Nógrád Megyei Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-10 / 8. szám
4 2008. JANUÁR 10., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Huszonöt év helyett tíz Szécsény. A településen 1973- ban 12 fővel alakult meg a Petőfi Horgászegyesület. Ma több mint 300 felnőtt, ifjúsági és gyermekhorgászt tartanak nyilván. Az egyesület elnöke, 1977-től Vidu Pál. A szécsényi 18 hektáron sóderbányató és annak környéke a horgászok paradicsoma. A tó körül a rendezett zöldövezet, a hal- és madártanösvény arról tanúskodik, hogy a horgászok szeretik a természetet, a rendet környezetükben. Ezért tesznek is. Évente társadalmi munkákat szerveznek. Nemcsak kifogják a halakat, rendszeresen jelentős telepítést is végeznek. A nyári forró szárasságban megoldották a víz oxigén-utánpótlását. Nagy horderejű munkájuk volt - amit dr. Serfőző András kezdeményezett és koordinált - hogy az Ipoly- vidék Tájvédelmi Egyesülettel közösen megvalósították azt a csatornarendszert, amely a tavat az Ipollyal kapcsolja össze. A 600 méter hosszú 18 méter széles és 2 méter mély csatorna beruházása 20 millió forintba került. A területet az egyesület az önkormányzattól bérli. Az egyesület szerette volna megvásárolni a csatornát, de a vonatkozó jogszabályok értelmében jogi személy - márpedig az egyesület az - nem szerezhet termőföldtulajdont. A tó és környékének használatára az önkormányzattal kötött bérleti szerződésük 2008- ban lejár. Az egyesület kérte a szerződés 25 évre történő meghosszabbítását. A testület a szer- . ződést csak újabb 10 évre hosz- szabbította meg. Vidu Pál, az egyesület elnöke elmondta, sajnálják, hogy ilyen döntés született, hiszen így jelentősebb beruházásokra, amely a közösséget érinti és szolgálja nehezebben tudnak vállalkozni, űr Serfőzőné dr. Fábián Erzsébetnek, a város polgármesterének a véleménye szerint is, szerencsésebb lett volna a szerződést 25 évre meghosszabbítani, hiszen ez a beruházásokat illetően nagyobb biztonságérzetet jelentett volna a horgászegyesület részére. Solt Ottília-díjas pedagógus Petőné Mérai Julianna munka közben M.J. Akinek az iskoláról a tudás és csakis a tudás jut eszébe, alapjában véve helyesen gondolkodik, de egészen más szemlélettel tenné ezt, ha ismerné Petőné Mérai Juliannát, a salgótarjáni Petőfi Sándor tagiskola pedagógusát, aki a hátrányos helyzetű diákok tudáshoz segítésének különleges, egyéni pályáját járta és járja munkája során, s aki az esélyteremtő oktatást segítve, mintegy tizenöt éve szakértői, szaktanácsadói tevékenységet is ellát. Számára a kezdet a kis ember, aki belép az iskolába, hoz magával egy atmoszférát és kap is egy másikat, melyben el kellene boldogulnia, s mindenki tudja, hogy ez nem kis feladvány. Petőné Mérai Julianna a kicsik tudás felé vezető nagy útjának első állomásán azért dolgozik, hogy a hat-hét évesek egyáltalán jól érezzék magukat, örömmel jöjjenek. S ennek az elvárásnak a teljesülése minél előbb a hatékony tanulás szekerét tolja, a tapasztalatok, a megújulás folyamatos belső igényével és gyakorlatával. 1972-től Nógrádmegye- ren tizenöt évig munkálkodhatott ilyen módon. 1986-tól a Petőfi iskolában folytatta pályáját - mint hálával említi - olyan kollektívában, amelynek tagjai együtt törték a fejüket, hogyan, milyen eszközökkel valósítsák meg elgondolásaikat. Mert hiszen ha „csak” az írás-olvasásra tanítás lett volna a feladat! A városrész nehezebb körülmények között élő emberkéit, például önismerethez is kellett és kell juttatni, hogy felismerjék a később pályához, boldoguláshoz segítő képességeiket, vonásaikat. Magabiztosan álljanak a lábukon, hogy megállják helyüket a világban. Csakhogy a „miként?" visszatérő kérdés, egy-egy bevált ötlet, módszer, nem sokat ér, ha új elsős csoport érkezik, ekkor a pedagógus is új kihívások elé kerül, s ez mindig visszatér, míg a katedrán áll. Petőné Mérai Julianna pedagógusi munkájának állandó kísérői a változó arculatú feladatok, a megoldásukról, a „hosszú távú befektetésről” sokat elmondhatnának tanítványai, a szülők, de az a tény is, hogy gyerekei is ezt a pályát választották. S nem utolsósorban fémjelzi tevékenységét a tény, hogy január 7-én az oktatási minisztériumban Solt Ottília-díjat vett át. Az elismerést egy szakmai kuratórium javaslatára a hazai, illetve külföldi kisebbségi oktatásban, a hátrányos helyzetű tanulók támogatásában, és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben kiemelkedő teljesítményt felmutató szakemberek kapják. A gyerekek is szeretik a Solt Ottília-díjas pedagógust Évtizedek alatt több tehetséges gyerkőc kikerült a tanárnő kezei közül Kistérségi összefogás Szenográdi Szécsény. Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet Szécsény város polgármestere, Szécsény Kistérség Önkormányzatai Többcélú Társulásának az elnöke, azt mondta: örül, hogy a települések polgármesterei a közös feladatok megvalósításában együtt gondolkodnak, cselekszenek, jó munkakapcsolat alakult ki a polgármesterek és az önkormányzatok között. A kistérség pályázati pénzből a téli munkák elvégzésére - közterületek, utak hóeltakarítása, az illegális szeméttelepek egy részének felszámolása stb. -.78 közhasznú munkást foglalkoztatnak. A munkások közül 29-et Szé- csényben, a többit a kistérség településein alkalmazzák. A közmunkások foglalkoztatásának az ideje március 12-én lejár. Viszont, első hó 21-ig pályázni lehet az alkalmazásuk további meghosz- szabbítására. Szécsény és térségében élnek ezzel a lehetőséggel. Sikeresen pályáztak a Hugyag- Szécsény közötti kerékpárút tervének az elkészítésére. Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet örömmel újságolta, hogy a kistérségben több bekötőút felújításra kerül. így új burkolatot kap a Ri- móc-Szécsény közötti útszakasz. Felújítják a Nógrádsipek-Szé- csény közötti közutat. Régi álma, vágya teljesül Benczúrfalva, Ma- gyargéc, Nógrádmegyer, Sóshar- tyán lakosságának azzal, hogy korszerűsítik a településeket ösz- szekötő 15,5 kilométeres közutat. Szécsény-Pásztót összekötő útszakasz egy részét már korábban felújították. Most a Szécsény- Nagylóc közötti szakasz korszerűsítésére kerül sor. A pilinyi- eknek is teljesül az a kérése, hogy a falujukat a 22-es úttal összekötő bekötőút felújításra kerül. Nehéz lenne megmondani, hogy a kátyúkkal tarkított Ludány- halászi-Endrefalva összekötő úton mikor dolgoztak útfelújító munkaképek. Most fognak. Új szervezet a vidékfejlesztésért Pásztó. Augusztus végén hivatalosan is megnyitott az amúgy már május közepe óta működő helyi vidékfejlesztési iroda Pásztón. A hvi címet pályázaton lehetett elnyerni, ami alapján a nyertes szervezet a Dél- Nógrádi Települések Pásztói Egyesülete lett, az iroda vezetésére jogosult személy pedig, a pályázatban általuk megjelölt Dugonics Anita lett. Ezt a címet 2008 június 30-ig jogosult a szervezet viselni. Most az eddigi tapasztalatokról kérdeztük esla- Mi volta megalakítás célja?- A megalakítás célja az volt, hogy a vidékfejlesztéssel kapcsolatos kérdésekben ne kizárólagosan Budapesten, központilag döntsenek, hanem legyen minden kistérségben - statisztikai kistérségről beszélünk - egy-egy olyan ember, aki ismerős, aki ott lakik, aki ismeri az egész kistérséget, ismeri a környék polgármestereit, a vállalkozói szférát és a civil szervezeteket. Feladatuk, hogy segítsék a helyi közösségek megalakulását, az ő feladatuk volt a közösségek regisztrációja, közreműködnek a helyi vidékfejlesztési terv elkészítésében, az ÚMVPI- IV tengely intézkedéseihez és támogatásaihoz kapcsolódóan tanácsadási tevékenységet, információ nyújtást végeznek és még sorolhatnám azokat a sokrétű, gyakorlatban végrehajtott feladatotokat, melyeket központilag meghatároznak számunkra - mondta Dugonics Anita a helyi vidékfejlesztési iroda vezetője.- Mit jelent országos szinten ezen szervezetek létrejötte?- Lezárult egy szakasz, mely új fejezetet nyithat a magyar vidék életében. A mintegy tízezer tettrekész önkormányzat, civil szervezet és vállalkozás részvételével ugyanis országszerte 105 helyi közösség megalakulását rögzíthették a minden Vidéki kistérségben megtalálható helyi vidékfejlesztési irodák (hvi). A regisztrációs folyamat szakszerűsége és tisztasága felett őrködő FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (FVM VKSZI) tájékoztatása szerint nem maradt egyetlen lefedetlen település sem, amely la- kosságszámát tekintve jogosult a 2007 és 2013 közötti uniós vidékfejlesztési támogatásokra.- Hogyan lehet csatlakozni?- A csatlakozás alapelve, miszerint egy település, az önkormányzat, ennek hiányában három civil szervezet vagy vállalkozás révén válhat a helyi vidékfejlesztő közösség aktív tagjává, garantálja azt, hogy a források által lehetővé tett fejlődésből egyetlen jogosult település se maradjon ki, a térségi szemlélet pedig közösen kialakított stratégián alapuló, összefüggő fejlesztéseket vetít előre az egymástól független, szigetszerű megoldások helyett. Az október 10-ig tartó csatlakozási fázist követően jelenleg a közösségek által benyújtott anyagok teljességi ellenőrzése és hiánypótoltatása, illetve a ■stratégiai vázlatok szakmai értékelése folyik. Ezután következik a mintegy három hónapos tervezési folyamat, melynek keretében a közösségek - a hvi-k megbízható szakmai támogatása segítségével - pontosítják, részleteiben is továbbfejtik a vázlatban megfogalmazott fejlesztési irányvonalakat.- A pásztói kistérségben milyen szervezet alakult?- A Cserhátalja helyi közösség 2007 szeptember 12-én alakult 86 alapító taggal, vezetőjüknek Szilágyi Albertet, Dugonics Anita Héhalom polgármesterét választották. 2007. október 4-én a közösség 26 új taggal bővült, 112-re emelve tagjainak számát. A közösség a pásztói kistérség földrajzi területét egy település (Kutasó) kivételével teljes mértékben lefedi, ezen kívül a balassagyarmati kistérségből Galgaguta község csatlakozott még a közösséghez. A regisztrációjuk megtörtént, a közösség vezetője határidőre benyújtotta az előzetes elismerés iránti kérelmet és a szükséges egyéb dokumentumokat a Pásztó kistérségi helyi vidék- fejlesztési irodába.
