Nógrád Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-12 / 61. szám
4 NOGRAD MEGYE 2008. MÁRCIUS 12., SZERDA „Boldog, aki olvassa" NMH-információ Balassagyarmat, a Biblia éve és a Föld bolygó nemzetközi éve alkalmából a balassagyarmati Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium tantestülete tanulmányi versenyt hirdetett általános és középiskolás diákok számára. Talentum Tanulmányi verseny a Biblia ch a Föld Bolygó Nemzetközi Éve alkalmából A Talentum különszámának címlapja A Biblia éve mottója: „Boldog, aki olvassa...”, ezért tűzték ki versenyük céljaként is, hogy mindazokat, akik már ismerik ezt a boldogságot, mert a Biblia mindennapi olvasmányuk, s azokat is, akik még nem fedezték fel a Könyvek Könyvét, de megízlelték az olvasás örömét, arra bátorítsanak, hogy ismerjék meg ezt a felbecsülheteüen értékű kulturális kincset és védjék meg az emberi cselekvés káros hatásaitól a Földet. Hiszen aki a világot teremtette, s aki megváltotta, az egy és ugyanaz: az Isten. A háromfordulós verseny március elején indult és novemberben ér véget. A gyerekek két korcsoportban mérhetik össze tudásukat, több tudományágat felölelő feladatok segítségével. Az első forduló kérdései és a részletes versenykiírás az iskola rendszeresen megjelenő diáklapjában, a Talentum különszámában olvasható. A verseny feladatainak megoldása nem csak szórakoztató időtöltés, de a Szentírás olvasása közben életformáló útmutatás is. A környezet épségét csupán a mindenki részéről tanúsított, tudatos felelősségvállalással lehet megvédeni. A teremtett világ védelmében szól az Erdők fohásza is: „Vándor, ha elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet!” Ez felhívás arra, hogy térjünk meg a környezettel kapcsolatban, amely azzal kezdődik, hogy egy percre megállva eltöprengünk azon a titkon, ami fenntart minden létezést. Indul a Beugró Igazi színészi játék szemtanúi lehetnek azok a nézők, akik figyelemmel kísérik a márciusban a tv2-n induló új műsort, a Beugrót. A csatornán szilveszterkor nagy sikerrel debütált és remek kritikákat kapott produkciót már hónapok óta követeli a közönség, most eljött az idő: a televíziózás történetében egyedülálló új show-műsorban Rudolf Péter, Szabó Győző, Kálloy- Molnár Péter és Pokorny Lia főszereplésével indul a Beugró. Négyszereplős színházi játék, humoros, szatirikus alaphelyzetekre alapuló rögtönzések és helyzetgyakorlatok sora - röviden ez a Beugró, amelyben négy kiváló színész improvizációs feladatokat hajt végre. Improvizációt, amit tanulmányaik során egyszerű rutingyakorlatként értékeltek, most igazi embert próbáló feladatnak tartják. A műsorban különböző stílusú helyzetekben kell rögtönözni a színészeknek. Narrációs, tolmács, teleshop-játék, filmszinkron, a legextrémebb sportok, de világosban eljátszandó áramszünet „témakörben” is helyt kell majd állniuk az előadóművészeknek. Karancssági talentumok Sz. F. Karancsság. Az 55 éve működő világhírű Rajkó-zenekar művészeti iskolája a budapesti Talentum Nemzeti Kisebbségi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Táncművészeti és Zeneművészeti Szakközépiskola és Kollégium 18 évvel ezelőtt alakult meg. Magyarországon, talán Európában is egyetlen olyan intézmény, amely a cigány gyerekek művészeti képzésével, cigányzene- és táncoktatással foglalkozik. Különböző okokból nagyon sok vidéken élő roma gyermeknek nem adatik meg, hogy Budapesten tanuljon. Ezért az iskola egyik törekvése a kihelyezet tagozatok létrehozása. Ennek a koncepciónak a jegyében alakult meg a karancssági tagiskola. A Karancsságra való „rátalálást”, a bemutatkozást, az iskola munkáját Gerenndási István, a Rajkó művészeti iskola igazgatója a következőkben fogalmazta meg:- Három évvel ezelőtt jó barátom, Mezei István, a magyar kisebbségi labdarúgó-válogatott menedzserigazgatója ismertetett meg Karancsság polgármesterével, Tóth Tihamérral. Megérkezésünkkor láttam, hogy egy nagyon szép, rendezett, tiszta gondos helyre érkeztünk. A polgármesterrel történő beszélgetésünk során éreztem, hogy egy olyan helyen vagyunk, ahol felelősen gondolkodnak és cselekszenek a cigány származású gyermekekért ugyanúgy, mint a többségi társadalom gyermekeiért. A szép, tiszta iskolában, amely Budapesten is megállná a helyét, Édes Katalin igazgatónő fogadott, s azonosult az ötletünkkel, hogy hozzuk létre intézményükben iskolánk tagozatát. A községben 85, többségében roma származású gyermekkel kezdtük el a cimbalom, a furulya, hegedű tanszakon, valamint tánctagozaton az oktatást. A szülők és a tanárok támogatásával egy közös alkotómunka kezdődött, amelynek eredményeként két karancssági kislány, Constanio Zsaklin és Csonka Fruzsina a megyei hegedűversenyen nívódíjat kapott. A karancssági diákok rendszeresen bemutatkoznak a községi ünnepélyeken, fellépnek iskolájukban, növendékhangversenyeken, amelyeket mindig hagy érdeklődés kísér. A Honvédelmi Minisztérium felkérésére az esélyegyenlőség napján 30 karancssági gyermek utazhatott fel Budapestre, ahol a Stefánia Palotában bemutatták tudásukat. Külön élményt jelentett a gyermekeknek, hogy egy műsorban léptek fel Caramellel és Bartók Eszterrel. A karancssági iskola életéhez tarozik, hogy a Rajkó-zenekarról és iskolájukról Baróti Éva filmrendező és Petovári Tamás filmet forgat, amelyet az év második felében mutatnak be a moziban, az mien és a Duna Televízióban. A 90 perces filmből Karancsság sem maradhat ki, a stáb február végén forgatott a faluban, az iskolában. A film eljut Európa számos országába és a tengerentúlra is. A film nézői számtalan országban tudni fogják, hogy hol van Karancsság és eldönthetik, hogy csak „csoda történt”, vagy jó néhány ember tenni akarása, ügyszeretete hozott létre egy kis község számára lehetőséget a felemelkedésre. Végezetül álljon itt a film alkotóinak véleménye arról, amit a Nógrád megyei faluban, Karancsságon tapasztaltak: „Ha minél több ilyen hely lesz Magyarországon, ahol a cigány gyerekeket nem megkülönböztetik, hanem mindenben segítik, akkor lesz igazi esélyegyenlőség Magyarországon a legnagyobb etnikum számára.” Szabad munkaterületre várnak a tarjáni útépítők Érezhetően csökkent a salgótarjáni belváros forgalma, miután a járművek a téli ünnepek előtt használatba vehették az Álba Üzletház mögött kanyargó, 220 méter hosszú Salgó úti hidat. A teljes tehermentesítő út átadása azonban a kivitelezőn kívül álló okok miatt, az építőknek is jelentős veszteséget okozva még várat magára. A téli időszakban sem állt le a 21-es út salgótarjáni belvárost tehermentesítő útjának építése. Ennek eredményeként mára a műtárgyak jelentős része teljes mértékben elkészült, a Kassai sor mellett folyó Tarján-patak átépítésénél is felkerültek a szegélyekre az önkormányzat által kiválasztott zöld színű korlátok. Kész a Salgó- és a Tarján-patak kishídja, a sportcentrum földtömegét megtámasztó cölöpfal is. A 138 méter hosszú, a Móricz Zsigmond utat áthidaló felüljáróra pedig már csak a végső aszfaltburkolatot kell ráteríteni, s a zajvédő falakat felszerelni. Ennél a hídnál a két végéhez rámpaként csatlakozó, mindkét oldalon 300- 300 méter hosszú támfalról már csak a pályaszerkezet sókorrózió elleni védőbevonata, illetve a híd korlátjának felszerelése várat magára. Ezt azonban - az értékes műtárgyak biztonságának védelmében - csak közvetlenül azt átadás előtt építteti be a Hídépítő vezette konzorcium. A „garázssor” előtti máglyafal, valamint az azt követően több mint kétszáz méter hosszan az úgynevezett „gabionfalak” - acélketrecbe rakott kövek - is elérték teljes magasságukat, s átjárható a Vadaskerti úti kishíd is. A szakasz végén - köszönhetően az útépítési munkálatoknak - 2006 novembere óta nagyobb sebességgel, jobb pályaíven egy, a korábbinál biztonságosabb és acél felszerkezetű vasúti híddal ellátott szakaszon közlekedhetnek itt a vonatok. Az elmúlt hónapokban tovább folytatódott a műtárgyakat összekötő útépítés és az ahhoz kapcsolódó „vízépítés” is. Igaz, a fagyok nagymértékben megnehezítették az építők dolgát. A mintegy fél méter mélységben átfagyott talaj például nem mindenhol tette lehetővé a vízelvezető csatornák építését, illetve a földműépítést. A várost, illetve az út nyomvonalának beépítettségét jellemzi, hogy még a munkák végéhez közeledve is adódtak nem várt közműkiváltások: a térképeken nem, vagy pontatlanul jelzett vezetékek előkerülése a teljes útépítési munkálatok alatt hátráltatta az útépítést. A legnagyobb hátráltató tényező mégsem ez, hanem hogy a teljes munkaterület a mai napig nem áll rendelkezésre. Egyetlen ingatlan jelent súlyos akadályt, aminek a helyéről az előzetes számítások szerint mintegy harmincezer köbméter földet, illetve homokkövet kellene kitermelni. Csakhogy a területen még mindig áll egy ház, mivel a kisajátítási határozathozatalt követően a tulajdonosok a Nógrád Megyei Bíróságnál megtámadták a határozatot és kérték a végrehajtás felfüggesztését. így hiába az eddig kiváló minőségben végzett munka, nem lehet az utat megnyitni, s ez az egész várost érinti. Emellett a probléma drágítja az építkezést és rengeteg bosszúságot, kárt okoz mind a lakosságnak, mind a kivitelezőknek. További akadályozó tényező a sportcsarnok elhúzódó felújítása, amelyhez a területet az önkormányzat kérésére a konzorcium a mai napig is biztosítja. A tervezett átkötés a Losonci útra így csak a sportcsarnoki munkálatok befejezését követően kezdődhet el, várhatóan március közepén. A hátráltató körülmények ellenére a konzorcium mindent megtesz azért, hogy a tehermentesítő utat mielőbb birtokba vehessék a közlekedők. A feltételek biztosításához a beruházótól segítséget, a lakosságtól pedig megértést kérünk. Nádházi Ferenc, a Hídépítő Zrt. vezette konzorcium építésvezetője
