Nógrád Megyei Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-27 / 49. szám

2008. FEBRUAR 27., SZERDA 5 SZÉCSÉNYI NAPLÓ Gyermekszínház Szécsény. Az ifjú színházlátoga­tók február 29-én 10 órakor és 14 órakor a művelődési ház szín­háztermében a Csalóka Péter cí­mű előadást tekintik meg. Hölgyek köszöntése Szécsény. A kertbarátok körének tagjai március 6-án tartják a nő­napi összejövetelüket, ahol a kör férfi tagja köszöntik a hölgyeket. Nőnapi mozielőadás Szécsény. Március 8-án a nőnap alkalmából a művelődési ház­ban filmvetítéssel kedvesked­nek a hölgyeknek és a szebbik nemet az előadásra elkísérő fér­fiaknak. Rejtvényfejtők versenye Szécsény. A művelődési központ­ban március 8-án tartják a kis­térség harmadik ifjúsági rejt­vényfejtő versenyét. Nőnapi kézműves vásár Szécsény. A Tourinform-iroda március 6-ától 8-áig a történelmi belvárosban nőnapi kézműves vásárt szervez. A nem minden­napi vásáron fazekasok, csipke­készítők, gyöngyfűzők, bőrdísz­művesek, kosárkészítők kínál­ják a termékeiket. Erre az időre a Tourinform-iroda is kiköltözik a vásár színhelyére. Nosztalgiaest Szécsény. A Stardust klubban február 29-én nosztalgiaestet rendeznek. Az összejövetelen a Santafé zenekar ad élő koncer­tet. Kiállítás Szécsény. A gimnázium és szak- középiskola Benczúr­-galériájában március 5-én lesz a Salgótarjánban alkotó Hertelendi Zsuzsanna műveiből rendezett kiállítás megnyitója. Orvosi szakrendelés az egészségházban. Képünkön Szeles Magdolna és dr. Földi András. Szakrendelések - helvben wH f** Szenográdi Ferenc Szécsény. A városban 2005. feb­ruár 1-jétől működik a balassa­gyarmati kórház kihelyezett já­róbeteg-szakrendelője. Dr. Sza­bó Géza, a kórház igazgató-főor­vosa elmondta, hogy együttmű­ködési szerződést kötöttek a város önkormányzatával, s így a lakossághoz közelebb került a szakrendelés. A gyakorlat azt igazolja, hogy az emberek élnek a lehetőséggel, igénybe veszik az egészségügyi szolgáltatásu­kat. Az egészségügyben is örök kérdés, mit érdemes decentrali­zálni és mit centralizálni. Nyil­ván olyan feladatellátást, amit hetente egy-két beteg vesz igény­be, nem érdemes és nem szabad kihelyezni. A műszerezettség is bizonyos keretet szab a decent­ralizálásnak. Az alapműszere­zettséggel a rendelőjük rendel­kezik. Az igazgató-főorvos an­nak a reményének adott kifeje­zést: ha Szécsényben megvaló­sul. a járóbeteg-szakrendelés bővítése, a szolgáltatás szélesíté­se mellett a műszerezettség fej­lesztésére is nagyobb lehetősé­gük lesz. A „minirendelő” assziszten­se, mindenese Szeles Magdol­na, aki korábban a balassa­gyarmati kórház sebészeti osz­tályán dolgozott, a rendelő megnyitásával került Szécsénybe, azaz haza. A ked­ves, mosolygós, aktív, agilis hölgy elmondta, hogy rendelő- intézetükben heti egy alkalom­mal van egy-egy szakrendelés. Hétfőn neurológia, kedden nő­gyógyászat, szerdán belgyó­gyászat, csütörtökön bőrgyó­gyászat és reumatológia, pénte­ken szemészet. Reumatológia szakrendelés már több mint egy évtizede van a városban. A szakrendelésekre hétfőn 9 és 12 óra, csütörtökön 13 óra 30 perctől 15 óráig lehet bejelent­kezni, akár telefonon is (32/371 -938). A várakozási idő­vel kapcsolatosan az asszisz­tensnő azt mondta: a szemészet­re, belgyógyászatra három hét az előjegyzési idő, a reumatoló­giaira két hét, a többi szakren­delésen nincs várakozás. A for­galmukról másfél éves összesí­tést készítettek, ez idő alatt ti­zenkétezer beteg fordult meg náluk. A kórházzal és annak ba­lassagyarmati rendelőintézeté­vel számítógépes összekötetés­ben állnak, így az egyik nap le­vett vérvizsgálati eredményeit másnap át tudják adni. : SZENOGRÁDI FERENC Egy tucat gondolat az ifjúságnak • Az élet diktálta nagy roha­násban néha-néha állj meg egy pillanatra, s élvezd az apró örömöket! • Szeresd az életet, az is sze­retni fog téged! Az élet re­ményt ad az élethez. • Nem olyan váratlan a sze­génység, ha gazdagon is gondolunk rá. Takarékos­kodni akkor kell, amikor van miből. • Mi az élet célja? Boldogan élj, gondolkozz, alkoss, va­lósítsd meg önmagad! • Az emberi felelősségünk annál nagyobb, minél na­gyobb közösségért válla­lunk. Vannak, akik önma­guk iránt is képtelenek er­re. • Hit, akarat és elszántság nélkül nem jutsz messzire. • Az önmagaddal szembeni elégedettség csak