Nógrád Megyei Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-04 / 29. szám
2 2008. FEBRUÁR 4., HÉTFŐ'^ NÓGRÁD MEGYE Disznótorban volt a falu apraja-nagyja A Tücsök zenekar tagjainak mosolyfakasztó előadása indította azt a nagyszabású községi disznóölést, amelyet hagyományteremtő céllal indítottak útjára szombaton. A sportegyesület és az ön- kormányzat által szervezett egész napos program első alkalommal várta a lakosokat a nemrégiben felújított intézmény udvarára, amely gyorsan megtelt élettel és finomabbnál finomabb illatokkal. Pádár Zsófia Mihálygerge. a mihálygergeiek nem voltak restek szombat hajnalban felkelni. Fél hétkor már lobogott a tábortűz, kezdődött a sürgés-forgás, a vízforralás, a késélezés, mindenki sietett a maga dolgára. Majd Domoszlai Kitti és Varga Mártó előadásában hallgathatták meg a koránkelők a disznóhoz szóló utolsó éneket: „Látjátok sertések, ennyi hát az élet, Zárul földi pályád, a katlanba térhetsz. Futhatsz, sivalkodhatsz, végül ez mind kevés, Zsély Zolinak tőrje elől nincs menekvés. Lesz belőled hurka, disznósajt, sült vér, Annyit eszünk máma, amennyi belénk fér. Köszönjük hát néked e finom ebédet, Búcsúzóul sertés néked szólt az ének." A mosolyfakasztó nóta után minden falubeli jókedvvel látott munkához: a férfiak a disznó mellett, az asszonyok pedig a tűzhely mellett tevékenykedtek. A legkisebbek is kivették részüket a torból. Egyed Dániel, Egyed Gábor és Szakó Balázs már reggel hat órakor megérkeztek, hogy végigkövethessék a dísznóvágás csínj át-bínj át. Az apróságok el sem moccantak a böllér mellől, hiszen mint mondták, ritkán jutnak el ilyen helyre és kíváncsiak arra, hogyan kell levágni egy ilyen nagy állatot. Mire nagy leszek én is szeretném megtanulni, hogyan kell disznót vágni - mondta Egyed Dániel, akihez a többiek is csatlakoztak. Szerintük többször kellene ilyen jó programot rendezni a településen: - Mi biztosan elmennénk mindegyikre - mondták. Szikoráné Sebestyén Katalin, a település polgár- mestere örömmel figyelte kis faluja sürgő-forgó lakóit. Mint mondta, már egyre kevesebb disznótor van a faluban, nem sokan tartanak állatokat. Ezért reméli, hogy a rendezvény ismét meghozza a falubeliek kedvét.- Az alapötlet valójában a sportegyesület elnökétől, Lenkó Gyulától származik, annak megvalósításhoz pedig csatlakozott a falu összes lakója. Ez a példás összefogás igazán jó érzéssel tölt el - mondta a polgármester.- Még Bátonyterenyéről is jöttek a diszno'vágás- ra, hiszen az egyesületünkhöz más települések lakói is csatlakoztak. A tor nem csak a sport szerelmeseit kovácsolja össze, de közelebb hozza egymáshoz Mihálygerge lakóit is. Igazi csapatmunka folyik itt! - mondta Lenkó Gyula, a településen működő sportegyesület elnöke, aki hozzátette: - Remélem hagyományt teremt majd ez a rendezvény! A dolgos kezek munkájának gyümölcseként kilenc órára elkészült az ínycsiklandó reggeli: sült hagymás vérrel, resztéit sertésmájjal, valamint héjában sült burgonyával csillapíthatták éhségüket a résztvevők. A délelőtt folyamán szellemi vetélkedő, csocsóbajnokság, kötélhúzó, felszolgáló, sonka- és tojásdobó verseny szórakoztatta a falu apraját-nagyját. A jó hangulatú rendezvényt a toros ebéd koronázta meg, minden volt, mi szemszájnak ingere: friss disznótoros leves, töltött káposzta, sült hurka, kolbász, oldalas, burgonya. A település lakói - a munka mellett - egész nap mulattak, s akik részt vettek a községi disznóvágáson, már most várják a következőt. Varga Mártó és Domoszlai Kitti búcsúztatták el a derék röfögő állatot FOTÓK: HÜVÖSI CSABA A nézelődők mosolyognak, a férfiak nekiveselkednek, csak szegény röfi nem élvezte már a bulit A pörzsölés, a szőrtelenítés az első folyamat a sorban A letisztogatott disznó itt már készen áll a feldolgozásra A fiatalok érdeklődve figyeltek minden mozzanatot a torban Szakértő kezek csontoztak, aprítottak, daraboltak Sonka- és tojásdobásban mérhette meg tudását, aki Mihálygergére ment Szabad téren készült a hagymás vér, a resztéit mái, s más finomságok Dolgos asszonykezek háromnegyed kilenckor már a toros ebéd hozzávalóit készítették elő