Nógrád Megyei Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-02 / 1. szám

2008. JANUÁR 2., SZERDA 7 NÓGRÁD MEGYE Vadászat és vadvilág Nógrádban. országszerte (Folytatás az 1. oldalról) A többség azonban elmarad a hazai átlagtól, egyrészt az állo­mány genetikai adottságai, más­részt az élőhelyi sajátosságok miatt. Az őz a nagyobb, zártabb erdőségekben ritkább, a mező- gazdasági területeken gyako­ribb, különösen az Ipoly-völgy dicsekedhet erős állománnyal. A muflon az erdős, sziklakibúvá- sos hegységek betelepített vadfa­ja, tájidegensége miatt állomá­nyát alacsony szinten kell tarta­ni. A Karancs, a Mátra, a Bör­zsöny, a Cserhátban Buják kör­nyéke rendelkezik országosan is jegyzett állománnyal. A dám hivatalosan csak néhány társa­ság területén tartható Salgótar­jántól délre, de az érmes trófe­ák magas aránya értékessé te­szi ezt a tájidegennek minősü­lő szarvasfajt. Az apróvad Nóg­rádban kisebb jelentőségű, de, azért minden szélesebb völgy­ben élőhelyet talál a fácán, akad egy-két mezei nyúl még az er­dőkben is. Ecseg határában a fogoly visszatelepítésére tettek ígéretes kísérletet. Az ered­mény ezen vadfaj esetében in­kább figyelem és hozzáállás, mint anyagiak kérdése! vadászházában találkoztak az Országos Erdészeti Egyesület vadgazdálkodási szakosztályá­nak tagjai. A résztvevőket Ha­raszti Gyula titkár köszöntötte, majd Zambó Péter, a házigazda cég vezérigazgatója mutatta be dióhéjban a Pilisi Parkerdő Zrt.- t. Előadásába belefért a cég tör­ténete, az erdő- és a vadgazdál­kodás főbb mutatói és a kiemelt fontosságú közjóléti szerepkör.- A Pilisi Parkerdő Zrt. műkö­dési területén, Budapesten és az agglomeráció településein csak­nem hárommillió ember él - mondta. A 65 ezer hektáros ke­zelt terület 63 százaléka áll ter­mészetvédelmi oltalom alatt. A cég tíz biológiai erdészettel, hat erdőgazdasági tájegységen tevé­kenykedik. A cég területén nagy­számú sétaút, játszótér és park­objektum szolgálja a kirándulók kényelmét. Különösen nagy nép­szerűségnek örvendenek a kilá­tók, melyek közül a legújabbat Csergezán Pál festőművészről nevezték el. Az ifjúság környeze­ti nevelését erdei iskolákkal, tá­borok szervezésével segíük. Budapest és a kiterjedt agglo­meráció miatt nagy gond az ille­gális hulladéklerakás, kilátásta­Fogolypár: Ecseg térségében ígéretes kísérlet folyik ezen megritkult tyúk­féle újrahonosítására A szőrmés ragadozók közül a róka gyakori, szép számmal elő­fordul a vadászható fajok közül a nyest, a görény, a borz. A vízivad ritka ezen a tájon, első­sorban az Ipoly- és a Zagyva­völgyben számíthatnak főleg tő- késréce-terítékre a Nimródok. Nemrégiben Gödöllő mellett, a Pilisi Parkerdő Zrt. vendége­ként, a valkói erdészet isaszegi Tavaly a megye legnagyobb agancspárt viselő szarvasbikáját Magyarnándor határában, a Tókerti Vadásztársa­ság területén hozta terítékre egy német vadász. Felvételünkön Nagy Zoltán, az említett vadásztársaság elnöke, egyben a Nagyvad Hunting Vadászatszervező Iroda ügyvezetője az aranyérmes trófeával. lan a harc a vadorzás és az erdei lopások ellen és egyre nagyobb arányú a hajléktalanok erdőszé­leken való letelepedése. A vadgazdálkodásról kifejtet­te: 87 ezer hektárnyi területen gyakorolják a kapcsolódó jogot, ebből 5900 hektár vadaskert. Legalább egy kert minden erdé­szetnél van.- A vadkilövéseket értékesíte­ni tudtuk, csoportjaink vissza­járnak - hangsúlyozta. - Volt olyan évünk is, amelyikben 8000 nagyvad került terítékre, de ez folyamatosan csökkent az elmúlt időszakban. Elsősorban a vadaskertek felé igyekeznek bővíteni a kínálatot, ám a takarmánypiac jelenlegi helyzetében - a kukorica 6000 forintos tonnánkénti ára mellett - gondok lehetnek. Tizenkét va­dászházuk működik, amelyek a vendégkör legmagasabb igénye­it is ki tudják elégíteni - tízet fel­újítottak közülük az elmúlt évek­ben. A szakosztály határozatot ho­zott arról, hogy tagságra vonat­kozó további jelentkezést az ille­tékes helyi csoport írásos ajánlá­sával, a szakmai kompetenciák erős mérlegelésével és a taglét­szám korlátozása mellett fog el­fogadni, majd