Nógrád Megyei Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-07 / 32. szám
4 2008. FEBRUÁR 7., CSÜTÖRTÖK Kistérségi szövetség alakult A civil szervezetek hatékonyabb együttműködése céljából jött létre a Salgótarjáni Kistérségi Civil Szövetség még az elmúlt év novemberében. A szövetséget 24 salgótarjáni és környékbeli szervezet hozta létre, hogy a lakosok mindinkább részei legyenek a települések közéletének, lakóhelyük fejlesztésének, szépítésének. A szövetség létrejötte fontos azért, hogy a civil szervezetek jobban megismerjék, kölcsönösen segítsék egymást és eredményesebben pályázhassanak. A szövetség alakuló ülésén elfogadta alapszabályát és megválasztotta vezetőségét, elnöke Uramecz János, a Mozgáskorlátozottak Egymást Segítő Egyesületének vezetője lett. A civil szövetség bírósági bejegyzése folyamatban van. Amint azt Uramecz János elmondotta: az ajtó nyitva van, azt várják, hogy további civil szervezetek csatlakoznak hozzájuk a városból és a kistérségből. Számolnak azzal is, hogy Nógrád megyében további kistérségi szövetségek alakulnak az együttes munkára. Túrázzunk nyitott szemmel Közgyűlés a Salgó Természetbarát Egyesületnél Közgyűlésen adott számot esztendős munkájáról a Salgó Természetbarát Egyesület. A közösség több mint hat évtizede alakult, s feladatkörének, nevének többszöri változása után fog össze mintegy hatvan természetbarátot, többnyire nyugdíjasokat. A 2007-es év legfontosabb eseményeit Vojtkovszky Györgyi, az egyesület elnöke foglalta össze beszámolójában. Többek között a természetjárók sikeres túráiról adott számot, értékelte a teljesítményeket és elismerésben részesültek a legjobban teljesítők. A 2006-ban még gondok sokaságával küzdő egyesület az új vezetéssel sikeres munkát végzett. A Túrázzunk nyitott szemmel mozgalom eredményeiről - elsősorban a bányászat, a bányászmozgalom tárgyi emlékeiről, emlékezetes eseményeiről - Páles Lajos adott számot, aki összefogja a mozgalmat, szervezi, irányítja a túrákat. A túra résztvevői felidézik a múltbeli eseményeket és mementóként emlékhelyek kialakítását, a hely megjelölését szorgalmazzák. Az idén is - a tervek szerint - megemlékeznek a széncsatáról, az 1926-os éhségmenetről, amikor Bertolt Brecht szerint 8000 szegény állt a város előtt, közülük 1000 a fővárosba tartott, mert nem volt mit enniük. Csendőrök állták útjukat, akik lőni kezdtek. A helyszínt emléktáblával szeretnék jelölni. Megemlékeznek a karancs- lejtősi bányászok 1944-es ellenállásáról és készül a Karancs hegység fejlesztésének terve is. Szándékukban áll, hogy még ebben az évben létrehozzák a Karancs Egyletet, amelyben a Karancs völgyi települések mellett részt vennének a szomszédos szlovákiai községek is. Közös erővel hoznának létre egy szabadidő- és sportközpontot, erdei utakat tennének járhatóvá. Páles Lajos - további megőrzésre - felajánlotta a természetbarát egyesületnek a Karancs-kilátóval kapcsolatos írott és tárgyi emlékeket, amelyeket összegyűjtött. A civil szervezetekben sok érték van Dr. Diósiné Taracsák Judit az összefogás erejéről Salgótarján és kistérségében több száz civil szervezetet tartanak számon. Ebből 105 szervezet képviselői úgy döntöttek Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatával karöltve, hogy a civil szerveződések helyét és szerepét a város életében a jelenleginél markánsabban jelenítik meg. Megalkottak egy Civil Kódexet, amely lehetőségeket fogalmaz meg a civilek számára, ezt követően tavaly decemberben összehívták a civil fórumot. Tevékenységi köreiknek megfelelően szekciókat hoztak létre, a hat szekció pedig „leültette” képviselőit ä civil kerékasztalhoz. A 12 résztvevő megválasztotta tisztségviselőit. A civil kerekasztal vezetője dr. Diósiné Taracsák Judit lett. Minőségi lépés- Csak a kerékasztal tevékenységével ismerkedik az elnök asz- szony, vagy a civü szervezetek világával is?