Nógrád Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-13 / 62. szám
4 2008. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK Változások a nyugdíjrendszerben Ahogy azt februárban ígértük, Jászberényi Lászlóné, az Észak-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság főosztályvezető-helyettese előadása alapján folytatjuk a nyugdíjrendszerben bekövetkezett változások közlését. Az öregségi nyugdíjkorhatár nem változik, továbbra is a betöltött 62. életév. Ettől eltérően a férfi 60., a nő az 57. életéve betöltésétől előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult, amennyiben 38 év szolgálati idővel rendelkezik, illetve csökkentett összegű nyugdíjra, ha legalább 33 év szolgálati ideje van. Változnak viszont a nyugdíjszámítás szabályai: egyrészt teljessé válik a jelenlegi részleges valorizáció, azaz a régebbi kereseteket a nyugdíjazást megelőző év szintjére hozzák fel. Ez eddig a nyugdíjazást megelőző három év előtti keresetekre vonatkozott. Másrészt korrigálásra kerül a kereset nettósítása is olymódon, hogy a kereseteket, jövedelmeket csökkenteni kell a személyi jövedelem- adón túl a nyugdíjjárulékokkal, az egészségbiztosítási járulékkal, a magánnyugdíj-pénztári tagok esetében a tagdíjjal, a munkavállalói járulékkal. További változás, hogy 40 év feletti szolgálati idő estén a nyugdíj mértéke évi 1,5 százalékról évi 2 százalékra nő. Korhatár alatt 2008-tól az előrehozott, illetve a csökkentett összegű előrehozott - korhatár alatti - öregségi nyugdíj igénybevételének feltétele a biztosítással járó jogviszony megszűntetése. Ilyen típusú nyugdíj tehát akkor állapítható meg, ha a biztosított - az életkori és a szolgálati idő feltétel mellett - teljesíti ezt a kritériumot is. A vállalkozói körben a jogviszony a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjától átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá, tehát a vállalkozói jogviszonyt nem kell megszűntetni. Más a helyzet azon biztosított esetében, aki előrehozott, illetve csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra 2008. január 1-je előtt jogosultságot szerzett, az ő nyugellátása megállapításához a biztosítással járó jogviszonyát nem kell megszűntetni. A 2009. január 1-jétől előrehozott öregségi nyugdíj annak a 59. életévét betöltött nőnek, illetve annak a 60. életévét betöltött férfinak állapítható meg, aki rendelkezik legalább 40 év szolgálati idővel és nem áll biztosítással járó jogviszonyban. Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra pedig az jogosult, aki legalább 37 év szolgálati időt szerzett és megfelel az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultsághoz szükséges egyéb feltételeknek. 2013-tól a férfiak és a nők számára egységesen az előrehozott nyugdíjra jogosító legalacsonyabb élekor 60 év lesz, az ellátás megállapításához szükséges szolgálati idő pedig 37 év. Továbbra is feltétele a nyugdíjazásnak a biztosítási jogviszony megszűnése. Az előrehozott öregségi nyugdíj ösz- szege függ az igénylő életkorától. A 61. életévét betöltött igénylő esetén az ellátást úgy kell megállapítani, hogy az öregségi nyugdíj összegét annyiszor 0,3 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik 62. életév betöltéséhez. Ha az igénylő a 61. életéve betöltését megelőzően kéri a nyugellátás megállapítását, akkor az öregségi nyugdíj összegét 3,6 százalékkal, továbbá annyiszor 0,4 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik a 61. életév betöltéséhez. 