Nógrád Megyei Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-06 / 31. szám

2 2008. FEBRUÁR 6., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Nedűk és vadételek vetélkedője Gulyás E. Mátrafüred. Az Országos Magyar Vadászkamara Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves és Nógrád me­gyei területi szervezetei, vadá­szok, vadgazdálkodók, és termé­szetvédők szövetségei, valamint a Károly Róbert Főiskola a Mát­ra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképző Is­kolával karöltve meghirdetik az észak-magyarországi régió tele­pülésein élő és tevékenykedő er­dészek és vadászok harmadik bor- és pálinkaversenyét, vala­mint első ízben, kísérő rendez­vényként, a megyei vadászna­pok főzőversenyének első há­rom helyezettje részvételével megrendezik a vadételfőző-ver- seny döntőjét. A bíráló szakemberek az egyes kategóriákban a nedűk minősítése mellett a gasztronó­miai értékeket is vizsgálják és így rangsorolnak. Azt keresik mely italok a leginkább illőek a szarvasból, az őzből, a vaddisz­nóból, nyúlból, fácánból készí­tett ételek fogyasztásához. A ver­senyre saját termelésű borokkal és valódi gyümölcsből készült pálinkával, valamint a helyszí­nen elkészített vadétellel lehet nevezni, a részvétel díjtalan. A résztvevők fajtánként, borból négyszer 7 deciliteres, pálinká­ból kétszer félliteres dugaszolt mintát nyújtanak be bírálatra. További feltétel, hogy a verseny­zőnek nem kereskedelmi ter­mék esetén a versenyeztetni kí­vánt borból minimum 100, pá­linkából legalább 10 literrel kell rendelkeznie. A nedűkből beadott mintákat a Mátra szakképző iskolában (Mátrafüred, Erdész út 11.) feb­ruár hetedikén bírálják el. A fő­zőverseny döntőjét pedig febru­ár 15-én 8-13 óráig rendezik meg. További felvilágosításért a rendező szervezetekhez, illetve Fülöp Pál szakmai igazgatóhe­lyetteshez (20/350-4380) fordul­hatnak az érdeklődők. Az „összecsapás” végén az ünnepélyes eredményhirdetés, az oklevelek és díjak átadása február 15-én 14 órakor lesz a Mátra szakképző iskolában. A legkiválóbbakat szintén az in­tézményben, a X. erdész-gaz- dász-vadász bálon díjazzák feb­ruár 23-án. Enyhülő parkolási problémák Az felüljáró alá beálló autók akadályoznák a főpálya forgalmát foiű:rigö™or Politikai színjáték után munka Kivonult a Fidesz az Országgyűlés általuk összehívott mezőgazdasági bizottsági üléséről - adták hírül a la­pok az elmúlt napokban. Az ok: a bizottság kormány- párti alelnöke, Herbály Imre egy, a javasolt témát ki­terjesztő, módosított napirend elfogadását indítvá­nyozta, amelyet a többség támogatott. Ezután vonult ki az ellenzék. Szabó Andrea Borenszki Ervin országgyűlési képviselő, a mezőgazdasági bi­zottság tagja kifejtette lapunk­nak az üggyel kapcsolatos véle­ményét.- Nyílt-e lehetőség érdemi vitá­ra az ülésen?- Sajnálatos módon éppen az érdemi vita maradt el. Pedig a közös agrárpolitika folyamatban lévő felülvizsgálatával és a 2014 utáni támogatásokkal kapcsola­tos magyar álláspontot kellett volna megtárgyalnunk. Még saj­nálatosabbá teszi az ügyet az, hogy a Fidesz belpolitikai vihar­keltés céljából magyarázza félre Gyuresány Ferenc Davosban el­mondott beszédét, melynek lé­nyege az, hogy azonnal hozzá kell látnunk az európai közös ag­rárpolitika (KAP) jövőjével kap­csolatos magyar álláspont kiala­kításához. Az ülésen bent mara­dó kormánypárti képviselők en­nek szellemében 2013-ig azt a sikeres agrárdiplomáciát várják el az agrárkormányzattól, me­lyet a KAP 2003 óta zajló felül­vizsgálata során addig képviselt. Ennek eredményességét a cu­kor- és borreformban a magyar gazdák érdekeinek megfelelő változások jelzik.