Nógrád Megyei Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-12 / 36. szám
4 2008. FEBRUÁR 12., KEDD NÓGRÁD MEGYE Farsangi vigasság Rónafaluban Salgótarján. Hatalmas nyüzsgés várta a Rónafaluba érkező vendégeket szombat délután. Jöttek is szép számban a környező településekről a farsangi hír hallatán. Tizenkettedik alkalommal találkoztak a helyi maskarások, s űzték el mesz- szire a hideg rónai telet. Hatvanan bújtak jelmezbe, majd nagy éneklés közepette vonultak végig a falu utcáin. Közben persze nem utasították vissza a nekik felajánlott étkeket. Kínáltak a kapualjakból pogácsát, hurkát, süteményeket, no és persze bort és helyi házi pálinkát. E sorok írójának leginkább a még meleg, aranyszínű fánk ízlett legjobban. A farsangi felvonulás végeztével mindenki táncolt egyet a telet jelképező bábuval, amit a tűzre vetettek, s nagy hangosan körbeugrálták. A szombati mulatságot a Rónafaluért Baráti Társaság és a Rónabányai Baráti Kör rendezte. Zagyvarónáról további három civil szervezet képviselte magát. A rendezvényen részt vett Rider Katalin, a városrész önkormányzati képviselője is. Bállal ért véget a mulatság, amelyen Radics János és Gortva Péter gondoskodtak a hajnalig tartó élőzenéről. KÉPEK ÉS SZÖVEG: GYURIÁN TIBOR Vágyak és a realitások konfliktusai (I.) A magyar agrárfejlődés fő irányai, lehetőségei A tudomány fejlődése megállíthatatlan. Az elmúlt évtizedekben dinamikus előrehaladás tapasztalható a természettudományok (műszaki, elektronika, mikroelektronika, a biológia, biokémia, egyebek) és a társadalomtudományok területén is. Az új tudományos kutatási eredmények - bár nem automatikusan és nem azonnal - folyamatosan megjelennek nemcsak a katonai szférában, hanem a polgári javakra történő termelésben. Mindezek - és bizonyos pénzügyi tényezők - hatására megváltozott a vüágban és folyamatosan átalakul a termelés struktúrája, a társadalom szerkezete, a hatalom és gyakorlásának módjai, továbbá a lakosság életminősége is. Ezek a nagy horderejű változások a mezőgazdaságban is megjelentek. Elegendő utalni arra, hogy ötven év alatt müyen változások történtek az erőgépek, a fajtanemesítések, a növényvédelem, gyomirtás, vagy a mesterséges szaporítás stb. területén. A változások együk látványos velejárója, hogy a mezőgazdasági termelésben foglalkoztatottak száma állandóan csökken, hiszen a tudomány és a technika fejlődése révén egy munkaerő mind nagyobb teljesítményre válik képessé, egyre nagyobb értékek előállítására alkalmas. A vüágban és a magyar mezőgazdaságban olyan objektív folyamatok bontakoztak ki, amelyek minőségileg új típusú válaszokat és cselekvéseket igényelnek. így például a mezőgazdaságban megállíthatatlan a tőke és a birtokkoncentráció! A lakosság egyre növekvő hányadának élelmiszerekkel történő ellátása koncentrálódott, tömegfogyasztás vált egyre jeüemzőbbé. Egyértelmű a koncentráció a kereskedelem, a szállítás, a kereslet és a kínálat, összességében a lakossági eüátás terepein is. A változások egyik alapvető Iránya a jó minőségű, versenyképes, nagy tételű, áüandó, elegendő mennyiségű, mind kevesebb beszállítóra épülő mezőgazdasági termékek, élelmiszerek előállítása. Ezekhez a fő folyamatokhoz, objektív mozgásigényekhez, tendenciákhoz kellene, hogy igazodjon a magyar mezőgazdaság és élelmiszer-termelés úgy, hogy figyelembe vegye a nemzeti sajátosságokat és az EU közös agrárpolitikájából adódó lehetőségeket, mozgásteret Amennyiben a vágyak kategóriáiban, illúziókra építve adjuk meg a válaszokat ezekre az új kihívásokra, akkor ne csodálkozzunk, amikor az Ulúziók összeomlanak, s abból megrázkódtatás, csalódottság, kiábrándultság következik egyéni, családi és nemzeti értelemben és mértékben egyaránt Természetesen arról sem szabad megfeledkezni, hogy a rendszerváltást követő első kormány nem egyszerűen politikai, gazdasági hibákat, hanem bűnöket követett el a magyar agráriummal szemben a kárpótlásos licitálás módszerrel, amely az optimáüs üzemmérethez közeli, a nagyüzemi gép- és eszköz- áüományt szétzüálta, a mezőgazda- sági termelést 20-30 évvel korábbi szintre vetette vissza. Az a kormánypolitika ezt a gyalázatos lépést még megtoldotta azzal, hogy a mezőgazdasági termékeket feldolgozó állami tulajdonú kapacitásokat (növényolaj-ipar, cukoripar, konzervipar, szeszipar, dohányipar stb.) nem a magyar mezőgazdasági termelőknek adta, hanem a külföldi konkurenciának, melyek következtében a magyar mezőgazdasági termelés teljesen kiszolgáltatottá, reménytelen helyzetűvé vált Mindezek következtében a magyar agrárium sebei, veszteségei igen súlyosak, s ebből a helyzetből közel húsz éve nem tud talpra állni. A politika által okozott károkat a szinte kivédhetetlen természeti csapások (fagykár, jégkár, aszálykár, árvíz, belvíz stb.) még tovább növelték. Nem kevés gondot okozott a túltermelés (gabona, bor, málna, dinnye stb.) és az áruhiány is. A nemzetközi objektív tendenciák és a hosszú ideje lábadozó magyar agrárium tényei kevésbé pontos ismeretében (a politikai befolyástól mentes valós helyzet tisztességes feltárásának hiánya miatt) a magyar mezőgazdasági termelők ez idáig nem tudtak keüően segíteni önmagukon. Leginkább egységesek a kormánnyal szembeni követelésekben voltak, de saját, jól felfogott érdekeik érvényesítéséért, a horizontáüs és vertikális integráció kialakításáért, az agrárképzés, a szak- tanácsadás színvonalának javításáért már vajmi keveset tettek. Hajlamosak voltak az agrárgazdaságtan nemzetközüeg is elismert és oktatott tételeit, tanításait elfelejteni. A magyar mezőgazdaság, szélesebb értelemben az agrártársadalom az elmúlt évszázadban több alkalommal élt át stratégiai értékű változtatásokat Ezeket lehet hangulati, érzelmi, indulati, politikai alapon minősíteni és a következő parlamenti választásokhoz voksok gyűjtésére felhasználni, de nem árt tudni, hogy ezek a magyar agráraimon nem segítenek. Megítélésem szerint most ismét stratégiai váltás előtt áll a magyar agrártársadalom. Az igazi nagy kérdés, müyen lesz a magyar agrárjövő? Magyarország ki tudja-e használni a 2007-2013 között kínált EU- agrárfejlesztési lehetőségeket? Milyen irányú változások következnek be a mezőgazdasági termelésben, feldolgozásban, végértékesítésben, a horizontáüs és vertikális integráció kiépítésében, a minőségi versenyképes árutermelésben, a minőségi szolgáltatásban, a természet és környezet védelmében, a vidék népességmegtartó szerepének növelésében, a gyógy-idegenforga- lom fejlesztésében stb. Mennyire tudnak a magyar agrártermelők az európai uniós terepeken magabiztosan mozogni, érvényesülni és munkájukból egyéni, családi és nemzeti értelemben és mértékben boldogulni? Ha rossz válaszokat és rossz utat választunk, akkor a vidék elnyomo- rodásának, elnéptelenedésének, a szolgaságnak, a kilátástalanságnak adunk egyre nagyobb teret Meggyőződésem, hogy a jelenlegi helyzetből a kiút a szakmailag, tudományosan megalapozott, kiérlelt javaslatok kidolgozása és megvalósítása keü, hogy legyen, még akkor is, ha a mezőgazdasági termelők egy kisebbik hányadának ez nehézséget okoz. Olyan nemzeti agrárprogram keüene, amely az EU közös agrár- poütikájának szabályozó rendszerét figyelembe veszi, és a magyar valóság tényeiből kiindulva olyan termelési szerkezet-átalakítást, modernizálást versenyképes, minőségi árutermelésta hozzá kapcsolódó értékesítést, minőségi komplex szolgáltatást fogalmaz meg, továbbá a mezőgazdaságban dolgozók számára méltányos európai uniós megélhetést biztosít Az EU-ban történelmüeg kialakult közös mezőgazdasági poütika ismeretében várható stratégiai értékű változások mérlegelésével és a magyar agrárfejlődés elősegítése céljából olyan nemzeti agrárprogram elkészítéséről kell gondoskodni, amely Magyarország elemi érdekeiből, a hazai agrárfejlődés tényeiből, továbbá az agrártermelés élvonalában járó országok tapasztalataiból Indul ki. Olyan koncepcióra van szükség, amely a magyar mezőgazdaság- és vidékfejlesztést stratégiai jelentőségű feladatnak, elsőrendű nemzeti érdeknek tartja, melynek révén biztosítható a lakosság élelmiszerekkel jó színvonalon történő eüátása, valamint export- bevételünk jelentős növelése. Az agrárprogramban az egyik legfontosabb elem a mezőgazdaságban dolgozók személyiségének sokoldalú fejlesztése (egy-egy világnyelven kommunikációs képesség, több szakmához értés, rugalmas alkalmazkodóképesség az áüandóan változó piaci, munkaerő-piaci igényekhez, multifunkcionáüs vidéki életmód, szemléletmód kialakítása) kellene, hogy szerepeljen. Magyarországon a földtulajdon (magán, áüami, egyházi, szövetkezeti, önkormányzati stb.) pontos nyüvántartásával, használója és a tulajdonosa szerinti naprakész kimutatással még nem rendelkezünk. Pontos és hiteles regisztráció az EU-ban nélkülözhetetlen. Az osztatlan közös földtulajdoni helyzet tarthatatlan, súlyos gondok forrását képezi a jövőben! ^ A nemzeti agrárprogramban az áüam szerepét egyértelműen meg keü határozni. A termelés és a piac egyensúlyának szabályozásából, biztosításából az állam nem vonulhat ki. A mezőgazdasági termelés és a piac tartós egyensúlyának biztosítása érdekében áüamilag finanszírozott és eüenőrzött banki, pénzügyi rendszerek létrehozása elkerülhetetlen. Ahol az áüam ezt nem teszi meg, ott a válságok (elsősorban túltermelési) és a mezőgazda- sági termékek, áruk hiánya cüdi- kus jeüeggel folyamatosan újratermelődnek. (Folytatjuk)
