Nógrád Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-14 / 63. szám
2008. MÁRCIUS 14., PÉNTEK 3 NÓGRÁD MEGYE Művészeti gyöngyszemek füzére M. ]. ~ Salgótarján. Művészeti kaleidoszkóp, amely sugároz, kaput nyit, megmutatkozik. Hagyományra épül és mindig tartogat különlegeset, megkapó- an szépet. Világunk nem élhet művészetek nélkül. S hogy ez így legyen, azért a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nagyon sokat tesz napi munkával és ünnepi jellegű bemutatkozásokkal. Ez utóbbiak közül kiemelkedő a napokban indított salgótarjáni ifjúsági művészeti napok rendezvénysorozata, amelyet 2001-et megelőzően zenei napok elnevezéssel jegyeztek. Váczi Gyula, a névadó ebben az évben lenne nyolcvanéves. Erre is emlékezik, ennek is figyelmet szentel a március 14- éig tartó sorozat, amely a Mátrai képek képzőművészeti pályázat kiállításának megnyitásával, illetve a Muzsikáljunk együtt kamarazenei hangversennyel, Virág László címzetes igazgató beszédével, ajánlásával vette kezdetét. Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester fővédnöksége alatt a „művészeti gyöngyszemek” a város általános iskoláiban tartott rendhagyó órákat, bemutatkozásokat is magukban foglalták. Hétfőn az iskola hangversenytermében könnyűzenei, kedden 17 órától ugyanitt népzenei hangversennyel örvendeztették meg a közönséget. Ugyancsak a hét második napján a Madách Imre Gimnáziumba, társaséneklési találkozóra várták az érdeklődőket. Mint Becze Lajos, a művészetoktatási intézmény igazgatója jelezte: megyei kisugárzása, sőt országos vonatkozása is van a rendezvényeknek. Március 12-én a névadóra emlékezés jegyében tartották meg a nógrádi zongorista növendékek találkozóját. A pár nappal ezelőtti, szentendrei országos versenyen az intézmény két növendéke második helyezést ért el: Tarnóczi Balázs (felkészítője Szabó István) trombitán, Pauló Eszter zongorán (tanára Szabó Istvánná) mutatott fel szép teljesítményt. Az ünnepélyes zárásnak, a március 14-ei, pénteki, 16 órakor kezdődő gálának és díjkiosztónak szintén az iskola ad helyet. Nincs rendjén, hogy nincs tandíj A tandíj és a fejlesztési részhozzájárulás elutasításával úgy tűnik, millióktól esik el évente a salgótarjáni főiskola Egy község keresi Mátranovák. Gubán Ernő 68 éves mátranováki lakos 2008. március 4-én eltűnt, azóta tartózkodási helye ismeretlen. A helyi polgárőrök kutatóakciót szerveznek a hét végére, március 15-ére és 16- ára, amelyhez kérik a lakók, önkéntesek együttműködését is, akik segítenek átfésülni a környéket Információink szerint Gubán Ernő az említett napon az erdőbe indult azzal a megjegyzéssel, hogy ebédre otthon lesz. Azóta azonban senki sem látta őt Amikor elindult, terepszínű nadrágot, barna kabátot, zöld gumicsizmát viselt, kezében egy járását segítő bottal, vállán szatyorral. Saigon-buli Salgótarján. A Saigon zenekar lesz a házigazdája annak a bulinak, amely március 14-én, pénteken 21 órakor kezdődik a zagyvarónai művelődési házban. Az este során egy vendégegyüttes, a rétsági Insomnia is fellép. A szervezők azokra is gondoltak, akiknek nehézséget okozna az utazás: számukra éjféli buszjáratot biztosítanak. Megalakult a Múltidéző Érsekvadkert. Nemrégiben tartotta alakuló ülését a Múltidéző Hagyományőrző Egyesület. A jelenleg 27 fő alapító taggal rendelkező egyesület fő feladatának a helytörténeti emlékház fejlesztését és élővé tételét tűzte ki célul. A tagdíjak és felajánlások mellett a tagok és támogatók társadalmi munkára számítanak. Húsvéti összefogás a rászorultakért Magyarország egyik legnehezebb sorsú vidékén az év minden időszakában jól jöhet a segítség a rászorultaknak. A salgótarjáni vásárcsarnok szívesen adakozó kereskedői és a piacigazgatóság dolgozói azokon az embereken kívánnak segíteni, akiknek még húsvétkor sem kerül teli tál az asztalára. Március húszadikán 10 órától a vásárcsarnok főbejáratánál várják egy pár virslire, gyümölcsre, üdítőre az éhségüket, szórajukat csillapítani vágyó rászorulókat. Suba Zsolt, az akciót szervező igazgató reméli, hogy néhány kedves szó és apró figyelmesség egy pillanatra elfeledteti az egyik napról a másikra élőkkel nehéz sorsukat. A felsőoktatási fejlesztési részhozzájárulást még bevezetése előtt elsöpörte a népakarat. A köznyelv által tandíjként emlegetett bevételi forrás elmaradása miatt az idén háromhárom és fél millió forinttól, a későbbieket tekintve pedig évi húsz-harminc millió forinttól esett el a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Salgótarjáni Intézete. Schveiczer Krisztián Salgótaiján. Jelenleg az első évfolyamos hallgatók fele költségtérítéses, a másik fele, mintegy harmincöt fő államilag támogatott, rájuk vonatkozott volna a fejlesztési részhozzájárulás, Salgótarjánban évi százötezer forint megfizetésének kötelezettsége, ami egyébiránt mind a diákhitelből, mind az életjövedelemből megoldható lett volna - tudatta dr. Rozgonyi József az intézmény igazgatója (aki egyúttal a megyei közgyűlés szocialista képviselője is). Az államilag támogatottak között is vannak olyanok, akik eleve mentesültek volna ez alól - például a szociális támogatásban részesülők és az állami gondozottak -, s ezen túlmenően méltányossági alapon az intézmény még a kötelezettek tizenöt százaléka esetén saját hatáskörben is dönthetett volna úgy, hogy eltekint ettől a pénztől.- A bevétel felét kötelezően a jó tanulók ösztönzésére kellett volna felhasználni, s a fennmaradó rész szolgálhatott volna infrastrukturális fejlesztésekre, eszközök vásárlására, és - fontosnak érzem hangsúlyozni - semmiképpen sem a tanárok bérének növelésére - fogalmazott dr. Rozgonyi József:- Megítélésem szerint ez egy jövőt szolgáló, méltányos eszköz lett volna, mert a költségtérítésesek - akik adott esetben csupán néhány ponttal maradtak el a felvételi határtól - nagyon súlyos pénzeket, nálunk évi három- százezer forintot, máshol akár egymilliót is kell fizessenek, szemben az államilag támogatottakkal, akik pedig semmit. Az intézményvezető hozzátette: a diploma megszerzése lényegesen jobb, két- két és félszeres jövedelem elérését teszi lehetővé, miközben a munkanélkülivé válás esélye a töredéke a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezőkéhez képest. Ráadásul az államilag támogatottak között - főleg Budapesten - nagyon sok, döntő részben jómódú, kedvező anyagi-szociális feltételek között élő gyerek van, vagyis jelenleg elsősorban őket támogatja az állam, s ez így nincs rendjén. A tandíjnak ezen kellett volna változtatni.- Én tandíjpárti vagyok, voltam, s ezen a nézetemen a népszavazás eredménye sem változtatott, bár az biztos, hogy erről sokkal alaposabban és korrektebben kellett volna tájékoztatni az embereket. A magam részéről sajnálom, hogy nem használhatjuk fel ezt az ösztönzési eszközt - hangsúlyozta dr. Rozgonyi József:- Mindazok, akik a felsőoktatásban dolgoznak - de ha józanul megbeszéljük, talán még a hallgatók is - elfogadják ezt az érvelést, az oktatók, a vezetők mindenképpen. Véleményem szerint a tandíj nem akadályozta volna meg a továbbtanulást, s nem tett jót a felsőoktatásnak, hogy ekkora vihar keletkezett körülötte. Mint mondta, a felsőoktatási intézményeknek hiányozni fog ez forrás, amelynek felmenő rendszerben egyre növekedett volna a súlya, s a számítások szerint, a rendszer kiteljesedését követően a kezdeti bevételi összeg legalább ötszörösét, maximálisan pedig a költségvetés tíz százalékát eredményezhette volna. Ez Salgótarjánban évi húsz-harminc millió forintot jelentett volna.- Minden politikai erő eddigi fejlődése során valamikor beve- zetendőnek tartotta a tandíjat. Külföldi tapasztalataim szerint társadalmilag, méltányosság szempontjából nehezen értelmezhető, hogy még a jómódú hallgatók tanulmányait is az állam fizeti, ezért a későbbiekben valószínűleg ismét el kell gondolkodni azon, hogy más formában bevezetésre kerüljön-e ez az eszköz - zárta szavait dr. Rozgonyi József. Kinyomozzák, kié az illegális hulladék Horváth Boglárka Salgótarján. Illegális hulladéklerakók tarkítják a megyeszékhelyet. Lassan már nem lesz olyan utca vagy városrész, ahol ne találkoznánk egy helyen összegyűjtött hulladékkal, legyen az műanyag palack, megunt ruha, törött bútor, tönkrement televízió, monitor, széttört üveg, építési törmelék, karácsonyfa, választási plakát, gumiabroncs... és még sorolhatnánk. Lassan, de biztosan megfojt minket saját szemetünk, de talán még nem késő tenni ellene. A megyeszékhely Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft.-je sokak szerint tehetetlen. Vagy mégsem?- Négy cég, nevezetesen a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, az Ipoly Erdő Zrt., a Foglalkoztatási Kht. és a VGÜ összefogásának köszönhetőén tavalyi évben megtizedeltük az illegális hulladéklerakók számát - mondta el lapunknak Szabó Péter, a VGÜ sajtószóvivője. Mint megtudtuk: összesen 655 köbméter szemetet szállítottak el a megyeszékhely különböző helyszíneiről. A „takarítás” költsége 1,9 millió forint volt.- Az illegális hulladéklerakókért és a szemétszállításért minden esetben az adott terület tulajdonosa felel - mondta el a szóvivő, aki ezúton is arra kérte lapunk olvasóit, hogy ha illegális szemetelést észlelnek, akkor jelezzék azt a közterület-felügyelőknek a 32/417-255 telefonszámon.- A környezettudatos szemléletformálás mellett a szankcionálás bevezetése lehet a megoldás az illegális szemétlerakók helyzetére - fogalmazott Szabó Péter. Majd hozzátette: a közeljövőben a „szemétben turkálva” kinyomozzák, hogy kihez tartozik a hulladék és felelősségre vonják az illetőt. A büntetést várhatóan egy jövőbeni önkormányzati rendelet is elősegíti - tudtuk meg a szóvivőtől. Mint kiderült, az ebben a hónapban meghirdetett nagy tisztasági akcióhoz is számos civil szervezet csatlakozott. A VGÜ reméli, hogy a segítségükkel, ha meg nem is oldják a problémákat, de fel tudják számolni az illegális lerakók jelentős részét. Emellett a kft. pályázatot nyújtott be a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz szintén az említett ügyben, valamint a jövőben szeretnék megoldani a térségi hulladéklerakóban az utóválogatás lehetőségét, amely mindamellett, hogy szortírozná az újrahasznosítható anyagokat, munkahelyteremtő is lenne.