2008-tól a korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozó biztosított által e munkakörben elért kereset után a munkáltatónak a 13 százalékos mértékű külön korkedvezmény-biztosítási járulék 25 százalékát - 2009-től 50 százalékát, 2010-től 75 százalékát, 2011-től pedig 100 százalékát - kell megfizetnie. Ez alapozza ugyanis meg a korkedvezményre való jogosultságot Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy 2008 március hónaptól kezdődően az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében a nyugdíjat, nyugdíjszerű rendszeres ellátást, ha annak összege nem 0-ra vagy 5-re végződik, minden esetben a legközelebbi 0-ra vagy 5-re felfelé kerekítve folyósítjuk. Rehabilitációs járadék 2008. január 1-jétől az egészségkárosodást szenvedett személyek számára új társadalombiztosítási ellátás kerül bevezetésre. Ennek fő célja keresetpótló rendszeres és folyamatos, pénzellátás biztosítása mellett az egyén megmaradt, fejleszthető képességeire épülő rehabilitáció elősegítése. A rehabilitációs járadékról szóló törvény elsősorban azokat érinti, akik alapvetően egészségkárosodásuk következtében, de foglalkoztatási és szociális körülményeikre is figyelemmel, a rehabilitációs járadék igénybevételével jó eséllyel rehabilitálhatók, számukra is lehetőség lesz a munkahely megtartására, illetve a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre. Tehát fő célja az érintett személy munkavégző képességének helyreállítása, foglalkoztatásának elősegítése komplex rehabilitációs eljárás keretében. Elsődlegesen azokra terjed ki a rehabilitációs járadék igénybevételének lehetősége, akik első alkalommal kerülnek olyan helyzetbe, hogy az említett okoknál fogva rehabilitációs járadékot, vagy rokkantsági nyugdíjat, üzemi baleset, foglalkozási betegség esetén baleseti rokkantsági nyugdíjat igényelnek. Rehabilitációs járadékra az jogosult, aki- 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett és ezzel összefüggésben foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas,- keresőtevékenységet nem folytat, vagy keresete legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó jövedelme havi átlagánál,- rehabilitálható,- az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte,- nem részesül egyéb társadalombiztosítási vagy munkanélküli ellátásban. A járadékra jogosult a rehabilitáció sikeres megvalósítása érdekében az állami foglalkoztatási hivatal illetékes szervével folyamatos együttműködésre köteles. A rehabilitációs járadék összege megegyezik az azonos szolgálati idő és átlagkereset alapján kiszámítható ül. csoportos rokkantsági nyugdíj összegének 120 százalékával. A járadék összegéből nyugdíjjárulékot kell fizetni, ezért a rehabilitációs járadék folyósításának időtartama a nyugdíjbiztosítás szempontjából szolgálati időnek minősül. A rehabilitációs járadék a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb három évig folyósítható. Ha a rehabilitáció nem volt sikeres, akkor a járadékos egészségi áüapotától függően rokkantsági nyugdíjra vagy munkanélküli, szociális ellátásra válhat jogosulttá. 2008. január 1-jétől a rehabilitációs járadékkal összefüggésben megváltoztak a rokkantsági, a baleset rokkantsági nyugdíjjogosultság feltételei, jelentős mértékben változott meg az egészségkárosodáson alapuló eUátásokra való jogosultság megállítása, az igényelbírálás körülményei, de döntően az egészségkárosodás mértékének megállapítása. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet bizottságai úgynevezett komplex minősítés keretében már nem azt vizsgálják, hogy az egészségkárosult milyen mértékben vesztette el munkaképességét, csökkent a munkaképessége, hanem azt, hogy milyen mértékben maradt meg munkavégző képessége. Egészségügyi, foglalkoztatási és szociális körülményeire tekintettel rehabilitálható, avagy sem. Aki rehabilitálható lesz, az nem minősül rokkantnak, részére tehát - ameny- nyiben rendelkezik az egyéb jogosultsági feltételekkel - rehabilitációs járadékot és nem rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani. A rehabilitáció célja az, hogy arra alkalmas munkakörben a rehabilitált személy foglalkoztatható legyen, „visz- szavezethető a munkaerőpiacra”. Aki nem rehabilitálható és az előírt mértékű egészségkárosodás fennáll, az értelemszerűen rokkant, és ha rendelkezik az egyéb feltételekkel is, rokkantsági nyugdíjra szerezhet jogosultságot Igénybejelentő lap Valamennyi egészségkárosodott személy az ONYE: 3515-270/D. nyomtatványon terjesztheti elő ellátási igényét a lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál. Ennek