egy pilla­natig tartson, s abban is fo­galmazódjon meg az újabb feladat. • Minél gyorsabban haladsz előre, annál inkább mesz- szebbre kell nézned! Ha száguldó autót vezetsz, ak­kor is távolabbra figyelsz és nem a gépkocsi orrát lesed. • Mindenkinek lehet titka. Ha valaki nem nyitja ki előt­ted a lelkét, ne tépd azt fel! • A bölcs emberrel szemben légy tisztelettudó, a hiút hagyd, örüljön önmaga nagyképűségének, a hitet- lenkedőt te is kételkedéssel fogad, a ravasszal szemben légy óvatos! • A boldog házassághoz há­rom dolog kell: szerelem, szerelem, szerelem. • A szerelem olyan talál­mány, amit nem szabad to­vább tökéletesíteni. Reznicsek László: tizenhét év a háziiparban Sz. F. Szécsény. A Nógrád Turizmu­sáért Egyesület a „Hagyo­mányőrzésért, népi kultúra ápolásáért”-díjat megosztva a szécsényi Palóc Népművésze­ti és Háziipari Szövetkezet­nek, valamint Dékány Lajosné szövőnőnek adományozta. Reznicsek László, a háziipari szövetkezet elnöke a közössé­gi életükről a következőket mondta:- Amikor 1991. február 22- én átvettem a Palóc Népművé­szeti és Háziipari Szövetkezet vezetését, egy konszolidált, nyugodt vezetői munkára gon­doltam. A személyi adottságok és a termelésszervezés való­ban jó színvonalú volt, de már éreztette hatását a piacvesztés. Ennek ellenére hetven-nyolc- van százalékos rendelésállo­mánnyal rendelkeztünk, s megtettük a lépéseket a veszte­séges egységek (például Kozárd) leépítésére. A legna­gyobb zavart az 1992-es szö­vetkezeti törvények okozták életünkben. A vagyonnevesí­téskor több mint 300 tagja volt szövetkezetünknek, és ennek a kilencven százaléka inaktív nyugdíjas, akik egyáltalán nem voltak érdekeltek a mű­ködésben. Amikor név szerint közöltük velük a szövetkezeti vagyonuk értékét, megindult a lavina. Nehéz életük meg­váltását várták attól a 40-100 000 forinttól (1992-őt írtunk!), amit azonnal kértek kifizetni. A megszűnést 16 lelkes tag akadályozta meg, így a forga­lomképes ingó és ingatlan va­gyon eladásával 71 százalékos (nem az akkor divatos öt-tíz százalékos) üzletrész kifizeté­sével pár szövőszékkel új kor­szakot kezdtünk a szövetkezet életében. A Nógrád megyei KISZÖV segítségével egy ro­mos házba (Rákóczi út 65.) hordtuk át a megmaradt ter­melőeszközöket és lomot. Új­raszerveztük életűket, új ala­pokra helyeztük kere.skedel- mi politikánkat, meghúztuk nadrágszíjunkat. Mindenféle szövéssel kapcsolatos bérmun­Reznicsek László az elismeréssel kát (rongyszőnyegszövés) el­vállaltunk és mindenki napi tíz órában mindent csinált. Újabb tagi „tőkeinjekcióval” elkezdtük rendbe tenni telep­helyünket. Pályáztunk min­denféle egyéb tevékenység el­látására, így tudtuk a kézi szö­vést, babakészítést rentábilis­sá tenni. Az épület szépítgeté- se után újabb funkciót találtunk ki a bevétel növelé­sére, de soha nem adtuk fel a zsűrizett textiltermékek gyár­tását. Közben megőriztük az elődeink által ránk bízott ereklyéket, sőt gyűjtöttük a hagyományos palóc ruhafélé­ket, berendezési tárgyakat. A bérleti díjak segítettek a fenn­tartásban, olcsóbbá tették a szőttesek előállítását. A stabi­lizálódást 1996-tól számíthat­juk. Az elmúlt 10-12 évben be­állt egy szerényebb termelés, alacsonyabb költséghányad­dal, ügyesebb üzletpolitiká­val. 2006-ra már azt gondol­tuk: végre fellélegezhetünk. .Egyre több olyan partnerre leltünk, akik képesek voltak megfizetni egyedi termékein­ket. Uniós pályázatokhoz szál­lítottunk, Kossuth-díjas terve­ző használta alkotásainkat az Operaházban, a Madách Szín­házban munkájához. Magyar csárdák, éttermek visszatérő törzsvásárlókká váltak. Köz­ben egyre fogyott a szövőnői létszám. Hiába szerveztünk tanfolyamot, hiába hirdettünk és hiába nagy a munkanélkü­liség: a mai fiatalok nem vállal­ják ezt a nehéz fizikai munkát. Újabb fordulópontot élünk napjainkban, újabb feladatot kell megoldanunk, pótolni a ki­öregedő, elfáradó szövőnőket. Ma már óvatosak vagyunk a megrendelések elvállalásá­ban, hiszen nem akarjuk elve­szíteni hitelességünket, meg­bízhatóságunkat. Közel 20 éve küzdők ezen nehéz népművé­szeti textilipari fronton. Meg­éltem nagy kudarcokat, kínai textilinváziót, rosszindulatú támadásokat, de azt tartom: a palóc makacs ember és én ízig-vérig palóc embernek tar­tom magam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom