Nógrád Megyei Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-12 / 36. szám

4 2008. FEBRUÁR 12., KEDD NÓGRÁD MEGYE Farsangi vigasság Rónafaluban Salgótarján. Hatalmas nyüzsgés várta a Rónafaluba érkező vendégeket szombat délután. Jöttek is szép számban a környező tele­pülésekről a farsangi hír hallatán. Tizenkettedik alkalommal találkoz­tak a helyi maskará­sok, s űzték el mesz- szire a hideg rónai te­let. Hatvanan bújtak jelmezbe, majd nagy éneklés közepette vo­nultak végig a falu ut­cáin. Közben persze nem utasították vissza a nekik felajánlott étkeket. Kí­náltak a kapualjakból pogácsát, hurkát, süteményeket, no és persze bort és helyi házi pálinkát. E sorok írójának leginkább a még meleg, aranyszínű fánk ízlett legjobban. A farsangi felvonu­lás végeztével mindenki táncolt egyet a telet jelképező bábuval, amit a tűzre vetettek, s nagy hangosan körbeugrálták. A szombati mulatságot a Rónafaluért Baráti Tár­saság és a Rónabányai Baráti Kör rendezte. Zagyvarónáról további három civil szervezet képviselte magát. A rendezvényen részt vett Rider Katalin, a vá­rosrész önkormányzati képviselője is. Bállal ért véget a mulatság, amelyen Radics János és Gortva Péter gondoskodtak a hajnalig tartó élő­zenéről. KÉPEK ÉS SZÖVEG: GYURIÁN TIBOR Vágyak és a realitások konfliktusai (I.) A magyar agrárfejlődés fő irányai, lehetőségei A tudomány fejlődése megállíthatatlan. Az elmúlt év­tizedekben dinamikus előrehaladás tapasztalható a természettudományok (műszaki, elektronika, mikro­elektronika, a biológia, biokémia, egyebek) és a társa­dalomtudományok területén is. Az új tudományos kutatási ered­mények - bár nem automatikusan és nem azonnal - folyamatosan megjelennek nemcsak a katonai szférában, hanem a polgári javakra történő termelésben. Mindezek - és bizonyos pénzügyi tényezők - hatására megváltozott a vüágban és folyamatosan átalakul a termelés struktúrája, a társadalom szerkeze­te, a hatalom és gyakorlásának módjai, továbbá a lakosság életmi­nősége is. Ezek a nagy horderejű változások a mezőgazdaságban is megjelentek. Elegendő utalni arra, hogy ötven év alatt müyen változá­sok történtek az erőgépek, a fajtane­mesítések, a növényvédelem, gyom­irtás, vagy a mesterséges szaporítás stb. területén. A változások együk látványos ve­lejárója, hogy a mezőgazdasági ter­melésben foglalkoztatottak száma állandóan csökken, hiszen a tudo­mány és a technika fejlődése révén egy munkaerő mind nagyobb telje­sítményre válik képessé, egyre na­gyobb értékek előállítására alkal­mas. A vüágban és a magyar mezőgaz­daságban olyan objektív folyama­tok bontakoztak ki, amelyek minő­ségileg új típusú válaszokat és cse­lekvéseket igényelnek. így például a mezőgazdaságban megállíthatat­lan a tőke és a birtokkoncentráció! A lakosság egyre növekvő hánya­dának élelmiszerekkel történő ellá­tása koncentrálódott, tömegfogyasz­tás vált egyre jeüemzőbbé. Egyértelmű a koncentráció a ke­reskedelem, a szállítás, a kereslet és a kínálat, összességében a lakos­sági eüátás terepein is. A változások egyik alapvető Irá­nya a jó minőségű, versenyképes, nagy tételű, áüandó, elegendő men­nyiségű, mind kevesebb beszállító­ra épülő mezőgazdasági termékek, élelmiszerek előállítása. Ezekhez a fő folyamatokhoz, ob­jektív mozgásigényekhez, tenden­ciákhoz kellene, hogy igazodjon a magyar mezőgazdaság és élelmi­szer-termelés úgy, hogy figyelembe vegye a nemzeti sajátosságokat és az EU közös agrárpolitikájából adó­dó lehetőségeket, mozgásteret Amennyiben a vágyak kategóri­áiban, illúziókra építve adjuk meg a válaszokat ezekre az új kihívások­ra, akkor ne csodálkozzunk, ami­kor az Ulúziók összeomlanak, s ab­ból megrázkódtatás, csalódottság, kiábrándultság következik egyéni, családi és nemzeti értelemben és mértékben egyaránt Természetesen arról sem szabad megfeledkezni, hogy a rendszervál­tást követő első kormány nem egy­szerűen politikai, gazdasági hibá­kat, hanem bűnöket követett el a magyar agráriummal szemben a kárpótlásos licitálás módszerrel, amely az optimáüs üzemmérethez közeli, a nagyüzemi gép- és eszköz- áüományt szétzüálta, a mezőgazda- sági termelést 20-30 évvel korábbi szintre vetette vissza. Az a kormánypolitika ezt a gyalá­zatos lépést még megtoldotta azzal, hogy a mezőgazdasági termékeket feldolgozó állami tulajdonú kapaci­tásokat (növényolaj-ipar, cukoripar, konzervipar, szeszipar, dohányipar stb.) nem a magyar mezőgazdasági termelőknek adta, hanem a külföl­di konkurenciának, melyek követ­keztében a magyar mezőgazdasági termelés teljesen kiszolgáltatottá, re­ménytelen helyzetűvé vált Mindezek következtében a ma­gyar agrárium sebei, veszteségei igen súlyosak, s ebből a helyzetből közel húsz éve nem tud talpra állni. A politika által okozott károkat a szinte kivédhetetlen természeti csapások (fagykár, jégkár, aszály­kár, árvíz, belvíz stb.) még tovább növelték. Nem kevés gondot okozott a túl­termelés (gabona, bor, málna, din­nye stb.) és az áruhiány is. A nemzetközi objektív tendenci­ák és a hosszú ideje lábadozó ma­gyar agrárium tényei kevésbé pon­tos ismeretében (a politikai befo­lyástól mentes valós helyzet tisztes­séges feltárásának hiánya miatt) a magyar mezőgazdasági termelők ez idáig nem tudtak keüően segíte­ni önmagukon. Leginkább egysége­sek a kormánnyal szembeni követe­lésekben voltak, de saját, jól felfo­gott érdekeik érvényesítéséért, a ho­rizontáüs és vertikális integráció ki­alakításáért, az agrárképzés, a szak- tanácsadás színvonalának javításá­ért már vajmi keveset tettek. Hajla­mosak voltak az agrárgazdaságtan nemzetközüeg is elismert és okta­tott tételeit, tanításait elfelejteni. A magyar mezőgazdaság, széle­sebb értelemben az agrártársada­lom az elmúlt évszázadban több al­kalommal élt át stratégiai értékű változtatásokat Ezeket lehet han­gulati, érzelmi, indulati, politikai alapon minősíteni és a következő parlamenti választásokhoz voksok gyűjtésére felhasználni, de nem árt tudni, hogy ezek a magyar agráraimon nem segítenek. Megítélésem szerint most ismét stratégiai váltás előtt áll a magyar agrártársadalom. Az igazi nagy kérdés, müyen lesz a magyar agrár­jövő? Magyarország ki tudja-e hasz­nálni a 2007-2013 között kínált EU- agrárfejlesztési lehetőségeket? Mi­lyen irányú változások következ­nek be a mezőgazdasági termelés­ben, feldolgozásban, végértékesí­tésben, a horizontáüs és vertikális integráció kiépítésében, a minősé­gi versenyképes árutermelésben, a minőségi szolgáltatásban, a termé­szet és környezet védelmében, a vi­dék népességmegtartó szerepének növelésében, a gyógy-idegenforga- lom fejlesztésében stb. Mennyire tudnak a magyar agrártermelők az európai uniós terepeken magabiz­tosan mozogni, érvényesülni és munkájukból egyéni, családi és nemzeti értelemben és mértékben boldogulni? Ha rossz válaszokat és rossz utat választunk, akkor a vidék elnyomo- rodásának, elnéptelenedésének, a szolgaságnak, a kilátástalanságnak adunk egyre nagyobb teret Meggyőződésem, hogy a jelenle­gi helyzetből a kiút a szakmailag, tudományosan megalapozott, kiér­lelt javaslatok kidolgozása és meg­valósítása keü, hogy legyen, még akkor is, ha a mezőgazdasági ter­melők egy kisebbik hányadának ez nehézséget okoz. Olyan nemzeti agrárprogram keüene, amely az EU közös agrár- poütikájának szabályozó rendsze­rét figyelembe veszi, és a magyar valóság tényeiből kiindulva olyan termelési szerkezet-átalakítást, mo­dernizálást versenyképes, minősé­gi árutermelésta hozzá kapcsoló­dó értékesítést, minőségi komplex szolgáltatást fogalmaz meg, továb­bá a mezőgazdaságban dolgozók számára méltányos európai uniós megélhetést biztosít Az EU-ban történelmüeg kiala­kult közös mezőgazdasági poütika ismeretében várható stratégiai érté­kű változások mérlegelésével és a magyar agrárfejlődés elősegítése céljából olyan nemzeti agrárprog­ram elkészítéséről kell gondoskod­ni, amely Magyarország elemi ér­dekeiből, a hazai agrárfejlődés té­nyeiből, továbbá az agrártermelés élvonalában járó országok tapasz­talataiból Indul ki. Olyan koncepci­óra van szükség, amely a magyar mezőgazdaság- és vidékfejlesztést stratégiai jelentőségű feladatnak, elsőrendű nemzeti érdeknek tartja, melynek révén biztosítható a lakos­ság élelmiszerekkel jó színvonalon történő eüátása, valamint export- bevételünk jelentős növelése. Az agrárprogramban az egyik legfontosabb elem a mezőgazda­ságban dolgozók személyiségének sokoldalú fejlesztése (egy-egy világ­nyelven kommunikációs képesség, több szakmához értés, rugalmas al­kalmazkodóképesség az áüandóan változó piaci, munkaerő-piaci igé­nyekhez, multifunkcionáüs vidéki életmód, szemléletmód kialakítá­sa) kellene, hogy szerepeljen. Magyarországon a földtulajdon (magán, áüami, egyházi, szövetke­zeti, önkormányzati stb.) pontos nyüvántartásával, használója és a tulajdonosa szerinti naprakész ki­mutatással még nem rendelke­zünk. Pontos és hiteles regisztrá­ció az EU-ban nélkülözhetetlen. Az osztatlan közös földtulajdoni hely­zet tarthatatlan, súlyos gondok for­rását képezi a jövőben! ^ A nemzeti agrárprogramban az áüam szerepét egyértelműen meg keü határozni. A termelés és a piac egyensúlyának szabályozásából, biztosításából az állam nem vonul­hat ki. A mezőgazdasági termelés és a piac tartós egyensúlyának biztosí­tása érdekében áüamilag finanszí­rozott és eüenőrzött banki, pénz­ügyi rendszerek létrehozása elke­rülhetetlen. Ahol az áüam ezt nem teszi meg, ott a válságok (elsősor­ban túltermelési) és a mezőgazda- sági termékek, áruk hiánya cüdi- kus jeüeggel folyamatosan újrater­melődnek. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom