Nógrád Megyei Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-02 / 28. szám

2 2008. FEBRUÁR 2., SZOMBAT NOGRAD MEGYE Mátranovák: együttműködés a jövőért Az önkormányzat jól sáfárkodik közösségépítő önállóságával, él az összefogásban rejlő lehetőségekkel A ma közel 2000 lakost számláló, mátraaljai településre érkezve régi ismeretek tolulnak az „útonjáró” eszébe. Mátranovák a 19. század végétől bányaműveléséről, széncsaták hőseiről, a XX. század közepe táján életformaként művelt állattartásáról, mar­ha- és juhtenyésztéséről, művészi színvonalra emelt kézműves­ségéről, az 1970-es évektől a Ganz-Mávag gyáregységének kül­földön is kelendő, mondhatnánk messze híres gyártmányairól volt leginkább ismert. A rendszerváltás után, mint az önállósá­gát népszavazással visszaszerzett község került be a köztudat­ba, napjainkban pedig már az átalakulás nehézségei között is elért eredményeivel, magas foglalkoztatási szintjével, közösség- formáló, -összetartó erejének sokszínű megjelenítésével, kultu­rális pezsgésével hívja fel magára a figyelmet. Múltból merítő mai mese Amit a jelenkor embere tudhat az egykori mátranováki kőszénbányászat­ról, az nem több - legalábbis jelen so­rok írója esetében - minthogy egykor itt is folyt barnaszén-kitermelés, a bánya­telepet a kisterenyei vasútállomással rendes nyomtávú iparvasúttal kötik össze. A bányamunkások részére laká­sokat építenek, munkásotthont létesíte­nek, a bányákban folyamatosan és vi­szonylag gyors ütemben fejlesztik a technikát, növelik a kitermelést, ami sok bányász- és munkáscsalád biztos megélhetését garantálta. Viszont napokig mesélhetne erről a 70 éves, korához képest nagyon is fia­talos külsej ű Zsugya József, tősgyökeres helyi lakos, aki egykor maga is a nováki, ménkesi bányában dolgozott villanyszerelőként 1989. évi nyugdíjaz- ‘ tatásától kezdve foglalkozik szinte szív­szerelmeként a bányászat hagyománya­inak őrzésével, emlékeinek feltá­rásával, gondozásával, be­mutathatóságának biztosításával. Jó- W zsi bácsi a veze- \ ° tője - amo- h jMGraK lyan mindé- a nese is - a / község egyik lát-, ványossá- j gának, a mind na­gyobb turis­talátogatott ságot is élvező bányamúzeum­nak és bányászéin lékháznak.- 1870-ben kezdődött a környéken a szénfeltárás. Mátra- novákon a „Dél I.”-et” 1913-ban nyitot­ták meg, majd aztán évtizedeken át - a gyengülő szénminőség miatt - hol be­zárták, hol kinyitották, a II világháború idején hadiüzemmé is nyilvánították. Közel 100 éven keresztül adott az itt la­kóknak és családjaiknak kenyeret ez a bánya, hiszen csak 1972-ben zárták be véglegesen. A máról, mai munkámról szólva, nem kis nosztalgiával elmond­hatom, hogy én minden évben összehí­vom a környéken élő volt bányászokat, folytatjuk az évekkel ezelőtt megkez­dett munkát. Úgy értem, hogy, ha csak egy két métert is lehajtunk, de hala­dunk, már mintegy 20-25 méter mély­ben vagyunk. A célunk, hogy igazi va­lójában tudjuk bemutatni a bánya egy részét a nagyközönség számára. Az ere­detiség vonzóbb lehet, a bányászemlék­háznak pedig már így is évente mintegy 2500-2800 látogatója is van, az ország minden részéből, főként Borsodból és NÉVJEGY A 47 éves Lövei László a gimnázium elvégzése után Gyöngyösön és Hevesen is dolgozott. 1985-ben Budapesten igazgatásszervezői diplomát szerzett. A ka­tonáság után megnősült, 1989-91-ben az Országgyűlés Hivatalának Békés me­gyei irodavezetője volt. A gyulai önkormányzattól családi okok miatt vissza­került Bükkszenterzsébetre, ahol 11 évig jegyzősködött. Pályázat útján 2007 végétől Máranovák és Bárna körjegyzője. Két joghallgató lányát és édesany­ját támogatja, szabad idejében horgászik, szereti a természetet. Budapestről. A közös munka után kis bográcsozás, borozgatás mellett elbe­szélgetünk a múltról, emlékeket, élmé­nyeket idézünk fel, és persze a mai hely­zetünk, itteni életünk is mindig teríték­re kerül. A bevételt az emlékház fenn­tartására, az ehhez szükséges anyagok, eszközök beszerzésére fordítjuk. Jöjje­nek át hozzánk, megmutatom értékein­ket, van egy szép prospektusunk is, lá­togassanak meg bennünket, mesélek még maguknak. Köszönjük az invitálást, szívesen mennénk is, de újabb beszélgetőpartne­rünket nem várakoztathatjuk, hiszen ő már a mai Mátranovák aktív, „hivatali” embere. Mozgó vonaton a körjegyző A mátranováki községházán - amint azt tudtuk is - az önkormányzati tör­vény szellemében, és az ésszerűség je­gyében 2005. január 1-jén megalakí­tott, közös körjegyzőség működik. Nemrégiben kinevezett veze­tőjével, Lövei Lászlóval azonban csak most találkoztunk elő- szőr. Az 1960-ban született, ta­pasztalt szak­embert most nem elsősor­ban a hivatali munkájáról faggattuk, bár az is szóba ke­rült természete­sen. A községről, az itt élő emberekről, a saját és a település „közér­zetéről” érdeklődtünk inkább. A jegyző úr településről alkotott vélemé­nye azért lehet mértékadó és különö­sen figyelemre méltó, mert az ország több településén megfordult már, egye­lőre még egy kicsit kívülről is látja a te­lepülést, van bőven összehasonlítási alapja.- A körjegyzőség gyakorlatilag egy kvázi igazgatásszervezési társulás, el­sősorban racionális és gazdaságossági okokból, költségvetést kímélő megol­dásként. A körjegyzőség központi hiva­tala itt van Mátranovákon, de Bárna község, 1200 lakosával, színes társadal­mi életével ugyanolyan igazgatásszer­vezési feladat mint Novák, vagy bár­mely más település, természetesen semmiféle hátrány nem éri a körjegyző­ség miatt. A körjegyző elmondta - többek kö­zött - hogy szolgálati lakásban lakik, a kedves szíves fogadtatás után viszony­lag gyorsan beilleszkedett, úgy érzi be is fogadták. Az ismerkedés utáni alkal­A bányászemlékház mazkodás kölcsönös érdek volt, ez sike­rült is és mint hangsúlyozta, igazán na­gyon jól érzi magát.- Nem szeretem azt mondani, hogy egy mozgó vonatra kellett fellépni, de így van. A település tele van dinamiz­mussal, hatalmas tenni akarással, erő­vel, tetszik az a kulturális pezsgés, ami­re itt találtam. Reggel fél héttől este fél hatig dolgozom, nem azért, mert gon­dok vannak a hivatalban, hanem azért, mert sok a megismerendő dolog, leköt a helyi közeg, e nagyszerű közösség szí­nessége, változatossága. Az a benyomá­som, hogy felelős emberek élnek és dol­goznak a településen - noha van ta­pasztalatom, nem szoktam elszállni a dolgoktól, és ez nagyon tetszik, miként a természeti környezet is. Új nekem, hogy egy 2000 lélekszámú kis faluban önálló színjátszó kör működik, iparmű­vészek alkotnak, az iskolában szakkö­rök tevékenykednek, az itt élő emberek tenni, dolgozni akarnak és mivel van­nak munkahelyek, tudnak is. Csak azt mondhatom, hogy én erre az összefo­gásban is megmutatkozó mozgásra, szellemiségre és kitűnő közösségre nyi­tott vagyok és leszek a jövőben is. Közösséget épít, községet szépít Együtt Mátranovákért Egyesület né­ven alakult meg 2002 májusában az a helyi csoport, amely zászlajára tűzte, hogy minden jóérzésű mátranováki la­kost megszólít, aki környezetének, lakó­helyének szebbítéséért, igényeinek megfelelő alakításért javaslataival, fizi­kai munkájával, erkölcsi támogatásá­val, lehetőségeihez mérten anyagi jutta­tásával hozzá kíván járulni a község fel- emelkedéséhez. Ezt már Tolják Gusz­távtól, a civil szervezet egyik reprezen­tánsától tudtuk meg, miként az alábbiakat is.- Én az egyik alapító tagja vagyok az egyesületnek, az elnöke Kadlicsek Fe­renc, a SINUSKER Kft. ügyvezető igaz­gatója, ami egyben jól szimbolizálja azt is, hogy kitűnő a kapcsolat az önkor­mányzat, a lakosság és a helyi munkál­tatók között. 2000 elején nagyon sok egyesület ala­kult, amelyek egy része - ha nem is ki­mondottan - de kötődött a politikához. Mi itt helyben nem akartunk és nem is fogunk az országos politikában résztvevőkhöz hasonlóan veszekedni, kiabálni egymásra. Mi nem politizálni akartunk, mi a kezdetektől a lakosság tenni akarására számítunk és építünk. Az egyesület megalakulásától kezdve a helyi gondok és problémák megoldásá­ra keresi a választ, minél több helyi la­kos bevonásával a legjobb megoldáso­kat, amit aztán az önkormányzat figyel­mébe is ajánl. Nem kifejezetten karita­tív a tevékenységünk, de támogatunk minden rászorulót, ahogy csak tudunk. Úgy látjuk és tapasztaljuk, hogy van tenni akarás, a helyi közügyekért, a fa­lu építéséért, felemeléséért, ha jól szó­lítjuk meg a falu közösségét, az itt élő embereket Az a kifejezett szándékunk, hogy a napjainkban nem kis anyagi gondok­kal küszködő közintézmények, az ott dolgozó emberek érezzék a törődést, a tenni akarást, a támogatást a hátuk mö­gött. Hogy kellemes környezetben, jó­kedvvel oktassák, neveljék gyermeke­inket, foglalkozzanak a problémájuk­kal, a hozzájuk forduló polgárokkal. Ezt segítjük elő színes és változatos prog­ramjainkkal, ünnepségeket, megemlé­kezéseket - augusztus 20-án, október 23-án, vallási ünnepek idején, advent­kor és számos más alkalommal - szer­vező és támogató tevékenységünkkel, amelyeket itt felsorolni sem tudok. Úgy gondolom, hogy jó úton járunk, a lakos­ság és az önkormányzat megelégedésé­re is végezzük faluformáló, építő-szépí- tő munkánkat. Eredményes együttműködés Mátranovák egész Nógrád megyé­ben ritkaságszámba menő sajátja a helyben foglalkoztatás magas színvo­nala, ami elsősorban a településen gyökeret vert két külföldi érdekeltsé­sága által is elismert működésével. Mint Földi Gyula elmondta, ő a 2006. évi választáskor nem elsősorban a vá­lasztásokat akarta megnyerni, hanem a lakosságot, s most polgármester­ként, alig több mint egy évvel a meg­valósult összefogásra, az eredményes együttműködésre a legbüszkébb. Pol­gármesterként még jobban tudja érté­kelni tevékenységüket, amit a testü­lettel együtt nagyra becsül és lehető­ségei szerint el is ismer. Amint történt is ez a közelmúltban. Az önkormányzat testületé nevében a polgármester nyugállományba vonu­lása alkalmából Mátranovák községért emlékplakettel tüntette ki Jankovits Gábor urat, a Bombardier Trans­portation Hungary Kft. mátranováki gyárának volt termelési igazgatóját, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a gyáregység itteni megmaradásában, hiszen új utakat keresve és találva vál­lalt részt a munkahelyek megőrzésé­ben. Elismerésben részesült Ferdinand Kewal úr, a németországi Siegene cég munkatársa, akinek magas színvona­lú szakmai előkészítő munkája egyál­talán lehetővé tette a Bombardier Kft. mátranováki letelepülését és beüzeme­lését. A bányászemlékház gondozásá­ért végzett munkáját ismerte el a tes­tület Zsugya Józsefnek, miként a kö­zösségépítő és faluszépítő tevékenysé­gét az Együtt Mátranovákért Egyesü­letnek. gű cég, a Bombardier Transportation Hungary Kft., valamint a SINUSKER Kft. érdeme, amelyekkel kölcsönös előnyökön nyugvó, kitűnő kapcsolatot alakított ki az önkormányzat. Ezzel és emellett is régi álma valósult meg Földi Gyula polgármesternek a falu­szépítő, közösségépítő - általa már az ’90-es évek elejétől, később önkor­mányzati képviselőként is - kezde­ményezett, szorgalmazott civil szer­vezetek létrejöttével, és a falu lakos­Beszélgetésünk végén Földi Gyula , polgármester annak a meggyőződé­sének adott hangot, miszerint fontos­nak tartja, hogy az önkormányzat a község fejlődését elősegítő további széles körű összefogással, alkotó együttműködéssel erősítse imázsát, jó hírnevét, amelyben számít a sajtó támogatására is.- Rajtunk nem múlik - mondtuk és kö­szöntök a beszélgetést! Dr. Baráthi Ottó - id. Sipos Antal

Next

/
Oldalképek
Tartalom