a kitöltött és aláírt nyomtatványnak a benyújtásával - az előírt mellékletek csatolásával - kezdeményezhető a rehabilitációs járadék és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék megállapítása is. Konkrét ellátástípus „választására” az igénylő az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleményének birtokában lesz jogosult Az új igénybejelentő lap mellett az igénylőnek ki kell töltenie és mellékelni kell az ONYF. 3515- 278. számú „Nyilatkozat” nyomtatványt. Továbbá csatolni kell az egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a háziorvostól, kezelőorvostól beszerezhető véleményt (beutaló) az egészség- ügyi ellátásról szóló zárójelentéseket ha korábban üyen ellátásokban részesült. Amennyiben az igény előterjesztésekor foglalkoztatott, az üzemorvos tájékoztatóját a munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében tovább foglalkoztathatók. A személyes vizsgálatot érvényes orvos szakértői véleménnyel rendelkező, nem nyugdíjas személy igénybejelentése esetén is el kell végezni. A 2008. január 1-je előtt megállapított munkaképesség-csökkenés mértéke nem azonos az ekkortól megállapítható egészségkárosodás mértékével. Egymásért, a közösségért dolgoznak Az idén 15 éves Salgótarjánban a Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület Az ünnepi közgyűlés előkészületeit a következő hónapok teendői között sorolta Nagy Ferencné, az egyesület elnöke a 2007-es esztendőt értékelő összejövetelükön.- Az ünnepek a hétköznapi munkán nyugszanak. Milyenek voltak a múlt évben a hétköznapok?- Mint minden évben, tavaly is arra törekedtünk, hogy a népfőiskolái mozgalom elveinek megfelelően dolgozzunk. A demokratikusan kialakított, a „népfőiskolások” javaslatain alapuló éves programunk a folyamatos tanulást, az ismeretgyűjtést, a közösségi, az egymás közötti kapcsolatok erősítését szolgák ták. Heti foglalkozásainkon, rendezvényeinken érthetően többségben vannak az idősek, de jönnek a fiatalabb korosztályból is. A salgótarjáni Hibó Tamás Művészeti Iskola növendékei - Jakubovics Judit vezetésével - rendszeresen visszatérő vendégeink közé tartoznak, akárcsak a Hétszínvirág óvoda gyermekei és nevelői vagy a Nyoszo- lya együttes. Fontosnak tartom, hogy az előadásainkat mindig jelentős számú érdeklődő hallgatta tavaly is.- Mi táplálta bennük sorozatról sorozatra ezt az érdeklődést?- Azt gondolom, alapvetően az, hogy mindenki talált az éves programban olyan témát, amelyet szívesen hallgatott, vagy esetleg ő maga ajánlott a figyelmünkbe. Igyekeztünk megnyerni azokat az előadókat, akiket ismernek, szívesen hallgatnak. így jöttél hozzánk Reisz András, a televízióból jól ismert meteorológus, rendszeresen visszatérő előadónk dr. Angyal Dávid orvos, VirágLász- lót karnagy, dr. Csongrády Béla közíró, Korill Ferenc, Ócsai Tamás lelkész, Jászberényi Péter természetgyógyász.- Szó esett a közgyűlésen arról is, hogy az egyesület együttműködik több civil szervezettel- Igen, ezek között vannak megyei, salgótarjáni és kistérségi szervezetek, nyugdíjasklubok is. Részt veszünk a városi civil fórum és a civil kerekasztal munkájában és az utóbbi egyik alelnökének választottak. A Nyugdíjasok Nógrád Megyei Szövetségével együtt szerveztük meg a Kodály Zoltán országos dal- és versmondóverseny megyei válogatóját, régiós találkozóját A nógrádi versenyzők sikeresen szerepeltek, ott voltak az országos döntőn is. A Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviseletével nagy érdeklődés mellett tartottuk meg a hagyományos gálaműsort, az idősek világnapja alkalmából, a nemzedékek kézfogása jegyében. A hagyományos nyári nagyitábort most nem tudtuk megtartani, de jól sikerült kirándulásra vittük a hátrányos helyzetű gyerekeket és a „főiskolás” pótnagyikat, a Heves megyei Istenmezejére. Erre Salgótarján „civil” alpolgármesterétől és 4 önkormányzati képviselőtől kaptunk támogatást- Az éves működés anyagi feltételei egyébként honnan jöttek össze?- Ami biztos volt, az a tagdíj, a tagok hozzájárulása a működéshez. Tavaly először fordultunk az adózókhoz, segítségüket kérve. Az 1 százalékból közel 14 ezer forint jött össze. Készítettünk két pályázatot is, a nagyitáborral nem nyertünk, de a Nemzeti Civil Alapprogram 352 ezer forintot hozott, igaz, 500 ezret szerettünk volna.- Milyen programmal köszönti az egyesület a 15. évfordulót?- Ünnepi közgyűléssel készülünk, de áprilisban szeretnénk eljutni Bujákra, Szandára, hogy névadónk, Sréter Ferenc életútját, családját jobban megismerjük. Azt hiszem, országosan is egyedülálló kezdeményezésünk a szeretetnap, amelyen minden program a szeretet, az őszinte, tiszta emberi kapcsolatok erejéről szól, és amelyet sze; retnénk hagyománnyá nemesíteni. Folytatjuk a népfőiskolái előadások sorát, szervezzük a kirándulásokat, a természetjárást testi-lelki egészségünk érdekében. További közös rendezvényekkel erősítjük kapcsolatainkat a civil, a nyugdíjas szervezetekkel, a nyugdíjasklubokkál. Természetesen az idén is pályázunk, abban reménykedve, hogy összegyűjtjük működésünkhöz, rendezvényeinkhez a szükséges anyagi feltételeit. Januárban már leadtunk egy pályázatot, a Nők Lapja UNICEF pályázati felhívására. Tudomásunk szerint túljutottunk az első rostán, reménykedünk, hogy folytathatjuk a nagyitábort. Jóleső érzéssel fogadtuk és köszönettel tartozunk Ócsai Tamás lelkész úrnak, aki jótékonysági hangversenyt szervez április közepén Salgótarjánban, amelynek kedvezményezettje egyesületünk lesz. ■ -vgHétköznapi hős Őszbe fordult az idő, amikor 1944-ben összeszedték a leventéket Nádújfaluban. Aztán elindultak Németország felé, német katonák és magyar csendőrök kisérték őket Nagy Miklós azonban nem lépte át a határt Valahogy sikerült kijátszania az őrök éberségét és Győrből megszökött Pedig 10 hold földet ígértek annak, aki hősként harcol a fronton és hazatér a háborúból. Rejtőzködve, úttalan utakon botorkált kerülve a falvakat, az embereket mert nem tudhatta, kiben mi lakozik. Voltak napok, amikor semmiféle ennivalót nem talált de hazaért A barátok közül egy sem jött meg, amikor vége lett a háborúnak. Amikor végig-végig gondolja élete most már 82 évét,.mindig felvillan benne ez a kép szomorúan, fájdalmasan. Pedig hát életének voltak szelídebb, békésebb, említésre méltó eseményei, amelyekre szívesen emlékezik, amelyekről szívesen mesél. Békésből jöttek Nádújfaluba, apja ide nősült Nagy Miklós 22 évesen került a bányaüzemhez, külszínen dolgozott, segédmunkát végzett. Három év múlva ment be a bányába, Csipkésben már csillés volt Néhány bányát megjárt, amikor az egyiket bezárták, ment a másikba. így került Mátranovákra, majd Ménkesre, ahonnan aztán már nem mozdult csak akkor, amikor eljött a nyugdíj ideje. Nem akart örökké csillés maradni, jelentkezett a vájáriskolába. Vájárként frontmesterként egyaránt keményen dolgozott az embereivel. A legfontosabbnak mindig azt tartotta, hogy biztos körülmények között dolgozzanak, vigyázzanak magukra és egymásra. Pontosan felmérte, hogy a bányában dolgozni, szenet fejteni, azt a felszínre küldeni a legnagyobb körültekintés mellett is nehéz dolog. Azt mondja, jó dolgos emberei voltak, ment a munka, megvolt a fizetés, meg legtöbbször a jutalom is.- Balesete volt-e?- Egy sem, pedig 30 évet dolgoztam a bányában - mondja, majd hozzáteszi: - Egy-két társamnak azért akadt.., de egyik sem járt komolyabb sérüléssel Később arról beszél, még így is megérte a bányánál dolgozni. Az emberek biztonságban tudták magukat, életüket Tudták, hogy másnap is munkába mehetnek, havonta kétszer pénzt kapnak, előleget, meg fizetést tervezhettek. Nyugdíjából tisztességesen megél Nagy Miklós. Csak azt sajnálja, hogy több mint 25 éve egyedül maradt. Feleségével jól megvoltak, felnevelték lányukat, örül az unokának. Egészen közel laknak egymáshoz, segítik egymást, amiben csak lehet Ülünk, beszélgetünk, hogy folyt le az élete. Nézem az idős ember barázdált arcát, élénk, tiszta szemeit és eljátszom a gondolattal: mégis hős lett belőle. Szerencsére nem a háborúban, hanem itthon, a bányában a dolgos hétköznapokon. ■ V.G.