Nógrád Megyei Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-25 / 47. szám
2008. FEBRUÁR 25., HÉTFŐ 3 NÓGRÁD MEGYE Születésnap a halál évfordulóján glatz képtár Múlandó eszmek felett az érték érték marad! Glatz Oszkár (1872-1958) Budapesten született. 1890-től Münchenben, Hollósy Simon iskolájában tanult, majd Párizsban, a Julián Akadémián. 1896-ban egyik alapítója volt a nagybányai művésztelepnek. Életének utolsó szakaszában Bujákon találta meg azt a közeget, amelyben alkotni tudott. Leszármazottai 1982-ben 77 alkotást - közöttük felesége, Wildner Mária és fia, Glatz Henrik néhány képét is - Buják községnek ajándékozták, közgyűjteményi célokra. A képeket csak negyedévszázad után sikerült méltóképpen elhelyezni, időközben hat időszaki kiállításon láthatta őket a közönség. (Folytatás az 1. oldalról) Ezután Glatz Oszkár könyvét idézte, amelyben a művész arról írt, mennyire megszerette a bujáklakat, a színes népviseletet, a cserháti tájat. Gondolkodó emberként a nemzeti hagyományok megmaradását, áttételesen a magyarság jövőjét látta az itteni emberek életmódjában, a palóc gazdaember kiegyensúlyozottságában és nyugalmában. Becsó Zsolt szólt arról is, hogy a gyűjtemény megőrzése hazafias kötelesség, s most már Nógrád, a varázslatos világ egyik szép színfoltja lett a képtár alapításával. Kodák Csaba beszédét a 2006- ban lezajlott pereskedés felidézésével kezdte, idézve a Pásztói Városi Bíróság álláspontját, ami szerint „a cél nem látszik biztosítottnak, a megnyerni szándékozott pályázat még kiírásra sem került”, a képek elhelyezésére vonatkozó kötelezettségvállalás így megszűnik.- Mától azonban állandó kiállítás várja a vendégeket és a helybelieket egyaránt - mondta a polgármester. - A beruházás 42 millió forintba került, ennek felét a területfejlesztési tanács biztosította, a többit hitelből és saját forrásainkból sikerült biztosítanunk. A képtár kialakítása mellett a könyvtár, az előtér, a vizesblokk is megújult és sikerült az egész épületet akadálymentesíteni. Művelődési központunkat 24 órában üzemelő biztonsági rendszer védi. Az intézmény mindenkié, kérem, hogy használják és vigyázzanak rá, a kiállított képekben pedig gyönyörködjenek! Végül köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik tettek valamit a Glatz-gyűjtemény elhelyezésének megoldásáért, a restaurátortól az építész tervezőig, a muzeológusoktól a kivitelező cégekig. Kodák Csaba beszéde után, az ünnepség megható részeként Glatz Oszkár egykori modelljei, ma már idős asszonyok vehettek át egy-egy szál virágot. Ezután került sor a nemzeti- szín szalag átvágására és a Glatz Oszkár állandó kiállítás megnyitójára: az ünnepi beszédet König Frigyes festő- és grafikusművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora mondta.- Nagy öröm itt lenni, mert 2008 nem arról szól, hogy galériák nyílnának Magyarországon! - mondta. - Glatz Oszkár életműve a gondolkodó emberé, aki szabályozott és rendszerezett elvek mentén alkotott. Korának stílusa, a legapróbb részletekig a természethűségre törekvő naturalizmus odáig terjedt, hogy Zola műveit olvasva felkereste a regények egyes helyszíneit, hogy eredetiben győződjön meg a leírások pontosságáról. Röviden szólt ezután Glatz Oszkár pályájáról, arról, hogy a Cor- vin-láncot éppúgy megkapta, mint a Kossuth-díjat, tehát munkásságát a fennálló rendszertől függetlenül elismerték.- Múlandó eszmék felett az érték érték marad! - mondta a rektor. Szólt arról, hogy munkássága nemcsak az egyetemes és a magyar képzőművészetben került, méltó helyére, hanem Buják hírnevét is messze a megyehatáron túlra is elviszi.- Glatz munkamániás volt, kortársai azt mondták róla, hogy fel kellene találni neki azt az országot, ahol soha nem megy le a nap - mondta König Frigyes. - Bujákon megtalálta azt a nyugalmat, amit egész életében keresett! A helybeli csoportok és iskolások előadásaival színesített ünnepség a kiállítás megtekintésével ért véget. Hurka, hurka, véres hurka Mihálygerge. Jó hangulat, gyönyörű idő és rendkívül finom ételek fogadták mindazokat, akik az elmúlt hétvégén a településre látogattak. Február 23-án a József Attila Művelődési Ház kertjében rendezték meg a második hurkafesztivált. Salgótarján szlovák kisebbségi önkormányzatának köszönhetően a hurkakészítő verseny résztvevőinek csak az ízesítésről kellett gondoskodniuk, az alapanyagot „készen kapták”. Tíz órakor a katlanban már forrt az abalé, odabenn a konyhában sült a tepertő és a hagymás vér, az udvari kemencében pedig pirult a héjában sült krumpli. Dr. EgyedFer- dinánd, a művelődési ház igazgatója és lelked csapata ízletes reggelivel várt mindenkit: volt itt abárolt szalonna, disznósajt és Vincze István litkei pékmesternek köszönhetően fokhagymás kenyérlángos is. A nap folyamán egyre többen érkeztek nemcsak a községből, hanem a megye- székhelyről is. A megmérettetés során a hagyományos véres és májas hurka mellett igazi különlegességeket, például véres-mézes-mazsolás' hurkát is készítettek a résztvevők. Első díjat nyert Bojsza László májas hurkája, a szlovák kisebbségi önkormányzat mézes-vérese, illetne Fekete Ferenc véres hurkája. A finom falatok mellé eperfahordóban érlelt ötéves szilvapálinkát is kóstolhattak a jelenlévők. A kertben több receptet is megismerhettünk, például megtudtuk, hogy az abalé első osztályú káposztafőzéshez. A szervezők remélik, hogy idén sikerül tovább bővíteni és leburkolni a művelődési ház kertjét, hogy jövőre még többen részt vehessenek ezen a nem mindennapi és az országban szinte egyedülálló rendezvényen. I I A hurkatöltelékéhez valókat gondosan válogatták