három új tagtárs - Bajnai Csaba, Faragó Zoltán és Horváth Kálmán Ferenc - felvé­teléről döntött. A program Csonka Tibor, a Gemenc Zrt. vezérigazgatója, szakosztályi elnök előadásával folytatódott: a szakosztály tag­sága a nagyvadgazdálkodás pi­aci tapasztalatairól és az értéke­sítési tendenciákról hallhatott előadást, illetve felhívta a vad­gazdák figyelmét a vadhús-érté­kesítésben rejlő lehetőségekre. A hazai erdőgazdaságok közül egyedül a Gemenc Zrt. oldotta meg a szükséges feltételek biz­tosításával és regisztrációval, hogy az Európai Unión belül szabálytalanságok miatt jelen­tős számú rendőrségi nyomozás is indult ezekben az ügyekben. A program ezután szakmai előadásokkal folytatódott. Dr. Szemethy László docens, a Szent István Egyetem munkatársa a gímszarvas-populációk mozgá­sairól végzett kutatásairól tájé­koztatta a jelenlévőket. A tele­Ezután dr. Heltai Miklós egye­temi docens, a Szent István Egyetem munkatársa az arany­sakál visszatelepüléséről tartott előadást. Ezen vadfaj táplálkozá­sáról elmondta, hogy bebizonyo­sodott: tél végén, a kisrágcsálók fogyásával egyre nagyobb arányt képvisel a táplálékukban a csülkös vad, elsősorban a vad­malac. A szakmai konferencia más­nap a gödöllői Szent István Egye­temen folytatódott, a Vadvilág Megőrzési Intézet épületében. A létszámában alaposan megfo­gyatkozott vendégsereget prof. dr. Csányi Sándor dékán fogadta, majd előadásában bemutatta a patinás intézmény és a Vadvilág Megőrzési Intézet történetét is. Szólt az oktatás feltételeiről, az egyre korszerűbb technikai fel­szereltségről, a laboratóriumról és az oktatás főbb vonásairól. Ezután a városi vadgazdálko­dásról, mint specifikumról dr. Heltai Miklós tartott előadást. A vizsgált körbe minden faj bele­tartozik, amelyik képes megtele­pedni az ember által zavart kör­nyezetben. A következő előadást Lehoczki Róbert tanársegéd tar­totta az országos vadgazdálko­dási adatbázis (óva) működésé­ről, a benne rejlő lehetőségekről, a felhasználás módjairól és fel­tételeiről és anyagi vonzatairól. Biró Zsolt tanársegéd a mezei nyúl gazdálkodási modelleket hasonlította össze és értékelte a hallgatóság előtt, szólt az állo­mánybecslés és a kormeghatá­rozás fontosságáról. Bleier Nor­bert tanársegéd a mezőgazdasá­gi területeken élő őz területhasz­nálatáról tartott előadást. A jel­adó nyakörv bebizonyította: az őz nyári otthonterülete 30-35 hektár, egész évre kivetítve 300 hektár körül alakul - bár né­Fácánteríték: a hegyes-völgyes tájon különösen jól repülnek a madarak, kiváló sportot kínálva Tőkésréce: a tenyésztett állományok vadászatára különösen alkalmasak a megfelelő, vizes élőhelyek közelé­ben fekvő nógrádi dombok, még a legigényesebb vadászember sem talál kivetnivalót az ilyen jól repülő récék elejtésében! bárhová indíthat vadhúst szállí­tó kamiont. A következő előadást Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. tér melési főmérnöke tartotta a köz­célú erdőkezelés és az ebbe il­lesztett vadgazdálkodás téma­körében. Amint mondta: a közjó­léti célokat szem előtt tartva a szálaié erdőgazdálkodást a - Pro Silva-program előfutáraként - a cég elődjénél már 1954-ben meg­kezdték. Pintér István, az FVM vadgaz­dálkodási főosztályának helyet­tes vezetője a vadászterületek új­jáalakulásának hatósági munká­járól adott tájékoztatást. Magyar- országon tavaly március 1-jétől 1370 vadászterület alakult, de több mint 1900 kérelem érke­zett. Ezek közül 480-at fellebbez­tek meg másodfokon, 68 bírósá­gi ítélet született eddig. (Novem­ber végéig. A szerző.) Négy eset­ben új eljárást kell lefolytatni. A metriás mérések bebizonyítot­ták, hogy a gímszarvas mozgás­területének átlagos mérete 500-1000 hektár között mozog, a 13 éven keresztül végzett mé­rések egészen egyedülálló pon­tosságot eredményeztek. hány egyed esetében előfordul­hatnak kiugró eltérések is. Az Országos Erdészeti Egye­sület vadgazdálkodási szakosz­tályának kétnapos programja az Vadvilág Megőrzési Intézet meg­tekintésével ért véget. Vaddisznó terítéken 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom