Nógrád Megyei Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-09 / 34. szám
2008. FEBRUÁR 9., SZOMBAT 3 NÓGRÁD MEGYE Edit néni könyvespolca Salgótarján. Mesedélelőttre és kézműves-foglalkozásra várják a gyermekeket és szüleiket február kilencedikén 10 órától a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban az „Edit néni könyvespolca” sorozat keretében. A foglalkozáson meséket és verseket hallgathatnak meg a gyerekek P. Kemer Edit előadásában. Strauss-est Salgótarján. A Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar Kökényessy Zoltán vezényletével február 12- én, kedden 18 órakor tartja Strauss- és operetthangversenyét a József Attila Művelődési és Konferencia-központ színház- termében. Közreműködnek: Teremi Trixi, Bozsó József, Simon Katalin, Lengyel Judit. Szakmai párbeszéd a kistérségről H. B. Pásztó. A Balassi Bálint Megyei Könyvtár „Szakmai párbeszéd a kistérségről” című programot indít a megye több településén. Február 13-án 10 és 14 óra között a pásztói Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központ klubhelyiségében Antalné Pre- zenszki Piroska igazgató lesz a rendezvény házigazdája. A jelenlévők a kistérségi fejlesztési elképzelésekről, különös tekintettel a könyvtári és közművelődési feladatok ellátásáról beszélgethetnek Adorján Tamással, a Bátonyterenye Kistérség Többcélú Társulása munkaszervezetének vezetőjével, valamint Kiss Gergellyel, a Pásztói Kistérség Többcélú Társulása munkaszervezetének vezetőjével. Ferik Ibolya, a megyei könyvtár módszertani osztályának vezetője pedig a mozgókönyvtári ellátás eredményeit és a további terveket ismerteti a résztvevőkkel. Irodalomóra - másképp Vitéz K. Érsekvadkert. Rendhagyó irodalomórát tart a Petőfi Sándor Általános Iskola 7-8. osztályos diákjainak Tomanek Gábor színművész február 11-én délután fél egytől az ifjúsági házban. A nem mindennapi tanóra témái között Nagy László költészete mellett Karinthy és a humor is szerepel. Iskolapadba ült a miniszter Új kistérségi munkaügyi központ épületének avatása. Balról Szabó József régiós igazgató, Lombos István országgyűlési képviselő, dr. Lamperth Mónika, Mezőfi Zoltán polgármester és Bállá Mihály honatya. (Folytatás az 1. oldalról) A Pest megyével határos 25 település alkotta rétsági kistérségben, ahol 2007 elején 25 800 fő élt, nagyobb munkaerőpiaci feszültség nem következett be, mert az ipari park néhány üzemében tovább folytatódtak a beruházások. A körzet munkaerőpiacán tíz multinacionális cég van jelen, s az ő munkaerő-keresletük jelentősen befolyásolja a térség munkaerő- helyzetét. A rétsági kirendeltség az előző években egy társasházban működött, közös lépcsőházban különböző vállalkozásokkal, lakásokkal. A lépcsőházban várakozó ügyfeleknek e kedvezőtlen adottságok miatt nem volt lehetőségük öninformációs eszközök és szolgáltatások használatára, illetve technikailag nem volt megoldható a közintézményekre előírt akadálymentesítés, mozgáskorlátozott vizesblokk kialakítása. A kirendeltség tervezését a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ indította el, melyben mindvégig támogató partnerként működött közre a polgár- mesteri hivatal. Az egykori laktanyához tartozó régi „nőtlen tiszti szálló” épületét egy árverés során a munkaügyi központ vásárolta meg. Az épület átalakításának, felújításának tervezője a héhalmi székhelyű Kovaterv Kft. volt, a kivitelezést a szécsényi Lakóházépítő Kft. nyerte el, a lebonyolítást pedig a salgótarjáni Nomber Kft. végezte. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat Fejlesztési Programja keretében megvalósuló beruházás értéke bruttó 78 millió forint, amelynek keretében egy 335 négyzetméter alapterületű épület került most átadásra. Az épületben 55 négyzetméter ügyféltér, hat iroda 135 négyzetméter alapterülettel, valamint tárgyaló, a pincében irattár és kiszolgálóhelyiségek találhatók. A beruházás eredményeként a rétsági 25 települést magában foglaló kistérség lakosainak, álláskeresőinek, munkáltatóinak egy modern, a kor szakmai követelményeinek megfelelő kirendeltségi épületben nyújthatók munkaerő-piaci szolgáltatások, támogatások. A munkaügyi központ átadását követően a dejtári általános iskolát látogatta meg Lamperth Mónika, ahol a második osztályban aktív részese volt egy tanórának. Ennek keretében megismerhette, hogy az integrált oktatásban hogyan tanulnak a gyerekek, hogyan érzik magukat és a pedagógusok tapasztalatait is meghallgatta. Magyargécen a Biztos kezdet című program kistérségi modellkísérletét ismerte meg, amelynek lényege, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek már pici korban segítséget kapjanak és részt vegyenek egy felzárkóztató programban azért, hogy ne ismételjék meg a szülők sorsát. A miniszter meglátogatta a gyermekházat, ahol a kicsikkel és az anyukákkal is foglalkoznak. A látogatáson jelen volt Ferge Zsuzsa szociológus professzor is, aki elmondta, hogy hasznosnak tartja ezt a kísérleti programot, lát megölFOTÓ: RIGÓ TIdandó problémákat és a finanszírozásban is további lépéseket kell tenni. A sóshartyáni idősek klubjának tagjai saját készítésű süteménnyel vendégelték meg Lamperth Mónikát. A látogatás jó hangulatban telt, a kötetlen beszélgetést követően közösen énekeltek.- Nagyon fontosnak tartom, hogy egy-egy táj népdalait, kulturális szokásait, ételeit megőrizzük és átörökítsük a következő generációnak, ezért támogatom az ilyen közösségmegtartó összejöveteleket, ahol együtt vannak, beszélgetnek a lakók - hangsúlyozta a miniszter. Utolsó állomásként Etesre érkezet Lamperth Mónika, ahol a 350 adagos térségi főzőkonyhát tekintette meg, amely két éve működik és a mikrotérséget is ellátja. Lénárt Dezső, a település polgármestere kifejtette, hogy az önkormányzat tartja fenn a konyhát, és szó esett a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásról, valamint a tervekről is beszámolt.- Sikeresnek ítélem meg a mai napot, amelyet úgy állítottunk össze, hogy sokféle tapasztalathoz jussak. A megyét érintő foglalkoztatási és szociális területhez kapcsolódó témákkal foglalkoztam. Minden adat a rendelkezésemre áll, ami a munkámhoz kell, de egészen más, ha a statisztikát nézem és más, ha leülök a kisgyerek mellé az iskolába és együtt olvasunk - foglalta össze látogatásának tapasztalatait Lamperth Mónika. mtm MIHALIK JÚLIA Azt mondja a Magyar Rákellenes Liga, hogy nemcsak gyászhírekről, hanem örömjelentésekről is kellene olvasni. Sőt az utóbbiaknak volna jó nagyobb teret adni. Sokan talán el sem hiszik, hogy lenne rendszeresen miről beszámolni, persze csak akkor, ha az ebben érintettek megengednék, hogy nyilvánosságra kerüljön, minél többekhez eljusson a személyükkel kapcsolatos örömteli mondandó. Nem nehéz kitalálni, hogy a rettegett rosszindulatú elváltozásokból kigyógyultak esetei lennének az örömjelentések szereplői. Merthogy vannak ilyenek, ám a legkülönbözőbb okok miatt legtöbbször fedve maradnak. Legfeljebb évek hosszú sora után derül fény egyikre-má- sikra. A „miért” érthető: a nagy betegségről, az életet veszélyeztetőről ki szeret, ki akar beszélni?! Fliszen magánügyről, magánkeserűségről, magánszenvedésről, nem