- Pedagógus vagyok, műidig is közéleti ember voltam, szerettem a közösségekben tevékenykedni. Ismerősök, barátok hívtak magukkal, és így jutottam el olyan szervezetekhez, mint a Tájak, Korok, Múzeumok Klub Egyesülete, a Belszervi Betegek Salgótarjáni Egyesülete, ismertebb nevén a BEBESE, a Pedagógiai Társaság Nógrád Megyei Tagozata. A Petőfi iskolában igazgatóhelyettes voltam több évig, ahol erdei iskolát szerveztünk és működtettünk, amelynek fontos része volt a környezet- és természetvédelem, a környezeti nevelés és a tapasztaláson alapuló ismeretszerzés. Az talán az eddigiekből kiderült, hogy a civü élettel már néhány éve ismerkedem, több civü szervezettel van szoros kapcsolatom. Hiszek abban, hogy a civü szervezetekben sok olyan érték van, amelyeket érdemes a város, az itt élő emberek javára fordítani, hasznosítani és van erő is, amely a megvalósításhoz keü. Ebben a munkában szívesen részt veszek magam is, szeretném továbbadni az évek során megszerzett tapasztalataimat.- Ez azonban nem ugyanaz a munka, hiszen a civil kerekasztal nem egy a civü szervezetek közül.- Valóban nem, megalakítása egy minőségi előrelépés a korábbi évek munkájához képest A ci- vüek összefogását, együttes feüé- pését segíti közös ügyeikben, a város érdekében. Koordináló, szervező, szerepet váüalt, valamint az információk közvetítésében, a javaslatok és a váüalások összegyűjtésében vesz részt A civüek sikeres munkálkodásának van előélete. Ez nem máról holnapra alakult ki. Salgótarján és kistérségében az 1990-es éveket megelőzően indult és egyre terebélyesedett a civil mozgalom, öntevékeny közösségek egész sora jött létre. Az önkormányzatok lehetőségeikhez mérten segítették a civü szervezeteket célkitűzéseik megvalósításában. Néhány példa: Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatában ci- vü tanácsnok tevékenykedett, és a támogatás egyik formáját szolgálja a költségvetésben megtervezett civil alap, valamint a Salgótarjáni Civü Szolgáltató Központ, ami háttérintézményként segíti sokféle módon a civüek mindennapi munkáját. Fontosnak tartom, hogy a közgyűlés elfogadta 2007 júniusában az önkormányzat által megalkotott civü stratégiát. Partneri kapcsolat- Miért olyan fontos ez a dokumentum ? Mit „kínál” a civü szervezeteknek, ami eddig nem volt meg?- A dokumentumban erőteljesen megfogalmazódik az a törekvés, hogy az önkormányzat partnerként kezeü a civü szervezeteket Az esetenkénti együttes munka helyett érdemi és folyamatos együttműködést tart fontosnak a város vezetése, nem csorbítva a szervezetek önáüóságát Ismét áttekinti a civüek jelenlegi támogatási rendszerét és számol azzal, hogy a civü szervezetek eüátnak bizonyos, a lakosság számára fontos városfejlesztési, városszépítési, sporttal, közművelődéssel, környezetvédelemmel és egészségvédelemmel kapcsolatos feladatokat A felsoroltak már bizonyítják, hogy a civü közösségek aktív részesei a közéletnek és várhatóan azok lesznek a jövőben is.- Hogyan valósul ez meg a mindennapi gyakorlatban?- A megvalósításban, szerintem jelentős szerepe lesz a civil kerékasztalnak. Az a célunk, hogy a civü szervezetek képviselői részesei legyenek a város lakosságát és a civileket érintő legfontosabb önkormányzati döntések előkészítésének. Ezért arra törekszünk, hogy legjobb szakembereink részt vegyenek, az önkormányzat bizottságainak munkájában - tanácskozási joggal -, mondják el véleményüket, javaslataikat, a közgyűlés elé jusson el a civü vélemény is. Ehhez természetesen szükség van hiteles és elégséges információkra, felkészültségre, együttműködési készségre. Elkészült a civü kerekasztal ügyrendje és a 2008. év első negyedévi munkaterve, ebben megfogalmazásra kerültek azok a célok, feladatok, amelyek mentén a munka folyik a jövőben, figyelembe véve a szekciók vezetőinek véleményét Konszenzusos alapon megszületett a működés rendje, ami biztosítja a kerekasztal, a szekciók és a civil szervezetek eredményes együttműködését egymással és az önkormányzattal. Ebben a munkában biztos alapot jelentenek a kerekasztal szekciói, ahol komoly, érdemi munka folyik. Itt szeretném megemü'teni a két alelnököt - NagyFerenmétés Simon Józsefet -, akik tapasztalt és városunkon kívül is ismert közéleti emberek, úgy gondolom, segítségemre lesznek ebben a munkában. Egyébként is ez csapatmunka. Források híján- A civü szervezetek önzetlenül teszik a dolgukat, a folyamatos munka feltételemek megteremtéséhez azonban keü némi anyagi forrás. Ennek azonban a legtöbb civü szervezet híján van. Honnan juthatnak pénzhez?- Több lehetőség van, de ennek nagy része esetleges. A szerény mértékű tagdíjbevétel jelent némi anyagi forrást. Számításba jöhet a lakosság támogatása, adójuk 1 százalékának felajánlásával. A város önkormányzata az elmúlt évben 1,5 miüió forintot tett a civü alapba, amelyből 1,2 miüió forintra pályázni lehetett - de gondoljunk a civil szervezetek jelentős számára. További forrást jelentenek a Nemzeti Civü Alapprogram pályázati lehetőségei. Gond, hogy nyertes pályázat esetén sem lehet azonnal a pénzhez hozzájutni. Aztán a nem pénzbeü támogatást is számba lehet venni. Gondolok a Salgótarjáni Civü Szolgáltató Központ térítés nélküti szolgáltatásaira, infrastruktúrájának igénybevételére, vagy a József Attila Művelődési és Konferencia-központ támogatására olyan módon, hogy „beengedi” a házba a civü szervezeteket, helyet biztosít számukra. Úgy vélem, hogy a jövőben a jelenleginél biztosabbá keü tenni a civil szervezetek számára a munkához szükséges feltételeket Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának tervei között szerepel egy olyan civü ház létrehozása, amely sokat segíthet a civü szervezetek feltételrendszerének javításában. A civüek jövője összekapcsolódik városunk jövőjével. A kisebb- nagyobb közösségek együttes munkájára szükség van, ezért a mostaninál több megbecsülést és több segítséget is érdemelnek. Bízom abban, hogy ezt nem csupán én látom így. V. G. Adományozó program Már élesben működik a CivUTech Adományozó Program, amely a közhasznú szervezeteknek segít abban, hogy bővítsék hardver-és szoftveráüományukat, az erre szánt költségvetésük kímélése mellett. A program létrehozását olyan információs technológiai termékeket gyártó cégek adománya tette lehetővé, mint a Microsoft és a Cisco. Az adományozó programot Magyarországon két nonprofit alapon működő szervezet a NIOK, partneri kapcsolatban a TechSoup-pal, juttatja el a nonprofit szervezetekhez. Ezek a szervezetek adományt kérhetnek az egyik adományozó partnertől a CivUTech honlapján keresztül. A kérelem teljesítése több lépcsőben valósul meg.- A kérelmlező szervezet regisztrálása. A regisztráció során nyert megáüapítást a kérelem jogosultsága.- Kérelmet kizárólag közhasznú státusszal rendelkező, bíróságon bejegyzett alapítvány, közalapítvány, egyesület, közhasznú társaság, vagy nonprofit gazdasági társaság nyújthat be.- A regisztráció során meg keü adni a szervezet fő tevékenységi körét. Az adományozó partner ennek alapján dönti el, hogy támogatja, vagy nem a kérelmet.- A jogosultságról a kérelmező visszajelzést kap és kedvező válasz esetén kiválaszthatja a megrendelni kívánt terméket A kérés teljesítéséhez egy kis ösz- szegű adminisztrációs díjat kell befizetni, banki átutalással, a számla kézhezvételekor. Ez a program lebonyoütásához szükséges adminisztrációs költséget fedezi.- Az adminisztrációs díj megérkezése után, a kért termékek listáját a CivUTech továbbítja az adományozó partnereknek, amelyek a szállítást végzik. Bővebb információ található: www.civiltech.hu A Palóctáj Méhész és Környezetvédő Egyesület mintegy 350 tagja közel 24 ezer méhcsaládot gondoz. Az egyesület tagja olyan szakmai érdekképviseleti szervezeteknek, mint a Magyar Méhészeti Egyesület, vagy a Nógrád Megyei Agrárkamara. Ahogy Gyepesi Béla elnök elmondotta: céljuk az egészséges táplálkozás, a mézfogyasztás népszerűsítése. Ennek érdekében nagy gondot fordítanak a két méhészklubban - Salgótarjánban és Balassagyarmaton - a tagok szakmai képzésére. Elismert előadók tartanak előadásokat a szakmáról, a méh- egészségügyről, adózásról, a támogatás lehetőségeiről. Két dunántúli és egy szlovén méhészetet, valamint egy kaptárgyártó üzemet is megnéztek szakmai kirándulásuk során.. Az év végén jelen voltak Salgótarjánban a Civil kavalkádon, ahol szíves szóval különböző mézfajtákkal - akácméz, napraforgó- és repceméz, hárs- és gesztenyeméz - „kényeztették” a kóstolókat. Méhészek az egészséges táplálkozásért