- A KAP-ot és az egész európai agrárszektort folyamatos táma­dások érik, arra hivatkozva, hogy igazságtalan, nem hatékony, pa­zarló- A külső kihívások, világgaz­dasági verseny, élelmiszerár­emelkedés, valamint az uniós agrárszektor belső problémái (például az EU 15-ök nagyjából ötvenszázalékos területre veszik igénybe a támogatások nyolcvan százalékát), illetve a finanszíro­zási problémák egyaránt indo­kolják a folyamatos változást. A kormánypárti képviselők sze­rint azoknak, akiknek fontos a magyar agrárium, a magyar vi­dék jövője, nem lehet céljuk a hisztériakeltés. Sokkal inkább az a feladat, hogy élére álljunk a KAP megváltoztatásának, amely egy igazságosabb elosztást je­lent mind a régi és az új tagál­lamok, mind a különböző ága­zatok között. Látnunk kell ugyanis, hogy csak egy gyökere­sen megreformált agrárpolitiká­nak van esélye erős költségveté­si pozíciókra. Az idő sürget ben­nünket, mivel az ez év második felében esedékes francia EU-el- nökség egyik kiemelt témája lesz a KAP reformja.- Ebben a folyamatban mi le­het Magyarország alapvető érde­ke?- Az első a közös agrárpoliti­ka fenntartása, hiszen Magyar- ország kifejezetten jól jár ezzel. A számok nyelvén: országunk az unió lakosságának két százalé­kát, mezőgazdasági termelésé­nek kevesebb, mint két százalé­kát adja, a közvetlen kifizetések­ből viszont 2013-ra 3,2 százalék­kal részesedik. Ezen felül van­nak még vidékfejlesztési kifizetések, amelyeket nemzeti forrásból szinte lehetetlen lenne előteremtem. A második a KAP közösségi finanszírozása, hiszen ez garantálja igazán az azonos versenyfeltételek felé közelítést. A harmadik álláspontunk a köz­vetlen támogatások megőrzése, illetve a területalapú támogatás fenntartása. A negyedik a szer­kezetváltás, a versenyképesség fejlesztésének támogatása, hi­szen a még mindig strukturális problémákkal küzdő átalakuló ágazatnak alapvetően szüksége van a szerkezet átalakítására, a szervezettség fokozására, a mo­dernizációra. Horváth Boglárka Salgótarján. Kihasználatlan te­rületek maradtak a megyeszék­hely tehermentesítő útjának fe­lüljárója alatt. Szerkesztősé­günk szerette volna megtudni, hogy ezen a területen kialakí­tandó parkolóhelyekkel enyhít­hető-e a városban fennálló par­kolási probléma. Megkerestük Ürmössy Ákost, a Magyar Közút Kht. megyei igazgatóját, hogy megtudjuk: Salgótarjánban - Budapesthez hasonlóan - épí­tenének-e parkolót egy felüljáró alatt.- A salgótarjáni tehermentesí­tő út elsődleges funkciója a váro­son áthaladó forgalom biztonsá­gos és gyors levezetése - mond­ta el lapunknak Ürmössy Ákos. Majd hozzátette: ezzel a hálóza­Tévéfelvétel hót. A Duna Televízió február 8-án, pénteken az Élő néprajz mozgalom adás számára felvételt készít a községben. A forgatáson szerepel a rimóci Rozmaring gyöngyösbokréta csoport, amely­nek vezetője Holecz Istvánné nép­művész, műsorukat a salgótarjáni Dűvő zenekar kíséri, a község má­sik hagyományőrző csoportja, amelynek vezetője Kobela Andrásné. A rimóciaknak jó a kapcsolata a salgótarjáni Nógrád, a pásztói Ágasvár és a szécsényi Palóc tánccsoporttal is, ahonnan több személyt meghívtak a felvé­telre. Adás: február végén. ti szereppel nem egyeztethető össze a felüljáró alatti terület parkolóként történő hasznosítá­sa, mert ebben az esetben a vá­rakozóhelyre beálló, valamint onnan kitolató járművek akadá­lyoznák a főpálya forgalmát. A megyei igazgató szerint a teher­mentesítő út teljes befejezése utáni várható forgalomátrende­ződés a 21-es számú út belváro­si szakaszán, azaz a Rákóczi úton lehetővé fogja tenni forga­lomcsillapító intézkedések beve­zetését, valamint várakozóhe­lyek kialakítását, illetve kijelö­lését a polgármesteri hivatallal egyeztetett módon.- Tudomásunk szerint a fővá­rosban is csak korlátozottan en­gedélyeznek híd, illetve felüljáró alatti parkolást, olyan helyeken, ahol nem akadályozza, valamint Ersekvadkert. A Balassi Bálint Megyei Könyvtár „Szakmai párbeszéd a kistérségről” cí­mű programot indít a megye több településén. Február 8- án 10 és 14 óra között az érsekvadkerti ifjúsági házban Csabák István, a Mikszáth Kál­mán Közművelődési Intéz­mény, Könyvtár és Ifjúsági Ház igazgatója lesz a rendez­vény házigazdája. A jelenlé­vők a kistérségi fejlesztési el­képzelésekről, különös tekin­tettel a könyvtári és közműve­lődési feladatok ellátásáról be­nem veszélyezteti a forgalom biztonságát a ki-, illetve beállás -.hangsúlyozta Ürmössy Ákos. A parkolási problémákon se­gítene a Kassai sor-Kossuth La­jos út kereszteződés utáni sza­kasza is. Az egyirányú útsza­kasz jobb oldalán ugyanis par­kolhatnának az autók, ha ezt nem tiltaná egy ott felejtett meg­állni tilos tábla. Lantos László, a városfejlesztési iroda munkatár­sa megkeresésünkre elmondta: napokon belül eltávolítják a par­kolást tiltó útjelzőt, így egy ide­ig újra szabályosan parkolha­tunk a megyeszékhely ezen a szakaszán. Mint megtudtuk, azért csak egy ideig, mert a ki­vitelező a közeljövőben tovább folytatja a megkezdett munkála­tokat, így újra büntethetővé vál­nak az ott parkoló autók. szélgethetnek Szabó Péterrel, a Balassagyarmat Kistérség Többcélú Társulása Szolgálta­tó Intézmények igazgatójával, valamint Sinka Sándorral, a rétsági kistérség önkormány­zati és térségi koordinátorá­val. Ferik Ibolya, a megyei könyvtár módszertani osztá­lyának vezetője pedig a moz­gókönyvtári ellátás eredmé­nyeit és a további terveket is­merteti a résztvevőkkel. Fa­kultatív programként a könyv­tár helyszíni látogatást is szervez Szentére. Párbeszéd a kistérségről a flttüftMi mMammtwmmmmmm RÓLUNK SZOL Csohény Kálmán, Gaál István és Sára Sándor Nem gyakori, hogy egy írás címében Csongrády csak nevek szerepel­ted jenek, de másként nem tudom jelezni azt a tartalmat, amit számomra, számunkra ez a három személy je­lentett, illetve jelent. A nevük mond legtöbbet arról, amiről szó lesz az alábbiakban. Csohány Kálmán ja­nuár 31-i, 83. születésnapja tiszte­letére rendeztek újabb kiállítást Pásztón a 2001-ben átadott és róla elnevezett galériában. Sisák Imre polgármester ezt az alkalmat hasz­nálta fel, hogy bejelentse: közgyűlé­si döntés született a szülőház alko­tóműhellyé alakítása tárgyában. Az 1980-ban elhunyt kiváló grafikus- művész özvegye megnyitóbeszédé­ben újabb adalékokkal gazdagítot­ta ismereteinket nemcsak férje éle­téről, munkásságáról, de a korszel­lemről is, amelyben élnie és alkot­nia adatott. Csohány Kálmán - sőt családtagjai is - játszottak Gaál Ist­ván 1963-ban forgatott „Sodrás­ban ” című sokdíjas filmjében, ame­lyet a közönség egy része újra, má­sik része először láthatott. Mások mellett nekem is megrendítő erejű volt ismét találkozni e korszakalko­tó művel, az egykori főiskolásokkal, köztük Drahota Andreával, Moór Mariannával és a sajnos már eltá­vozott Kozák Andrással. Ugyancsak Kharón ladikján hajózik tavaly szeptember 26-a óta Gaál István is, aki az idén, augusztus 25-én lett volna hetvenöt éves. így nemcsak a kiállítás, de a filmvetítés is a két pásztói gyökerű, egymással szoros barátságot ápoló művész emlékét ápoló rendezvénynek bizonyult. Há­laistennek, személyesen lehetett vi­szont jelen a Ruffec-teremben egy közös barátjuk, a „Sodrásban”ope­ratőre, Sára Sándor. A Gaál István­nal egyidős - szintén 1933-ban szü­letett - elv- és pályatárs keresetlen szavakkal idézte fel kettejük alkotói és emberi kapcsolatát, életrajzuk, munkásságuk párhuzamait, s szólt a Tisza-parti, gergelyiugornyai film­forgatás néhány élményéről is. A szerénység, a póztalanság sugárzott róla éppúgy, mint ahogyan Gaál Ist­vánról is, ha megjelent övéi között, de bárhol a nézőkkel való találko­zások alkalmával. Pedig mindket­ten a magyar filmművészet nagy - mondhatnám óriási - alakjai, al­kotásaik nem véletlenül kaptak annyi elismerést a különböző fesz­tiválokon, s joggal részesültek Kos- suth-díjban is. Hallgatva Sára Sán­dort, az jutott eszembe, hogy egy mai, úgynevezett sztár hogyan tette- vette volna, „fényezte” volna magát, ha sűrű elfoglaltságai közepette egyáltalán elment volna egy vidéki kisvárosba. Bezzeg Sára Sándor­nak, a Duna Televízió egykori elnö­kének ez a szereplés nem volt ran­gon aluli, sőt megtiszteltetésnek vet­te, hogy Gaál Istvánról beszélhetett s az együtt töltött időkre, közös munkáikra emlékezhetett. Köszönet a pásztóiaknak, hogy állhatatos törekvéseik, szisztemati­kus szervezőmunkájuk révén egy­mást erősítheti Csohány Kálmán és Gaál István szellemi öröksége. Megbecsülésük a városban lépten- nyomon tetten érhető, s csak remél­hető, hogy előbb-utóbb a szélesebb közvéleményben is tudatosodik, hogy mekkora értékei ők a magyar művészetnek, nemzeti kultúránk­nak. ' i'írrif'iii"i'i'vfTiinTiiTTTrf?rifryyeT?TrrfT*fTMTTf11

Next

/
Oldalképek
Tartalom