hatóság által titokban működtetett recski internálótábor hat fogva tartottja, valamint egy ávós sorkatona (aki valószínűleg szintén büntetésből került a tábor külső őrszolgálatába) emlékeznek vissza a kiszolgáltatottság és szenvedés éveire. Sokféle származású, képzettségű és politikai meggyőződésű személyt ítéltek Recsken letöltendő kényszermunkára: baloldali szociáldemokratát, konzervatív, liberális és radikális polgári gondolkodót, az ideológiák iránt közömbös falusi embert egyaránt. Sokan módos családok gyermekei voltak: rangjuktól és vagyonuktól megfosztott arisztokraták, főhivatalnokok vagy kulákcsemeték.

A Recski mbszolgák második kiadása 1990 utánkészült történelmi riportokat is tartalmaz, melyek mind megjelentek a Palócföld ha: sábjain. A könyv értékét az is növeli, hogy mára valamennyi megszólaló távozott a földi létből - a sorkatona kivételével. Az oral history (elbeszélt történelem) típusú történek mi adatgyűjtés részét képezi, a XX. századi magyar történelem szemtanúit szólaltatja meg. Az egyik legautentikusabb történelmi forrás a korszakot átélt, megszenvedett emberek emlékezete. Az interjúk nem csupán a történelmi vagy a történelemhez kapcsolódó eseményeket, illetve ezek reflexióit rögzítik, hanem emberi sorsok, élettörténetek is megismerhetők belőlük, képe- > sek rávilágítani az egyén cselekedeteinek, döntéseinek mozgatórugóira egy adott történelmi szituációban. Természetesen kizárólag az interjúk alapján nem lehetséges egy-egy korszak gazdaság-, társadalom- és politikatörténetének megírása. Ám ez a típusú kutatás tovább gazdagítja a történelmi vizsgálódásokat

A beszélgetésekben visszatérő motívum Michnay Gyuláék szökése: mindenki kicsit másként emlékszik az előkészületekre, a résztvevőkre, s arra, kivel mi lett végül. Mindenki hallott Kiss Dániel esetéről, aki a fogdában nyolcadma- gával volt gúzsba kötve. A dobkályha mellé került, eldőlt, s megégett a keze, a rabkórházban két ujját

amputálták. Szabadulásuk után többen megpróbálták igazságtalan internálásukat semmissé tenni, mindhiába - a Belügyminisztérium mmdannyiuk kérelmét visszautasította. Ők és családjuk, házastársuk és gyermekeik megbélyegzetté váltak. Elfogásukkor legtöbbjük járt az Andrássy út 60-ban, a nyilasok, később az ávósok főhadiszállásán, agybaTőbe verésekről és kínvallatásokról számolnak be. Volt, aki aláírta a hamis jegyzőkönyvet, némelyüt széttépte, akadt, aki a bántalmazások miatt nem bírta megfogni a tollat - ám végül mindenkiből kinyerték aláírását.

Az első visszaemlékező Oláh Mihály mátraballai kocsmáros.

1950 májusában tartóztatta le az ÁVO. A recski kényszermunkatáborban ő irányította a fakitermelést, mert más szakembert nem találtak. Recsk után Kistarcsára szállították, áliamellenes bűncselekményért öt év börtönre ítélték. Végül 1954 húsvétja előtt szabadult. A Nógrádi Szénbányák

nagybátonyi gépüzeménél helyezkedett el, innen ment nyugdíjba. Hajas Árpádnak, a második elítéltnek kocsmája működött Mátramindszenten, amit 1949- ben bezárt, vegyesboltját pedig 1950-ben államosították. Ugyanazon az éjszakán vitte el az ÁVO, mint Oláh Mihályt, a vizsgálati fogságban felismerték egymást. Azzal vádolták, hogy angol-amerikai megszállást várt, e célból fegyveres szervezkedésben vett részt Recsken mindenféle munkára jelentkezett, dolgozott a kőfejtőben, vagy vagonokat rakott a vasútállomáson. 1953 szeptemberében szabadult az 1956-os forradalomban játszott szerepe miatt újra letartóztatták, 1958-ban térhetett haza. Főként kereskedőként dolgozott nyugdíjba vonulásáig.

Trombitás Lajos érsekvadkerti parasztgazda a harmadik megkérdezett. Templomjáró, istenhívő emberként került az ÁVO által le- fogottak közé, 1948. december 13- án, Luca napján. Azzal vádolták,

rémhíreket terjesztett a faluban, és megbélyegezték mint kulákot Recsken igen könnyen lehetett fogdába kerülni, Trombitás Lajost például gombasütésért zárták ide, sovány kosztját így egészítette ki. Majdnem öt év múltán, 1953 szeptember elején szabadult A negyedik visszaemlékező Gortva Gyula, egy hat elemit végzett mátraverebélyi kőműves. A n. világháború idején belépett a Magyar Kommunista Pártba. 1950 júniusában kéthetes pártiskolán vett részt Egerben, innen vitte el az Államvédelmi Hatóság: az volt vele a baj, hogy az időközben „láncos kutya” megnevezést kapó Tito vezette Jugoszláviából nem tért haza, hanem befejezte a szerződésben vállalt építkezést. Kistarcsa után került Recskre. Legelőször a szociáldemokratákat vitték oda, ő már utánuk érkezett, a drótkerítések és az első barakkok már álltak. A szakmájában dolgozott, kőműves- munkákat végzett. Recskről 1953 szeptember közepén szabadult. 1956-ban részleges kártérítést kapott, de nem rehabilitálták.

Az ötödik beszélgetőtárs nem vállalta teljes nevét, N. Istvánként nyilatkozik. Még 1939-ben lépett be a kőfaragók szakszervezetébe, a II. világháború után szakszervezeti titkár lett, végül az egyik kőbánya igazgatójává nevezték ki. Jugoszláviába küldték diplomáciai szolgálatra, ahonnan hazahívták, s 1949-ben letartóztatták. A recski tábor megnyitásának második évében, 1951-ben került Kistarcsáról a kőbányába. Részt vett a kőfejtés irányításában, műszaki osztályvezető lett. Ő is 1953

szeptemberében szabadult, s újfent Kistarcsára internálták, majd Várpalotán raboskodott. 1956. január 1-jéh térhetett haza. A salgótarjáni acélárugyárban helyezkedett el, kommunista világnézetét mindvégig megtartotta.

Az utolsó, hatodikként megszólaltatott rab a balassagyarmati Sándory Nagy Jenő - ő volt az egyetlen, aki visszaemlékezése során nem érzékenyült el. Egy ősi grófi család sarja, 1943-ban talán Európa legfiatalabb katonatisztjévé avatták, tizennyolc esztendősen. 1945-ben belépett a kommunista pártba, Rákosi személyi testőrségének lett a tagja. Visszaemlékezése szerint az ÁVO vezetőjével, Péter Gáborral nézetkülönbségei voltak, így került a hatóság karmai közé 1948-ban. Letartóztatása után kizárták a pártból, majd szabadulása után visszahívták, ám ekkor már nem lépett be újra - viszont továbbra is kommunistának érezte magát. 1950 közepén hozták Recskre. 1953-ban szabadult, évekkel később cipészműhelyt nyitott Balassagyarmaton.

A hetedik visszaemlékező a Karancsalján élő Pál József, 1951 novemberében vonult be. Szegedre a belső karhatalomhoz. 1953- ban sorkatonaként került Recskre, őrszemes volt a külső körön: egy toronyban keüett állni és éjszakánként reflektorokkal pásztázni. Látta a rabok mindennapjait, tapasztalatai alátámasztják az őrök kegyetlen bánásmódját velük. Csak néhány hónapot töltött Recsken, mivel a tábort szeptemberben felszámolták.

S. Czene Bernadett

A kényszermunkatábor helyén, Csákánykőpusztán azóta létrejött egy nemzeti emlékpark. A sztálinizmus magyar emblémája (2002) című, a témát összegző történelmi riport a rendszerváltoztatás után készített emlékművek, mementók keletkezési körülményeit ismerteti. Bemutatja, hogyan élnek Magyarországon egymás mellett a falubeliek, az internáltak, a jelenlegi politikai elit, s a máig felelősségre nem vont egykori rabtartók: hányféle gondolkodásmód feszültsége maradt kibeszéletlen s feloldatlan. Ez a kötet hiánypótló abból a szempontból, hogy hétköznapi emberek egyéni szenvedéseit és tragédiáit hozza napvilágra a Rákosi-diktatúra egyik legsúlyosabb traumájának, a titkos megsemmisítő tábor működésének idejéből. Érdemes elolvasni idősebbeknek és fiatalabbaknak egyaránt ezeket a lassan 60 éves történeteket, hiszen az eddigiektől eltérően az egyszerű nép fiait mint a kommunizmus üldözöttjeit szólaltatja meg, nem pedig híres értelmiségieket vagy jómódú polgárokat.