Nógrád Megyei Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-14 / 38. szám

4 NÓGRÁD MEGYE 2008. FEBRUÁR 14., CSÜTÖRTÖK Nógrád megye. Műanyag palackok, üvegek, fémből készült flakonok - csupa szelektálható, újrahasznosítható hulladék, ame­lyet egyesek az út szélén, az erdőben vagy a szemetestől pár méterre dobnak el. Valószínűleg úgy vélik, tettükkel nem okoznak kárt. Valóban ezek az anyagok lebomlásukkal nem szennyezik a környezetet, de éppen emiatt lehetnek veszé­lyesek. Gondoljunk csak bele: mennyi műanyag, üveg, illetve fém kerül évente a természetbe, a folyókba, jelentős káro­kat okozva az élővilágnak. Szerettük volna megtudni, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, illetve az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Egyesülés mit tesz a probléma megoldása érdekében. Mi tehetünk a hazánkat elborító szemét ellen? Újrahasznosítás, préselés, gyűjtés, összefogás I Hasznosítják a műanyag palackokat- A hulladékká vált palackok eseté­ben a minisztérium javasolja a szemét- gyűjtésre rendszeresített eszközök használatát, ideértve a bővülő szelektív gyűjtőrendszert is - tudtuk meg Szekula Istvántól, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium sajtóreferen­sétől. Véleménye szerint, ha az állam­polgár ezekbe helyezi el a hulladékot, azt hasznosítják és nem „borítja el ha­zánkat”. Mint megtudtuk, a csomago­lásból keletkezett szemét hasznosítása a csomagolásért felelős cégek kötele­zettsége. A minisztérium a hulladék ke­letkezését is szeretné megelőzni, ezért a környezetvédelmi termékdíjas szabá­lyozás keretében magasabb díjfizetési kötelezettséget határoz meg a cégek számára, amennyiben termékeik egy részét nem újrahasználható csomago­lásban forgalmazzák.- A műanyag flakonok esetében elin­dult a visszaváltási folyamat - mondta el dr. Kecskeméti Sándor, az Észak-ma­gyarországi Környezetvédelmi Egyesü­lés elnöke. - Korábban ezeket azért nem vette át a magyar w műanyag-újrahasznosító ipar, mert újból beolvasz­tani csak teljesen vegy­tiszta műanyagot lehet. Sok pénzbe került a tisz- 'ljgj|; títás, melyet csak különbö- ző vegyszerekkel lehetett megoldani. A folyamat során több liter úgynevezett hulla- I dékvíz keletkezett, amit újra £ közömbösíteni kellett.- Emiatt úgy döntöttek, hogy tisztítás nélkül átve­szik a flakonokat, majd egy harmadrendű fontosságú helyen különböző mű­anyag bútorokat gyártanak belőle - mondta el dr. Kecs­keméti Sándor. Hozzátéve: rengeteg műanyagot Kína vásárol fel, ahol ruhát ké­szítenek belőle. „Az üveg, mint hulla­dék, helyet foglal” Mint ismeretes, a pezsgős-, illetve boros­üvegek esetében meg- ■ szűnt a jól működő üveg­visszaváltási rendszer. A minisztérium szerint eb­ben a kérdésben az érintett gyártók az illetékesek, tekintet­tel arra, hogy Magyarországon a betétdíj alkalmazása önkéntes. Szekula István kifejtette: sajnos, a gyár­tók olykor a termékdíjrendszeren ke­resztüli ösztönzés ellenére is az egyutas csomagolást választják.- Több évtizedes probléma az üveg­visszaváltás kérdése - mondta el dr. Kecskeméti Sándor. Majd hozzátette: az üveggyártásban keletkezett bizonyos hulladékot vagy selejtet a gyáron belül összegyűjtik és visszaolvasztják, így nincs szükség az összegyűjtött üvegek­re. A szervezet elnöke hangsúlyozta: a piacgazdaságban úgy érdemes bármit csinálni, ha van rá vevő, azaz, ha a gyűj­tött üvegekre lenne kereslet, akkor meg lehet kezdeni ezek összegyűjtését.- Az üveg, mint hulladék, mindössze abból a szempontból jelent problémát, hogy helyet foglal, hiszen nem bomlik le, ezáltal nem szennyezi a kör­nyezetet - fogalmazott az egye­sülés elnöke. A gyógyszerek csomagolását is át kell venni Arra a kérdésünkre, hogy miért nem lehet a gyógyszertárakban visszaválta­ni a lejárt gyógyszerek mellett az üres­sé vált gyógyszeres üvegeket, fiolákat is, az illetékes tárcától azt a választ kap­tuk, hogy a humán gyógyszerek és cso­magolásuk hulladékainak kezeléséről szóló rendelet értelmében gyógyszer­hulladéknak minősül a lakosságnál fel­halmozódott, a gyógyszertárban az ellá­tás során keletkező lejárt eltarthatósá­gi idejű, vagy más okból fel nem , használt gyógyszer a fogyasz- jMk tói csomagolással együtt. Mint kiderült, a gyógyszerhulla- dék begyűj- tésében v a ­kommunális hulladé­kot. A sajtószóvivő szerint a hulla- dékgaz- dál­esetlegesen szennyezett, hasznosításra nem alkalmas hulladék kerül lerakásra.- Számos településen alkalmaznak olyan begyűjtési módszert, amikor a háztartásokból külön gyűjtik össze a hasznosítható anyagokat és a maradék hulladékot - fogalmazott a szóvivő. Az ilyen rendszerekben nem gyűjtött hulladékfajták elkülönített gyűjté­sére a hulladékudvarok adnak lehetőséget, ahol ingyenesen leadható a hasznosítható, illetve a veszélyes hulla­dék. Mint megtudtuk, egy másik technológia, a me­chanikai-biológiai keze­lés lényege, hogy a ve­gyesen gyűjtött hulladé­kot egy olyan kezelőléte- ‘ sítménybe viszik, ahol a komposztáláshoz hasonló folyamatok hatására a szer- vesanyag-tartalma jelen­tősen lecsökken, il­letve lebomlik és stabilizáló­dik. A 1 a - mennyi közforgalmú és fiókgyógy­szertár részt vesz. Hivatkozott jogszabály értelemében te­hát nemcsak magát a lejárt szavatossá­gú gyógyszert, hanem annak csomago­lását is ingyenesen át kell vennie a pa­dkáknak. Hogyan csökkentsük a szemét méretét? Szerettük volna megtudni, hogy mi­lyen lehetőségek lennének arra, hogy a hulladéklerakókban ne betemessék, ha­nem válogassák és újrahasznosítsák a k o - dási sor­rendben a lera­kással történő ártalmatlanítás áll a priori­tási sor legvégén. Ahhoz, hogy a szemét mennyisége csökkenhessen, számos megoldás áll rendelkezésünkre.- Egyik mód a szelektív hulladékgyűj­tés elterjesztése, az ehhez szükséges inf­rastruktúra kiépítése - fogalmazott Szekula István. Hozzátéve: a közterülete­ken kihelyezett gyűjtőszigetek bárki ál­tal elérhetőek, az összegyűjtött hulladé­kot külön programterv alapján gyűjti be a szolgáltató és a válogatóműbe szállítja. Itt kézi vagy gépi válogatás után a külön­böző anyagfajtákat előkészítik a haszno­sítónak történő átadásra. A szelektív hul­ladékgyűjtésből származó hulladékot te­hát anyagában hasznosítják, így csak az mecha­nikai ke­zeléssorán leválasztják a hasznosítha­tó fém, illetve a magas égéshőjű összetevőket, ame­lyeket fűtőanyagként fel lehet használni. A kezelés eredményekép­pen a lerakásra kerülő mennyiség akár 35-40 szá­zalékkal is csökkenthető. Mint megtudtuk, dr. Kecske­méti Sándor korábban foglalkozott az­zal a siroki gyárral, amely milliós nagy­ságrendben állítja elő a dezodoros pa­lackokat. Ott tárgyalásokat kezdemé­nyeztek az alumíniumgyártókkal, hogy visszavegyék az összegyűjtött fémdo­bozokat. A folyamat azonban elakadt, mert nem kezdték el a célirányos gyűj­tést.- A probléma megoldása érdekében Bodnár Benedekkel, a Városgazdálkodá­si és Üzemeltetési Kft. igazgatójával be­széltem arról, hogy helyszíni válogatás­sal kellene összegyűjteni az újra fel­használható hulladékot - fejtette ki az egyesülés elnöke, aki szerint megfelelő anyagi ráfordítás nélkül a folyamat nem működik. Dr. Kecskeméti Sándor úgy véli, az üveg-, a fém- és a műanyag hul­ladék nem jelent komoly veszélyt a kör­nyezetre, azonban jelentős helyet foglal el a szeméttárolókban, telepeken. Az egyesülés vezetője kijelentette: a hulla­dékudvarok és a préselés jelentene megoldást a problémára, hiszen jelen­tősen lecsökkenne a szemét mérete. Az elnök hozzátette: ösztönözni kell a gyár­tókat arra, hogy átvegyék az újra fel­használható anyagokat Kétszázötvenmillió forint a környezetvédelemért Sok kicsi sokra megy - ezt vallja a salgótarjáni Mackóvár óvoda, mely sok más óvodához, iskolához hasonlóan évek óta gyűjti az üdítős és sörösdobozokat. A jól működő program keretén belül az intézmény présgépeket és gyűjtőedényeket is kapott. Az össze­gyűjtött mennyiséget a szülők segítsé­gével a MÉH-telepre szállítják és a pré­selt dobozokért kapott pénzből kisebb- nagyobb dolgokat vásárolnak. Andóné Angyal Mária óvodavezetőtől megtud­tuk, hogy a gyermekek körében rendkí­vül népszerű a gyűjtés. Az óvodások különböző célokat tűznek ki maguk elé, legyen az akár egy képességfejlesztő já­ték, akár valamilyen rajzeszköz, ame­lyet az összegyűjtött és préselt hulla­dék segítségével vásárolnak meg. A program a közelmúltban kibővült, hi­szen a gyermekintézmény már mű­anyag flakonokat is gyűjt. Az óvoda a szülők segítségével háromezer palac­kot préselt össze és „zsákolt be”, s en­nek köszönhetően ingyen kapta meg a préselésre alkalmas gépet. Horváth Boglárka- Lakossági hulladékgyűjtési akció­kat a minisztérium központilag nem szervez, ezek általában helyi összefo- gású kezdeményezések - mondta el la­punknak Szekula István. A tárca - első­sorban a természetvédelmi területen - aktívan közreműködik közmunka- és az esélyegyenlőséget segítő programok­ban. Mint kiderült, idén először nyílik lehetőség a személyi jövedelemadó egy százalékból összegyűlt 246,8 millió fo­rint pályázati úton történő szétosztásá­ra, a közterületen elhagyott hulladék felszámolására. A pályázati kiírás ha­marosan, február harmadik hetére vár­ható, elsősorban települési önkormány­zatok és civil szervezetek pályázhatnak majd, prioritást élvez minden olyan szé­les helyi együttműködésen alapuló kez­deményezés, ahol nem csupán a hulla­dék felszedését, hanem a probléma hosszú távú megoldását célozzák meg - fejtette ki a sajtószóvivő. Közismert, hogy régebben számos iskolában rendeztek papír-, illetve fémgyűjtést. Mint megtudtuk, korábban volt forrása a minisztériumnak ilyen kezdeményezéseket támogatni, já­tékos versenyeket vagy akár hosz- szabb távú együttműködéseket azon­ban a koordináló szervezetek, illetve he­lyi közszolgáltatók szerveznek és támo­gatnak. Szekula István hangsúlyozta: utóbbiak fontos hozadéka nemcsak a hulladékok elkülönített gyűjtése, ha­nem a fiatal generációk környezettuda­tos szemléletének kialakítása, valamint a tájékoztatás. Akciókat a régiós környezetvédelmi egyesülés sem szervez, dr. Kecskeméti Sándor kifejtette, a szervezet előadáso­kat, konferenciákat tart a probléma megoldása érdekében. Az egyesülés el­nöke hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy összefogással társadalmi üggyé váljon a környezetvédelem kérdése. * * *

Next

/
Oldalképek
Tartalom