utolsósorban a visszatérésétől való magánrettegésről van szó. Tudjuk, halljuk: „elég a baj önmagában is, ne köszörülje rajta a nyelvét senki. ” Nem hiányzik az akár nem kellő tapintatból származó bántó megjegyzés. A legtöbb beteg befelé fordulva minden energiáját a küzdelemre kívánja fordítani. S erre mi is tapintatosan félre ■ fordulunk. : Bennem mégis itt motoszkál : a kérdés: hátha segíthetnénk? ■ Hátha gyarapíthatnánk az erőt : egy-egy energiamorzsával, ame- : lyet a csodával határos, vagyna- : gyón is természetesen érkezett : gyógyulásokról szóló hírek, rö■ vidke elbeszélések és persze az : ezzel együtt járó mosolyok, biz- r tató tekintetek jelentenének! : Elég, ha azt tartjuk szem előtt, ■ hogy a halálosnak mondott és ■ tudott kór legyűrésére minden : elérhetőt, minden lehetségest le- : hetővé kellene tenni. Ráadásul | a gyógyultak itt vannak közöt- '■ tünk. Őket volna jó megtalál- : nunk, megkérnünk és szóra bír- : nunk. Biztosan vannak, akik ] adnának esélyt történetükkel ■ embertársaiknak. Etesen a térségi főzőkonyhával ismerkedett a miniszter asszony Örömjelentés Benéztünk a művészeti műhelybe Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény címet nyerte el tavaly a Hibó Tamás nevével fémjelzett salgótarjáni iskola, miután alapos vizsgálat során valamennyi általuk oktatott művészeti ágban bizonyították kiválóságukat. Hogy miért olyan nagy dolog ez? Erre világít rá az alábbiakban Paróczai Csaba igazgató. Nyolc éve még országos hálózat tagjaként, albérletben kezdték a művészet- oktatást. Folyamatos belső „építkezés” után, három éve már önállóan, saját épületben, a Cogito Általános Művelődési Központ keretén belül több korosztályt tanítanak a szép és jó igazára, alkotásra és ennek tiszteletére. Iskolában, valójában azonban a helyes látásmód formálásának, az önkifejezés szárnybontogatásának műhelyében. S aprófalvas vidéken, sokszor nehéz szociális körülmények között élő gyermekek számára kívánják mindezt nyújtani. Két éve a Zemplén és Hegyköz elzárt kis településein is ott vannak.- Tanulóink igen nagy hányada hivatalosan is hátrányos helyzetű. Alapítványunk ezért működtet ösztöndíjat, amellyel a rászoruló tehetséges gyermekek bekapcsolódását segítjük - tudatta az igazgató. Az önállósággal egy időben szembe kellett nézni a normatíva csökkenésével, az intézményrendszer leépítésével, mind több adminisztrációs és más kötelezettséggel, a magániskolákról terjesztett rossz hírekkel. Helyzetük dióhéjban: nehezedő körülmények, sok-sok feladat, ez utóbbiakra igyekeztek összpontosítani. Az országban egyedüliként a Berzsenyi Dániel Főiskolával megszerveztük a bábszínész-képzést, az ország 900 érintett tanulója közül 339 nálunk tanul. Sárospataki kurzusunkat az ország minden tájáról látogatják. Tervezzük, hogy ősztől bábszínházát nyitunk, műsorait szerte a megyében bemutatjuk majd. Szeretnénk ezzel is e művészeti ág megbecsülését helyreállítani, mert tény: a gyermekek egyik legjobb fejlesztési eszköze a bábjáték. A minősítési rendszerből kiejtett tánc-és drámapedagógusoknak pedig az Apor Vilmos Főiskolával közösen tartunk továbbképzést. A megye legrégebben együtt dolgozó társulata a KiViSzI színházi műhely nyolc éve támogatásukkal működik. Á Jakubovics Judit vezette társulat folyamatosan jelen van a város és a megye színpadain. Teljesítményük elismeréseként több kortárs szerző is engedélyezte számukra műve bemutatását. Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény címet nyerte el tavaly a Hibó Tamás nevével fémjelzett salgótarjáni iskola
